Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, ¿GYESÜLJETEK! Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kereskedés és termelés egysége Erősödik a Szatymazi flfész A tapasztalatok .szerint a kiskereskedelem és a ven­déglátás nyereségszintje or­szágosan is alacsony érté­keket mutat. Ezzel összevet­ve a szatymazi áfész 1987­es árbevételéhez viszonyított 5,8 százalékos nyereséghá­nyada kiemelkedő érték. Az is figyelemre méltó, hogy az utóbbi években folyamatos, visszaesésektől mentes a fejlődés. A kis — egy köz­ségben működő <— szervezet 130 fős kollektívája tavaly 180 millió forint árbevételre tett szert, s ebből a várható nyereség 11 és fél millió fo­rint körüli. Beruházásra 6 millió forintot költöttek, mezőgazdasági szakboltot, varróüzemet létesítettek. A gyenge gyümölcstermő év ellenére a' felvásárlásokat ötszörösére bővítették, s to­vábbra is fantáziát látnak ennek kiterjesztésében. Sánta Sándor elnök sze­rint ahhoz, hogy az ellátás színvonalát tarthassák, s elfogadható nyereséggel zár­ják az elkövetkezendő éve­ket is, a nagyobb jövedel­mezőségű ipari tevékenység és felvásárlás részarányát mindenképp növelni érde­mes. Saját vágóhidjukon a lökehúsként értékesített ser­téseken kívül kisebb súlyú malacot és birkát vágnak, évi negyvenezret. Mivel a malac és a birka nagy ré­szét az ország távolabbi ré­szeiből szerzik .be, a megyei szükségletet jóval meghala­dó mennyiségben, a kész­áruból is bőven jut azokra a vidékekre. Hogy ez az ér­tékesítés zökkenőmentesebb legyen, a szélesebb válasz­ték érdekében a vágóüze­men kívül egy kisebb hús­feldolgozó üzemet szeretné­nek mihamarabb beindítani. Számitások szerint ily mó­don a heti (¡0—80 sertésből készült speciális húskészít­ményekből kihozható annyi nyereség, amennyi három közepes harmadosztályú ven­déglő üzemeltetéséből. A varróüzem még alig két hónapja működik. Tíz asz­szony tanulja a munkaruha­varrás fortélyait. Egyelőre a Sándorfalvi Ruházati és Szakipari Szövetkezettől kapják a munkát, de később önálló munkákra is szeret­nének vállalkozni. Előrelát­hatóan húsz főre bővítik a létszámot, s műszaki jellegű textiltermékek, valamint di­vatcikkek gyártásába fog­nak. A vártnál nehezebben sikerült a' vezetőket, szak­embereket összeverbúválni, és a szükséges gépeket be­szerezni. Hiába a megren­delés, új gépet még mindig nem kaptak. A felvásárlási körzetükbe távolabbi községeket is be­vontak, költséges beruházás helyett ottlakó embereket bíztak meg, akik a saját há­zuknál, saját eszközeikkel dolgoznak. Érdekeltségük a nyereséghez kötődik, s igy a saját érdekükben is a leg­gazdaságosabb megoldások­ra törekednek. Együttmű­ködtek a helyi Finn—Ma­gyar Barátság Téesszel, a közelben általuk felvásárolt pnl&minpuprikát az ottani gépsoron negyedelték Emel­lett tavaly először tőkés ex­Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkeze­tek munkáját létrejöttük idején elsősorban a helyi kereskedelmi és vendéglátóipar! ellátás színvonala, a környékben megtermelt mezőgazdasági termékek fel­vásárlási aránya minősítette. Ezek az igények mosta­nában sem kisebbek de egyre inkább mérvadó, mi­lyen nyereséggel jár a tevékenységük, llisz a kor színvonalának megfelelő bért fizetni, új üzleteket építeni, kiszolgálási szinvonalat emelni, új vállalko­zásba fogni csak az tud, akinek megvan erre a, pénze. portra is szállítottak az In­terágon keresztül. Keresik, a módját, hogy az idén a kö­zép- és kései érésű barack­kal szélesítsék ajánlatukat. Hosszabb távon azonban a barackot csak úgy tekintik lehetséges exportcikknek, hogy az ott keresett fajtá­kat termesztik. Az utóbbi két évben négyezer barack­facsemetét adtak kedvezmé­nyes áron tagjaiknak. Az egyik őstermelőnél a tíz leg­jobb fajtából mintatelepet létesítettek, ahonnan szem­zőággal látják el a környék­beli gazdákat. Tavaly az összes árbevé­telnek több mint egyharma­da származom a nagyobb nyereséget biztosító ipari és felvásárló tevékenysegből. Az elképzelésekből az tűnik ki, hogy ezt az arányt fo­kozatosan növelni szeretnék, s ennék a fő mozgatója a jobb megélhetés, tisztességes módon. Vagyis nem hagyják abba azt, amire létrehozták az áfészt, még ha forintok­ban mérve nem is ez a leg­jobb befektetés. Erkölcsi kötelességnek érzik a tag­ság, a község lakosságának magas színvonalú ellátását. A máshol megszerzett pénz ebben a törekvésükben csak a nélkülözhetetlen segítséget jelenti, méghozzá saját erő­ből. T. Sz. I. Módosítják a gazdálkodás formáját Az Országos Szövetkezeti Tanács ülése Az Országos Szövetkezeti Tanács hétfőn Szabó István elnökletével ülést tartott. A testület az ipari, a mezőgaz­dasági és a fogyasztási szö­vetkezetek tavalyi munkájá­nak tapasztalatairól és az idei feladatokra való felké­szülésükről tárgyalt. Az ülesen megemlékeztek arról, hogy 20 éve alakult meg az OSZT. Szabó István ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy az 1968-as gaz­dasági reform évében létre­jött országos tanács olyan — apparátus nélküli — közpon­ti érdekképviseleti szerve a különböző szövetkezeti ága­zatoknak, amely az országos gazdaságpolitikai célok ér­dekében munkálkodik a szö­vetkezeti mozgalom fejlesz­tésén. A szövetkezetek munkáját elemezve a tanácsülés meg­állapította: 19H7-ben az ipa­ri és a fogyasztási szövetke­zetek a korábbinál jobb évet zártak, míg a nagyüzemi kö­zös gazdaságok teljesitménye — részben a kedvezőtlen időjárás miatt — elmaradt a tervezettől. Az ipari szövet­kezetek termelése folyó áron számolva 16-18 százalékkal haladta meg az előző évit, Nem kopik el... ... a farmer divatja. Igaz, manapsag' egyre inkább a koptatott a módi. Az Üjsze­gedi Szövőipari Vállalat kon­fekciógyárában is tudják ezt. Húsz új modellt terveztek a közelmúltban, amit mostaná­ban be is mutatnak a keres­kedelem szakembereinek. Üj varrószalagot állítottak be, valamint olyan farmer­kikészítő gépsort, amelyik a legdivatosabb modelleket — a kőmosott és márványkop­tatolt — farmereket is ké­pes gyártani. Évi 150 ezer darab nadrágot tudnak ez­után gyártani. A vásárlók a kedvelt darabokat szeretnék helyben megvásárolni, ezért úgy döntött a vállalat, hogy a közeljövőben Szegeden farmerszaküzletet nyit. Schmidt Andrea felvételei konvertibilis exportjuk 20 százalékkal, építőipari és szolgáltató tevékenységük ennél is jobban emelkedett. A fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi forgalma változatlan árakon 5 száza­lékkal, konvertibilis kivite­lük 15 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezetek — amélyek az ország mezőgaz­dasági termelésének mint­egy 70 százalékát adják — a gyorsjelentések szerint 256 milliárd forintos termelési értéket produkáltak, nyere­ségük pedig várhatóan eléri a 16-17 milliárd forintot. A szövetkezetek további munkájáról- a testület meg­állapította, hogy a mozga­lom célja, tevékenységének irányai lényegében változat­lanok. Ugyanakkor, alkal­mazkodva az új körülmé­nyekhez, bizonyos vonatko­zásban módosítani szükséges a gazdálkodás formáját. A tervek szerint 1988-ban az ipari szövetkezetek 4-6, a fo­gyasztási szövetkezetek 10­12, a nagyüzemi közös gaz­daságok pedig 5 százalékon felüli mértékben növelik ter­melésüket. A felszólalók megerősítet­ték azt a véleményt, hogy a gazdasági körülményekhez igazodva — ha indokolt — a .meglevő szervezeti forma helyett célszerű, ha a szö­vetkezetekben más, például szakszövetkezeti, szakcso­porti, kisszövetkezeté vagy egyéb formát választanak. Ugyanakkor az ipari szö­vetkezetek képviselői arról is szóltak, hogy ne csak a kisszövetkezetek, hanem a régebbiek, a hagyományosak is kapjanak nagyobb önálló­ságot. Az ipari szövetkezetek számára növelni szükséges a külső szolgáltatások körét, például azzal, hogy a ban­kok és más pénzintézetek nyújtsanak számukra több hitelt. Az egyik hozzászóló a szövetkezetek pénzügyi hely­zetével kapcsolatban el­mondta, hogy jobban figye­lembe kell venni a mezőgaz­dasági szövetkezetek igé­nyeit, különösen a bérbrut­tósítás okozta nehézségek miatt fontos volna a hitelfo­lyósítás gyorsítása. Elhang­zott az is: az ipari szövetke­zetek munkáját hátráltatja, hogy igen bonyolult a vállal­kozási adó nyilvántartása. Az OSZT soros elnöki tisz­tét az év hátralevő részében Köveskuti Lajos, az Okisz elnöke látja el. A testület ülésén részt vett és felszólalt Fekete Ferenc, az MSZMP KB gazdaság­politikai osztályának helyet­tes vezetője. (MTI) Textilruházati vállalatok elismerése A Szovjetunió magyaror­szági kereskedelmi képvise­lete több textilruházati kol­lektívát elismerő oklevéllel jutalmazott az 1987. évi pontos, ütemes és jó minő­ségben teljesített szállítá­sokért. A llungarotexen ke­resztül exportáló vállalatok és szóvetkezetek közül a Debreceni Ruhagyár, a Zsa­nett Ruházati Konfekció­ipari Leányvállalat, a Pexi Export Társulás és a Buda­pesti Népruházati Szövet­kezet, a Soproni Ruhagyár és az Unicon Ruházati Vál­lalat részesült elismerő ok­levelben pontos, kiváló mi­nőségű szállításaiért. E hat vállalat, a Hungarotex szov­jetunióbeli konfekciókivi­telének csaknem egyharma­dát készíti a Kaznoexport Külkereskedelmi Egyesülés megrendelésére. (MTI) Oroszlányi hőerőmű Eredményes kísérlet Eredményes kéntelenitési kísérlet fejeződött be az oroszlányi hőerőműben. Az Ipari Minisztérium és a Magyar Villamos Művek Tröszt megbízásából a szak­emberek egy negyedeven keresztül azt vizsgálták, hogy az osztrák Center ceg által kidolgozott eljárással mennyire lehet csökkenteni a keményből a levegőbe tá­vozó kén-dioxid mennyisé­gét. Ez környezetvédelmi szempontból fontos. Ha ugyanis a ként a levegőben nedvesség éri, akkor az ké­nes savvá alakul át, s az esővel lehullva károsítja a növényzetet. A kísérlet során a re­konstrukció alatt álló erő­mű egyik, felújításra váró kazánjának tűzterébe fi­nomra őrölt mészkőlisztet fújtak be. A mészkő — a Center cég és a Villamos­energia-ipari Kutatóintézet szakembereinek megegyező mérései alapján — a füst­gázban levő kén több mint 30 százalékát gipsszé átala­kítva lekötötte. A gipszet — akárcsak a pernyét — a ké­ménybe szerelt el^ktrofilie­rek leválasztják, s azt- a hagyományos nwidon az eróművi tárolótérre tudják szallitani. Az eredményt — a szak­emberek szerint — az ége­téskor nem hasznosuló mészkőpor tűztérbe való visszajuttatásával tovább le­het javítani; így a szén kéntartalmának 60-70 szá­zaléka is . leköthető. Az oroszlányi tapasztalatokat jelenleg az Ipari Minisztéri­um és a Magyar Villamos Müvek Tröszt szakemberei elemzik. A tervek szerint a kilencvenes evek elejéig va­lamennyi hazai erőműben bevezetnek valamilyen kén­telenitési eljárást. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom