Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-04 / 286. szám

<3 Péntek, 1987. december 4. Vöröskeresztes kongresszus előtt Pályára készülőben A kitüntetéseket, elismeréseket legtöbbször egy-egy vezető kapja, de rendszerint a kitüntetett által irányított közösségnek szól az elismerés. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Vöröskeresztes alapszervezetének titkára Kiss Erika végzős orvostanhallgató alig két hónapja birtokosa a Kiváló Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés bronz fokozatának. Elismerés ez a SZOTE-s vöröskeresztes hallgatóknak és az egyetemi évektől búcsúzó vezetőnek egyaránt. Tulajdonképpen nem lehetne meglepő, hogy a jóvő orvosai elöl járnak,. példát mutatnak az emberek megsegítésére hívatott szervezetben. Ügy tűnik azonban ¡mégsem magától értetődő a majdan hivatásos segítők számára ugyanaz a szolgálat társadalmi munkában. Az ország más orvosegyetemein a hallgatói létszám 10—30 százaléka tagja a Vöröskeresztnek, mígaSZOTE 1600 hallgatója közül 1074-en kapcsolódnak be a humanitárius szervezet munkájába. Jóllehet a belépési nyilatkozatot kitöltök közül nem •mindenki végez érdemi munkát, de a csupán tagdíjat fizetők is segítik a szervezetet. A tagságnak közel fele azonban aktív résztvevője a SZOTE-s vöröskeresztes 'akcióknak, amelyek közül városszerte a legismertebb a havonta egy alkalommal „jelentkező nyilvános betegvizsgálat". Ekkor a város különböző forgalmas pontjain mérnek vérnyomást a hallgatók, terjesztik az egészséggel kapcsolatos ¡felvilágosító anyagokat, megnézik szedhetó-e még az a gyógyszer, amiről egy-egy idős ember kér tájékoztatást. Körülbelül 600 ember ifordul meg egy-egy ilyen alkalommal az orvostanhallgatók „keze között". A vizsgálók persze korántsem lehetnek biztosak abban, hogy az általuk magas vagy alacsony vérnyomással kiszűrtek elmennek-e körzeti orvosukhoz. Mégis hasznosak ezek a találkozók, hiszen számtalanszor előfordult már, hogy — kivált idős emberek — tanácsért fordulnak hozzájuk, vagy esetleg csak a panaszkodás vágya 'hajtja őket a leendő orvosokhoz. Akció volt a SZOTE-sok kezdeményezte véradóverseny is, melyet a szegedi felsőoktatási intézmények között hirdettek. Igaz, ebben a nemes versengésben nem az orvosegyetemiek, hanem az egészségügyi főiskolások győztek, az igazi eredmény mégis az, hogy egyetemeinken-, főiskoláinkon e kezdeményezés nyomán mindenütt emelkedett a véradók száma. Az orvostanhallgatók a saját házuk táján jeleskednek inkább. A klinikán végzett összes szív- és érműtéthez bármikor adnak vért. A SZOTE-s vöröskeresztesek egy távolabbi tervéről nem szívesen beszélt Kiss Erika, hiszen erről a gondolatról még a legilletékesebb, a fogászati klinika professzora nem tud. Az orvostanhallgatók szeretnék a középiskolások körében is megszervezni a rendszeres fogászati szűrést. Jóljárnának a fogorvostanhallgatók is, hiszen a gyakorlatokon lenne beteganyag 'bőségesen. A középiskolások pedig rákényszerülnének a rendszeres fogorvos-látogatásra. Hogy ez a terv miként és mikor valósítható meg, nem tudni. Az viszont bizonyos, hogy nem Kiss Erika vezető irányításának korszakában, hiszen a hatodéves hallgató hamarosan búcsút mond az egyetemnek, a hallgatói Vöröskeresztnek. Valaki azt mondta róla, ha ilyen odaadással végzi majd tanult szakmáját, mint ahogyan tette ezt a Vöröskeresztben, akkor az orvostársadalom egy kiváló szakemberrel gazdagodik. Furcsa szenvedély A szenvedélyek különbözők: van aki káros szokásoknak hódol, van aki a maga kedvtelésére üz valamit szenvedélyesen, s akad akit a másokon való segítés vágya hajt. Ezek közé tartozik Tóth Pálné, a kábelgyár Vöröskeresztes szervezetének csúcstitkára. Amikor néhány évvel ezelőtt visszatért a gyesről munkahelyére, egyetlen kérése volt: adjanak neki társadalmi megbízatást. Különös eset, amikor valakire nem kell ráerőszakolni a fizetség nélküli pluszmunkát, hanem maga jelentkezik érte. A kérése teljesíttetett, s a vállalati Vöröskereszt gazdasági ügyeinek intézésével bízták meg. Tette a dolgát évekig, K valószínűleg, hogy kollegái megelégedésére, hiszen mikor a Vöröskereszt titkára nyugdíjazása miatt elbúcsúzott a társadalmi szervezettől is, Tóthnét választották vezetőül. E pozícióban is megállja helyét, bizonyítandó a városi Vöröskereszt vezetőségének elismerése. A négy alapszervezetbe tömörülő 46o fős szervezet munkáját Tóthnénak irányítani könnyű és nehéz egyszerre. Elődje egy igen jól szervezett lelkes gárdát hagyott rá, akikkel e társadalmi munkát végezni nem jelent nehézséget. Ugyanakkor a váltótársnak sokat kell bizonyítani, azért, hogy ne legyen kicsivel se rosszabb elődjénél. A kábelgyár! aktívák döntő többsége nő, közülük közel félszáz szinte állandóan mozgósítható. A férfiak a véradásban járnak elöl. Véradómozgalmuk egyébként is dicséretre méltó, hiszen évente két alkalommal háromszázan jelentkeznek. Népszerűek az elsősegélynyújtó tanfolyamok. Szinte valamennyi vöröskeresztes aktíva kötelességének érzi e segítségnyújtás nagyon is kézzelfogható módjának megtanulását. S bizony a gyárban nem hátrány, ha minél többen értenek e mesterséghez is. Tóth né és aktívái nemcsak a látványos akciókban jeleskednek. Magánbeszélgetések során gyakran derül fény a gyárban dolgozók gondjaira. A szürke hétköznapokban lehetőségeikhez mérten segítenek. Ügy tűnik a kollégák is nagyobb bizalommal lennének a vöröskeresztesek iránt. S bizik bennük a vállalati vezetőség is, s ezt úgy juttatja kifejezésre, hogy munkájukat nem akadályozza, jóllehet a munkaidőalap védelme érdekében mostanság (sok helyütt szót emelnek példának okáért a véradások miatt. Nem elégedett a kábelgyár vöröskeresztes csúcstitkára a felvilágosító előadások, az egészséges életmódot népszerűsítő bemutatók látogatottságával, ö viszont rendszeresen látogatja a betegeket, a gyesen levő kismamákat. Anyagi segítséget az évi hatezer forintos költségvetésből adni nemigen tud, talán ha évente egy alkalommal sikerül —. így karácsony tájékán — a sokgyerekes családok közül egynek-egynek élelmiszercsomagot összeállítani. A Vöröskeresztes szervezet egész éves munkája viszont pénzre át nem számolható. K. K. A többség adója Közismert, hogy a lakosság túlnyomó része jövedelmeinek döntő többségét munkaviszonyból, illetve szövetkezeti tagsági viszonyból szerzi meg. A személyi jövedelemadóból számolt 70 milliárd forintos évi költségvetési bevétel nagyobbik része ehhez kapcsolódik. A fiskus szerencséje, hogy ezek a jövedelmek az utolsó fillérig megszámolhatok. A fonákja a dolognak, hogy a bérből, fizetésből élők nem osztoznak az örömben, hogy minden forintjuk „látható". Akinek csak ilyen jövedelme van, ezért cserébe keveset kell gondoljon az adóra, tevékenységének kevés a kockázata, ráadásul, januártól már az adóval növelt fizetés lapul a borítékjában. A munkaviszonyból származó bevételt a jövedelem meghatározásakor 'csökkenteni kell a kifizetett szakszervezeti tagdíjjal és az úgynevezett „alkalmazotti kedvezménnyel". A tagdíjlevonás lehetőségét legfeljebb az teszi keserűvé, hogy az ezzel nyert adókedvezmény gyakorlatilag a tagdíj összegének emelkedését kompenzálja, de végül is, már an-, nak is örülünk, ha valamiért nem kell többet fizetni. A jelentősebb tétel a naptári év során munkaviszonyban töltött minden hónap után elszámolható egyezer, összesen 12 ezer forint összjövedelem-csökkentési lehetőség. Jó tudni azonban az elszámolás részletszabályait is. Ezek: az összjövedelem egyidejűleg csak egy munkaviszony alapján csökkenthető; csak arra a hónapra jár, melynek minden munkanapján munkaviszonyban állt a dolgozó, és nem vett igénybe tíz napnál több fizetés nélküli szabadságot. Enyhíti ez utóbbi megszorítást az a szabály, hogy a gyermek, illetve a munkaképtelen, egyedülálló szülő eondozása. ápolása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt nem vész el a csökkentés lehetősége. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a csökkentés nem klasszikus kedvezmény, hanem költségtérítés jellegű. A munkaviszonyban végzett tevékenység a munkavállaló részérói különböző költségekkel jár. Ezt ne-' héz lenne kiszámolni, bizonyítani, ezért a törvény a költségeket átalányként ismeri el. Ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak is. A csökkentés a magánmunkáltatók alkalmazottait is megilleti. Az alkalmazotti költségátalány az összjövedelemből vonható le. Ez annyit jelent, hogy felülről csökkenti a jövedelmet, a progresszió felső sávjában hat. így bizonyos mértékig teljesítményelvet is kifejezésre juttat, mivel nagyobb jövedelemmel rendelkező dolgozónál nagyobb kedvezményt jelent az adó összegének megállapításánál. Az átalány jellegből adódik, hogy a kedvezmény akkor is jár, ha a munkabér havi 1 ezer forintnál kisebb, de akkor is, ha a dolgozó, bár munkaviszonyban áll, de nem kap bért. Mezőgazdasági szövetkezet tagbevételek folyamatosságát, hátra lektmentességét. de megfelel az adófizető polgár érdekének is. így nem a tárgyévet követően, hosszú idővel a jövedelem megszerzése (és elköltése) után kell az egész adót megfizetni, legfeljebb kis összegű adókülönbözetet kell rendezni. Előlegként a kifizető a havi rendszeres munkajövedelem tizenkétszerese után járó adó tizenketted részét vonja le a dolgozótól. Szerencsére, nemcsak1 havi fizetésünk van, időnként jutalom, nyereségrészesedés, prémium is üti a markunDRÁMAI MŰ KÉSZÜL ját a kedvezmény akkor illeti meg, ha az előírt közös munkavégzési kötelezettségének eleget! tesz. Az. év közben belépett tagnak csak arra a hónapra jár, melyben legalább 130 órát teljesített. Tudnunk kell azt is, hogyan mondunk búcsút az adóba csorgó forintoknak. Ne«, a munkaviszonyból származó jövedelmek esetében a dolgozónak ezzel nincs sok gondja a törvény által elrendelt adóelőleg-fizetés miatt. Az előlegfizetés biztosítja az állami kat. Az előleg levonása itt már bonyolultabb. A nem rendszeres jövedelem felvételét megelőző utolsó, teljes havi munkabér tizenkétszereséhez kell az eseti jövedelmet hozzáadni, majd az így kapott összeg után kiszámolni az adót. A kiszámított adót azonban csök-i kenteni kell azzal az öszszeggel, amely a figyelembe vett utolsó havi munkabér tizenkétszeresével rendelkező dolgozót egyébként adóként terhelné-. Lássunk a bonyolult elvek után példát is. Tájékoztató szolgálat A kistermelók körében bizonytalanság, tájékozatlanság tapasztalható a jövőre megváltozó közgazdasági fellételekkel kapcsolatban. Elsősorban az adórendszer módosítása nyomán van szükség átfogó tájékoztatásukra; a MEM ezért úgy döntött, hogy külön szolgálatot hoz létre, amely a kistermelők által fölvetett kérdésekre ad választ, a folyamatos informálódás valamennyi föltételét megteremtve. Nemcsak az adózásról adnak szakta nácsot, hanem a minőségi termelés megvalósításának feltételeiről, a földtörvénynek a kistermelökre vonat kozó rendelkezéseiről és más fontos tudnivalókról. Uj gátak a Kisalföldön Befejeződött az idei gátszemle a Kisalföld folyói mentén. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei 465 kilométer hoszszú fővédvonalat ellenőriztek a Dunának a Rajka—Esztergom közötti szakaszán és a Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca, a Lajta és a Marcal mentén. A tapasztalatok szerint az árvízvédelmi töltések állapota jó. A tervbevett gáterősítési munkák megfelelő ütemben folynak a Rába, Sárvár és Répcelak közötti bal parti, valamint a Mosoni-Duna Győr és Vének közötti, ugyancsak bal parti szakaszán. Többszáz milliós beruházással teljesen átépítik a gátakat; Győrött vasbeton gátakat emelnek, s ezek mellett vízparti sétálóút húzódik majd. Dunakiliti felett, ahol a bös—nagymarosi erőmű- és vízlépcső-rendszerhez tartozó hatalmas tározótó készül, a vízügyi igazgatóság nagy teljesítményű gépekkel felszerelt brigádjai egy tíz kilométeres gátszakasz kivitelezésén dolgoznak, két kilométer hosszan csehszlovákiai területen. A mostani ellenőrzés során megállapították, hogy az építkezés jól halad. A külöaleges biztonsági előírások szerint készülő gátrendszer magyar munkások által'építendő 27 kilométer hosszú teljes szakaszát 1989 nyarán adják át. A gátak méreteire jellemző, hogy koronaszélességük hatméteres, ez és magasságuk is jóval meghaladja a jelenlegi szigetközi dunai gátakét, amelyeket pedig az emlékezetes 1954-es szigetközi árvíz óta kétszer is megerősítettek. A tározó feltöltésével — magyar és csehszlovák területen — egy 60 négyzetkilométer vízfelületű tó alakul ki, amely amellett, hogy ellátja áramot termelő vizzel a dunakiliti turbinákat, turisztikai célokat is szolgál majd. A tározó gátjaival párhuzamosan 30 méter fenékszélességű csatornát is kiépítenek. A tóból kiszivárgó vizet ezen keresztül vezetik le, s így a Szigetköz északi felében megteremtik a belvízvédelmi biztonságot. A csatornarendszeren keresztül szárazság esetén megfelelő öntözővizet is tudnak juttatni több ezer hektárnyi területre. (MTI) Tízezer forint havi fizetésű dolgozó havi adóelőlege: 10 000 Ft X 12 = 120 000 Ft (éves számított jövedelem) Ennek adója 18 400 Ft Havi adóelőleg 18 400 12 = 1533 Ft Ugyanezen dolgozó 30 000 Ft prémiumot vesz fel, ennek adóelőlege 10 000 Ft X 12 = 120 000 Ft (számított jövedelem) 30 000 Ft eseti jövedelem 150 000 Ft Ennek adója 28 900 Ft Levonandó a rendszeres jövedelem (120 000 Ft) évi adója 18 400 Ft Esetj jövedelem után fizetendő előleg 10 500 Ft Darányi István Lódzi küldöttség látogatása A Hazafias Népfront megyei bizottságának meghívására két napot tölt megyénkben a Lengyel Nemzeti Újjászületés Hazafias Mozgalma Lódzi Tanácsának háromfős delegációja, Jerzy Jablkiewicz, Jacek Krzekotowski és Wlodzimierz Magin. Tegnap, csütörtökön a reggeli órákban Szegeden a megyei pártbizottságra látogattak, ahol Bartha László, megyei titkár tájékoztatta a vendégeket a hazánkban jövőre bevezetésre kerülő új adórendszerről. A két ország gazdasági reformtörekvésében sok a közös vonás — erről a delegáció vezetője, Jerzy Jablkiewicz szólt, beszámolva a lengyel gazdaságot érintő programtervezetről. Az eszmecserét követően a delegáció tagjai a HNF megyei bizottságára mentek, ahol Molnár Sándor titkár a megye gazdasági és társadalmi életével, valamint a népfront munkájával ismertette meg a küldöttség tagjait. A nap hátralevő részében a lódzi vendégek ellátogattak a Taurus szegedi gyárába, ezt követően pedig a megyei tanácsoál Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese tájékoztatta őket aSanácsi munka időszerű kérdéseiről. Este a népfront szegedi bizottságának székházában találkoztak a Magyar—Lengyel Baráti Kör tagjaival. A lódziak kétnapos programja ma Vásárhelyen folytatódik. Délután Szegeden, a népfront megyei bizottságán zárómegbeszélést tartanak.