Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

to Fentek, 1987. december 11. Á nyomdák fejlesztéséről Csütörtökön n nyomdászszakszervezet központi vezetősége ülést tartott, amelyen a szakágazathoz tartozó vállalatok kibontakozási programját és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat vitatta meg. Megállapította, hogy több lerületen ellentmondásos az ágazatok szabályozási és érdekeltségi rendszere, s ez — a növekvő vállalati önállóság mellett is — feszültségeket teremthet a nyomdaipar, a könyvkiadás és a lapkiadás között. A feszültségek levezetésére a jövőben elengedhetetlen a vállalati és az ágazati együttműködés erősítése, különböző társulások, kooperációs szerződések kialakítása. A gazdálkodást érintő feladatok sorában az egyik legsürgetőbb a lapstruktúrakorszerűsítés, olyan lapárés terjesztésidíj-rendszer bevezetése, amely megfelelően tükrözi a költségeket, takarékosságra ösztönzi a lapokat, miközben a papír- és nyomdaipar érdekeit is figyelembe veszi. A központi vezetőség szükségesnek tartja a lapkiadás jelenlegi helyzetének mihamarabbi felülvizsgálatát, korszerűsítését. Ez azért is sürgető, mert a lapok népszerűsége, illetőleg az újságírók és a kiadói dolgozók bérezése és munkakörülményei között az utóbbi időben nincs összhang. A jövőben a műszaki fejlesztés meggyorsítása csak az elektronizáció további térhódításával képzelhető el. A központi vezetőség, az elektronizáció és a műszaki fejlesztés meggyorsítására elengedhetetlennek tartja a szakemberképzés korszerűsítését a szakmai egyesülések és a műszaki egyesület bevonásával. Magyar-lengyel megbeszélések Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozata elnökének a meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Józef Koziol miniszterelnök-helyettes, a bizottság lengyel társelnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fogadta, jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A nap folyamán a Parlamentben a bizottság társelnökei szakértők bevonásával megkezdték tárgyalásaikat a kétoldalú együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdésekről. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Józef Koziolt. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Tadeusz Czechowicz nagykövet. Okiszelnökségi ülés Az ipari szövetkezetek az iden várhatóan teljesitik feladataikat, termelésük folyó áron 16—11! százalékkal növekszik, s ebben nagy szerepe van annak, hogy a kisszövetkezetek száma erőteljesen bővült — állapította meg az Okisz elnöksége csütörtöki ülésén, amelyen a szövetkezetek idei munkáját értékelték, s meghatározták a jövő évi feladatokat. Agrárszakmérnökképzés Az agrár-felsőoktatási intézményekben 1988. tavaszi félévében újabb szakokon indul szakmérnökképzés kétéves tanulmányi idővel, levelező tagozaton. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, s szaküzemmérnök-képzés kezdődik Gyöngyösön, Mezőtúron, Szarvason, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Kecskeméten és Nyíregyházán, főiskolákon, illetve egyetemi főiskolai karokon ugyancsak a jövő év tavaszi félévében. (MTI) A fiatalok szeretnek utazni, de... Csak öt tája volna az országnak, ahová általános és középiskolásaink kirándulhatnának? A kérdésre aligha kellene igennel felelni, a valóság mégis ez: a Dunakanyaron, Pécs és Eger környékén, Budapesten és Győrön, Sopronon kívül csak elvétve jelölnek meg más úticélt a diákcsoportok. E tényből következően a közkedvelt városokban szinte lehetetlen olcsó szálláshelyet találni, miközben legalább annyira érdekes és vonzó települések kempingjei, kollégiumai konganak az ürességtől. Az ilyen országjáró diáktúrák szervezésében előnyben vannak a közlekedési vállalatok utazási irodái — jármüveik lévén. De még a MÁV Tourislnak, a Volán utazási irodájának, s az Utastoursnak is megnehezíti a helyzetét, hogy az iskolai kirándulások rövid időszakokra, az évközi szünetekre zsúfolódnak össze. Az ifjúsági turizmus említett gondjairól volt szó egyebek között a Tisza— Maros Vidéki Idegenforgalmi Bizottság ifjúsági szakbizottságának tegnapi ülésén. Ahol néhány meglepő számadattal illusztrálták: korlátozott anyagi lehetőségeik ellenére a fiatalok szeretnek, s szoktak utazni. A Csongrád megyei utazási irodák belföldi útjain résztvevő 35 éven aluliak közül majdnem minden második utas általános iskolás, és minden negyedik középiskolás. Az arányok jelentősen — s érthetően változnak a külföldi utazások esetében. Noha a palicsi állatkertbe, a szabadkai gyermekszínházba szervezett utak kedvellek, a legtöbbet a dolgozó fiatalok, közülük is a munkások utaznak. Az úticélok irodánként eltérőek: az Expressnél Jugoszlávia, az NDK, Csehszlovákia, az Ibusznál Ausztria, az NSZK és Jugoszlávia, a Cooptouristnál Rulgária, Jugoszlávia, Csehszlovákia, az NSZK és Olaszország vezeti a közkedveltségi listát. Nyilván összefüggésben az árakkal ... Melyek egyébként az utóbbi pár évben tetemesen növekedtek: egy háromnapos egri túra ára az idén 80 százalékkal volt magasabb az 1983-ban hirdetettnél. Két év alatt egy vonatos berlini út ára 43,3 százalékkal nőtt, a hétnapos Moszkva— Leningrád légi út most 77,8 százalékkal kerül többe, mint 1983-ban. Ezt csak kedvezményekkel lehet némiképp ellensúlyozni — leginkább az Express engedheti meg magának, hogy közlekedési költségekből, múzeumi belépők árából, síliftdíjakból engedményt ad. De az olcsó szálláshelyek egyre csökkenő kínálatával szemben az ifjúság utazási irodája is tehetetlen — a maximált árak miatt az üzemben tartók egyre gyakrabban lemondanak a szerződéskötésről. Ez utóbbi gond ugyancsak terítékre került a szakbizottság tegnapi ülésén. „Néhány kollégium szinte kis recepciót működtet, közvetlen szállásértékesítéssel foglalkozik, s előfordult, hogy az idegenforgalmi irodáknak csak az eladatlan, maradék szálláshelyek jutottak." — olvastuk a jelentésben. A változás, a megújulás hétköznapjai Új nevek a földgáztérképen Nem vezet „felszántatlan" utca a sikerekig a Csongrád megyei gazdasági-társadalmi feladattervben is megfogalmazott cél eléréséig: kerüljön sor a földgázenergia nagyobb hasznosítására. Az utóbbi években szinte 'közhelyig csépelt tennivalóként emlegették ezt a kívánalmat a Délalföldi Gázszolgáltató Vállalatnál is. Vajon most, a megújulás hétköznapjain miként töltődik meg konkrét tartalommal az ezzel kapcsolatos vállalati program, hogyan szántják fel az utcákat, hogy megközelítsék a célt? — Az igények és lehetőségek mérlegelése után a földgázlelöhelyek hasznosítása érdekédben bár szűkösek az anyagi források, a helyi tanácsok közreműködésével a településfejlesztési törekvések figyelembevételével, s a Lakosság hozzájárulásával bővítjük a gázhálózatot — mondja Győrfy László, a Dégáz igazgatója. — Valóban felszántottuk a közelmúltban az utcákat Tápén, Dcszken, Tiszaszigeten, Földeákon, Óföldeákon, Lfjszentivánon, valamint Fábiánsebestyénen. Az utóbbi két helyen a közelmúltban gyújtottuk meg a lángot az üzemekben, intézményekben, lakóházakban a lakosság örömére, megelégedésére. Fábiánsebestyén a 100. helység a Dégáz működési területén, amely .bekapcsolódott a földgázhálózatba. Örömkeltő, hogy a Dégázhoz tartozó három megyében a hálózat hossza az 1980. évi 890 kilométerről ez év végéig 5 ezer kilométerre nő. A földgázzal ellátott települések száma pedig eléri a 110-et. Igaz, a vezeték árkainak ásása néha nemcsak az utcákat „borzolta" fel, hanem a közlekedési gondok miatt egyik-másik helyen a lakosság idegeit is. Voltak, vannak, bizonyára lesznek is az energiaellátás és -felhasználás érdekében végzett fejlesztő munkában töprengések, kételyek, kényszerű megállók. Ugyanis nem lehet mindenkivel egyértelműen elfogadtatni az ..érdemest", a gazdaságost. Ez érvényes a tanácsokra, a holnap gázfogyasztó lakások tulajdonosaira is. Iga* ez annak ellenére, hogy úgy tűnik: ma már nem országos, vagy megyére szóló szenzáció, ha újabb falvakat fűznek fel a gázhálózatra. Talán éppen ezért, emiatt fontosak, ezért példaadók. Most, a nehezedő gazdasági helyzetben, amikor ¡nagy szükség van a lakossági önerő összefogására, ezek mind-mind eltökélt szándékot, vállalkozókészséget sugallnak. Az ilyen lettek jelzik: folytatódik a megújulás hétköznapjain is a földgáz diadalmenete, és járul hozzá az ország energiagazdálkodásának korszerűsítéséhez. Üjabb helységnevek jelennek meg Csongrád megye gáztérképén a kombinatív energiapolitikai elv valóra váltásával. Azzal, hogy az ipar termelési és fejlesztési — 1987—1990-es évekre szóló — országos programja alapján a fökigáz-fogyasztá.sban az ellátás biztonsága érdekében nemcsak feltárjuk a magyar gázrendszert, hanem növeljük a lakosság és az igényes technológiák felhasználásának arányát. Az országos program szerint 1990-ig összesen 240 ezer új háztartási fogyasztót kapcsolunk be a földgázellátásba. A Dégáz működési területén 1980-ban 93 ezer 500 lakossági fogyasztót tartottak számon. Az idén már 240 ezret. A gazdasági körülményekhez, a szükségletekhez igazodó vállalati törekvések változást eredményp/.nek az alaptevékenység fejlődésében. Ez a változás nem egyszerűen mennyiségi, l/anem minőségi, amint a földgáztüzelés a háztartásokban. Ez érvényes a földgázszolgáltatásra, a PB-gáztöl lésre és -értékesítésre, valamint az ehhez szükséges vezetékrendszer tervezésére, építésére, üzemben tartására. A tartozékok, a szerkezetek gyártására és értékesítésére is. A lakosságot közvetlenül érintő, utcákat felszántó vezetéképítésen túl a fogyasztói szerviztevékenység is lehet örömet, néha bosszúságot szülő. Például a háztartási gázkészülékek javítása, műszaki-biztonsági felül' vizsgálata, a gázfogyasztó berendezések karban tartása. Ide sorolhatjuk a háztartási gáznyomás-szabályozók javítását is. Ezekhez sem elegendő ma már a korábban szerzett szakismeret, éppen úgy, mint a polietilén csövek fektetéséhez, hegesztéséhez, szereléséhez. A mai, szigorú biztonságtechnikai követelmények hozzáértő szakemberekel igényelnek. De maradjunk a pulietilén csöveknél. Ennek technológiáját országosan úttörőként a Dégáz kísérletezte ki. Csak így, ezzel tudta elérni azt a fejlesztési dinamikát, amellyel igazodAmikor orvosi körökben az egészségmegőrzési program nemzetmegőrzési színezetet kap, valami olyasfélét sugall, hogy a tét óriási. Kísért még az a gyakorlat, miszerint ha valamiről beszélünk, vitatkozunk, attól meg is változik minden. Ezerféle szerv, intézmény készítette el verejtékes munkával a programba illó saját cselekvési tervezetét, melyre lehet hivatkozni és amellyel lehet takarózni. — Talán még nyugodtak, elégedettek is lehetünk? — Papíron, a dokumentumok tükrében igen — kaptuk a választ Szantner Emmától, a SZOTE ifjúsági tanácsának vezetőjétől, akinek éppúgy elege van a fogadkozásokból, mint többségünknek. — Mi a biztositéka annak, hogy az orvosegyetem dolgozó KISZ-esei és az ifjúsági tanács pályázatban is rögzített egészségmegörzési elképzeléseit megvalósítja? — Területünkön több, mint ezer fiatal orvos,' ápolónő dolgozik, akik szívesen vállalják szabadideNagy szavak r | • ## es a „gyermekcipő «## jükben a szűrést éppúgy, akár az ismeretterjesztést. Rajtunk nem múlik. Felkerestünk ötletünkkel hat szociális otthont, több általános és középiskolát. Nagyon lassan érkeznek a visszajelzések. Egyelőre még várunk, majd újra jelentkezünk. Kimondhatatlanul fájlalnánk, ha viszszautasitanánk a segítségünket. — Konkrétan mi az, amit felajánlottak? — Szűrővizsgálatokat végeznénk a mórahalmi, a nagymágocsi, az óföldeáki, a szegedi, a derekegyházi és az ópusztaszeri szociális otthonban. Az idős emberek átfogó vizsgálatára ugyanis (heti 1-2 órában) az illetékes orvosnak nem juthat ideje. Mi egyenként szeretnénk elbeszélgetni az otthonok lakóival. kifaggatjuk őket a bajaikról, és ha szükséges, bonyolultabb vizsgálatokat is elvégzünk itt, Szegeden. A szállításukról is gondoskodunk. Szakítanánk időt arra is, hogy kitárulkozzanak, beszéljenek az őket nyomasztó gondokról, bajokról. Ugyanabba az otthonba mindig egy team járna, felajánlva egy kis kapaszkodót. — Mi történik akkor, ha az otthonvezetök nem fogadják Önöket szívesen? — Ezt még nem kalkuláltuk be. — Az iskolákat is felkeresték. Milyen tapasztalataik vannak? — Különböző fórumokon valóban beszéltünk a terveinkről. Tudjuk, a pedagógusok kicsit félnek a felvilágosítástól. Bennünket azonban lehet hívni, a legkisebb községbe is elmegyünk. Igény szerint fogászati, szemészeti szűrést is vállalunk. Ismeretes, hogy a fiatal lányok körében nő az abortuszok száma. Ezt tudva szívesen szervezünk nőgyógyászati tanácsadást is. — Mikor kezdődhet el a tényleges munka? — Ha március végéig nem érkeznek visszajelzések, kénytelenek leszünk újabb felhívást közzétenni. Az igényeket pedig folyamatosan elégítjük ki. — Az anyagi hátteret mi biztosítja? — Pályázatunkkal nyertünk hetvenezer forintot, de számítunk az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének segítségére is. * A beszélgetés utáni morfondirozásomból: mi Jesz, ha senki nem reagál a fiatalok kezdeményezésére, ha ímmel-ámmal fogadják őket, ha a szép tervek csupán papíron maradnak? Biztosan nem döl össze a világ, talán egy kicsivel több lesz az elkeseredett otthonlakó vagy a kiábrándult fiatal. Pedig igy is sokan vannak, sokan vagyunk. És egyre nyilvánvalóbb, hogy a tét valóban a nemzetmegőrzés. Bodzsár Erzsébet hatott a településfejlesztési feladatokhoz. Ez a tevékenység példa nélküli, amelynek eredményeként elmondhatjuk, hogy a frissen telepített vezetékek 90 százaléka már polietilén cső. Nemcsak ennyi újdonságról adhatunk számot. Az igényekhez igazítják a vállalati irányítást, a munkaszervezést. Ahhoz, hogy emelkedjék az ellátás színvonala operatívabb vezetést valósítanak meg. Megyénként két-két üzemigazgatóságot hoznak létre. Csongrád megyében Szegeden és Hódmezővásárhelyen. Ezek majd önálló egységként működnek saját eszközeikkel és szakembergárdájukkal. Ma már a Dégazhoz tartozó tizenhét egységet nehézkes a központból összefogni, úgy irányítani, hogy zökkenőmentes legyen a lakosság igényeinek kielégítése. Például az ügyfélszolgálat javítása, a vállalási idők csökkentése stb. Első hallásra úgy tűnik, az irányító apparátus bővül. Valóban csak közelebb kerül a fogyasztókhoz. Természetesen az átállás nem gongütésre történik, hanem fokozatosan valósul meg. Éppen úgy, mint az egyéb, úgynevezett kisebb munkaszervezetek korszerűsítése. Már a helyi kibontakozási program kimunkálása előtt időről időre fellángoltak a szenvedélyes viták a munkaversenyről, a szocialista brigádmozgalomról, a vállalati-gazdasági munkaközösségekről. Különösen az utóbbiakkal kapcsolatban elhangzott vélemények nem voltak indulatoktól mentesek. Végül is úgy tűnik, kimondva vagy kimondatlanul megszületett az állásfoglalás: se velük, se nélkülük. A Dégáz működési területén 64 vállalati gazdasági munkaközösség tevékenykedett. Ebből ma már csak 12 él, a többi megszűnt. Pontosabban: a megújulás jegyében átalakult, saját dolgozóik önálló gazdasági munkaközösségeket hoztak létre. Így biztosítják a feladatok megoldásához a szakmunkásgárdát. — Ha vannak embereink, mindenünk megvan és zavartalan a gázszolgáltatás — mondja az igazgató. Kellenek a hozzáértő emberek, például a profilbővítéshez, a vezetéképítéshez szükséges idomok, a fűtőszálas kötőelemek gyártásához. Vagy az olyan szerelvénydobozok készítéséhez, amelyeket a lakosságnak is ajánlanak megvétele. Ezekben a dobozokban helyezhető el a mérőóra, a nyomásszabályozó, az elzárócsap. Így könnyen hozzáférhető, kezelhető, javítható valamennyi. A megújulás jegyében készül a Dégáz arra is, hogy előbb vagy utóbb csökken a vezetéképítés igénye. A leglevő kapacitással vállalkozóként kíván megjelenni és külföldön vezeteképitést vállalni. Mind több faluba jut el a vezetékes földgáz. Ennek ellenére nem csökken a propán-bután gázszolgáltatás iránti igény. Ahhoz, hogy zavartalanul jusson el a palackos gáz a fogyasztókhoz, korszerűsítik az algyői töltőállomást. Itt is újítanak. A Metripond Mérleggyárral közösen konstruált importkiváltó mérőműszereket. Sorolhatnánk mi minden újult meg az utóbbi időben a Dégáznál. De talán nincs is erre szükség.Sok minden új, más, több — mert újak a gondolatok, a vállalási készség és képesség. Nagy Pál J