Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

to Fentek, 1987. december 11. Á nyomdák fejlesztéséről Csütörtökön n nyomdász­szakszervezet központi ve­zetősége ülést tartott, ame­lyen a szakágazathoz tarto­zó vállalatok kibontakozási programját és az ezzel kap­csolatos szakszervezeti fel­adatokat vitatta meg. Megállapította, hogy több lerületen ellentmondásos az ágazatok szabályozási és ér­dekeltségi rendszere, s ez — a növekvő vállalati önálló­ság mellett is — feszültsé­geket teremthet a nyomda­ipar, a könyvkiadás és a lapkiadás között. A feszült­ségek levezetésére a jövő­ben elengedhetetlen a vál­lalati és az ágazati együtt­működés erősítése, különbö­ző társulások, kooperációs szerződések kialakítása. A gazdálkodást érintő fel­adatok sorában az egyik legsürgetőbb a lapstruktúra­korszerűsítés, olyan lapár­és terjesztésidíj-rendszer be­vezetése, amely megfelelően tükrözi a költségeket, taka­rékosságra ösztönzi a lapo­kat, miközben a papír- és nyomdaipar érdekeit is fi­gyelembe veszi. A központi vezetőség szükségesnek tart­ja a lapkiadás jelenlegi helyzetének mihamarabbi felülvizsgálatát, korszerűsí­tését. Ez azért is sürgető, mert a lapok népszerűsége, illetőleg az újságírók és a kiadói dolgozók bérezése és munkakörülményei között az utóbbi időben nincs össz­hang. A jövőben a műszaki fej­lesztés meggyorsítása csak az elektronizáció további térhódításával képzelhető el. A központi vezetőség, az elektronizáció és a műszaki fejlesztés meggyorsítására elengedhetetlennek tartja a szakemberképzés korszerű­sítését a szakmai egyesülé­sek és a műszaki egyesület bevonásával. Magyar-lengyel megbeszélések Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, a Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság magyar tagozata el­nökének a meghívására csütörtökön Budapestre ér­kezett Józef Koziol minisz­terelnök-helyettes, a bizott­ság lengyel társelnöke. A vendéget a Ferihegyi repü­lőtéren Marjai József fogad­ta, jelen volt Tadeusz Cze­chowicz, a Lengyel Népköz­társaság budapesti nagykö­vete. A nap folyamán a Parla­mentben a bizottság társel­nökei szakértők bevonásával megkezdték tárgyalásaikat a kétoldalú együttműködés fej­lesztésével összefüggő kér­désekről. Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Józef Koziolt. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Tadeusz Czechowicz nagykövet. Okisz­elnökségi ülés Az ipari szövetkezetek az iden várhatóan teljesitik fel­adataikat, termelésük folyó áron 16—11! százalékkal nö­vekszik, s ebben nagy szere­pe van annak, hogy a kis­szövetkezetek száma erőtel­jesen bővült — állapította meg az Okisz elnöksége csü­törtöki ülésén, amelyen a szövetkezetek idei munkáját értékelték, s meghatározták a jövő évi feladatokat. Agrár­szakmérnökképzés Az agrár-felsőoktatási in­tézményekben 1988. tavaszi félévében újabb szakokon indul szakmérnökképzés két­éves tanulmányi idővel, le­velező tagozaton. A Gödöl­lői Agrártudományi Egyete­men, a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetemen, s szak­üzemmérnök-képzés kezdő­dik Gyöngyösön, Mezőtúron, Szarvason, Hódmezővásárhe­lyen, Kaposváron, Kecske­méten és Nyíregyházán, fő­iskolákon, illetve egyetemi főiskolai karokon ugyancsak a jövő év tavaszi félévében. (MTI) A fiatalok szeretnek utazni, de... Csak öt tája volna az or­szágnak, ahová általános és középiskolásaink kirándul­hatnának? A kérdésre alig­ha kellene igennel felelni, a valóság mégis ez: a Duna­kanyaron, Pécs és Eger kör­nyékén, Budapesten és Győ­rön, Sopronon kívül csak el­vétve jelölnek meg más úti­célt a diákcsoportok. E tény­ből következően a közked­velt városokban szinte le­hetetlen olcsó szálláshelyet találni, miközben legalább annyira érdekes és vonzó te­lepülések kempingjei, kol­légiumai konganak az üres­ségtől. Az ilyen országjáró diáktúrák szervezésében előnyben vannak a közle­kedési vállalatok utazási irodái — jármüveik lévén. De még a MÁV Tourislnak, a Volán utazási irodájának, s az Utastoursnak is meg­nehezíti a helyzetét, hogy az iskolai kirándulások rövid időszakokra, az évközi szü­netekre zsúfolódnak össze. Az ifjúsági turizmus em­lített gondjairól volt szó egyebek között a Tisza— Maros Vidéki Idegenforgal­mi Bizottság ifjúsági szak­bizottságának tegnapi ülé­sén. Ahol néhány meglepő számadattal illusztrálták: korlátozott anyagi lehetősé­geik ellenére a fiatalok sze­retnek, s szoktak utazni. A Csongrád megyei utazási irodák belföldi útjain részt­vevő 35 éven aluliak közül majdnem minden második utas általános iskolás, és minden negyedik középisko­lás. Az arányok jelentősen — s érthetően változnak a kül­földi utazások esetében. No­ha a palicsi állatkertbe, a szabadkai gyermekszínházba szervezett utak kedvellek, a legtöbbet a dolgozó fiatalok, közülük is a munkások utaznak. Az úticélok irodán­ként eltérőek: az Express­nél Jugoszlávia, az NDK, Csehszlovákia, az Ibusznál Ausztria, az NSZK és Jugo­szlávia, a Cooptouristnál Rulgária, Jugoszlávia, Cseh­szlovákia, az NSZK és Olasz­ország vezeti a közkedvelt­ségi listát. Nyilván össze­függésben az árakkal ... Me­lyek egyébként az utóbbi pár évben tetemesen nö­vekedtek: egy háromnapos egri túra ára az idén 80 százalékkal volt magasabb az 1983-ban hirdetettnél. Két év alatt egy vonatos berli­ni út ára 43,3 százalékkal nőtt, a hétnapos Moszkva— Leningrád légi út most 77,8 százalékkal kerül többe, mint 1983-ban. Ezt csak ked­vezményekkel lehet némi­képp ellensúlyozni — leg­inkább az Express enged­heti meg magának, hogy közlekedési költségekből, múzeumi belépők árából, síliftdíjakból engedményt ad. De az olcsó szálláshe­lyek egyre csökkenő kíná­latával szemben az ifjúság utazási irodája is tehetet­len — a maximált árak mi­att az üzemben tartók egy­re gyakrabban lemondanak a szerződéskötésről. Ez utóbbi gond ugyancsak terítékre került a szakbi­zottság tegnapi ülésén. „Né­hány kollégium szinte kis recepciót működtet, közvet­len szállásértékesítéssel fog­lalkozik, s előfordult, hogy az idegenforgalmi irodáknak csak az eladatlan, maradék szálláshelyek jutottak." — olvastuk a jelentésben. A változás, a megújulás hétköznapjai Új nevek a földgáztérképen Nem vezet „felszántatlan" utca a sikerekig a Csongrád megyei gazdasági-társadalmi feladattervben is megfogal­mazott cél eléréséig: kerül­jön sor a földgázenergia nagyobb hasznosítására. Az utóbbi években szinte 'köz­helyig csépelt tennivalóként emlegették ezt a kívánalmat a Délalföldi Gázszolgáltató Vállalatnál is. Vajon most, a megújulás hétköznapjain miként töltődik meg konkrét tartalommal az ezzel kap­csolatos vállalati program, hogyan szántják fel az utcá­kat, hogy megközelítsék a célt? — Az igények és lehető­ségek mérlegelése után a földgázlelöhelyek hasznosí­tása érdekédben bár szűkösek az anyagi források, a helyi tanácsok közreműködésével a településfejlesztési törek­vések figyelembevételével, s a Lakosság hozzájárulásával bővítjük a gázhálózatot — mondja Győrfy László, a Dégáz igazgatója. — Való­ban felszántottuk a közel­múltban az utcákat Tápén, Dcszken, Tiszaszigeten, Föl­deákon, Óföldeákon, Lfj­szentivánon, valamint Fá­biánsebestyénen. Az utóbbi két helyen a közelmúltban gyújtottuk meg a lángot az üzemekben, intézményekben, lakóházakban a lakosság örömére, megelégedésére. Fábiánsebestyén a 100. hely­ség a Dégáz működési te­rületén, amely .bekapcsoló­dott a földgázhálózatba. Örömkeltő, hogy a Dégáz­hoz tartozó három megyé­ben a hálózat hossza az 1980. évi 890 kilométerről ez év végéig 5 ezer kilométerre nő. A földgázzal ellátott te­lepülések száma pedig el­éri a 110-et. Igaz, a vezeték árkainak ásása néha nem­csak az utcákat „borzolta" fel, hanem a közlekedési gondok miatt egyik-másik helyen a lakosság idegeit is. Voltak, vannak, bizonyára lesznek is az energiaellátás és -felhasználás érdekében végzett fejlesztő munkában töprengések, kételyek, kény­szerű megállók. Ugyanis nem lehet mindenkivel egyértel­műen elfogadtatni az ..érde­mest", a gazdaságost. Ez érvényes a tanácsokra, a holnap gázfogyasztó lakások tulajdonosaira is. Iga* ez annak ellenére, hogy úgy tűnik: ma már nem orszá­gos, vagy megyére szóló szenzáció, ha újabb falvakat fűznek fel a gázhálózatra. Talán éppen ezért, emiatt fontosak, ezért példaadók. Most, a nehezedő gazdasági helyzetben, amikor ¡nagy szükség van a lakossági ön­erő összefogására, ezek mind-mind eltökélt szándé­kot, vállalkozókészséget su­gallnak. Az ilyen lettek jel­zik: folytatódik a megújulás hétköznapjain is a földgáz diadalmenete, és járul hozzá az ország energiagazdálko­dásának korszerűsítéséhez. Üjabb helységnevek jelen­nek meg Csongrád megye gáztérképén a kombinatív energiapolitikai elv valóra váltásával. Azzal, hogy az ipar termelési és fejlesztési — 1987—1990-es évekre szó­ló — országos programja alapján a fökigáz-fogyasztá.s­ban az ellátás biztonsága érdekében nemcsak feltár­juk a magyar gázrendszert, hanem növeljük a lakosság és az igényes technológiák felhasználásának arányát. Az országos program szerint 1990-ig összesen 240 ezer új háztartási fogyasztót kapcso­lunk be a földgázellátásba. A Dégáz működési területén 1980-ban 93 ezer 500 lakos­sági fogyasztót tartottak szá­mon. Az idén már 240 ezret. A gazdasági körülmények­hez, a szükségletekhez iga­zodó vállalati törekvések változást eredményp/.nek az alaptevékenység fejlődésé­ben. Ez a változás nem egy­szerűen mennyiségi, l/anem minőségi, amint a földgáz­tüzelés a háztartásokban. Ez érvényes a földgázszolgál­tatásra, a PB-gáztöl lésre és -értékesítésre, valamint az ehhez szükséges vezeték­rendszer tervezésére, építé­sére, üzemben tartására. A tartozékok, a szerkezetek gyártására és értékesítésé­re is. A lakosságot közvetlenül érintő, utcákat felszántó ve­zetéképítésen túl a fogyasz­tói szerviztevékenység is le­het örömet, néha bosszúsá­got szülő. Például a háztar­tási gázkészülékek javítása, műszaki-biztonsági felül­' vizsgálata, a gázfogyasztó berendezések karban tartá­sa. Ide sorolhatjuk a ház­tartási gáznyomás-szabályo­zók javítását is. Ezekhez sem elegendő ma már a korábban szerzett szakisme­ret, éppen úgy, mint a polietilén csövek fektetésé­hez, hegesztéséhez, szerelésé­hez. A mai, szigorú biztonság­technikai követelmények hozzáértő szakemberekel igényelnek. De maradjunk a pulietilén csöveknél. Ennek technológiáját országosan úttörőként a Dégáz kísérle­tezte ki. Csak így, ezzel tud­ta elérni azt a fejlesztési dinamikát, amellyel igazod­Amikor orvosi körökben az egészségmegőrzési prog­ram nemzetmegőrzési szí­nezetet kap, valami olyas­félét sugall, hogy a tét óriási. Kísért még az a gyakorlat, miszerint ha va­lamiről beszélünk, vitatko­zunk, attól meg is változik minden. Ezerféle szerv, in­tézmény készítette el ve­rejtékes munkával a prog­ramba illó saját cselekvési tervezetét, melyre lehet hivatkozni és amellyel le­het takarózni. — Talán még nyugodtak, elégedettek is lehetünk? — Papíron, a dokumen­tumok tükrében igen — kaptuk a választ Szantner Emmától, a SZOTE ifjúsá­gi tanácsának vezetőjétől, akinek éppúgy elege van a fogadkozásokból, mint többségünknek. — Mi a biztositéka an­nak, hogy az orvosegyetem dolgozó KISZ-esei és az if­júsági tanács pályázatban is rögzített egészségmegör­zési elképzeléseit megvaló­sítja? — Területünkön több, mint ezer fiatal orvos,' ápolónő dolgozik, akik szí­vesen vállalják szabadide­Nagy szavak r | • ## es a „gyermekcipő «## jükben a szűrést éppúgy, akár az ismeretterjesztést. Rajtunk nem múlik. Fel­kerestünk ötletünkkel hat szociális otthont, több álta­lános és középiskolát. Na­gyon lassan érkeznek a visszajelzések. Egyelőre még várunk, majd újra je­lentkezünk. Kimondhatat­lanul fájlalnánk, ha visz­szautasitanánk a segítsé­günket. — Konkrétan mi az, amit felajánlottak? — Szűrővizsgálatokat végeznénk a mórahalmi, a nagymágocsi, az óföldeáki, a szegedi, a derekegyházi és az ópusztaszeri szociális otthonban. Az idős embe­rek átfogó vizsgálatára ugyanis (heti 1-2 órában) az illetékes orvosnak nem juthat ideje. Mi egyenként szeretnénk elbeszélgetni az otthonok lakóival. kifag­gatjuk őket a bajaikról, és ha szükséges, bonyolultabb vizsgálatokat is elvégzünk itt, Szegeden. A szállítá­sukról is gondoskodunk. Szakítanánk időt arra is, hogy kitárulkozzanak, be­széljenek az őket nyo­masztó gondokról, bajok­ról. Ugyanabba az otthon­ba mindig egy team járna, felajánlva egy kis kapasz­kodót. — Mi történik akkor, ha az otthonvezetök nem fo­gadják Önöket szívesen? — Ezt még nem kalku­láltuk be. — Az iskolákat is felke­resték. Milyen tapasztala­taik vannak? — Különböző fórumokon valóban beszéltünk a ter­veinkről. Tudjuk, a peda­gógusok kicsit félnek a felvilágosítástól. Bennün­ket azonban lehet hívni, a legkisebb községbe is el­megyünk. Igény szerint fo­gászati, szemészeti szűrést is vállalunk. Ismeretes, hogy a fiatal lányok köré­ben nő az abortuszok szá­ma. Ezt tudva szívesen szervezünk nőgyógyászati tanácsadást is. — Mikor kezdődhet el a tényleges munka? — Ha március végéig nem érkeznek visszajelzé­sek, kénytelenek leszünk újabb felhívást közzéten­ni. Az igényeket pedig fo­lyamatosan elégítjük ki. — Az anyagi hátteret mi biztosítja? — Pályázatunkkal nyer­tünk hetvenezer forintot, de számítunk az Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerve­zetének segítségére is. * A beszélgetés utáni mor­fondirozásomból: mi Jesz, ha senki nem reagál a fia­talok kezdeményezésére, ha ímmel-ámmal fogadják őket, ha a szép tervek csu­pán papíron maradnak? Biztosan nem döl össze a világ, talán egy kicsivel több lesz az elkeseredett otthonlakó vagy a kiáb­rándult fiatal. Pedig igy is sokan vannak, sokan va­gyunk. És egyre nyilvánvalóbb, hogy a tét valóban a nem­zetmegőrzés. Bodzsár Erzsébet hatott a településfejlesztési feladatokhoz. Ez a tevékeny­ség példa nélküli, amelynek eredményeként elmondhat­juk, hogy a frissen telepí­tett vezetékek 90 százaléka már polietilén cső. Nemcsak ennyi újdonság­ról adhatunk számot. Az igé­nyekhez igazítják a vállalati irányítást, a munkaszerve­zést. Ahhoz, hogy emelked­jék az ellátás színvonala operatívabb vezetést való­sítanak meg. Megyénként két-két üzemigazgatóságot hoznak létre. Csongrád me­gyében Szegeden és Hódme­zővásárhelyen. Ezek majd önálló egységként működ­nek saját eszközeikkel és szakembergárdájukkal. Ma már a Dégazhoz tartozó tizenhét egységet nehéz­kes a központból össze­fogni, úgy irányítani, hogy zökkenőmentes legyen a lakosság igényeinek kielé­gítése. Például az ügyfélszol­gálat javítása, a vállalási idők csökkentése stb. Első hallásra úgy tűnik, az irá­nyító apparátus bővül. Va­lóban csak közelebb kerül a fogyasztókhoz. Természete­sen az átállás nem gong­ütésre történik, hanem foko­zatosan valósul meg. Éppen úgy, mint az egyéb, úgyne­vezett kisebb munkaszerve­zetek korszerűsítése. Már a helyi kibontakozási program kimunkálása előtt időről időre fellángoltak a szenvedélyes viták a mun­kaversenyről, a szocialista brigádmozgalomról, a válla­lati-gazdasági munkaközös­ségekről. Különösen az utóbbiakkal kapcsolatban el­hangzott vélemények nem voltak indulatoktól mente­sek. Végül is úgy tűnik, ki­mondva vagy kimondatlanul megszületett az állásfogla­lás: se velük, se nélkülük. A Dégáz működési területén 64 vállalati gazdasági mun­kaközösség tevékenykedett. Ebből ma már csak 12 él, a többi megszűnt. Pontosab­ban: a megújulás jegyében átalakult, saját dolgozóik ön­álló gazdasági munkaközös­ségeket hoztak létre. Így biz­tosítják a feladatok megol­dásához a szakmunkásgár­dát. — Ha vannak embereink, mindenünk megvan és za­vartalan a gázszolgáltatás — mondja az igazgató. Kellenek a hozzáértő em­berek, például a profilbőví­téshez, a vezetéképítéshez szükséges idomok, a fűtőszá­las kötőelemek gyártásához. Vagy az olyan szerelvény­dobozok készítéséhez, ame­lyeket a lakosságnak is ajánlanak megvétele. Ezek­ben a dobozokban helyezhe­tő el a mérőóra, a nyomás­szabályozó, az elzárócsap. Így könnyen hozzáférhető, kezelhető, javítható vala­mennyi. A megújulás jegyé­ben készül a Dégáz arra is, hogy előbb vagy utóbb csök­ken a vezetéképítés igénye. A leglevő kapacitással vál­lalkozóként kíván megjelen­ni és külföldön vezeteképi­tést vállalni. Mind több faluba jut el a vezetékes földgáz. Ennek el­lenére nem csökken a pro­pán-bután gázszolgáltatás iránti igény. Ahhoz, hogy zavartalanul jusson el a pa­lackos gáz a fogyasztókhoz, korszerűsítik az algyői töltő­állomást. Itt is újítanak. A Metripond Mérleggyárral kö­zösen konstruált importki­váltó mérőműszereket. Sorolhatnánk mi minden újult meg az utóbbi időben a Dégáznál. De talán nincs is erre szükség.Sok minden új, más, több — mert újak a gondolatok, a vállalási kész­ség és képesség. Nagy Pál J

Next

/
Oldalképek
Tartalom