Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-02 / 284. szám

: » Xíty^* jv VILÁG PROLETAiyyin, EGYESÜLJETEK! DE L M AGYA RORSZ AG 77. évfolyam, 284. szám 1987. december 2., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Jövőre: újra írt árcédulák A terv kiszivárgása, majd bejelentése alaposan meg­zavarta a piacot, értve ez alatt mind az áruk piacát, mind a pénzpiacot. Már a nyáron feltűnően emelkedni kezdett a kiskereskedelmi forgalom, az Országgyűlés őszi ülésszaka után pedig ez olyan mértéket öltött, amit okkal nevezünk felvásárlási láznak. A pénzügyi kor­mányzat — látva, hogy so­kan kiveszik a bankból meg­takarított pénzüket — kü­lönféle kamatprémiumokkal igyekszik mérsékelni a nyugtalanságot. Miután az értékpapírok piaca is meg­ingott — többen akartak kötvényt eladni, mint ven­ni, esni kezdett a lakossági kötvények árfolyama, és a forgalmazóknál készletek halmozódtak fel — a Buda­pest Bank felszólította a kötvénykibocsátókat külön­féle piacmentő akciókra. Eddig 19-féle kötvényre ajánlottak fel a kibocsátók kamatprémiumot 1988-ra, vagyis toldották meg a jö­vő évi, átlag 11 százalékos kamatot 1—4 százalékos prémiummal. Mindezek a bonyodalmak mérsékeltebbek lennének, ha a lakosság egyértelmű tájékoztatást kaphatna ar­ról, hogy mely fogyasztási cikkek ára milyen mérték­ben emelkedik. Az árható­ságok azonban egyelőre nemigen nyilatkoznak, mondván, hogy még javá­ban folyik az árak alakítá­sa. Az információ hiánya azonban ésszerűtlen lépé­sekre is készteti a fogyasz­tókat, amire a legjellemzőbb példa a televíziós készülé­kek iránt fellángolt keres­let. Miután a színes készülé­kek hiánya általánossá vált, és árukat alaposan meg­emelte az eladóknak jutta­tott csúszópénz, csak ezután vált ismertté, hogy a ma­gyar gyártmányú készülé­kek ára előreláthatóan nem is fog emelkedni. A napokban megjelent a Magyar Közlöny 52. száma, benne a belkereskedelmi mi­niszter rendelete több száz árucsoport jövő évi ihduló árának képzéséről. Jobb for­rás hiányában most erre tá­maszkodva igyekszünk tájé­koztatást adni a várható tendenciákról. A rendelet mellékletéből kitűnik, hogy január else­jén nem változik egyebek között a szén, a benzin, a gázolaj, a tüzelőolaj, a PB­gáz, a pörkölt kávé, a palac­kozott bor, a só, a tea ára. Olcsóbb lesz például a szem­üveglencse, a szemüvegke­ret, az autóabroncs-köpeny, az egészségügyi gumiáru, a sportszer, a gyapjúfonal, a pamutszövet, a rövidáru, a vatta, a tampon. A termékek egy körénél változatlan marad a hazai gyártmányú és a szocialista importból származó válasz­tékok ára, növekszik viszont a tőkés behozatalból szár­mazóké. Ez mondható el egyebek között a csokoládé­ról, a palackozott sörről, a cigarettáról. Csak a magyar gyártmány ára marad vál­tozatlan, például a kerék­párok. a háztartási elektro­mos fűtő- és hűtőkészülékek, főző- és sütőkészülékek, a porszívók, a kávéőrlők, a turmixgépek, a rádiók, a te­levíziók. u lemezjátszók, a magnetofonok esetében; ezek Importált típusai drá­gulnak. Seihirii sem aggasztja ma annyira a lakosságot, mint a jövő évre várható infláció. Az 1988-ra terve­zett áremelkedés mértéke messze a legmagasabb a forint megteremtése, tehát 1948 óta, nemcsak a terve­zett, hanem a bekövetkezett éves inflációs rátákhoz képest is. Csak néhány százalékkal termékek köre jelentősen emelkedik a bútorok, a szűkül, és a legszükségesebb fényforrások, a festékek, a alapvető termékekre korlá­játékok, a készételek, a tozódik. Jelenleg a kiskeres­gyorsfagyasztott ételkonzer- kedelmi forgalom mintegy vek ára, ennél nagyobb, 10 38—40 százalékát alkotják a százalékot meghaladó mér- hatósági áras cikkek; ez az tekben drágul például a arány a számítások szerint mész, a betontermék, a vil- jövőre 20—22 százalékra lanytűzhely, a mosógép, az mérséklődik. roUnÓTfUnstrh?z tisTer". Az árváltozások - jobbá­I cukorka a kakaópor ra áremelkedések - köz­a cukorka, a kakaopor. vetlen oka az általános for­Ám a főbb cikkcsoporto- galmi adó bevezetése, való­kon belül is szóródást jelez jában azonban az adó csak a rendelet mellékleteként eszköz. A gazdaságpolitika kibocsátott táblázat, mert célja, hogy a korábbi ráfor­míg a bútorok átlagos ár- dításarányos árakat érték­emelkedése 10 százalék alat- arányps árakkal helyettesít­ti, addig a gyermekbútorok se, ha nem is most egyszer­35—45 százalékkal drágul- re, de fokozatosan. Azok az nak. Sőt, azokon belül a árak ugyanis, amelyek elis­gyermekágy, az etetőszék merik a ráfordítás — a ter­ára a jelenleginek három- melés, a forgalmazás — szorosa is lehet. Míg a hazai minden költségét, nem ösz­gyártmányú tanszerek átla- tönöznek a költségek leszo­gosan 19 százalékkal lesznek rftág4 é ^ orientál_ dragabbak, addig az iskolai ' rajztáblák ára a jelenlegi- Jak mind a felhasznalokat, nek négy és félszeresére ug- mind a fogyasztókat. r'k- Más kérdés, hogy az árre­Rendkívül nagymértékű form bevezetése megköve­áremelés várható néhány telné a bérreformot is — ami csecsemő- és gyermekruhá- alatt az ésszerűbb bérará­zati cikknél, függetlenül at- nyokat, és a vállalatok bér­től, hogy hazai vagy import- megállapítási szabadságát termékről van szó. A köz- értjük —, ami, mint isme­zótett táblázatból úgy tűnik, retes, a jövő évre marad. E hogy a pelenkázónadrág és a két reform időbeni elválasz­szövött pamut csecsemőru- tása az, ami igazán és ok­házat ára megkétszereződik, kai aggasztja a közvéle­es majdnem ilyen mérték- ményt. A pénzügyi kor­Den drágul a bébi- és gye- mányzatot pedig inkább az, rekcipő, a hasonló méretű hogy vaion képes lesz-e kéz­csizma, papucs. A gyermek- ben tartani az árakat, vagy ruhák közül a pamut alsó- netán beindul egy olyan ön­ruhák áremelkedése várha- gerjesztő folyamat, amit a tc'an 16 százalék körüli lesz, ennél egy árnyalattal ki­sebb a pamut alapú gyer­mek felsőruházati cikkeké. Ezzel szemben a felnőttmé­retű ruházati cikkek ára esetleg csökken, vagy változik. közgazdászok ár-ár spirál­nak neveznek. A kétszámje­gyű inflációnál ugyanis azok a vállalatok, amelyek nem emelnek árat. veszteséget szenvednek, tehát mindenki legalább az átlagos inflációt akarja követni. Ha ezt a tö­rekvést a kormányzat nem akkor Míg az öblitőszerek 6-20 í^.^^i^08"1, Hráffllláa százalékkal, a tisztítószerek drágulás 5—14 százalékkal drágul­nak, addig a kozmetikai és testápolási cikkek ára 4—5 százalékkal csökken, kivéve a tőkés importból származó­kat, amelyeknél 3 százalé­kos áremelkedést jelez a táblázat. Mindezek az árváltozások a hatóságilag megállapított árindexekből következnek, vagyis abból a szorzószám­ból, amellyel a vállalatok a jövő januári árakat képez­hetik az idei november má­sodiki árak alapján. Hozzá kell azonban tenni, hogy az így képzett árakat az állami és a szövetkezeti kereskede­lem csak a jövő év első ne­gyedének végéig köteles tar­tani, utána ezeket az ára­kat a piaci viszonyoktól füg­gően módosíthatja. Tekint­ve, hogy az év elején a ke­reslet biztosan jelentősen csökken, elképzelhető, hogy a vállalatok, a szövetkezetek áprilistól sem emelik, sőt, valószínűleg csökkentik a szabad árakat. Mindez nem vonatkozik a hatósági árakra, amelyekről egyelőre nem sikerült rész­letesebb információhoz jut­ni; ezek kidolgozása sem fe­jeződött be. Annyit lehet tudni, hogy a hatósági áras következik be, ami tovább gyűrűzve a gazdaságban újabb áremeléseket indít el. G.Zs. Szűkösen is a közösségért Falugyűlésre voltam hiva­talos, Kistelekre. Érdekesen fura ez, hiszen a település egyáltalán nem falu, sőt vá­rosi jogot vívott ki magának a nagyközség. Dinamikusan fejlődik, csinosodik, gazda­godik. A városi cím felé vezető úton jár, de mit te­hetünk, ha általában falu­gyűlés annak a fórumnak a neve, amelyen mindenki tá­jékozódhat szűkebb pátriája gondjairól, bajairól. ered­ményeiről, úgy el kell fogadni a titulust. Falugyűlést tar­tottak hát Kisteleken, a vá­rosi jogú nagyközségben, a művelődési házban. Jóval a kezdési időpont olcsó, előtt már megtelt a nagyte­rem. A lakók a napirendi pontokról diskuráltak. Fej­kötős asszonyok, kalapos­bajszos férfiak éppúgy fi­gyelemmel kísérik a nagy­község életének minden rez­dülését, mint a fiatal lá­nyok, fiúk. Aki tehette, a gyűlésen tolongott. Kétszáz­nál többen várták Ott Jó­zsef tanácselnök beszámoló­ját. Az előadó beszélt a tanács idei költségvetési gazdálko­dásáról, a VII. ötéves terv időarányos végrehajtásáról. Az elmúlt két év alatt nagy­arányú fejlesztések valósul­tak meg, noha ez az idő visszafogott gazdasági inten­zitással telt el. 1985 végén elkezdték a szakorvosi ren­delő építését, amelyet a kö­zelmúltban — a végső ha­táridő előtt két hónappal — már át is adtak. A la­kók ennek az intézménynek a megépítésére ajánlották fel a településfejlesztési hozzájárulást. A hozzájáru­lás következő három év alatt felhalmozódó összegével a felhasználásra így más célt tudnak majd megjelölni. A hét szakrendelővel, 43 millióért elkészült egészség­ügyi intézményt január el­sejétől tovább lehet bővíte­ni: lesz onkológiai és sze­mészeti szakrendelés is, sőt a szemüveget is ki lehet váltani Kisteleken. A ren­delőhöz összesen 23 ezer ember tartozik. A lakásépítésről megtud­tuk, hogy bő egyéves késés­sel adta át a Délép a taná­csi berlakasokat, de azóta az épületben már üzletek is szolgálják a lakókat. Ha­sonló tanácsi lakásépítésre a közeljövőben aligha lesz le­hetőség. Persze, épülnek to­vábbra is lakások a nagy­községben. Az OTP beru­házásával elkészült újabb 21 lakás, amelyekbe karácso­nyig beköltözhetnek a tu­lajdonosok. Ezenkívül te­lekkialakítással is segíti a tanács a házépítőket. A Pa­csirta sor környékén 30-3p házhelyet kínálnak, 20 eze­rért. Igaz, a területet köz­művesíti, ám sokat kell töl­teni a telkeken, azért ilyen Az ifjú házasoknak és a ,. , . többgyerekes családoknak buet„(im„°ZfAaj_-d.e anyagi támogatást ad a tanács. Erre a célra 3 millió forint áll rendelkezésre, amiből egymilliót nem kell visszatéríteni, a 2 milliót pedig kamatmentesen kap­ják a rászorulók. Így tíz családot segítenek. A gázhálózatot teljes egé­szében kiépítették Kistele­ken. A munkákat 1986-ban fejezték be, most már csak az új utcákban dolgoznak gázszerelők. Gondolnak a szilárd útburkolat építésére is. A megkezdett munkát igyekeznek folytatni. Szó volt még a meglevő szennyvíztisztító bővítéséről. Ez a munka 16 millió fo­rintba kerül. Ez is a kör­nyezetvédelem része. Hallottunk arról, hogy az idén elmaradt az ABC előtti ezt jövöre biztosan megcsinál­ják. Mire kell még a tanács pénze? Mindenekelőtt okta­tási, egészségügyi és más intézmények zavartalan működésének biztosítására. Erre is megvan a fedezet. Acs S. Sándor Nyereséges Magyar-japán vállalat Nyereséggel zyírja első szigetelő anyagokat állítottak elő japán technológia alap­ján. majd saját fejlesztéseik eredményeként kemping­cikkekkel, cipőipari kellé­kekkel 6zelesí tettek a vá­lasztékot. Alig egy hónapja évét a Polifoam Műanyag­feldolgozó Kft, az első ma­gyar—japán vegyesvállalat. Az alapítók az előzetes gaz­daságossági elemzesek alapján erre az esztendőre még nem számoltak felosztható nye- ismét új termékkel jelentek reséggel, ám a vállalat ter­mékei a vártnál kelendőbb­nek bizonyultak, s a gyors fejlesztesek is bővítették ér­tékesítési lehetőségeiket. A vállalat az iden előrelátha­tóan 150 millió forint ár- sen bevételre tesz szert, ami ha zők meg; polietilén habból ké­szítenek egyfajta szigetelő, a falak hideg sugárzását megszüntető anyagot a ta­péták alá. Az új terméke­ket a hazai ipar, s különö­a magánerőből építke­nagy érdeklődéssel fo. szerény mértékben is, de g^k. A lakosság jobb el­, ,. , .. íátasa erdekeben a gyár te­már nyereséget b1ZtoSit az rületén mintat)oUot ta nyi. alapítóknak. tottak. Mindennek eredmé­A társaság a múlt év kö- nyeként az idei második fél­zepén kezdte meg az itthon évben már háromszorosát addig nem gyártott polieti- állítják elő uz első hat hó­lén habok gyártását. Az új napban megtermelt érték­termékből először építőipari nek. Paprika és hagyma Somogyi Károlyné felvételei Néhány hónapja működik Kisteleken a paprikafeldolgozó vállalat új üzeme. Volt itt már régebben is paprikatelep, amely az évek múlásával annyira elhanyagolt állapotba került, hogy föl kellett számolni. Sokan maradlak volna munka nélkül — elsősorban asszonyok dolgoztak itt az­előtt —, ha a vállalat nem talált volna lehetőséget foglal­koztatásukra. Kisebb mennyiségben exportálnak — töb­bek között Amerikába — különleges csomagolású paprikát, ezt a munkát itt gyakorlott esomagolók végzik Szárított hagyma is utazik külföldre, a válogatást is az itteni asz­szonyokra bízták. Felvételeink ezekről a műveletekről készültek

Next

/
Oldalképek
Tartalom