Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

77. évfolyam, 29'2. szám 1987. december 11., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Véget ért a csúcstalálkozó Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan zárótárgyalása — Sajtóértekezlet Munkareggelin találkozott —II. rendelkezéseit nem te­látogatása utolsó napján, kinti érvényben levőknek, csütörtökön reggel Mihail Amerikai közlés szerint Gorbacsov George Bush egyébként az új rakétakísér­amerikai alelnökkel. A reg- letet „néhány napon belül, gelin jelen volt George esetleg már pénteken" min­Shultz külügyminiszter és denképpen végrehajtják, több más amerikai politikus, * az alelnök több munkatársa. A tervezettnél másfél óra­* val később, helyi idő szerint Csütörtökön reggel má- délben kezdődött meg a Fe­sodízben is ellátogatott a hér Házban Mihail Gorba­Pentagonba Szergej Ahro- csov és Ronald Reagan utol­mejev marsall, a szovjet só munkatalálkozója. Az fegyveres erők vezérkará- eredeti terv szerint már dél­nak főnöke. Ezúttal amerikai elött fél tizenegy órakor kollégája, William Crowe össze 'kellett volna ülniük, s tengernagy, a vezérkari fő- délben munkaebédre készül­nökök egyesitett bizottságá­nak elnöke volt a vendéglá- A késés okát hivatalosan tó. A két magas rangú kato- nem közölték, nem hivatalo­nái vezető előbb ötvenper- san mindkét fél képviselői ces megbeszélést folytatott, azzal magyarázták, hogy a majd Crowe bemutatta ven- leszerelési munkacsoport be­dégének a Pentagon egyik számolója még mindig nem parancsnoki központját. A al,t készen arra az időpont­„Tank" néven ismert terem ra- amikor a külügyminiszte­a válságközpont része, vál- reknek tájékoztatniuk kel­sághelyzetben itt tartanak ]ett volna a két vezetőt az tanácskozást a katonai ve- utolsó megbeszélés előtt. A zetők. A látogatásnál jelen csütörtök reggeli órákban voltak a különböző amerikai tot>b, előre nem tervezett ta­haderőnemek vezérkari fő- lálkozót tartottak a felek nőkéi is képviselői: a két külügymi­A Pentagon egyébként "isz£r ...rfeggelf f0,ytí;U,tt csütörtökön reggel bejelen- megbeszélést, ezt kővetően tette, hogy ismét elhalasztják fltze n'?gykovet', az a™erl" egy-két nÁppal egy új, ten- kai munkacsoport vezetője a geralattjáróról indítható szoyjetf nagykövetségén ke­Trident—2 rakéta kipróbáld- rest,e szovjet targyalo­sát. A 12 robbanófejjel fel- Partnereit. Az amerikai fel szerelt új típusú hadászati ^Pviselo. szerint a „tobb­ballisztikus rakéta k,próba- le.tmunka nem jelent kulo­lásat már több ízben elha- ™stel?b zayart; de ko" lasztották. Egy amerikai zoltek' valtozik-e ezek utan kormánytisztviselő most ki- az előre megterveze t prog­jelentette, az újabb halasz- ramok Jdopontja. A ket .kul­tás egyértelműen politikai ugyminiszter a kozlesek sze­okokból történt, a kísérletet nnt ,™eg a megbeszeles előtt nem akarták Mihail Gorba- reszletesen tajekoztatta sa­csov és Ronald Reagan wa- Jat vezetojet a munkacsopor­shingtoni csúcstalálkozója tok tárgyalásainak alakula­idején megtartani. saro ' A délelőtti utolsó munka­A rakéta különleges prob- megbeszélés csak rövid ideig lémát okozhat: a tengeralatt- tartott, és a munkaebéd az járóról indítható ballisztikus előre tervezett időben kez­rakéták ugyanis a két ország dődött meg. Gorbacsov a fegyvertárában annyi fegy- szovjet nagykövetségről vernek szamitanak, ameny- Bush aielnök társaságában nyi robbanófej célba jutta- ¡ndult a Fehér Házba, de fására alkalmasak. A Tri- útközben megállították a dent—2 típusú rakéták eled- gépkocsit, és néhány szót dig legfeljebb tíz robbanó- váltottak egy helyen a ki­fejjél voltak felszerelve, s váncsi nézőkkel, melegen ha ezután már 12 robbanó- kezet ráztak az éppen ott fejet hordoznak, akkor — a tartózkodókkal. SALT-II. szerződés értei- Reagan szívélyesen üdvö­meben, ~ az Egyesult A a- zölte a szovjet vezetőt. ...Már moknak csökkenten,e ke le- h hazautazott" ­ne ilyen raketai szamat. Wa- tréfálkozott az amerikai el­shington azonban mar ko­rábban közölte, hogy a SALT (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János Berlinbe utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön este Berlinbe utazott, hogy részt ve­gyen a Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjai első és főtitkárainak találkozóján amelyen Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára tájékoztatja a résztvevőket a szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredmé­nyeiről. Kádár János kíséretében utazott Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szűri« Mátyás, a Központi Bizottság titkára; Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője: Horn Gyula külügy­minisztériumi és Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai. Jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, az NDK magyarorszá­gi nagykövete. A magyar delegáció tegnap megérkezett Berlinbe. Szent-Györgyi Albert nevével I szegedi orvosegyetem névfelvételi ünnepsége Tegnap délelőtt, az eseményhez és a tu­domány rangjához illő, ünnepélyes keretek között, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanácsa — ezen a néven utolsó ízben — rendkívüli ülést rendezett a Szegedi Nem­zeti Színházban. Az egyetemi tanára 1986. december 19-én megtartott ülésén előter­jesztést tett arra nézve, hogy az intézmény fölvehesse egykori Nobel-díjas tanárának, Szent-Györgyi Albertnek a nevét. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a ké­relmet jóváhagyta és engedélyezte. Az ün­nepséget a Nobel-díj átvételének ötvenedik évfordulóján rendezték meg. gezzék munkájukat, becsü­lettel szolgálják hazánkat és népünket." A rektor köszönő szavai­ban emlékeztetett • arra, hogy a világon elsőként a szegedi orvosegyetem vehet­te föl Szent-Györgyi Albert nevét. Szilárd János után A Himnusz elhangzása után Szilárd János egyetemi tanár, az orvosegyetem rektora köszöntötte a jelénlevő­ket, mindenekelőtt Szent-Györgyi Albert családjának meg­jelent tagjait, és Németh Károlyt, az Elnöki Tanács elnö­két, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját. Az ünnepségen részt veit — többek között — Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Csongrád megye országgyű­lési képviselője; Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára; Papdi József, a megyei tanács elnöke; Székely Sándor, a-városi pártbizottság első titkára; Papp Gyula, a városi tanács elnöke, valamint a tudományos és kulturális élet számos hazai és külföldi képviselője. Jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok nagykövete, valamint a Né­met Szövetségi Köztársaság, Franciaország és a Német Demokratikus Köztársaság magas rangú képviselője. Szilárd professzor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az egyetem névfelvételi kérelmét sem ma­gyarázni, sem indokolni nem kell. Elegendő érv Szent­Györgyi Albert munkássága. Azé a világhírű kutatóé, aki 1928 és 1945 között az orvosi vegytani intézet vezetője, az orvostudományi kar dékánja és a háború alatt egy eszten­deig az egyetem rektora volt. az, egykori tanítvány, Straub F. Brúnó, a Magyar Tudo­mányos Akadémia alelnöke tartott emlékbeszédet. „Az ember számára különös, felelősségteljes feladat egy olyan alkalom, amikor egy­kori tanítómesteréről szól­hat" — mondotta bevezető­ül. Szent-Györgyi nem csu­pán kitűnő kutató volt, ha­nem nagyon jó pedágógusi is. Fiatal munkatársait, még az alig egyetemista, tizen­éves „kollégát" is egyenran­gú partnerként kezelte. Az általa vezetett kutatóhelyen a tisztelet nem a rangnak, hanem a munkának és a gondolkodásnak szólt. Min­denkit arra ösztönzött, hogy amint valamilyen kutatási eredmény, részsiker szüle­tett, azt tegyék közzé cikk formájában. Ezeket a pub­likációkat a professzor rend­szerint átnézte, stilizálta, ki­egészítette, de a cikk fölé sohasem került az ő neve pasztán azért, mert ő adta az ötletet és ő öntötte vég­leges formába a dolgozatot. Szent-Györgyi Albert szá­mára — hangsúlyozta Stra­ub F. Brúnó — a tudomá­nyos igazság keresése azo­nos volt az élete céljával. Gyakran fordult elő, hogy reggelente megkeresett va­lakit az intézetben, hogy fölvesse számára azokat a problémákat, amikkel oda­haza igyekezett megbirkózni. Sohasem azt várta el, hogy problémalátó érzékenysége előtt hódoljanak a kollégák, ellenben vitát, szembesze­gülést, szellemi ellenkezést igényelt. Mert tudta jól. hogy a tudományos, igazság ebben a században !már nem függhet egyetlen gon­dolkodó elméjétől, hiszen a tudósok közösségének szak­mai vitájában derülhet fény a rejtőzködő valóságra. Azt vallotta, hogy az igazságke­resés legeredményesebb út­ja a tekintélytisztelettől mentes tudományos kapcso­latoké. Szent-Györgyi Albert si­keres ember volt. De talán csak egyetlen dologban volt szerencséje; abban hogy két világháború sem taszította romjai alá. Az életben min­denért meg kellett küzdenie. A tudományos elismertsé­gért ugyanúgy, mint szemé-' lyes életének sikerre vitelé­ért. Rektorsága alatt rövi­desen eljutott odáig, hogy az illegalitást kellett válasz­tania. A személyi kultusz, évei alatt kénytelen volt emigrációba vonulni. Nem kerülték el a megpróbálta­tások sem, de mindig ön­maga tudott lenni. Straub akadémikus véleménye sze­rint, az az életmű legmé­lyebb tartalma, hogy „csak az tud adni, aki mindig ké­pes megújulni". A társintézetek képviselői közül elsőként Csákány Bé­la. a József Attila Tudo­mányegyetem rektora kö­szöntötte az új nevet kapott „iker testvért". A prof esz­szor emlékeztetett arra, hogy egykor közixs falakt között dolgoztak a két egyetem munkatársai, s az; univerzitás jelenlétét ma is méltóképpen szimbolizálja az., hogy az, egyetemek koz­ponti épülete ma is egy. A világban sokfelé, különösen a szerencsésebb sorsú nem­zetek földjén, gazdag mecé­násokról neveznek el egye­temeket. Hazánkban a név­adás másik módja vált ha­gyományossá: lángelméjü al­kotók nevét és szellemét vállalják az utódok. Ilyen módon találkozik egymással a két intézmény nevében a század legnagyobb magyar költője és a század legna­gyobb magyar természettu­dományos kutatója. Somogyi Endre, a buda­pesti Semmelweis Orvixstu­dományi Egyetem rektora arról szólt, hogy a névfel­vétel tudatos sorsvállalást is jelent. Egyszerre jelent em­lékezést és szellemi ösztön­zést. Szent-Györgyi Albert személyéhez kapcsolódik a különböző kutatóhelyek, el­mék! összefogásának gondo­lata. a „falak nélküli labo­ratórium" létrehozásának eszméje. Ennek szellemisé­gére utalva nyújtotta át (Folytatás a 2. oldalon.) Az egyetemi ünnepség résztvevőinek egy csoportja Németh Károly köszöntője Németh Károly átadj'a az okiratot Szilárd János rektornak A rektor üdvözlő, beveze­tő szavait követően Németh Károly átadta Szilárd Já­nosnak az Elnöki Tanács által adományozott névadó okiratot. Németh Károly egyúttal tolmácsolta az egyetem vezetői, hallgatói, dolgozói számára az állami és pártvezetés jókívánságait és szívélyes üdvözletét. El­mondta, hogy az Elnöki Ta­nács jó szívvel támogatta az egyetem kérelmét, hiszen ez a hazai közvélemény szándékaival, érzéseivel is találkozott. Szent-Györgyi Albert mindig hű maradt hazájához és Szegedhez, bárhol járt a világban, mindenütt magyar ember­nek vallotta magát. Tudo­nyos és oktatói tevékenysé­gére mindig a céltudatosság és a humanizmus volt jel­lemző. „E fél évszázados évforduló alkalmából az.z.al a kívánsággal adom át az. okiratot — mondotta Né­meth Károly —, hogy az ő szellemiségét követve vé­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom