Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-04 / 286. szám

í? IC VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 286. szám 1987. december 4., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Városrendezés, gázvezeték-építés, kábeltelevízió Á városi tanács vb-üléséröl jelentjük Ha csak az egyes előterjesztések, jelentések, tájékoztatók címeit számoljuk is össze, tekintélyes, 15 témát felölelő munkaprogramot vállalt föl tegnapi ülésére a városi tanács végrehajtobizottsága. A következőkben részletesebben is ismertetendő napirendeken túl a testület tagjaidöntöttek állami tulajdonú lakótelkek eladásáról, adóalap-csökkentő kedvezményről. A vb a városi tanács III. számú gondozási központjának vezetőjévé nevezte ki Arany Józsefnét december 15-étöí, a gazdasági ellátó szervezet vezetőjévé pedig Széli .Jánosnét 1988. január l-jétől. Tájékoztatót hallgatott meg a testület a megyei és a szegedi tanácsi költségvetési elszámoló hivatal tervbevett összevonásáról — az ügyben a december 9-re összehívott tanácsülésen döntenek. Napirenden szerepelt a városban működő magánkisiparosok és -kiskereskedők tevékenységéről készült összefoglaló, amelyre a végrehajtó bizottság kérésére újraszövegezendő hatarozati javaslat elkészültekor térünk vissza. A műjégpálya megvalósításáról, az üzemeltetés tapasztalatairól készített öszszegzés megtárgyalását a bizottság soron következő ülésére halasztották. A testület és a tanács jövő évi munkaprogramját elfogadta a vb, amely végül tájékoztatót hallgatott meg a kábeltelevízióval kapcsolatban felmerült kérdésekről. Újszeged és Mihálytelek A város szerkezetében fontos szerepe van Újszegednek, s azon belül is a Szöregi út és a Holt-Maros, a Thököly utca és a Töltés utca közötti területnek. Milyen legyen a városnak ez a „kapuja", milyen utcakép, beépítési mód jellemezze a 43-as útnak az egyik oldalát? — e kérdés már két évtizede foglalkoztatja a városrendezőket, akik korábban többszintes, intenzív beépítésű lakóterületként vették számításba e térséget. lA családi házas, nagyméretű, beépítetlen tömbbelsőkkel rendelkező terület átépítésébe néhány éve beleszólt az a tény, hogy — az építési tilalmak egy részének feloldásával — családi házak is épültek ott, s méghozzá sávosan. Amikor tehát a Delterv 1986—87-ben részletes rendezési tervet készített, számolni kellett e kötöttséggel. Mintegy 1900 lakás megépítésére láttak lehetőséget, kétharmadát többszintes, telepszerűen elhelyezett épületben, egyharmadát kis társasházakban. A terv tartalmazta az alapintézményekre, közművekre és közlekedési hálózatra vonatkozó elképzeléseket is. ftito-»» ...i — -—•-• .... Időközben azonban csökkentek a többszintes lakásépítési igények, s felerősödtek a további építési tilalmak feloldását sürgető lakossági szándékok is. Figyelemmel e változásokra, s a közműépítés fedezethiányára is, valamint arra, hogy Újszegednek ezen a részen kívánatos volna megőrizni a kertvárosi jelleget, a végrehajtó bizottság a tegnapi ülésén kétfelé bontotta a területfelhasználási javaslatot. Ügy döntött, hogy a Szőregi út mentén feloldhatók az építési tilalmak, s ezzel társas- és csoportházak építésére ösztönözhetők a telektulajdonosok. Ám a belső, Holt-Maros felöli tömbbelsőkben egyelőre nem támogatják az önerős lakásé»itést, megtartva azokat az esetleg évek múltán esedékes intenzívebb beépítésre.. Egy másik városrendezési kérdésben is döntött a testület: elfogadta Szentmihálytelek szabályozási tervét. A városrész jelenlegi szerkezete csaknem 300 éves; a szúk közök a valamikori szőlőskerti, illetve későbbi, halásztelepülési parcellázást idézik ma is. Az 1963-ban készült részletes rendezési terv nem segítette az ott élők építési szándékát, gátolta olyan fontos közművek építését, mint amilyen az ivóvízvezeték. A Délterv most jóváhagyott elképzelése változtat ezen a helyzeten: meghagyja a közök rendszerét, de szélesíti az utcákat úgy, hogy főépületeket nem bontat le, csupán az előkerteket veszi számításba. (A megkérdezett lakók — körülményeik javítása érdekében — ennyit készséggel áldoznának.) A nem szélesíthető zsákutcákat vagy a szomszédos közökbe kötik át, vagy gyalogos- és játszóutcaként képzelik el. Végül is a 23 közből 11 -et érint a szélesítés. Ezek a következők: Munkás köz. Almos köz, Szarvas köz, Raktár koz. Hűvös köz, Tenkes köz. Könyves Kálmán köz, Orvos köz, Tisza köz, Külös köz, Rosta köz. Az utcák közül a következők kiszélesítését tervezik: Hasító utca, Gorkij utca, Palánta utca, Vasvári Pál utca. Füzér utca, Egyenlőség utca. „Lefut" a program Az elmúlt négy évben 426 utcában tízezer családhoz (pontosabban fogyasztóhoz) •közel .százmillió forint értékű program megvalósulásával jutott el a földgáz Szegeden — az Inlak szervezéseben. Mindehhez a városlakók 24,5 millió forint értékú társadalmi munkával járultak hozzá. Az idei feladatjegyzékben szerepelt munkák 66 százaléka már kész, kilenc utcában ezekben a napokban várható az üzembe helyezés, négyet végül is a lakosság nem „kért", egy. a Lenkei utcai építés pedig jövőre húzódik át. Az önerős gázhálózat-fejlesztési program — hiszen erről kapta az imént közölt tájékoztató adatokat a testület — lényegében „lefutott". Szentmihálytelken fs Gyálaréten van még építési igény — ezekben a városrészekben a Dégáz által kidolgozott tanulmánytervek mérlegelése után elégíthetők ki az igények. Jövőre maradt még az Ösz utcának a Tündér ós a Nádas utca közti szakasza, a Róna utca, a Csuka utcának a Rózsa utca és a Csuka utca 37. számú ház közötti szakasza, valamint a Hosszú utca — együttesen 400 folyóméteren. Marad meg a következő évekre, és évente várhatóan 70-80 utólagos bekötés intézése, illetve a városkörnyéki községeknek adandó szakmai segiMég — ugyancsak az Inlak feladatául. Áldozat-e valójában? Történeti visszatekintéssel kezdte tájékoztatóját a tanácselnök általános helyettese, Csonka István, amikor — már napirenden kívül — a kábeltelevízió beruházásának fejleményeiről beszélt. E bevezetőt azért nem idézzük fel, hiszen hogy mikor, mit döntött ez ügyben a tanács végrehajtó bizottsága, két és fél év alatt megjelent tudósításainkból nyomon követhető. S ezzel talán erre a kérdésre is megvan a felelet, hogy tájékozottak lehetnek-e az érintett városlakók, milyen szolgáltatásokat kapnak, s mennyiért. Érthetően, s legfőképpen ez érdekli ugyanis a kábelhasználati díj fizetőit. Meg a minőség persze, amelyről megnyugtató szavakat hallhatott a testület. Ugyanis független szakértőket kér fel a tanács a teljes hálózat minőségi paramétereinek mérésére, s ezáltal a kivitelező munkájának értekelésére. Érvényesíteni szándékozik a tanács a szerződéseket is — főként ami a határidőket illeti, hiszen — ugyan augusztus 20-a óta rendszeres a műsorsugárzás — a rendszer ma sincs készen. Szóba került, hogy a 25 forintos szolgáltatási dijat lehet-e tovább csökkenteni. Bárki üzemeltesse a rendszert, karbantartásra, amortizációra, fejlesztésre kell költenie — erre a 25-ből 19 forint jutna, s ezt az árhatóság sem ellenezte. Egy forintot kapna a díjból a pénz beszedője (OTP-képviselő, lakásszövetkezet, IKV), s a megmaradó öt forintért a városi televízió stúdiójából kapna a néző naponta képújságot, teletextet, mozicsatornán filmeket, később élő műsorokat, például sportvagy színházi közvetítéseket. A dijat persze csak azután kell fizetni, ha a beígért programok vétele minőségileg kifogástalan lesz. S akkor már bizonyára nem érzik áldozatnak a havonkénti 25 forintot az érintettek — hallottuk a tegnapi vébéülésen —. különösen, ha meggondoljuk, hogy a város más területein tobb tízezer forintot is áldoznak családonként arra, hogy ivóvizük, gázfűtésük. szennyvízcsatornájuk legyen. AtomreaHlorrekonstrukció A Központi Fizikai Kutató Intézet 1986 májusában rekonstrukció" miatt leállított atomreaktoránál befejezték az építészeti munkák nagyobb részét és azoknak a berendezéseknek a szerelését, amelyek közvetlenül nem érintkeznek radioaktív anyagokkal. A szakemberek megkezdték a legfontosabb elem, a különleges alumíniumból készült reaktortartály elhelyezését, amelynek belsejébe kerül majd a radioaktív üzemanyag. Ugyancsak hátra van még a radioaktív anyagokkal érintkező alkatrészek szerelése, valamint a szivattyúház telepítése. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács elnöke beszámolt a Görög Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács előzetesen megtárgyalta az 1988. évi népgazdasági tervjavaslatot. A kormány megvitatta az 1988. évi állami költségvetésről szóló torvény tervezetét, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság erre vonatkozó állásfoglalását és úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács, az előkészítő viták tapasztalatait figyelembe véve, elfogadta az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programját. A kormány határozatot hozott az állami bérlakások értékesítésének megkönnyítéséről, a differenciáltabb vételárak megállapításáról. A Minisztertanács rendeletet alkotott a javító-karbantartó szolgáltatások minőségének és a tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátásának javítására. (A kormányszóvivői tájékoztatót a 2. oldalon közöljük.) Az iparfejlesztés megyei programjáról Szerkezetváltás-új magatartásmód Csongrád megye gazdaságának hatékony továbbfejlesztése a termelési szerkezet módosítását és a meglévő termékszerkezet gyökeres átalakítását igényli. Az ipar szerkezetátalakítási programja, a jövőre jelentősen csökkenő állami támogatások új helyzet elé állítják az ágazati irányítás és a vállalatok vezetőinek kapcsolatát. A „kézi vezérlés" egyre szűkebb területekre zsugorodik, egyre nagyobb szükség lesz a vállalatok önálló kezdeményezéseire, ötleteire, a helyi lehetőségek jobb kihasználására. Az 1990-ig szóló gazdasági kibontakozási program megyei tennivalóiról tárgyaltak tegnap a Csongrád Megyei Tanácsnál. A feladategyeztető megbeszélésen többek között részt vett Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes, Bartha lAszló, a megyei pártbizottság titkára, Papdi József, a Csongrád Megyei Tanács elnöke. Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Csonka István, a városi tanács általános elnökhelyettese és Ágoston József, az szmt vezető titkára. Gál Gyula, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettesei röviden tájékoztatta a résztvevőket arról, hogyan alakult az idei esztendő ipari termelése megyénkben. Több mint 3 százalékkal bővült az ipari termelés úgy, hogy közben a foglalkoztatottak létszáma 1 százalékkal csökkent. Várhatóan az év végére 18—20 százalékkal nő a tavalyihoz képest a megye vállalatainak tőkés exportja. A sikerben jelentős tényező volt, hogy 14 gazdálkodó nyújtott be, s nyert el exportbővítö pályázatot. A megyében megtermelt nyereség több mint 10 százalékkal lesz többv mint 1986-ban. Igaz, ebben a kissé „csalóka" adatban jelentős részt képvisel a vállalatok áremeléssel szerzett plusz jövedelme. Tovább differenciálódott a vállalatok helyzete. Várhatóan 4 nagyvállalat — a Hódgép, a Metripond, a Hódi köt és a Dégáz — is veszteséggel zárja az idei esztendőt. Sajnos, a lehetségesnél lassúbb volt a termékszerkezet-váltás. Még mindig alacsony a minden piacon biztonságosan értékesíthető termékek aránya. A műszaki fejlesztésben sem tudtunkgyökeresen előrelépni, egyebek között a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt. Várhatóan a gazdaságkorszerűsítési törekvések során mind több problémát jelent majd a munkaerő hatékony foglalkoztatása. Létszámfeltoltési Új termékek Bővítette termékválasztékát a Fejér Megyei Malomipari és Gabnnaforgalmj Vállalat. Az új üzemrészben NSZKgépsoron készül az ízesített kukorica- és rlzspchcly, valamint a sós ropl törekvések figyelhetők meg az év második felében a megye vállalatainál, s várhatóan januártól ez a folyamat átcsap a létszámleépítésbe. A megye iparfejlesztési terve szervesen kapcsolódik ahhoz a kibontakozási programhoz, amely többek között a feldolgozóipar javára koncentrálja a jövőben a meglévő szűkös forrásokat. Az ipar szerepe — különösképp az élelmiszeriparé — továbbra is meghatározó jelentőségű marad a megye gazdaságában, de az évi termelésbővülést az elkövetkező három évre csak szerényebb mértékben — évi 1—2 százalékkal — merik prognosztizálni a szakemberek. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben a kábel- és mérömüszergyártásra, a vegyipar fejlesztésére, a járműipar, a bioipar meggyökereztetésére. Ezért is merült fel egy közepes méretű, 50—60 dolgozót foglalkoztató korszerű gyógyszergyár építése Szegeden. Hogy erre mikor kerülhet sor? Nehéz lenne most még megjósolni. Érdeklődők már akadnak az alapításra, de sok a nyitott kérdés. Többek között a tőkés gépbeszerzés jelenti . a legnagyobb gondot. Megoldást természetesen előbb-utóbb erre is lehetne találni. Ugyancsak a tőke- és devizahiány hozza elő újból és újból a Szegedi Nyomda problémáját. Egyelőre nem látszik biztosítva sem a forint-, főleg pedig a valutakeret a korszerű, ofszeteljárással dolgozó nyomdagépre. A napilapok minősége viszont egyre jobban sürgeti, hogy a technikai fejlesztést meg kell oldani. Sajátosan alakul a budapesti székhelyű, de megyénkben is gyáregységekkel rendelkező vállalatok sorsa. Egyre többen törekszenek az önállóságra. A szentesi Kontakta. úgy tűnik, ezt jövőre meg is valósithatja. Továbbra is gond. hogy a fővárosi anyavállalatok olyan tevékenységeket adnának le, amelyek már korszerűtlenek, s így nem szívesen vállalkozik gyártásukra senki. A feladategyeztető tárgyalás után Czipper Gyula miniszterhelyettes találkozott és konzultációt folytatott a megye nagyobb vállalatainak vezetőivel, R. G. >