Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 306. szám 1987. december 29., kedd Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Váltás előtt fiz alkotó munka terhei A nemzeti szürkeállomány legértékesebb része, az egye­di produktumot létrehozó alkotók munkája társadal­milag kiemelkedő fontossá­gú. Az anyagi szférában ta­lálmányaikkal az átlagot meghaladóan járulnak hoz­zá a gazdaság megújulásá­hoz, míg a tudósok, művé­szek közkincset formálnak, szellemi táplálékot nyújta­nak a társadalomnak. A honatyák az adótörvények megalkotásakor tekintettel voltak minderre, a jog a magas színvonalú alkotó munka megbecsülését tük­rözi. De egy megjegyzés csak idekívánkozik: az alko­tó munka értékét elsősorban díjakkal, honoráriumokkal kell elismerni, és ez érvé­nyes az adóztatásban nem preferált alkotó tevékeny­ségre is. * Az egyes szellemi tevé­kenységekből származó jö­vedelmek adózási szabályai két jelentós kört érintenek. Az egyikbe a találmány át­ruházásából, megterhelésé­ből, hasznosításából, vala­mint az államilag minősí­tett állat- és növényfajta után járó fajtajutalékból származó jövedelmek eredeti jogosultjai tartoznak. A másik kört ugyancsak ere­deti jogosultként a szerzői jogi védelem alá tartozó, továbbá egyes más tudo­mányos és művészeti tevé­kenységből származó jöve­delmet megszerzők alkotják. Ilyen tudományos tevékeny­ség a felsőoktatási oktatói, igazságügyi szakértői, mű­szaki szakértői, a lektori, a szerkesztői, az Országos Tu­dományos Kutatási Alapból finanszírozott tudományos kutatói, a műszaki szakgra­fikai, valamint a szakfordí­tói tevékenység. Ide tartozó művészeti tevékenység a restaurálás, az építőművé­szeti tevékenység (ha az al­kotó vezető tervezői jogo­sultsággal rendelkező épí­tész és egyben tagja a Ma­gyar Építőművészek Szövet­ségének). Ezt a sort a moz­gástervezés, a látványterve­zés, a színházi rendezés, a hangszerelés, a televízió- és filmoperatőri tevékenység, az előadóművész előadása, és az oktatási intézmények­ben végzett művészetoktatás zárja. Az állandó kulcsos, ked­vezményes adóztatás a mun­kaviszonyon kívüli tevé­kenységekből származó jö­vedelmekre terjed ki, az al­kotók munkaviszonyból származó jövedelmei az ál­talános szabályok szerint adóznak. Persze a kedvez­ményes adózás érvényesül akkor is, ha a feltaláló, mű­vész a munkáltatója számá­ra végez alkotó tevékenysé­get, de díjazása nem a munkaviszony keretében történik. A találmányból, fajtajuta­lékból származó bevételből 500 ezer forintig 35 százalék, ez felett 50 százalék jövede­lemtartalmat határoz meg a törvény. A szerzői jogvéde­lem alá tartozó, és a felso­rolt tudományos, művészeti tevékenység bevételeiből 200 ezer forintig 35 százalékot, ezen felül 60 százalékot vé­lelmez jövedelemként a jog­alkotó. Nem titok, a korábbi jö­vedelemadóztatás! szabályok kedvezőbbek voltak a fel­találóknak. Vihart kavart köztük a Parlament dönté­se, és az sem vigasz a mű­szakiak számára, hogy az adócsatában más, népesebb rétegek ds a vesztesek közé tartoznak. Mentességi sza­bályt is tartalmaz a tör­vény. Mentes az adó alól a találmány átruházásáért, megterheléséért, illetve hasz­nosításáért az eredeti jogo­sult részére találmányon­ként kifizetett egész összeg­nek a 100 ezer forintot meg nem haladó része. Ez több találmány esetén többszörös kedvezményt jelent. * Az alkotó munka jövedel­meinek adóztatása számol a tevékenység sajátosságaival. A mű, a produktum létre­hozása gyakran hosszabb időn, több éven át végzett munkával jár — míg a be­vétel egyszerre jelenik meg az alkotónál. Ez a progresz.­szió miatt méltánytalanul nagy adóterhet jelentene, ezért a törvény lehetővé teszi, hogy ezeket a jövedel­meket legfeljebb három részre megosztva vegyék fi­gyelembe az adó megállapí­tásakor. Erre akkor kerül­het sor, ha az ilyen jövede­lem az alkotó előző évi adó­alapjának felét meghaladja. A számtan nem egyszerű. A megosztandó jövedelem egyharmad részét össze kell vonni a magánszemély tárgyévi egyéb adóköteles jövedelmével, és meg kell állapítani az eszerint fize­tendő adót. A kiszámítás so­rán alkalmazott legmaga­sabb adókulcs lesz a szor­zója a megosztásra került jövedelem kétharmad részé­nek, így az elkülönítve, li­neárisan adózik. A számítás elkülönül ugyan, de a fize­tés nem, a megállapított adót a tárgyév egyéb adói­val együtt kell befizetni. Nézzünk erre egy példát! A művész munkaviszonyból származó éves bevétele 150 ezer forint, míg fél évtizede írt, átírt, újraírt könyvének bevétele 180 ezer forint. A könyvbevétel jövedelemtartalma (200 000 Ft alatt 35 százalék) 63 000 Ft Éves kereset 150 000 Ft Könyvjövedelem egyharmada 21 000 Ft Együtt 171 000 Ft Levonható alkalmazotti kedvezmény 12 000 Ft Adóalap 159 000 Ft Ennek progresszív adója 32 410 Ft A könyvjövedelem kétharmada 42 000 Ft Ebből 39 százalék lineáris adó 16 380 Ft (A 150—180 ezer Ft közötti sáp adókulcsa) (Fizetendő összes adó (32 410 + 16 380) 48 790 Ft Az adóelőleg levonása a megosztástól függetlenül történik. A munkaviszony­ból származó jövedelem után az arra vonatkozó tech­nika szerint von le előleget a munkáltató. A nem mun­kaviszonyból származó alko­tó munka jövedelme után pedig 48 ezer forint hozzá­adásával göngyölítve állapít­ja meg az adót a kifizető. Az előlegmegállapítás során nemcsak az egyharmad rész, hanem a teljes jövedelem a progresszív kulcsokkal ke­rül megállapításra. A meg­osztást a jövedelem meg­szerzését követő 30 napon belül lehet kérni az adóha­tóságtól, aki határozattal dönt az ügyben. Kedvező döntés esetén a kedvezmény összegét adókülönbözet-visz­szatéritéssel kapja meg az alkotó az év végén. Az egyes szellemi tevékenység­ből származó jövedelmek adóztatásának általános sza­bályaitól lehetséges eltérés is. E körben általában a be­vételek törvényi hányada tekintendő jövedelemnek a megszerzett bevételből. Ha a jövedelemtulajdonos iga­zolni tudja, hogy ténylege­sen felmerült költségei meg­haladják a törvény által vé­delmezett, százalékosan megállapított rezsit, a jöve­delmet jogosult a Vállalko­zókra vonatkozó adójogsza­bályok szerint meghatároz­ni. Ebben az esetben vi­szont részletes könyvvezetés, bizonylatmegőrzés terheli az alkotót, és ezt a szándékát előzetesen be kell jelentenie az adóhatóságnak. Van egy átmeneti szabály is. Ha 1988. évben szerez valaki ilyen jövedelmet, és ez 1987. december 31. nap­ját megelőzően kifizetővel kötött szerződésből szárma­zik, a jövedelmet nem kell mással összevonni és beval­lani. Az adó mértéke e jö­vedelem után lineárisan 20 százalék. Ezekben az esetek­ben az adót a kifizető álla­pítja meg, azt levonja, és befizeti az adóelszámolási irodához. Darányi István Á Hungária alaptőkéje Tegnap, hétfőn Debreczeni Kálmánnak, a Befektetési és Forgalmi Leánybank igaz­gatójának elnökletével a vá­rosi tanács különtermében megtartotta alakuló közgyű­lését a Régi Hungária Szálló Részvénytársaság. Az alakuló közgyűlésen megjelent részvényjegyzők számbavétele, s az alakuló közgyűlés határozatképessé­gének megállapítása után a jegyzőkönyvben rögzítést nyert: az alaptőke biztosí­tott a 116,5 millió forint ér­tékű részvényjegyzés (illetve a kellő értékű befizetés) ál­tal. A szegedi városi ta­nács a 10 millió forintos részvényjegyzésének 30 szá­zalékát, vagyis a Dózsa és az Arany János utca által határolt 736 négyzetméter alapterületű telket, ami 3 millió forintot ér, átadta a részvénytársaságnak. A Cso­miterv apportként (.vagyis tárgyi betétként) átadta a társaságnak a szálló felújí­tási tanulmánytervét, a ta­lajmechanikai és akusztikai szakvéleményeket — amely­nek becsült értéke 300 ezer forint. Ezt követően került sor a részvénytársaság alapszabá­lyának ismertetésére, annak megvitatására, illetve elfo­gadására Az öt főrészvénye­sen (BFLB, Szeged Megyei Város Tanácsa, Csongrád Megyei Tanács, Szegedi Víz­művek és Fürdők Vállalat, Ecset és Seprűgyár) kívül 6,5 millió forint értékben a Szegedi Patyolat Vállalat, a Csomiber, a Délterv, a Cso­miterv, a Szegedi Szalámi­gyár és Hűskombinát, a Dé­lép, a Magyar Posta Szegedi Postaigazgatósága, a Szege­di Órás- Ékszerész és Köny­nyűfém Kisszövetkezet, va­lamint a Dél-Tisza Menti Áfész jegyzett részvénye­ket. A társaság néve: Régi Hungária Szálló Részvény­társaság, alkalmazott emb­lémája az igazgatóság ál­tal kiírt pályázat legsike­resebbnek ítélt pályamun­kája. A Szeged székhelyű, meghatározatlan időre ala­kult részvénytársaság a ke­reskedelmi és idegenforgal­mi vendéglátással, utazási szolgáltatással, valamint a nemzetközi kulturális kap­csolatok fenntartásával fog­lalkozik. Alaptőkéje 116,5 millió forint értékű bemuta­tóra szóló részvényre oszlik, A részvények magyar nyel­ven kerülnek kiállításra a pozitív egész számok egy­mást követő sorrendjében, folyószámmal. keltezéssel, valamint a részvénytársaság nyomdai úton sokszorosított Részvénytársaság alakult Szegeden Jégtörővel felszerelt hajó Hétfőn, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár óbudai gyárában különleges jégtö­rővel felszerelt hajót bocsá­tottak vízre. Az új típusú hajót a bős—nagymarosi vízlépcső építésénél hajózási és hajóút-biztosítási felada­tok ellátására használják majd. Az ünnepélyes vizre bocsátásnál jelen volt Ma­róthy László. az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszter is Az új típusú hajó 40 mé­ter hosszú, s két, egyenként 735 kilowatt teljesítményű motor hajtja. A 200o lóerős vízi jármű kitűzőhajóként is üzemelhet, továbbá fel­használhatják majd avíziút­szabályozási munkáknál, és nagy teljesítményű hajóvon­tató felszerelésével segíti a többi hajó és uszály áthala­dását a szűk vízi útszaka­szokon. Jégtörő egysége ké­pes 40 centiméter vastag jég áttörésére is cégjegyzésével ellátva. Csak a teljesen kifizetett részvé­nyek adhatók ki. Miután a lejegyzett rész­vényekre eső névérték 30 százalékát befizették, illetve az apportot (nem készpénz) átadták, a hátralevő 70 szá­zalék pénzbeli befizetésének határidejéről határozott a közgyűlés. A részvényesek 1988. június 30-ig kötelesek az ideiglenes részvényeik után járó befizetéseket tel­jesíteni — ellenkező esetben késedelmi kamatot kell fi­zetniük. A részvényesek egyébként jogosultak rész­vényeik, ideiglenes részvé­nyeik átruházására. A rész­vénytársaság 5 évre szóló osztalékszelvényívet bocsát ki, amely folyószámozással, nyomdai úton sokszorosított cégjegyzéssel van ellátva, és öt darab, egy évre szóló osz­talékszelvényt tartalmaz. A részvénytársaság leg­főbb szerve a közgyűlés, melynek hatáskörébe tarto­zik az alaptőke felemelése. Az alapító részvényest (a BFLB-t) az újonnan kibo­csátott részvényekre — az eredeti részvénybirtok ará­nyában — elővásárlási jog illeti meg. Ha az igazgatóság a kéréstől számított 8 na­pon belül nem hívja össze a közgyűlést, az összehívást kérő részvényesek kérelmé­re, akkor a hatáskörrel, il­letve illetékességgel rendel­kező cégbíróság, a megyei bíróság hívja azt össze az 1875. évi XXXVII. törvény­cikk alapján. A felügyelő­bizottságnak — melynek tag­jai: Darányi István, az Adó­és Pénzügyi Ellenőrző Hi­vatal megyei igazgatóságá­nak osztályvezetője, Katona István, a Csongrád Megyei Tanács pénzügyi osztályá­nak vezetője és Mohácsik Jánosné, a BFLB főkönyve­lője — is jogában áll az em­lített törvénycikk alapján a közgyűlést összehívni. A közgyűlésen minden részvényest minden letéte­ményezett részvény után egy szavazat illet meg. A köz­gyűlés egyszerű szótöbbség­gel határoz az előterjesztett kérdésekben, s akkor hatá­rozatképes, ha a személye-* sen jelenlevő és törvényes úton képviselt részvényesek az alapszabályok szerint a mindenkor bejegyzett alap­tőkének legalább 50 száza­lékát képviselik. A rész­vénytársaság évente egyszer — február 28. és március 30. között — rendes közgyűlést tart a részvénytársaság szék­helyén. A közgyűlés egy év idő­tartamra megválasztotta Debreczeni Kálmánt az igaz­gatóság elnökévé. Csonka Istvánt, a városi tanács el­nökének általános helyette­sét alelnökévé. Az alapító ezenkívül Várkonyi Gellér­tet, a BFLB szegedi fiókjá­nak igazgatóját az alakuló közgyűléstől számított há­rom hónapra megbízta a részvénytársaság ügyvezető igazgatójának. Végezetül az igazgatóság elnöke bejelentette: a rész­vénytársaság a Budapest Bank Rt. helyi fiókjánál nyitott bankszámlát. Ezt kö­vetően az igazgatóság meg­tartotta első ülését. I). A. L. Új gép a gyufagyárban somogyi Károlyné felvétele A szegedi gyufagyárban mindig van valami új, a 130 éves gyár műszaki gárdája már eddig is sok, jól működő, hasz­nos berendezést készített. Az év utolsó napjaiban is egy saját tervezésű?, programvezérlésű automata gépen dolgoz­nak, amely januártól teljes kapacitással üzemel majd. A töltőgép az első ilyen típusú automata a gy árban, de egész Európában nincs hozzá hasonló. Aprólékos, kézi munká­val töltötték eddig a hosszú szálú, gázgyújtó gt/ufát, ame­lyet már országszerte szívcsen vásárolnak, bár néhány köz­ségben még ismeretlen, feltehetően a kereskedelem hibá­jából. Az új gép teljesítménye 30 ezer doboz előállítása 8 óra alatt, így a hazai fogyasztás mellett tőkés exportra is jut majd belőle. Felvételünkön: a próbagyártásra elő­készített gép és a műszaki gárda tagjai láthatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom