Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

Szent-Györgyi-villa titka Híifő, 1987. dcccmbcr 28. Ssl Gazdag szegények Alighanem nagyon kevés olyan klerikális „szlogen" masírozott át oly makacsul a köztudatba, mint az, hogy boldogok a lelki szegények. Ezt a — Jézus Krisztustól származó — gondolatot két évezreden át annyi ideológia tette magáévá (erőszakolta meg), ahány csak létezett. Igazi tartalmát azonban nagyon ritkán találták meg. Ennek oka abban a körülményben hejtezik, hogy a szegénységet annak hétköznapi, szociológiai tartalmával, s nem teológiai jelentésével azonosították. Mint ahogy a szegénység — a hívő számára — nem a toprongyosságot, úgy a lelki szegénység nem az együgyűséget jelenti. Hanem a lelki nyitottságot, a világ teljessége felé fordulást. Mindezt meggondolva, a karácsonyi ünnephez. Zeffirelliénél kevés alkalmasabb filmet illeszthetett volna a Magyar Televízió. Szent Ferenc élete történeti tény, a személyéhez kapcsolódó legenda pedig a hívő ember lelkének egyik sarokköve. A Napfivér, Holdnővér arról a hiányozhatótlan belső parancsról szól, amit lemondásnak mondunk. Kicsit szentimentálisan, talán túlzón is, de a lemondás szimbólumát őszinte erővel bemutatva. A hit forradalmára, Szent Ferenc nagyon jól tudta, hogy nem élhet mindenki olyan életet, mint ő. . A XIII. század eleji Itáliában a manufaktúrák, a kereskedelmi felvirágzását hozta, az egyház, is többet törődött hatalma kiépítésével, mint az evangéliumi igével. Francesco életével, tisztaságával igyekezett példát adni azok számára, akik csak szajkózták, de nem varázsolták létté a Biblia jól ismert szavait. Realitásérzékére mi* sem jellemzőbb, hogy nem lépett be az egyház kötelékébe, mert tudta, hogy törekvéseit kalodába zárnák a hatalmi hierarchia mind merevebb szándékai. Ilyen módon a panteizmus „bűne" alól is mentes lehetett a nincstelenség szabadságát máig hirdető barát. A Zeffirelli-filmmel legföljebb a „jól kiválasztottságában" rokon Illatszertár sem okozott csalódást. Hammerschmidt úr drogériájának rövid története igazi kikapcsolódást, felüdülést, sőt a nehéz, töltött káposzták utón még testi felfrissülést is okozott. Hála a pompásan játszó sztároknak — Hajdúfy Miklós keze alatt — a televíziósok- számára példamutató remekmű született. Azért alkalmas e film arra, hogy minta legyen, mert minden bizonnyal mindenkinek. tetszett: könnyed, szellemes, gyengéden tanító, elegáns volt egyszerre. Oly sok nyögve nyelös bohózat, tupírozott kupié és fürészporszáraz kabaré utón ez a tévéfilm olyan volt, mint egy mosolygós, színes léggömb. Szólni kellene több műsorról még. A szellemes Szaffiról, Gálvölgyi gyermekkori történeteiről, vagy a televízió történetének első miséjéről. Röviden annyit: remélhetőleg sem ezeknek szelleme, sem a műsorválasztás sikeres módszere nem lesz a múlté. S ha szegényebbek is leszünk — mint hírlik —, belül talán gazdagabbak, ezáltal is. Dlusztus Imre Allegóriák hatalma RádióIP figyelő laktunk, hem láttam beteg- ugyanis a Gestapo nyomozói nek. Állandóan kvarcolt. voltak. Egy napig faggatták és ismét felajánlottak 1500 — Kik jartak hozza? pengőt. Majd elengedték. - Nem élt zajos életet. Ha 101 emlékszem; 3 h}7f Második feleségével, Borbtró ku au* ««H«*. d°'~ Mártával jól megértették got magukkal v.ttek, így a egymást. Rendszeresen járt Professzor p>sztolyat es a hozzájuk Grenet Henrik tényképet. franciatónár és tanítványa, _ Qriz-e valamilyen emStraub F. Brúnó. Közvetlen , . , , ,.,..„ emberként ismertük, előre ^tárgyát ""bői « "bal? köszönt a szomszédoknak. _ Egy papírt. Szent-GyörAz ötvenedik születésnapját gyi odaadta édesanyámnak, Sil'tSe/Sása^ & meg. A megsáramikor a Tisza-hídon jött Sult lras- 1313,1 nem túlzok, haza gépkocsijával, dudáját de ma már történelmi domindig megnyomta. Csufi kumentum. Egyik munkanevű kutyája megismerte a tá aki orosz származá. kurtot, ugatott, es anyukam . „ már nyitotta is a kaput. su- lefordította. A papíron ez áll: „Tiszt és Vöröskato- önök tudtak valamit na Elvtársak! Ez a haz politikai tevékenységéről? (Bethlen utca 20.) — a No— 1944-ben, már 18 éve- bei-díjas professzor, a C-visen nyitott szemmel tekin- tamin feltalálója — Szenttettem a világra. Akkor Györgyi tulajdonában van. kezdett bujkálni, es szülei- , , , met részben beavatta dol- Jelenleg a szovjet tudomagaiba. Az nem igaz, hogy a nyos akadémia meghívására zongorájában adó-vevó ké- Moszkvába utazott dolgozszüléket rejtett el. .Nem is ni. Malinovszkij marsallnak, volt zongorája. Én 1943-ban a Szovjetunió marsalljának sejtettem meg valamit. Ha parancsára az ő magánvacsöngettek, nekem kellett gyonának teljes biztonságnyitni a kertkaput. Abban ban kell lenni. Ezen vagyon az évben felkereste őt az* bárminemű fosztogatásáért és rongálásáért a bűnösök szigorúan meg lesznek büntetve. Ezen szállásra beköltözni szigorúan tilos! A második ukrán front vezérkari képviselője, Nyikolajcv százados." Ezt az igazolást a tiszt egy kockás papírra írtó, de még jól kibetűzhető, hogy a dokumentum 1945. február 10-én kelt. Ez maradt, és a professzor lányának, Nellinek a fényképe. Vele nem tudom mi lett. Egyébként 1944-ben magukhoz vettek egy kétéves idegen gyereket. Két hónapig volt velük, aztán nem tudtuk, hová tünt. Együtt találgattunk, hogy a kisfiú zsidó gyetek lehetett és árva maradt. Rövid ideig Szent-Györgyiek viselték gondját. Az allegóriákról azt tanultuk valaha, hogy voltóképpen valamennyi kifejtett, folyamatos metafora, azaz öszszevont hasonlat; olyan nagyobb szócsoport, amelynek jelentése túlmutat a benne foglalt szavak közvetlen jelentésén. Az allegória ősiskolapéldája Tompa Mihály A gólyához című verse volt, Goethe pedig úgy választja el az allegóriát a jelképes ábrázolás másik fő típusátél, a szimbólumtól, hogy szerinte az allegória a jelenséget fogalommá, a fogalmat pedig képpé változtatja, de úgy, hogy a kép a fogalmat mindig csak körülhatárolja, és teljes mértékben tartólmazza-birtokolja, s ebben a viszonylatban bontja ki. (A szimbólum esetében viszont nem fogalom, hanem mindig eszme egyesül a képpel.) Esztétizálni, rövidesen beláthatjuk, néha nemcsak elkerülhetetlen, de roppant hasznos is. Ha én például meglátom a rádióújságban, hogy karácsony másnapján délelőtt a Kossuth adón SiAz Állami Könyvterjesztő Vállalat a napokban újabb kötetekkel gyarapította reprintkiadványai sorát. Az üzletekben már kapható Bartók Béla és Kodály Zoltán „Erdélyi magyarság. Népdalok" című könyve amely a magyar népzenekutatás klasszikus alapmunkája, az erdélyi magyar népdalkincs legjelesebb gyűjteménye. A tiszta forrású székely dalok kottákkal, teljes szöveggel, az Irodalmi Társaság golndozásában 1921ben jelentek meg először. Ehhez írt előszót Bartók Béla és Kodály Zoltán. A kötet ma már könyvészeti ritkaságnak számit. Ugyancsak megvásárolható Gáti István A kótából való klavirozás mestersége című, 1802-ben írt munkája. A korabeli kiadvány a magyar zenei szaknyelv megteremtésének első kísérlete volt, s egyúttal az első magyar nyelvű zongoraiskola is. A kötet részletesen szól a hangjegyírásról, zeneelméleti alapfogalmakról. Függelékében — pedagógiai célzattal — nyolc kis darabot is közöl, amelyek zongorán, hegedűn és fuvolán is játszhatók. A darabok között három verbunkoskaszói zúzmarás levélke címmel Sütő András olvassa föl írását, oly sok egyéb mellett eszembe jutnak ama felszínes, üres és sznob gyönyörnyögdösések is, melyek az „ó, mily szép nyelven is ír (beszél)" és a „csodálatos, rá ja, hát igen, a Sütő" és hasonló, mind idegesítőbb szlogenekkel remélhetőleg érzékeltethetők. A parfümillatú ájuldozások, melyek közben "az illető-elkövető azt hiszi, Sütő székely, hiszen ugye minden Erdélyben élő magyar az.; a Mezőséget a Dunántúlon véli fölfedezhetónek, Bánffy Miklóst reakciós múlt századi földesúrképviselőnek sejti, a Tamási névről meg az az „aranyos" (bakibajnokságban világelső, bugyutaságban mind őrjítőbb) bemondónő jut eszébe. Am közben nem átall sürgősen öt perc alatt tizenkétszer elájulni, ha Sütő-drámáról hall. És „cuki" neki a korondi tányér, a kalotaszegi muszuly vagy az udvarhelyi cserge. , kompozíció is szerepel, közülük az egyik Kodály híres Háry-intermezzójának dallamforrása lett. A jövő év első napjaiban kerül az üzletekbe Sikióssy Lászlónak a Svábhegyről írt munkája. A Svábhegyi Egyesület kiadásában eredetileg 1929-ben megjelent könyv illusztrációiból jól nyomon követhető, hogy az azóta eltelt időben mennyit változott a környezet. Ugyancsak a jövő évi' tervek között szerepel Pesty Frigyes Az eltűnt régi magyar vármegyék című könyve. A kétkötetes mű 1880-ban látott napvilágot. Megjelenik Lázár Kálmán Hasznos és kártékony háziállatainkról 1874-ben közreadott munkája, amelynek több fejezete ma is hasznos ismereteket közöl egyebek között a madárvédelemről. A moldvai magyar telepekről cimú kötet, Gegő Elek írása 1838ban jelent meg, Rómer Flóris 1873-ban adta közre A régi Pest című könyvét. A kötet a mai Belváros területét mutatja be, számos adatot közölve a jórészt még nia is meglevő épületekről, a terület topográfiai adottságairól, a városszerkezetről, az utcanevekről. A füstölgés, bevallom, látszólag indokolatlan. Az erdélyi magyar irodalom főemberének tegnapelőtti rádiós megszólalása — túl örömön, szenzáción, szívnyilalláson és mindenkori néma ajak-összeszorítóson — igen sok, itt persze szükségszerűen csak összefüggésekből kiragadva idézhető mondatot hajított elénk. A megszenvedettek örök bölcsességével és a Gáli Ernő-i sajátosság méltóságával. Például: „vonulnak a medvejárású havasok". „Bujdosó dalunkban csak a hó maradt igazi." „Hóhérló kedvében szabadon garázdálkodik az idő." És a többi. Azok, akik a fent jelzett módon, parvenü sznobériájuk teljében, egy (objektíve még ebben a formájában is hasznos) divathullám jegyében szaporán ájuldoznak (mely divathullám egyébként csak nekik divathullám) — ajánlom, esztétizáljanak kissé. Mondjuk az allegóriákról tanultak fölelevenítésével. Persze, hogy nem várható ettől .csoda, miként Sütő Andrásnak a Szépirodalmi Könyvkiadónál rövidesen megjelenő, A lőttlábú madár nyomában című kötetéből történt részletföiolvasástól sem — ám egy bizonyos hatalom előtt így esztétizálva kissé, bizton hódolhatnak. Mindnyájunkkal egyetemben. Ez az allegóriák hatalma. Erősebb. korlátlanabb harckrcsihadosztólyoknál és titkosszolgálatoknál, hatékonyabb minden manipulációs ostromseregnél és tágabb szemhatárt nvúitó, mintakár a brassói Cenk-hegy nyújtotta panoráma. Hódoltassék az allegóriák hatalma. Domonkos László Újszeged, a Tisza bal parti része, a város Rózsadombja. Ezen a vidéken, a Bethlen utca 20. szám alatti kétszintes villában lakott Szent-Györgri Albert sok éven keresztül (ma Gyapjas Pál utca). A villa melléképületében élt a Kertész család. A kis házban Kertészék 1941-től 45-ig ingyen lakhattak, mert Kertész Imréné Hegedűs Rozália vezette a professzor háztartását, ő volt a házmestere, személye körüli mindenes. Amikor a professzor tavaly meghalt, kerestem az idős aszszonyt. Riportot akartam készíteni arról az időszakról, amely a híres ember életében politikailag is izgalmas volt. A nyolcvanéves asszonyt kórházban gyógyították. Imre fia biztatott, hamarosan jobban lesz a mamája, és majd ketten együtt felidézik a kérdéses éveket. Kertész nénivel már nem tudtam találkozni, Szent-Györgyi halála után néhány héttel ő is elhunyt. Hónapokkal később fia vállalkozott az emlékezésre. Kertész Imre most hatvanéves, a Délép dolgozója. * — Amikor a Szent-Györgyi-házba költöztünk, 15 éves voltam — eleveníti fel a régmúltat Kertész Imre. — Annak köszönhettük ezt a helyet, hogy a professzor baloldali beállítottságú embert keresett a bizalmi állásba. Édesapám, mint az újszegedi kendergyár lakatosa, tagja volt a szociáldemokrata pártnak. Ügy ajánlották a családunkat. Végül is öt éven keresztül laktunk együtt és sokszor ültünk közös asztalnál. Úgy kezelt minket, mint családtagot. Én Albi bácsinak hívtam. Édesanyám főzött neki, mindennap hazajárt ebédelni. — Milyen élményei maradtak meg róla? — A vacsorát sokszor én vittem be neki. Nagyon szerette a rántott spárgát, a palacsintát és a csokoládét. No, meg a badacsonyi rizlinget, ebből ládaszámra tartott otthon. Soha nem hiányzott asztaláról a vitóprik sűrített paprikás paradicsom. Minden ételhez használta, még a levesébe is tett. Mi előbb fürödtünk, mint ő, ugyanis a melléképületben, ahol laktunk, csak egy szoba és konyha volt, így a fürdőszobáját használhattuk. Kétféle írógépen dolgozott, rendelkezett egy gót betűssel is. Szerette az állatokat. Lulu nevű lovát fuvaros szomszédjánál, Csűri Ferencnél tartotta. Imádott sportolni. Edzette magát, télen meztelenül kiszaladt az udvarra, bőrét hóval dörzsölte, aztán ruha nélkül kifeküdt az erkélyre, subát terített a nyugágyra és élvezte a téli napsugarat. Amíg együtt egyik este a baloldali beállítottságú Valentin Ágoston és Dáni János. Dáni a nagybátyám volt, egy évvel később elhurcolták a németek, és koncentrációs táborban megölték. Nos, amikor őt megismertem, köszöntem: csókolom, Jani bácsi. Arra kért, ne tudjak erről a látogatásról. A mai napig se sejtem, mit kerestek SzentGyörgyinél. De 44-ben már komoly dolgok történtek. — Akkor ki kereste? — Diákszolgálatosként dolgoztam a szegedi repülőtéren 1944-ben. Pontosan már nem tudom, nem emlékszem, melyik hónapban, de amikor este későn lefekvéshez készülődtünk, csöngettek. Én szaladtam a kapuhoz, három ember állt ott. Az egyik Dittrich Jolánként mutatkozott be. Keresték a professzort. Mondtam, nincs itthon, kérték, engedjem be őket. Szétnézték a SzentGyörgyi-lakásban, és mikor a tudóst nem találták Dittrich Jolán levette a parókáját. Férfi volt ő is, nemcsak a két társa. Apámat félrehívták és 1500 pengőt ígértek, ha elárulja, hol tartózkodik a professzor. ö azt mondta, Kékestetön üdül. Megmutatott egy levelet, amit onnan írt. Szüleimtől később megtudtam, akkor még Szent-Györgyi nem ment el Szegedről. Valamelyik klinikán bujkált, és megkérte ismerősét, hogy a nevében adjon fel egy levelet Kékestetőről. Az idegenek alaposan körülnéztek. Zseblámpával bevilágítottak minden sötét helyre. Legnagyobb meglepetésünkre apámat magukkal vitték, — A legkritikusabb esztendőben hogyan alakult a Nobel-dijas tudós sorsa? — 1944-ben, húsvét körül összepakolt és elment. De csak a legszükségesebb dolgokat vitte magával. A tőle elválaszthatatlan, nagyon értékes bélyeggyüjteményét is. Ezután a lakásába egy német tiszt költözött be csicskasával. Két-három hónapig lakott ott. SzentGyörgyi még azon a nyáron egyszer titokban visszajött, s valamit keresett otthonában. Nem volt félős ember. Amikor Szegedet bombázták, kiment az erkélyre, és távcsövön nézte a gépeket. Szeged felszabadulása utón, decemberben ismét láttam, majd 1945 augusztusában a villát eladta 600 ezer pengőért egy MAV-főintézőnek. Mi 1960-ig laktunk a melléképületben. — Mikor találkozott vele utoljára? — Csak 1944-ben, pedig a hetvenes években is járt Szegeden. Akkor lett az egyetem díszdoktora. Meg akartam keresni, de törött lábbal kórházban feküdtem. Azért egy levelet írtam neki. Édesanyám mindig emlegette, nagyon kedves embernek tartotta. Húsvétkor soha nejn I adtuk őt megelőzni a locsolásban, a mamámat mindig elsőnek köszöntötte. Halász Miklós Kinyitottam az ablakot, és élvezettel szívtam be a friss levegőt. Az égen szétszórtan hunyorogtak a csillagok, és ebben az egész téli estében volt valami nyugtalanító. A feleségem mellém állt, és fejét a vállamra hajtotta. — Megfázol. Fejének egy mozdulatóval hátravetette arcába hulló hosszú haját, azután még szorosabban simult hozzám. Súlyos döntések napjai várnak ránk — gondoltam. Évának ez az egész biztosan nehéz lesz, de mit lehet tenni. A másik nélkül nem tudok élni. őszintén meg kell beszélnem a dolgot a feleségemMire gondolsz? rnel. Az a másik már anynyira kitöltötte az életemet, hogy ezt így tovább nem tudom elviselni. Ezek a titkos találkozások az idegeimre mennek, lassan már beleőrülök . .. Egyáltalán nem lesz kellemes dolog beszélni a feleségemmel. De joga van tudni az igazságot. Talán meg tudom vele értetni, milyen bonyolultak az emberi érzelmek. A lakást viszont nem lesz könnyű megoldani. Hogy osszuk el? I<ohet, hogy el tudjuk cserélni két kisebbre, de honnan veszünk rá pénzt? A legrosszabbak ezek a válási tortúrák. Szörnyen kínos az egész ... Ami engem illet, én garantálom, hogy úgy viselkedem, ahogy kell, de mi van akkor, ha a feleségem, aki most a vállamra támaszkodik elveszti a fejét? Ha nem lennének gyerekek, az. egész nem lenne ennyire bonyolult. És a gyerektartós? Igen, a gyerektartás? Az csak az igazi istencsapása! Hiszen nem keresek olyan sokat... A feleségem felemelte a fejét. — Mire gondolsz? — kérdezte. — Itónk, iánk — mondtam, es megsimogattam selymes haját. F. D. r Uj reprintkiadványok