Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-18 / 298. szám
3 Pcntek, 1987. december 18. Befejeződött ez Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) szággyűlés ütései között a Parlament jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja, az alkotmányt azonban nem változtathatja meg, és nem alkothat jogszabályt olyan tárgykörben, amelynek szabályozása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság írásos jelentésében előterjesztett, a jogalkotásról szóló törvényjavaslathoz megfogalmazott módosító javaslatot az Országgyűlés ugyancsak egyhangú szavazással elfogadta. Ezután a jogalkotásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben — egy tartózkodás mellett — elfogadta az Országgyűlés. A Parlament ezt követően az 1960 előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről -szóló törvényjavaslatról szavazott, s azt egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója következett az állam egyházpolitikájáról, a hivatal munkájáról. Az elnökló Cservenka Ferencné üdvözölte az egyházak megjelent vezető személyiségeit, akik jelenlétükkel megtisztelték a tanácskozást. Miklós Imre beszámolója Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke mindenekelőtt kiemelte: hivatalunk — amelyet az 1951. évi I. törvénnyel hoztak létre — fennállása óta először tesz jelentést az Országgyűlésnek. Üdvözölte, hogy e társadalmi jelentőségű témát az Országgyűlés napirendre tűzte, majd rámutatott: a mai magyar társadalmi valóság egyik fontos jellemzője, hogy immár hosszú idő óta megnyugtatóan rendezett az állam, valamint az egyházak és vallásfelekezetek kapcsolata. A párbeszéd, az alkotó együttműködés olyan időszakát éljük, amikor a figyelem a nép javára végzett közös munkára és összefogásra irányul. A jelenlegi kedvező helyzet több évtizedes küzdelmekkel, útkereséssel teli fejlődés eredménye, amely a szembenállástól a szocializmus építésében vállalt felelősségig, a haza javára végzett közös munkáig vezetett. Vázolta az új alapokra helyezett szövetségi politikát, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt alakított k1 abból a felismerésből kiindulva, hogy a szocialista társadalom eredményes építésének feltétele a különböző világnézetű emberek összefogása és politikai szövetsége. Mint mondotta: e politika az állampolgárok számára az egyenjogúság teljes elismerését és mindenfajta megkülönböztetés megszüntetését jelentette. Lehetővé vált, hogy a vallásos emberek lelkiismereti konfliktusok nélkül, egyenrangú állampolgárként vegyenek részt a szocializmus építésében. Államunk tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját, ugyanakkor közös érdekünk, hogy olyan személyek kerüljenek az egyházak vezető tisztségeibe, akik egyben közös hazánk állami törvényeit betartják, és az arra való buzdítást is kötelességüknek tartják. Ezért szükséges egyes egyházi állások betöltéséhez előzetes állami hozzájárulás. Az egyházak papjai, a világi és egyházi vezetők beiktatásuk alkalmával állampolgári esküt tesznek. Az egyházak képviselői számára is nyitottak a társadalmi és politikai közéletünk fórumai. Választott tisztségeket viselnek az Országgyűlésben, az Elnöki Tanácsban, a helyi és megyei tanácsokban, a Hazafias Népfront országos és helyi szervezeteiben, a békemozgalomban. Az állami és társadalmi testületek munkájában — választóik bizalmából — a felekezetek papságának mintegy egyötöde vesz részt. Rendszeresek a társadalmi szervezetek és az egyházak vezetőinek konzultációi. A békéért és a biztonságért folyó küzdelem kezdettől fogva a politikai együttműködés egyik legfontosabb területe. Az Országos Béketanács keretében működő Katolikus Papi Békebizottság, továbbá az Opus Pacis — a Püspöki Kar békeműve — illetve a protestáns és kisegyházakat, az izraelita felekezetet képviselő Egyházközi Békebizottság tevékeny részt vállalnak a hazai és a nemzetközi békemozgalom céljainak megvalósításában. A hazai egyházak aktív szerepet játszanak a magyar szolidaritási mozgalomban. Adományaikat eljuttatják a világ számos térségébe az arra rászorulóknak. A magyarországi egyházak hitelveik alapján minden hazai és nemzetközi fórumon fellépnek a béke, a leszerelés, a társadalmi igazságosság, a népek közötti bizalom erősítése, a párbeszéd és az együttműködés mellett. Az elmúlt időszakban több nemzetközi egyházi szervezet Magyarországon tartotta rendezvényeit. Miklós Imre beszámolt az egyházak szociális tevékenységéről, amely jól kapcsolódik a kormány és a társadalmi mozgalmak szociális gondoskodási rendszeréhez. Elmondta: az egyházak részt vállalnak az egészségmegőrzés nemzeti programjának megvalósításából, és aktív szerepet játszanak a testi és szellemi fogyatékosok és a rászoruló idős emberek felkarolásában. Államunk erkölcsi és pénzügyi Segítséget nyújt az egyházak szociális intézményeinek fenntartásához, korszerűsítéséhez, gondozási költségeihez, az ápoló személyzet szakmai felkészítéséhez. Támogatja az egyházak törekvését az alkoholisták és a veszélyeztetett fiatalok társadalmi beilleszkedését segítő új formák bevezetésében. Ezért is járult hozzá több új egyházi szociális otthon létesítéséhez, és a katolikus egyház szociális tevékenységét segítő, új női szerzetesrend felállításához. — A nemzeti értékké nyilvánított műemlékek egyharmad része az egyházak tulajdonát képezi. Ezek megőrzése közös érdekünk és feladatunk. Az elmúlt években a szorító gazdasági köKádár János találkozója egyházi személyiségekkel Az Országgyűlés téli ülésszaka tanácskozásának szünetében Sarlós István, a Parlament elnöke fogadta és- üdvözölte az Állami Egyházügyi Hivatal egyházpolitikánkról, a hivatal munkájáról szóló beszámolójának tárgyalásán megjelent egyházi személyiségeket, a törvényhozó testületbe megválasztott egyházi képviselőket. A találkozón részt vett Kádár János, az MSZMP főtitkára; Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, valamint Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. rülmények ellenére az állam és az egyházak közös erőfeszítésével sok műemlék templom és egyházi épület újulhatott meg. Egyházpolitikai helyzetünk értékeléséhez hozzá tartozik, hogy szóljunk azokról is, akiknek nem tetszik az, hogy az egyházak megtalálták helyüket a szocializmusban. Egyes személyek, kisebb szakadár csoportok az eddig bejárt úttal nem tudnak és nem is akarnak azonosulni. Azon mesterkednek, hogy a fejlődés irányát megváltoztassák. Miközben a szocialista államot támadják, attól sem riadnak viszsza, hogy saját egyházaik vezetőit is lejárassák. Valójában kárt okoznak a magyar nemzetnek, a szocialista társadalmi renddel, szövetségi politikánkkal fordulnak szembe. A magyarországi egyházak vezetői, az egyházak központjai, köztük a Vatikán is az állami törvények betartására buzdítanak. Munkánk során kellő figyelmet fordítunk az említett negatív jelenségekre, de a jövőben sem kívánunk részt venni az egyházak belső vitáiban. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke kitért arra is, hogy az állam az egyházak személyi és dologi kiadásainak fedezéséhez évi 75 millió forint összegű rendszeres pénzügyi támogatást nyújt. Az államsegélyek folyósítására vonatkozó megállapodások hatálya 1968 végén lejárt. Kormányunk azonban az egyházak kérésére úgy döntött, hogy az államsegélyt változatlan összegben 1990-ig tovább folyósítja — mondotta Miklós Imre államtitkár. Az államtitkári beszámolóhoz hozzászólt Kürti László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 2. vk), Bak István (BácsKiskun m., 7. vk ), Szakács József (országos lista), Kiss Józsefné (Veszprém m., >3. vk ), Berecz János (SzabolcsSzatmár m., 6. vk), Bíró Imre (országos lista), Szentágothai János (országos lista), Schőner Alfréd (országos lista), Nagy Gyula (országos lista), Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 4. vk.), Czoma László (Zala m., 5. vk.). Miklós Imre válaszában mindenekelőtt örömmel nyugtázta, hogy egyetértés csendült ki a magyar egyházpolitikával kapcsolatban. Megköszönte a felszólalásokat, amelyek kiegészítették a beszámolót, értékes gondolatokkal járultak hozzá a további munkához. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. * A határozathozatalt követően az Országgyűlés — Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének előterjesztésében — állást foglalt a december 7. és 10. között megtartott washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban. (Az állásfoglalást külön ismertetjük.) Á szovjet—amerikai csúcstalálkozóról Állásfoglalás „A Magyar Országgyűlés nagyra értékeli a .washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeit. Történelmi jelentőségűnek tartja, hogy közös elhatározással első ízben szerelik le és semmisítik meg a nukleáris fegyverek két kategóriáját. Úgy ítéli meg, hogy a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról aláirt egyezmény, valamint a hadászati támadófegyverek radikális csökkentésére vonatkozó elvi megállapodás rendkívül fontos lépés a leszereléshez, a tartós biztonság megteremtéséhez vezető úton. A csúcstalálkozón elért megállapodások reményt keltenek, hogy az emberiség végleg megszabadulhat az atomfegyverek fenyegetésétől. A közösen kimunkált döntések egyben jobb lehetőséget teremtenek a Varsói Szerződés és a NATO hagyományos fegyverzetének és más tömegpusztító eszközeinek, fegyveres erőinek jelentős csökkentéséhez. A szovjet—amerikai kapcsolatokban új- fejezetet nyitó washingtoni találkozó, a két nagyhatalom közötti partneri viszony és együttműködés kibontakozása elősegíti a konstruktív párbeszédet, a kelet—nyugati kapcsolatok általános fejlődését. Az Országgyűlés — a magyar közvélemény nevében is — örömmel üdvözli ós támogatja a szovjet— amerikai megállapodásokat, amelyek jól szolgálják valamennyi nép alapvető érdekeit. Az Országgyűlés és a magyar kormány úgy értékeli, hogy az elért eredmények meggyőzően bizonyítják az új szovjet külpolitikai irányvonal, a realitásokra épülő rugalmas békekezdeményezések helyességét. Kifejezi reményét, hogy a Szovjetuniónak ós a többi szocialista országnak a másik fél érdekeivel is számoló következetes erőfeszítései a jövőben is támogatásra találnak az Egyesült Államok és szövetségesei realista politikai köreiben és a világ közvéleményében. A Magyar Népköztársaság továbbra is minden lehetséges módon hozzájárul a fegyverzetkorlátozás és leszerelés ügyéhez, a háborúktól mentes világ megteremtéséhez, a népek és államok közötti jó viszony és megértés erősítéséhez, a helsinki folyamat előrelendítéséhez, a gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez. Ez felel meg a szocialista Magyarország legalapvetőbb érdekeinek, ez biztosíthatja, hogy a magyar nemzet békében, biztonságban építhesse jelenét és jövőjét." Ifjúsági és sport állandó bizottság tisztségviselői A nyilatkozat egyhangú elfogadását követően az elnöklő Sarlós István emlékeztette a képviselőket arra, hogy a szeptemberi ylésszakon ifjúsági és sport állandó bizottság létrehozásáról döntöttek, s indítványozta most e bizottság megalakítását, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztását. Az indítványt az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés ifjúsági és sport állandóbizottságának tinöke Géczi István (Budapest. 49. vk.), titkára Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.) lett. A bizottság tagja lett Bödöné Rózsa Edit és Kardosné Török Ibolya Csongrád megyei képviselő is. * Ezt követően Sarlós István bejelentette, hogy az őszi ülésszakon a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára munkabizottság kiküldését javasolta az Országgyűlés ügyrendjének felülvizsgálatára és korszerűsítésére. Indítványozta a bizottság: elnöki tisztét Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk ), az Alkotmányjogi Tanács elnöke töltse be. A javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Interpellációk Dobos Ferencné (Pest m., 13. vk ), a Vecsési Ferihegy Tsz üzemgazdasági osztályvezető-helyettese a Ferihegyi repülőtér környékének zajvédelme tárgyában interpellált a közlekedési miniszterhez. Urbán Lajos közlekedési miniszter válaszában elmondotta. hogy a repülőtér fejlesztésének tízmilliárd forintos programja a napokban fejeződött be, és megindult a forgalom az l-es felszállópályán, amelynek felújítása a zajártalmak mérséklését szolgálta. Kormányzati program készült a repülőtér környéke zajterhelésének mérséklésére. A program első fázisának intézkedéseit a kormány a jövő esztendő első negyedévében megtárgyalja, és minden valószínűség szerint a jogos igényeket kielégítő kedvező döntést hoz, beleértve az építési tilalmak ésszerű mértékű feloldását is. Folyik az erdősávok telepítésének előkészítése is. Az igényelt cseretelkek anyagi fedezetére még ebben az évben hétmillió, 1988-ban várhatóan további 14 millió forintot biztosítanak. A választ a kepviselő nem fogadta el. Nem — mert, mint mondotta — tart a repülőtér zajvédelmével kapcsolatos vita, s ma már Ígéretekkel nem tudja megnyugtatni választóit. Szóvá tette azt is, hogy a döntést az Állami Tervbizottság évek óta halogatja, s emiatt kétséges, hogy e gondokat valóban gyorsan orvosolják. Az interpellációra adott választ a törvényhozó testület sem fogadta el, ezért Sarlós István felkérte az Országgyűlés építési és közlekedési, valamint a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságát az ügy további kivizsgálására. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk ), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese kérdést intézett a volt Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez. Vas megye tizenöt termelőszövetkezetének súlyos gondját osztotta meg képviselőtársaival: a Rába folyó felső szakaszának szabályozása következtében a természeti környezet megváltozása jelentős, ma már tízmillió forintos nagyságrendű károkat okoz. Mivel a vízügyi államtitkár nem volt jelen, az új minisztertől pedig • nem válható el, hogy válaszoljon, a képviselő a kérdést kéréssé változtatta: azt kérte az új környezetvédelmi és vízgazdálkodási tárca vezetőjétől, hogy minél előbb vizsgálja meg a panaszt. A válaszadásra az illetékes miniszter a legközelebbi ülésszakon tér vissza. K»rály Zoltán (Csongrád m. 5. vk ), az Országgyűlés elnökét kérdezte: miért nem jelent meg az Országgyűlés idei szeptemberi vitáját közreadó kézikönyv, amelynek megjelentetését — véleménye szerint — az Országgyűlés legutóbbi ülésén jóváhagyta. Sarlós István válaszában mindenekelőtt ismételten egyetértését fejezte ki a kiadvány megjelentetésével kapcsolatban. Megjegyezte azonban: nem tartaná igazságosnak és helyesnek, ha csak egy-egy kiemelt ülésszakról adnának ki ilyen könyvet. Éppen ezért meg kell keresni annak a módját, hogy minden ülésszakról megfelelő kézikönyvet jelentessenek meg. Ennek azonban anyagi fedezetét is elő kell teremteni. A Kossuth Könyvkiadóval már megkezdődtek a tárgyalások, hogy folyamatosan, minden ülésszakról kézikönyvet adjanak ki. Ez a jelenlegi helyzet, a további fejleményekről tájékoztatja a képviselőket. — mondta Sarlós István. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke Szalai Istvánnénak (Vas m., 1. vk ), a Lakástextil Vállalat művezetőjének a költségvetés vitájában elhangzott felvetésére reagált. A képviselőnő, munkahelyi kollektívájának véleményét tolmácsolva kifogásolta, hogy a termékek árindexeit felsoroló miniszteri rendeletben egyedül vállalatát és a Soproni Szőnyeggyárat nevezték meg külön, megítélése szerint hátrányos megkülönböztetést alkalmazva. Az államtitkár kifejtette: a probléma mögött kizárólag szakmai okok rejlenek. Vannak ugyanis olyan termékcsoportok, amelyek nagyon összetettek, ilyenek például a gyapjúipari cikkek. Ezért a termelői árrendezés pontos végrehajtása érdekében megbontották a termelői árakat, de ez a különbségtétel még nem a vállalatokra, hanem kizárólag termékcsoportokra vonatkozott. E bontás azonban nem tartalmazta a nagykereskedelmi árakat, azok meghatározásához további pontosításokra volt szükség. Az árindex igazságos — az egyes adók megszűnését tükröző — kialakítása miatt más-más százalékokat kellett meghatározni az azonos ágazatba tartozó, de különböző termékcsoportokat gyártó vállalatok között. Csakis ezek a tényezők, s nem szubjektív megfontolások okozták a sérelmezett különbségtételt. * Ezzel véget ért az Országgyűlés téli ülésszaka, amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt. Sarlós István a tanácskozást berekesztve nyugtázta, hogy az Országgyűlés befejezte idei eredményes, utat mutató munkáját. A jövő esztendőtől a kibontakozás megkezdését várjuk gazdasági, politikai és kulturális területen egyaránt, s azt, hogy a törvényhozó testület tevékenysége is tovább szélesedik — mondotta, és minden képviselőtársának boldog új esztendőt kívánt.