Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-18 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 298. szám 1987. december 18., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Befejezte munkáját az Országgyűlés Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés teli ülésszaka. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők az 1988. évi állami költségvetésről, illetőleg az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról benyújtott törvénytervezetekről tárgyaltak. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja a diplomáciai páholyokból figyelte a törvényhozó testület munkáját. téli ülésszaka Felszólalások A vitában szót kapott Polgári István (Hajdú-Bihar m., 7. vk), Mag Pál (Csongrád m., 11. vk.) (felszólalását a 2. oldalon ismertetjük), Borsos Sándor (Somogy m., 9. vk.), Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), Horváth János (Fejér m., 2. vk), Szalai Istvánná (Vas m., 1. vk.), Simon Péter (Borsod-AbaújZemplén m., 23. vk.). Az előterjesztéshez több hozzászóló nem jelentkezett; az elhangzottakra Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes válaszolt. Á miniszterelnök-helyettes válasza Medgyessy Péter bevezetőben köszönetet mondott a vitára jellemző reális hangvételért. Olyan kérdések kerültek terítékre — mondotta —, amelyekről a kormány is tudja, hogy fontosak, és úgy vélekedik, hogy azokat a következő időszakban meg kell oldani. A képviselők közül többen sürgették a kormányprogram gyorsabb megvalósítását. Itt azonban két dolgot — a cselekedeteket és az eredményt — külön kell választani. Számon lehet kérni a kormányzattól cselekedeteinek intenzitását, de az eredményeket még korai lenne. A ma lejátszódó folyamatokat ugyanis alapvetően az évekkel ezelőtt meghozott döntések határozzák meg. A közelmúltban elfogadott kormányprogram, az új adórendszer működése csak hónapok, sőt inkább évek múlva érezteti hatását. Felvetődött a vitában: a beterjesztett elgondolások nem tartalmaznak alternatívát. Ez azzal magyarázható, hogy rendkívüli mértékben leszűkült a kormányzat mozgástere. Ennek ellenére néhány kérdésben született alternatív javaslat. Több képviselő javasolta, hogy a nyugdíjasok egyes szolgáltatásokhoz, így a számukra szükséges gyógyszerekhez térítésmentesen juthassanak hozzá. A pénzügyi kormányzat korábban azt tervezte! hogy bizonyos körben ingyenessé teszi, más körben viszont drágítja a gyógyszerellátást. Miután ez összességében rontotta volna a lakosság életszínvonalát, olyan megállapodás született a szakszervezetekkel, hogy később egy jobb elgondolást terjesztenek a Parlament elé. Mi lesz a sorsa a tehónak? Ebben a kérdésben Medgyessy Péter úgy foglalt állást, hogy a kormányzat nem javasolja közp>onti intézkedéssel megszüntetését; mert ahol kellően megszervezték felhasználását, ott jól szolgálja a lakossági érdekeket. Nem értett viszont egyet azzal az igénnyel, hogy a jelenlegi központi pénzellátás mellett növeljék a tanácsi bevételeket a személyi jövedelemadók. Ez 60 milliárd forinttal növelné a költségvetési hiányt, amelyhez a Parlament nyilvánvalóan nem járulna hozzá. Viszont a kormányzat szándékában áll, hogy 1989-től a helyi tanácsok bevételévé tegye a személyi jövedelemadóból befolyt összegeket. Ezáltal növelhető érdekeltségük az adó következetes behajtásában. A jövő szempontjából alapvető kérdés az oktatás és a művelődés fejlesztése. A jövő évi költségvetés az oktatásra az ideinél — nominálértékben — 4,2 százalékkal többet fordít. Ha levonjuk ebből az árnövekedést, akkor el kell ismerni, hogy a reálérték összességében csökken. Ezért egy meghatározott tartalékkeretből 150 millió forintot szabadított fel a kormányzat a felsőoktatási alap létrehozására, és 70 millió forintot biztosít a műszerellátásra, a folyóirat-beszerzésre és a nyelvoktatás korszerűsítésére. Jövőre nyolcszáz új általános iskolai tanterem, hatszáz középiskolai tanterem és négyszáz tanműhely létesül. Képviselői kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy a költségvetésben a táppénz jelentős növekedése részben a bruttósításból származik, részben abból, hogy a kiadások között most már megjelenik a szövetkezeti tagok táppénze is. A társadalombiztosítás egyéb kiadásaiban a gyógyszerekre fordított állami támogatás képviseli a legnagyobb hányadot. A nyugdíjrendszer és a lakáspolitika korszerűsítésével kapcsolatban beszámolt arról, hogy azok tervezetein már dolgoznak a szakemberek, és rövidesen a Parlament elé kerülnek az elgondolások. A vállalati teljesítményhez kötött bérszabályozással kapcsolatban a kormányzat álláspontja az, hogy a teljesítmény és a bér egyénileg köthető össze. Vállalati szinten ez a módszer nem vált be. Egyébként meghatározott kör számára — olyan vállalatoknak, amelyek támogatás nélkül gazdálkodnak, és nem belföldi áremeléssel növelik eredményüket — teljes szabadságot adnak a bérpolitika terén. Ezzel összefüggésben aláhúzta: az inflációnak alapvető gazdasági okai vannak, többek között az, hogy nem teljesítmények szerint fizetik ki a béreket, a termelési szerkezet korszerűtlen, pazarló az eiőforrások felhasználása, s nem elég szigorú a pénzpolitika. Ezeken a gondokon kell segíteni, hogy csökkenteni lehessen az inflációt. Ezzel együtt a kormányzat kötelessége, hogy 1988-ban garantálja az életszínvonal tervezettnek megfelelő alakulását. A továbbiakban a januárban bevezetendő új ár- és adórendszerről szólva elmondotta: a számítások szerint javul a hazai vállalatok nem rubelelszámolású értékesítésének jövedelmezősége. Nincs szükség tehát külön pénzügyi eszközökre, amelyek egyébként érdekeinkkel ellentétesek lennének, és alkalmazásukat nemzetközi szabályok sem teszik lehetővé. Á képviselők elfogadták a törvényjavaslatokat Ezután határozathozatal következett. Az elnöklő Sarlós István bejelentette, hogy a terv- és költségvetési bizottság módosító javaslatokat terjesztett elő az 1988. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslathoz. Ezek közül a képviselők többre külön is szavaztak. Eldöntendő volt, hogy a három év alatti gyermekek családi pótléka 1988-ban gyermekenként 500 forinttal emelkedjen-e a tervezett 400 forint helyett, vagy az anyasági segély változzon tízezer forintra az előirányzott hatezer helyett. A képviselők — 11 ellenszavazattal és 3 tartózkodással — a három éven aluli gyermekek után járó családipótlék-emelést fogadták el. Emiatt módosult a költségvetés egy másik tétele, a szanálási alap előirányzata is: 500 millió forinttal csökkent, s így 1,5 milliárd forintra változott, a családi pótlék emelésének érdekében. A képviselők — két tartózkodással — elfogadták a terv- és költségvetési bizottságnak azt a javaslatát is, amely a többi között előírja: az Országgyűlést előzetesen tájékoztatni kell arról, ha az állami költségvetés több paragrafusában szereplő kiadások közül a szénbányászat, a vaskohászat, a hústermelés és -értékesítés, a Magyar Államvasutak, a szanálási alap, illetve a foglalkoztatási alap támogatásának bármelyikét a Minisztertanács növelni kívánja. E szavazással több más, bizottsági módosító indítványt is elfogadtak. így azt (Folytatás a 2. oldalon.) Milos Jakes a CSKP KB új főtitkára Milos Jakest választották a CSKP KB új főtitkárává csütörtökön Prágában. A CSKP KB csütörtökön kezdődött — kétnaposra tervezett — ülésén Gustáv Husák a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök korára és egészségi állapotára hivatkozva lemondott főtitkári tisztségéről és tagságáról a KB titkárságában. A Központi Bizottság elfogadta Husák kérelmét, s javaslatára egyhangúlag főtitkárrá választotta Milos Jakest, aki eddig a gazdasági ügyekkei megbízott KB-titkár volt. Tanácsülés Sándorfalván Sándorfalva nagyközség közös tanácsa tegnap, csütörtökön tartotta idei utolsó ülését. Előbb Kónya József tanácselnök számolt be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd Bálint Sándorné a végrehajtó bizottság titkára terjesztette elő az 1988. évi tanácsi tervet és költségvetést, amelyet végül jóváhagytak. Ezután Kónya József tett javaslatot a végrehajtó bizottság következő évi munkatervére. A jövő évi költségvetési és fejlesztési feladatokról elhangzott, .hogy a tervezetthez képest — ismert okok miatt vissza kellett fogni a fejlesztést. Természetesen továbbra.is kiemelt feladat az alapellátás biztosítása. A fó célok megvalósítása megköveteli az érdekeltségi bevételek feltárását. A helyi utak, hidak fenntartására viszont jóval magasabb összeg áll rendelkezésre, mint ebben az évben. Az idén 537 ezer forint volt az említett munkákra fordítható összeg, jövőre pedig az előirányzat 2 millió 657 ezer forint. Ebbe beletartozik a Dózsa György utca felújítására pályázat útján kapott összeg is. Vízgazdálkodásra és kommunális ellátásra fordítandó anyagi fedezet azonos lesz az idei értékkel. Természetesen mindkét községben zavartalanul tudja a tanács biztosítani az egészségügyi ellátáshoz szükséges anyagiakat. Lesz pénz a szociális ellátásra. Fejlesztésre 6 millió 782 ezer íorint áll rendelkezésre. A tanácsülés végén személyi ügyekről tárgyaltak. A testület hozzájárult Bálint Sándorné vb-t:tkár felmentéséhez, amit a nyugdíjbavonulása miatt kért. Ezt a tisztet a jövő nyártól — pályázat útján — más tölti be. Védőnőt is kineveztek az ülésen. Király Dezsőné ezután Dóe társközségben iát el védőnői teendőket. A tanácsülés előterjesztésekkel és interpellációkkal ért véget. A. S. Új módszerek a mezőgazdaságban Az állati termékek előállítása köztudottan sok fáradsággal, nagv befektetéssel jár. Az hogy egy-egy termelőnek, a kisgazdaságban vagy a nagyüzemben, ez mekkora haszonnal jár, számtalan tényezőtől függ. A hanyagságból, szakszerűtlenségből adódó többletköltséget áraiban nem fogadja el a világpiac, sőt a hazai is egyre kevésbé. A sok összetevő közül a pazarlástól mentes takarmányozást segítő új értékelési rendszer gyakorlati alkalmazásával ismerkedhettek a szakemberek a tegnap, csütörtökön a tápéi tanácsházán megtartott tanácskozáson. Kovács Gábor, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Karának tudományos főigazgató helyettese a takarmányok pontos energiatartalmát meghatározó egyenletek, s a segítségükkel készült, az állattenyésztésben használható adatokat tartalmazó táblázatok felhasználhatóságát taglalta. A korábbi módszer a keményítőértéken alapult, amelynek túlhaladottságára jellemző, hogy Európában már csak nálunk használtuk, illetve az átmeneti időszakban a mai napig is használjuk. Az áttérés gyorsasága igen fontos, mivel az energiamérlegen alapuló új számítás sokkal pontosabb, vagyis segítségével — ha jól alkalmazzuk — az állatnak pontosan a szükséges „étrendet" állíthatjuk össze. A sertés esetében az emészthető energia, a baromfiféléknél az átalakítható energia, a kérődzőknél az úgynevezett nettó energia a számítási alap. A különbség az állatfajok eltérő életműködési sajátosságaiból adódik. A kérődzők esetében külön megadható az életfenntartásra, a testtömeggyarapodásra és a tejtermelésre szükséges energiamennyiség, míg a keményítöértékkel ezt nem lehetett szétválasztani. Az összehasonlító adatokból kitűnik, hogy eddig a tömegtakarmányokat túlértékeltük. Aki ezután szakkönyvei vesz a kezébe, csak úgy tud eligazodni, ha ismeri az új értékelési rendszer mértékegységeit, logikáját. Ez egyelőre a MÉM Mérnöktovábbképző Intézetének kiadványából sajátítható el, később szakkönyv is jelenik meg róla. de a nyomdai átfutási időket ismerve ebbe még több hónap is beletelik. A lényeg, hogy a szakembereket érdekelje az új, s ne sajnálják a fáradságot saját önképzésükre. Mindez ezekután is csak akkor járhat forintokban is mérhető eredménnyel, ha a tudáshoz a mindennapi életben igényesség is párosul. Hiába a jó képlet, ha az adagot ezután is villával és lapáttal, saccolva teszik az állatok elé. T. Sz. I.