Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' 77. úvfoívam. 295. szám 1987. december 15., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Készletgazdálkodás Egyévi munka — a raktárakban A hiány sokba kerül! — közvetlenül eladásra váró Működésük révén honosotanultuk meg a törvénysze- termékek hányada. dott meg nálunk az űgynerűséget az utóbbi évtizedek Az áldatlan állapotokon vezett konszignációs raktámagyar gazdasági fejlemé- való javítás szándéka mindig rozás gyakorlata: a külföldi nyeiból. Hiszen mindenki — is megmutatkozott a gazdaakár vállalatról, akár egyén- ságirányításban. Ám a módról van szó — igyekszik be- szerek — mivel nem az biztosítani magát, minél okok, hanem az okozatok elnagyobb mennyiségben kész- len irányultak — nem voltak létez abból az áruból, mely. alkalmasak a megoldásra, nek beszerzése kétes. Így az- 1982-ben például elrendeltetán a hiány önmagát gerjeszti tovább, fölöttébb költséges fennakadásokat okozva a gazdaságban. . Hiába áll »mintegy 700 milliárd forint értékű készlet a honi tett, hogy azok a vállalatok, melyeknek készletgazdálkodását a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Anyagés Árhivatal „nem megfelelőnek" itéli, forgóalapjukból vállalatok. szövetkezetek bizonyos összeget — a készraktánaiban, azanyag- és alkatrészhiány miatt mindennaposak a zavarok. S az évről évre megújuló admi. nisztnatív próbálkozások legföljebb apró, átmeneti jobbulást eredményeznek. A készletállomány azonban ezek ellenére 1968 és 1985 között — a mennyiséget és az áremelkedést együtt számításba véve — három és 'félszeresére növekedeti gazdaságunkban. Hogy milyen nagy érték egyébként a 700 milliárd forint, összehasonlításul nem árt tudni, hogy tavaly 881 milliárd forint volt az ország nemzeti jövedelme. Más szavakkal: majd egyévi munkánk eredménye hever már a raktárakban! letértéknek maximum 10 százalékát — fizessenek be. Jellemző, hogy 1984-ben 314 csönzéssel közreműködik a fél finanszírozza a hazai vállalat által megrendelt terméket, mely az eladás pillanatáig a külföldi fél tulajdonában marad (tehermentesítve így a honi megrendelő készletállományát). A vevő /egyen az úr Fontos tek-vállalati szerep a termeltetés. A hiánytermékhez a tek-vállalat kutatja fel a hazai termelőt, s anyaggal, tőkével, gépkölAz eladó diktál Még büszkék is lehetnénk rá: a készletfelhalmozás havállalatnál tartottak ilyen — egyébként rendkívül költséges — vizsgálatot, s mindössze kettő ellen tettek elvonási javaslatot. 1985-ben és '86-ban már vizsgálatol sem tartottak — belátván eme eljárás életképtelenségét. Vállalkozó tek-vállalatok Számos próbálkozás történt a termelőeszköz-kereskedelmi (tek) vállalatok körül is. Ezeket az egységekel — mint ismeretes — 1986ban az egyes ágazatok készletező vállalataiból alakitottermelés megszervezésében. Mérhetően terjesztik e vállalatok a lízing gyakorlatát is. Számos erre alkalmasnak látszó tek-vállalat készíti elő, hogy a jövőben kereskedőházként működjön. A készletszint csökkentésére tett különféle erőfeszítések megítélésekor látni kell: mai készletállományunk több százmilliárd forint értékkel nagyobb, mint egészséges piacszerkezetben volna. A meglevő hibák kijavítása, a korszerű gazdálkodási módszerek, számítógépes nyilvántartások széleták meg. Azt a szerepet osz- sebb elterjesztése — bár tották rájuk, hogy a profil- ezek rendkívül fontosak — jukba tartozó termelési esz- csak pár milliárddal csökzánkban a fejlett tőkés or- közöket a termelőktől, illet- kenthetik a készletálloszágok relatív készletfelhal- ve a külkereskedelemből mányt A kellő mértékű mozasanak ötszöröse, hat- ., , , „. , .... szorosa. Am ebben felülmúl- szerezzek be. s a mihaszna- változást csakis a kinalati ni a jó nemzetgazdaságokat 'ói szükségleteket a kellő pjac megteremtése hozhat, nem éppen érdem. Eldugult mennyiségben, minőségben. El kell érni végre, hogy a csatornák, merev informáci- váiasztékban és határidő- vevő legyen az úr. os módszerek jele ez, s min- , .. denekelőtt: a kínálati piacé. re <»• eUoíorban raktarrol Ennek kifejtese, reszleteaz eladók uralmáé. Jól mu- elégítsék ki. Működésük zése azonban már jócskán tatja ezt az is, hogy miként szűk két évtizede alatt sok túlmutat a készletgazdálkooszlik meg a felgyülemlett ellentmondás jött felszínre, dás témakörén. készletállomány. Két évtizede jellemző, hogy a készletek 70—72 százaléka anyag, 17—18 százaléka félkésztermék. S a késztermékek aránya mindössze 10—12 százalékra rúg. A jól működő piacgazdaságokban mindhárom készletelem nagyjából egyharmad-egyharmad arányban részesedik a készletállományból — állapítja meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik közelmúltbeli tanulmánya. Talán fölösleges rámutatni, hogy ott, hol a készterEgyrészt a számukra célként megjelölt kisfelhasználók helyett a nagyfelhasználók váltak a legfőbb értékesítési iránnyá; ez vált előnyössé nekik az árrés alkalmazásának kialakult gyakorlata révén. 1980-ban szabályozó módosítások hatására fordulat következett. így 1981 és 85 között a tek-vállalatok 18 százalékos forgalomnövekedésén belül a kiskereskedelmi tevékenység gyarapodáMolnár Pál A jogi bizottság iilóse Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága hétfőn, a Parlamentben ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, valamint a Parlament több más tisztségviselője is. ' Először Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke ismertette a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló új törvény javaslatát, amely a kormányzati munka korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseknek az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartozó részeit tartalmazza Egyetértett, azzal, hogy a Minisztertanács elnöke terjessze azt az Országgyűlés soron következő ülésszaka elé. Az ülésen felszólalt Király Zoltán képviselő is. Az ülést az elnöklő Antalffy György (Csongrád megye) zárta be. Januártól Magyar Gazdasági Kamara A Magyar Kereskedelmi Kamara januárlól Magyar Gazdasági Kamara néven folytatja munkáját. Beck Tamás, a kamara elnöke hétfőn a Duna Interconlinentálban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az űj név jobban kifejezi az intézmény jelenlegi tevékenységét. A kamarának jelenleg több mint 1500 iparvállalat, mezőgazdasági szövetkezét a tagja. Fő feladata elsősorban ezeknek a szervezeteknek az érdekképviselete. Jelentős tennivalói vannak az érdekek közvetítésében, s a gazdálkodók különböző érdekeinek egyeztetésében is, bár az érdekegyeztetésben egyelőre nem sikerült jelentős eredményt elérni. Eddig még nem sok sikert, értek el például a kohászati vállalatok és a gépgyárlók, az erdészeti gazdaságok és o bütorgvártók különböző érdekeinek összehangolásában. A kamara fontos feladata a kormányzati munkához szükséges elemzések készítése, a gazdaságban jelentkező ellentmondások pontos feltárása és közvetítése. Az idei tapasztalatok alapján a kamana szorgalmazza az egyéges érdekeltségi rendszer kialakítását a külkereskedelemben, az ezt elősegítő importszabályozás és árfolyampolitika kialakítását Tovább kell javítani a működő töke bevonásának feltételeit is. Az űj vegyes vállalatok alakításának támogatására a kamara tanácsadó szervezetet hozott létre A jövő évben bevezetendő árkonzultációs rendszerben is jelentős feladat hárul a kamarára. Az inté/.mény szakemberei elsősorban azt kívánják figyelemmel kisérni hogy az áralakulás elősegíti-e a termelési szerkezetben kívánt változásokat, s működése nem válik-e ellentélessé la korábban kialakított alapelvekkel. (MTI) Á neb vizsgálta Hatékonyság, teljesítmény, jövedelem A népi ellenörök nyolc Ecset- és Seprügyár — ha érdekeltségi. rendszerükből gazdálkodó egységnél azt szerény mértékben is, de az adódóan igen magas az. vizsgálták, a teljesítménnyel elm últ évhez képest növeke- áfésznél a teljesítmény, arányos-e a bérkiáramlás, dett az árbevétel. A jövede- A népi ellenőrök a legkümunkával megalapo/.ott-e az lem-kiáramlás ezt nem ha- lönbözőbb érdekeltségi renda jövedelem, amit a dolgo- ladta meg. Dicséretes, hogy szerekkel találkoztak. Példázok felvesznek. A tapaszta- az Ecset- és Seprűgyárban a latokat tegnap vitatta meg a Szegedi Népi Ellenőrzési Bizottság Kalmár József neb-elnök vezetésével. A vizsgálat feltárta, hogy a nyolc cégnél — Dél-Tisza Menti Áfész, Tisza—Maros Szög Mgtsz, Szegedi Építőipari Szövetkezet, a Fényképész Kisszövetkezet, a Komfort Szolgáltató Kisszövetkezet, a megyei tanács gyógyszertári központja. Dél-Alföldi jobb termékszerkezet kialakításával jutottak nagyobb nyereséghez. A Szegedi Építőipari Szövetkezetnél jelentős leépülés látszik, az önszántukból távozók mindig a legjobb munkaerők voltak. Az említeti munkahelyeken tavaly a foglalkoztatottak aránya 5174 fő volt. ami erre az évre 5030-ra csökkent. A fizetéseik emelkedése, a teljesítménybér Pincegazdaság, az javára írható. Különleges mékek aránya magasabb, az sa 270 százalékos volt. Köziparban állandóan magas ki-' rejátszott ebben az. e vállanálat van jelen Éppen ez lati körben végrehajtott deteszi lehetővé, hogy a válla- centralizálás: számuk 28latok, mint felhasználók, ról 55-re nőtt, s túlnyomócsak minimális készletet tá- részt vállalati tanács irányíroljanak a kerítésen belül, tása alá kerültek. Jellemző, hogy egy tőkés A tek-vállalatok jövőjét gazdaságban 5—7 napi érté- mindinkább a vállalkozói kesitéshez elegendő kés.le- jelleg megerősödése jelenttet tartanak (Japánban ke- heti. Tulajdonképpen már a vesebb mint 3 nap a feldől- kezdet kezdetén igény volt gozóipar készletforgási ide- velük szemben, hogy a piaje), nálunk az ipar — egy ci kapcsolatokon nyugvó 1985. évi felmérés szerint — árubeszerzés és -értékesítés nem kevesebb, mint 67 napi olyan fórumai legyenek, árukibocsátáshoz elegendő amelyek a friss, életképes készlettel rendelkezik. Am kereskedelmi, üzleti módszeezen belül minimális a már rek elterjesztését gyorsítják. FÓLDGOLYÓNYI DRÓTHÁLÓ. Száz éve dolgozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 11 ii/.i Inni gyárának dróthúzó üzeme. Termékei korábban is keresettek voltak, ,s ma is találnak rá piacokat. A dróthúzóban évente 110 ezer tonna készterméket állítanak elő. s a hazai igények kielégítése mellett több nyugat-európai országba és az USiAba is szállítanak belőle. A salgótarjániak azt mondják, hogy az üzem százéves fennállása alatt annyi dróthálót készítettek, hogy azzal beboríthatnák a földgolyót. ul az Ecset- és Seprűgyárban darabbérben dolgoznak, ami jobb munkára ösztönöz. Figyelemre méltó az egyének közötti differenciálás a Fényképész és a Komfort szövetkezeteknél is. A vizsgálat során azt is feltérképezték, miképp ösztönzik a vezetőket N<vs. kiderült az országosan érvényes szabályok szerint állapítják meg az irányítók fizetését. Például a szövetkezeti szektorban a felügyeleti szerv javaslata alapján a társadalmi szervek véleményének kikérésére a szövetkezeti közgyűlés dönt a béremelés mértékéről. A vállalati tanáccsal rendelkező állami cégeknél ez a testület határoz. Előfordul ahol a középvezetők keresete meghaladja az első számú főnökök bérét. Másutt a műszaki vezetők kellő érdekeltségű díjazásának a hiánya fedezhető fel. A végső summázat szerint: a kisszövetkezet! gazdálkodási forma biztosítja a leghatékonyabb ösztönzési rendszert Ugyanakkor a bérszabá !v< >zas kötet lensege is garantalja a teljesítményarányos jóvedelem-kiáramlást. A neb javasolja más gazdálkodó egységeknél is a szabadabb bérgazdálkodási szisztémák bevezetését. Jó kezdeményezésnek tartják a Szegedi Építőipari Szövetkezetnél meghonosított munkautalvánvos rendszert is, amit tovább lehet fejleszteni és kiterjeszteni. A Szegedi NEB tájékoztatót hallgatott meg egy korábbi vizsgálat eredményeinek felhasználásáról, amelyben feltartok az álLathullás okait, a prevenció lehetőségeit H. M. 4 r