Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

4 Szombat, 1987. november 7. November 7. alkalmából Kitüntetések, elismerések A/. MSZMP Belváros IV B •alapszervezete és a HNF Belváros IV B körzeti bizottsága Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetésben részesítette Csóti Szilvesztert. Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést kapott Czakó Kálmánnc, Márkus Mihályrié, Mezei József né. Zaszlavik Mátyás, Veres István és Pintér Ferenc. Budapesten vette át az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság ¡igazgatója Simády Béla, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének Kiváló Munkáért kitüntetését. A tegnap, pénteken rrreglartott vállalati ünnepségen az A ti vízig dolgozói közül a következük kaptak Kiváló Munkáért kitüntetést: Balga József (a Csanyteleki Ví/.mütazsulat elnöke), Górni Mihály (Dél-Békés Megyei Vízgazdálk<xlási Társulat művezetője) és juhász Mihály (Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat gépkezelője). Elnöki Elismerésben részesült Fátyol Vince (a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kubikusa). Kiváló Dolgozó kitüntetést tizenketten kaptak. * Kiváló Alunkáet't kitüntetést vett át Budapesten az Országos Takarékpénztár központjában Takács Mária. az OTP Csongrád Megyei Igazgatóságának jogtanácsosa. Az ipari miniszter a Kiváló Munkáért, kitüntetést adományozta Oláh Sándor szegedi vegytisztíló kisiparosnak. Építésvízügy, kereskedelem A megye építési és vízügyi dolgozói közül is többen kaptak elismerést. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott az. Építés» es Városfejlesztési Minisztériumtól: Kiss Imre Mihály házfelügyelő csoportvezető (Vásá r h e 1 y, Vá r osgazdá 1 k od ás i Vállalat), az Országos Vízügyi Hivataltól: Fenyő Ferenc festő csoportvezető (megyei víz- és csatornamű vállalat, Szentes), Gazsó Sá n dor n é bérelszámolási csoportvezető (megyei vízés csatornamű vállalat. Szentes), Kulcsár Bálint esztergályos szakmunkás (megyei viz- és csatornamű vállalat. Szentes). Szilágyi Mihály kútfúró'szerelő (megyei víz- és csatornamű vállalat, Szeged), Apró Sándor lakatos szakmunkás (Szegedi Vízmüvek es Fürdők Vállalat). Tóth Mihályné számviteli osztályvezető (Szegedi Vízművek es Fürdők), Fekete Mihály osztályvezetőhelyettes (Csongrád Városi Tanács V. B. városfejlesztési és gazdálkodási osztály). OVH elnöki elismerést kapott: Balogh Pál. a csongrádi üzemegység vezetője. Szamosközi Lászlóné belső ellenőr, Szilágyi György ács sz.akmunkus (a megyei vizes csatornamű vállalat dolgozói), Sarkadi Gáborné előadó (szegedi városi tanács vb építési és közlekedési osztály). Kiváló Munkaért kitüntetést kaptak a belkereskedelmi minisztertől megyénkből : Palócz Jánosné bolti csoportvezető, Ácsán Éva eladó. Bárányi László árudavezető, Bajusz Károlyné árudavezetö (a Csongrád Megyei Élelmiszer-Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói), Fejes István ABC-áruházvezető, Tóth Gyula tmk-vezető (a Szegedi ÉlelmiszerKiskereskedelmi Vállalat dolgozói), Bugner Lászlóné boltvezető (Komplett Ruházati Vállalat. Szeged), Csanádi Józsefné árudavezetöhelyettes (Delta Kereskedelmi Vállalat. Vásárhely), Emmer Miklósné hivatalvezető-helyettes (SzegedTourist), Pataki Erzsébet főmunkatárs (Csongrád Városi Tanács V. B. hatósági osztálya). Aktívák jutalmazása November 7-e alkalmából az MSZMP Szeged Városi Bizottsága a pártmunka területén kiváló munkát végző aktívákat tüntetett ki. Jutalomban részesült: Kevevari József, Varga József, Gyeviki Zsuzsanna, Boros Péter, Danko János, Égető Emese, ¡farmos Istvánná, Varadi József, Botás György, Gyémánt László, Mitrocsák Ferenc, Nagy István. Barna Károlyné. Sándor Lajosné, ördögh László, Miihelyi Ferencne, Vida László, Kovács Terézia, Kóter Pál, Bors Miklósné. Lóczi Imre, Klötzl Ferenc, Péter János, Rovó István. Takács Jánosné, Várhelyi Józsefné, Kuti Árpad, Mison Nándor, Lengyel Imre. Pálfi Sándor, Kovács Károly, Polák Zoltán, Szilágyi Júlia, Nagyvári László, Réhkasi Rozália, Farkas Józsefné, Juhász Istvánné, Lippai Jánosné. Németh István, Zsivity Demeter. Zékány János, Forrai Tamás, Kormányos András, Varga Ferencné, Márton Rózsa, Lévai László, Szögi Istvanné. Szakorvosi rendelő Kisteleken Ünnep Odesszában (Az odesszai Znamja Kommumzma jelentése.) munkatarsának telefonA Hős Város rímet és a Lenin-rendet, egyaránt birtokló Odessza, Csongrád megye szovjetunióbeli test vér terű leiének központja, mint annyi más település szerte a hataLmas' országban, már napokkal ezelőtt zászl ódiszbe öltözött a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 70. évfordulója tiszteletére. A középületeken es a lakóházakon egyaránt transzparensek sokasága feszül, s e táblákról, feliratokról bárki elolvashatja, az itteni gyárak, üzemek dolgozói milyen teljesítményt értek el az ünnep tiszteletére jó másfél évvel ezelőtt indult munkaverseny keretében. A legjobbak — mint például a kikötőben dolgozó hajósok és dokkmunkások — már nem is a jövő évre. de az 1989-re szóló tervek teljesítésén szorgoskodnak. Munkasikereiket az ünnepi dekorációkon hozzák a város lakói es vendegei tudomása ra Az ünnepi napokban megsokasodott a vendégek száma Odesszában. A testvérvárosokból és a testvérmegyékböl — így Várnából, Konstancából, Splitből és persze Csongrád megyéből — hivatalos delegációk érkeztek, hogy szovjet barátaikkal együtt ünnepeljék a forradalom évfordulóját; a még közöttünk élő polgárháborús, valamint a nagy honvédő háború veteránjait. November 5-én került sor arra a baráti találkozóra, amelyen a Csongrád megyei pártküldóttség tagjai — Szabó Sándor első titkár. Székely Sándor, a szegedi pártbizottság első titkára. Kozma Rozália, a megyei párt- végrehajtóbizottság tagja, Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese és Molnár József, Csongrád város tanácselnöke — az odesszai üzemek, intézmények dolgozóival, egyszerű érdeklődök sokaságával beszélgetőst folytattak Magyarországról, Csongrád megyéről. A sok-sok érdeklődő kérdésre aprólékosan beszámoltak a testvérmegye életéről. Afogó képet adtak a - hallgatóságnak a szocialista építőmunkában elért sikerekről, a soron levő. szembetűnően nagy feladatokról, és a gazdaságfejlesztés útjában tornyosuló gondokról. A nyílt őszinte beszámolók nyomán az. odesszaiak számára világossá vált, hogy magyar barátaink is a fejlődés lehetseges gyorsítása érdekeben dolgoznak ki, és alkalmaznak újszerű megoldásokat az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Számosan — elsősorban az odesszai sajtó munkatársai — a testvérmegyei kapcsolatok továbbfejlesztéséről érdeklődtek. Magyar vendegeink elmondták, hogy a most megújított, és az elkövetkező három évre szóló együttműködési szerződés alapvető törekvése a kölcsönösen megoldandó gazdasági .feladatok számbavétele, valamint az azonos ágazathoz tartozó vállalatok közötti kapcsolatok szélesítese. Közös kutatási és fejlesztési programokról esett szó. A korábban is elég tekintélyes számban bonyolított baráti látogatásokat majd egyre inkább a szakemberek • tapasztalatcseréjévé alakítják át. Az is megfogalmazást nyert, hogy nem a barátságból elegendő kevesebb, hanem a gazdasági feladatok eredményesebb megoldását szolgáló találkozókból van szükség minél többre. November 6-án délelőtt 10 órakor az odesszai tanácsháza harangjátéka adta meg a jelet az évforduló tiszteletére rendezett katonai díszszemle kezdetére. A fegyveres erők felvonulását a dolgozók és a sportolók menete követte. A Csongrád megyei pártdelegáció mindezeket a d ¡szemelvényről szemlelte végig. A felvonuló dolgozók által magasba emelt transzparensekről magyar barátaink megtudhatták, hogy a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 70. évfordulója tiszteletére kibontakozott ímunkaverseny révén Odessza 1,1 millió lakosa mintegy 234 ezer négyzetméternyi új lakással, számos új üzlettel, egészségügyi és kulturális intézménnyé! gazdagodott. Felvételünk a gyermekgyógyászaton készült Elegáns épülettel gazdagodott Kistelek. Tegnap délelőtt adták át a városi jogú nagyközség szakorvosi rendelőjét. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese avatta az egészségügyi intézményt. Régi igényt elégítenek ki ezzel a betegellátás területén. A szép rendelő tervei a Csomiterv műtermeiben készültek, a kivitelezést pedig a Csomiép vállalta. Ide kívánkozik, hogy mindkét vállalat jó munkát végzett Természetesen nem kevés költséggel készült el a rendelő. A számítások szerint 43 millióba került, aminek a felét a Csongrád Megyei Tanács fedezte. A településfejlesztési hozzájárulást a lakosság erre a célra szavazta meg, így a közösség pénze is jelentős anyagi segítség volt. A kivitelezést 1985-ben kezdték, és íme. alig két év múltán már fogadhatják az orvosok a betegeket. Hét szakrendelőben kereshetik a gyógyulást a rászoruló kistelekiek és 'a nagyközség vonzáskörzetébe — Baks, Balástya, Csengele, Pusztaszer és Ópusztaszer — tartozó községek lakói. Az új rendelőhöz 23 ezernél többen tartoznak. Gyermekszakrendelés, belgyógyászat, nőgyógyászat, reumatológia, röntgen, sebészet és laboratórium áll a betegek rendelkezésére — egyelőre, de januártól szemészet is lesz a rendelőben. Nagy segítséget nyújt majd a Volán kezdeményezése, miszerint a betegeket menetrend szerinti mikrobuszokkal szállítják az orvoshoz, illetve haza. A tervek szerint délelőttönként két járat, délutánonként pedig egy biztosítja a kényelmes utazást. Az építőmesterekről már szóltunk, nem mehetünk e! az intézmények társadalmi munkája mellett sem. Külön dicséret illeti a bölcsőde dolgozóit, akik a rendcsinálásban jeleskedtek. A.S. Irma, te keserédes Dehogyis kívánnánk eme — irodalmi-politikai közismertünktől átvett — szóval: keserédes — megfosztani a megkönnyebbült sóhajtó! az Irma, te édes öszszes közreműködőjét! Merthogy okkal joggal gondolhatni, ök is így sóhajtanak: ezen is túl vagyunk; akár a publikum, benne a sokfelöl szorongatott kultúrpolitika fölkentjeivel és hivatalosaival. Sóhajtanak még akkor is, ha a színészi tisztesség jegyében a komédiázó kedvüket és tehetségüket mind bevetették .. . Hiszen éppen ilyesfele okból, a jobb sorsra érdemes kedv és buzgalom elhasználódásának látványa miatt tolakszik ide. ez a „keserédes"! Meg az elhasznált, szimpla, mégis goromba kérdés, megint: minek nekünk itt, most — Irma, te édes? De jó világ Is lenne, ha felelhetnénk: csak . . . S bizony, keser érzés. hogy a válasz minden bizonnyal: kell! Mert a színház világa — itt, most — benne egy olyan körben, amiben a könnyű és a még könnyebb, de főleg az olcsó és a még olcsóbb: kell. Bonyolultabb ügy ez annál, mintsem — itt, most — tárgyalhatnánk, legyen elég annyi: ez itten korántsem Hollywood, se nem a Broadway, mely helyeken szintén kell a könnyű, és a miértre szintén nem az a válasz, hogy: csak. Hanem: mert azt a legkönnyebb a legdrágábbra tupírozni . . . Irmát (la Douce) ugyan már ott sem igen veszik elő, vagy ha mégis, hát azt a sztárparádét, glancolt kiállítást, produceri hajthatatlan célratöréssel kikényszerített rendezői bravúrkodást — csak szeretnénk nézni. Ám itt vagyunk egy „csökkentetten támogatott" színházban, ami éppen megint életveszélyes üzem, egyáltalán nem (csak) a szó átvitt értelmében, mi tagadás, itt vagyunk sztárok nélkül, producer híján „csak" a körülmények hajszolta (vendog) rendezővel (Korcsmá' ros György), a szcenikai bravúrokról meg annyit, hogy Kisszinházunkban még — csodák csodája — működnek lámpák, s Varga Mátyást mozijátszóhelyes szükségen edzett találékonysága most sem hagyta cserben . . Egyszóval megnézném én azt a színházat, bárhoj a világon, ahol ilyen olcsó (vigyázat, ezúttal anyagiakról van szó!) Irma. te édest produkálnak! Merthogy ezt a már-már abszurd módon csavargatott, eszméletlenül blöd mesét arról, hogy Irma a Rue Casanován sétál, csak sétál, csak sétál, merthogy. . . Igen, a foglalkozását ki tetszettek találni, amott a Szajna partján ez még dívik . . Hajaj, de mennyire! Hat nem is mesélem tovább, úgyis ismerik a Kornéliáit hölggyel és a Tisztességtudó utcalánnyal rokon, ám velük össze nem keverendő Édest. . . Szóval éppen hogy az eredetiséget a legteljesebb mértékben nélkülöző, már-már bámulnivalóan gügye sztori (A. Breffort) és a hozzá passzoló zene (M. Mijnnot) miatt kéli ehhez a lankasztó francia nemzeti musicalteremtési igyekezethez — minimum Shirley McLain és Jack Lemmon, Billy Wilder „vezényletével". És akkor földet érünk. S a mi itteni „kelljeink" présében konstatáljuk, hogy Nagy Imre személyében van nekünk egy musicalérzékeny karmesterünk; van néhány agyonterhelt fiatal színészünk, mint például Bácskai János, aki most gyors egymásutánban kitűnőt teljesített a „Stukkerben", a Koldus és királyfiban és e „muszáj Inna" sleppjeben, vagy K aszas (péza, aki e szezonban, úgy látszik, a tökélyig csiszolhatja az ,,Adalékok a peremkerületi vagány földön járó bunkóságához" című esettanulmányát; ámbátor a Hamlet — premierre beugró — Szinészkirályaként tehetségének másfaj taságáról is meggyőzött, a színészi jelenlét természetéről adott leckét, amihez tudvalevően vuverenitás szükségeltetik. Tarján Péterrel teljes az Irma-béli, előadást mentő triumvirátus, aki szinte lubickol a manapság veszélyesnek számító szexuális magatartású Mimóza időszerű kiszólásokkal és gesztusokkal bőven dúsitott szerepeben. Hármójuknak sikerült a komédiázó kedvet leginkább párosítani az ilyenfajta játékhoz nélkülözhetetlen mesterségbeli gondossággal. Nemcsak miattuk, hanem Markovits Bori és Kovács Zsolt teljesítményére tekintve is — szinte fájdalmas látni, mit mondtunk föntebb: mennyi energia, a sokoldalúság értéke, mennyi színészi tőke forgolódik itt be, a valódi haszon reménye nélkül... Markovits Bori mozgáskultúrája, dinamizmusa, humora, Kovács Zsolt eszközeinek karakterteremtő, telitalálatos ötletessége, megmunkált gesztusok sorozata! S a többi szerepben a többiek — Albert Gábor, Jachinek Rudolf — igyekezete! S hogy a komikus helyzetteremtéshez való rendezői érzék értékéből mit von el az ilyen anakronisztikus darabnál már-már kényszerűen alkalmazott aktuális kiszólástömeg! Hogy Ek Erzsébetet is, mint Varga Mátyást, miféle ötletcsiholásra kényszeríti a s^egényszag! Hát ezért (is): keserédes. Avagy: teljességgel elhibázott a kiindulópont; és akkor nincs keserédes, csak keserves, mert tán mégsem annyira kell nekünk Irma, te édes; ám akkor ez már — Bobbal (Flórian Antal) szólva — „más tészta" . .. Sulyok Erzsébet