Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-13 / 268. szám

Mí" VILÁG PROLE î> M M, GYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfoîyam, 268. szám 1987. november 13., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november tl-i üléséről A Magyar Szocialista Munkásrf&rt Központi Bizottsága 1987. november 11-én Kádár János elvtárs elnökletével' ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kí­vül részt veitek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Kö/ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos fő­hatóságok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és kül­politikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Berecz János elvtársnak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központj Bizottság titkárának előterjesztésében az ideológiai munka kérdéseiről szóló tájékoztatót. I. A Központi Bizottság je­lentést hallgatott meg a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulójának moszkvai ünnepségeiről, át­tekintette a nemzetközi hely­zet alakulását, a külpolitikai munka időszerű kérdéseit. 1. A Központi Bizottság jó­váhagyólag tudomásul vette a Kádár János elvtárs vezet­te küldöttség beszámolóját a nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulójának moszkvai ünepségeiröl, a ju­bileum alkalmából rendezett széles körű nemzetközi ta­lálkozóról, és a Mihail Gor­bacsov elvtárssal folytatott megbeszélésről. A nagy októberi szocialis­ta forradalom az emberiség legújabb kori történetének legnagyobb hatású eseménye volt, amely az emberi tár­sadalom fejlődésének új irányt szabott. A Szovjetunió és a többi szocialista ország eddig megtett útja meggyő­zően bizonyítja, hogy a ki­zsákmányolás nélküli társa­dalom a népek és nemzetek fejlődésének új történelmi lehetőségét jelenti. A Központi Bizottság nagyra értékeli Mihail Gor­bacsov elvtárs ünepi beszé­dét, a megtett történelmi út tanulságainak mélyreható elemzését és azokat a törek­véseket, amelyek a szovjet gazdaság és társadalom gyö­keres megújítására, a szocia­lista demokrácia kiteljesíté­sére, a széles nyilvánosság megteremtésére, a szocializ­mus tartalékainak feltárásá­ra és hasznosítására irányul­nak. Pártunk és népünk megkülönböztetett figyelem­mel és rokonszenvvel kíséri a szovjetunióbeli átalakítás folyamatát. A Magyar Népköztársaság, a társadalmi haladás és a béke minden magyar híve támogatja azokat az állha­tatos erőfeszítéseket, amelye­ket a Szovjetunió napjaink­ban a béke megőrzése, a köl­csönös és egyenlő biztonság megteremtése, a leszerelés előmozdítása, a minden nép számára előnyös együttmű­ködés és az emberiség egye­temes gondjainak megoldása érdekében kifejt. 2. Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszélésükön áttekintették pártjaink tevé­kenységét, az országainkban folyó szocialista építés ta­pasztalatait, kétoldalú kap­csolatainkat. A Központi Bi­zottság megelégedéssel ál­lapította meg: e fontos talál­kozón ismét kitűnt, hogy pártjaink azonos nézeteket vallanak a szocialista meg­újulás és a nemzetközi hely­zet fő kérdéseiben. 3. A baloldali és más ha­ladó pártok, mozgalmak részvételével az évforduló alkalmából Moszkvában megrendezett találkozót az emberiség sorskérdéseinek megoldásáért — a béke, a biztonság és a társadalmi ha­ladás ügyéért — érzett közös felelősség hatotta át. A ta­nácskozás egyben bizonyítot­ta, hogy a jelenlegi viszo­nyok között szükséges és le­hetséges a különböző pártál­lású és ideológiai nézeteket valló társadalmi tényezők kötetlen, szabad vélemény­cseréje minden olyan kér­désben, amely csak nemzet­közi összefogással oldható" meg. 4. -A Központi Bizottság megállapította, hogy az utóbbi időben élénkült és érdemibbé vált a kelet—nyu­gati párbeszéd,, enyhült a nemzetközi légkör. Üdvözöljük a közös szov­jet—amerikai bejelentést ar­ról, hogy december elején Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Washingtonban ta­lálkozik, és a tervek szerint aláírja a közepes és a rövi­debb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szer­ződést. Ez jelentős lépés a nukleáris leszerelés felé ve­zető úton. Megteremtheti a két nagyhatalom, a két kato­nai és politikai szövetségi rendszer közötti nagyobb bi­zalmat, tovább javítja az ál­lamok közötti együttműkö­dést, hozzájárul Európa és a világ biztonságához. 5. A Központi Bizottság nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az elmúlt idő­szakban tovább fejlődtek a szocialista országokhoz fűző­dő kapcsolataink. A magyar—kínai párt- és államközi kapcsolatok fejlő­désének minőségileg új sza­kaszát nyitotta meg Csaó Ce­jang elvtárs Magyarorszá­gon és Kádár János elvtárs Kínában tett látogatása. A tárgyalásokon kifejezésre jutott: a magyar—kínai kap­csolatok elvi alapokon nyug­szanak, bővítésüket mindkét párt és kormány politikája tartós elemének, fontos fel­adatának tekinti. Jól szolgálta a magyar— mongol kapcsolatok elmélyí­tését Dzsambin Batmönh elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának ma­gyarországi látogatása, a megbeszélések eredménye­ként aláírt hosszú távra szó­ló együttműködési program. G. A magyar—szovjet ál­lamközi együttműködés el­mélyítésének jelentős ese­ménye volt Grósz Károly elvtársnak, a Miniszterta­nács elnökének moszkvai megbeszélése Nyikolaj Rizs­kov elvtárssal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöké­vel. A tárgyalások tükrözték azt a közös szándékunkat, hogy együttműködésünk ja­vításával segítjük elő az or­szágaink előtt álló feladatok megoldását. Miniszterelnökünk buda­pesti megbeszélései Lubomír Strougal elvtárssal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának elnökével, varsói tárgyalásai Zbigniew Messner elvtárssal, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökével elő­mozdították az országaink közötti együttműködés haté­kony formáinak bővítését. Hazánk képviselői a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának októberi, rend­kívüli ülésszakán szorgal­mazták az együttműködés formáinak, módszereinek megújítását, a közgazdasági feltételek javítását. 7. A Magyar Népköztársa­ság a békés egymás mellett élés szellemében folytatja a más társadalmi rendszerű országokkai a párbeszédet, a kölcsönösen előnyös politi­kai, gazdasági és kulturális együttműködést. Ennek jegyében került sor Németh Károly elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének I. János Károly spanyol uralkodóval és II. Margit dán királynővel folytatott tárgyalásaira hazánkban. A tárgyalásokon kifejezésre ju­tottak az együttműködés fej­lesztésére irányuló közös tö­rekvések. Grósz Károly elvtárs bu­dapesti találkozója Franz Vranitzkyvel, az Osztrák Köztársaság szövetségi kan­cellárjával tovább erősítette a hagyományos jószomszédi kapcsolatainkat. A kormány elnökének a Német Szövetségi Köztársa­ságban tett látogatása, tár­gyalásai Helmut Kohllal, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi kancellárjá­val és más közéleti szemé­lyiségekkel, valamint az alá­írt megállapodások a politi­kai, gazdasági, műszaki-tu­dományos és kulturális együttműködés további lehe­tőségeit tárták fel. 8. A szolidaritás és a köl­csönös előnyök alapján az elmúlt időszakban is bővítet­tük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Ezt a törekvést juttatták kifejezésre Ken­neth David Kaundának, a Zambiai Köztársaság elnö­kének és Mahathir Moha­madnak, Malaysia miniszter­elnökének magyarországi tárgyalásai. II. A Központi Bizottság meg­hallgatta és tudomásul vette az ideológiai munka kérdé­seiről szóló tájékoztatót. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységé­ben a marxizmus—leniniz­mus alkotó alkalmazására törekszik. A legutóbbi há­rom évtizedben több ideoló­giai jelentőségű gyakorlati feladatot oldott meg. Az ideológiai munka fontosságát növeli, hogy mélyreható vál­tozások korában élünk, a társadalmi-gazdasági fejlő­dés új szakaszához érkez­tünk. A szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatai­nak elméleti általánosítása csak részben történt meg. Népünk műveltsége, politikai kultúrája, tapasztalata gaz­dagodott, a szocializmus esz­méi széleskörűen elterjedtek. Mindez fokozott minőségi követelményeket támaszt az ideológiai munkával szem­ben. Növekszik az emberek igénye olyan válaszok iránt, amelyek megerősítik a szo­cialista társadalom lehetősé­geibe vetett hitet, eszmei biztonságot nyújtanak. 1. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósításához elvi követ­kezetességre, megújuló elmé­leti tevékenységre, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok hasznosítására, az alkotni képes erők összefogására, eredményesebb eszmei neve­lőmunkára van szükség. Az oktatás, a pártpropa­ganda eszméink, világnéze­tünk terjesztésével segítse a szocialista építőmunkát, nö­velje a tudatosságot, ösztö­nözzön a cselekvésre. A szocializmus építésének kérdéseiről, az egyes konkrét lépések szükségességéről, azok következményeinek a megítéléséről nemcsak a más világnézetet vallók, ha­nem a marxisták körében is egymástól eltérő elképzelé­sek alakulhatnak ki. Az el­méleti, politikai-ideológiai véleménykülönbségeket al­kotó szellemű vitákban és a gyakorlati tapasztalatok alapján kell tisztázni. A régi rendszertől örökölt és részben újratermelődő, a kapitalista környezetből be­szivárgó, a szocializmussal szemben ellenséges nézetek­kel határozottan és követke­zetesen harcolni kell. 2. Fejlődésünk mai szaka­szában a döntő láncszem a gazdaság megújítása. A szo­cialista gazdaság fejlődési törvényeivel és működésé­nek alapelveivel, értékeivel ideológiai munkánknak rendszeresen foglalkoznia kell, segítenie kell az ered­ményesebb gazdálkodást. A gazdasági mechanizmus gya­korlati alakítása azonban a szaktudományokra is tá­maszkodó gazdaságpolitika feladata. A belátható történelmi szakaszban a szocialista gaz­daság olyan tervgazdaság, amelyben döntő szerepe van a termelőeszközök társadal mi tulajdonának, s amely te­ret ad más tulajdonformák­nak, és az árutermelés tör­vényszerűségeire, a piaci vi­szonyokra épít. A termelő­erők fejlődésével a tulajdon­formák sokféle kombinációi jelennek • meg. A magánte­vékenység, a magántulajdon is hasznos szerepet tölt be a társadalmi szükségletek ki­elégítésében. Fejlődésünk követelménye a munka termelékenységé­nek növelése, a munka sze­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta a belga nagykövetet Kádár János, az MSZMP főtitkára csütörtökön dél­után fogadta Maurice Vaisiére-t, a Belga Királyság buda­pesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A talál­kozóra a nagykövet kérésére került sor. (MTI) Parlamenti küldöttség utazott Indokínába Sarlós Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének veze­tésével magyar parlamenti küldöttség utazott Indokí­nába. A delegáció útja sos. din látogatást tesz Kam­bodzsában, Laoszban, Thai­földön és Vietnamban. A •küldöttség búcsúztatására á Ferihegyi repülőtéren megjelent Cservenka Ferenc­né, az Országgyűlés alelnö­ke, Chim Nguon, a Kam­bodzsai Népköztársaság és Thongdan Manivanh, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követei, valamint Luu Kiem, a Vietnami Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügy­vivője. (MTI) Összehívták a városi tanácsot Ülést tartott a végrehajtó bizottság Szeged Megyei Város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága tegnapi, csütörtöki ülé­sén úgy döntött, hogy a vá­rosi tanács soron következő ülését december 10-re össze­hívja. A végrehajtó bizottság a tanácsülés napirendjére javasolja a művelődésügyi osztály munkájáról szóló je­lentés megvitatását. Emel­lett a tanács elé terjesztik a szegedi ügyészségnek a tör­vényesség helyzetéről szóló tájékoztatóját, a város kö­zéptávú szociálpolitikai programjáról készült anya­got is. Tegnapi ülésén emellett számos más kérdéssel fog­lalkozott a testület. A meg­hirdetett pályázatra beérke­zett anyagokat elbírálva a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a Szegedi Ipa­ri Vásár igazgatójává Nagy István közgazdászt nevezi ki november 15-től, aki jelen­leg a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát munkatársa. Döntés született arra nézve is, hogy a következő eszten­dőben átépítik a Klauzál tér burkolatát, egyúttal rendez­ve a Virág cukrászda előtti teraszt. Ehhez a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat 1,2 millió forinttal járul hozzá, amelynek ellenértéke­ként a tanács tíz évre le­mond a kpzterülethasználati díj befizetéséről. Arról, is határozott a testület, hogy a Szegedi Közlekedési Vál­lalat Külső-Pulz utcai re­mizének szükségessé vált rekonstrukciójához — amelynek végösszege vala­mivel meghaladja majd a tízmillió forintot — 3 mil­lióval hozzájárul a tanács. Döntést hoztak a város 1987­es lakóház-felújítási tervének módosításáról is, s jóváhagy­ták, egyúttal az 1988-as fel­újítási tervet. (Erre lapunk­ban később visszatérünk.) Áruforgalmi jelentés A Belkereskedelmi Mi­nisztérium mast 'közzétett áruforgalmi jelentése sze­rint a kiskereskedelem for­galma az év elejétől október vegéig- 511,7 milliárd forin­tot tett ki, folyó áron 11,7 szazalékkai többet, mint a múlt év azonos időszakában, összehasonlítható árakon az eladott árumennyiség 4,3 százalékkal növekedett a ta­valyihoz képest. A kiske­reskedelem értékesítése mind folyó, mind változatlan áron meghaladta a tervezettet. Októberben a forgalom to­vább nőtt, a hónap folya­mán a kiskereskedelem ér­tékesítése megközelítette a 62 milliárd forintot, ez folyó áron 20 százalékkal több, [mint tavaly októberben. Változatlanul a vegyes ipar­cikkek iránt volt igen nagy a kereslet. A íogyasztásicikk-keres­kedelem készletei október 31-én 90,9 milliárd forintot tettek ki, az elmúlt évinél 3,8 százalékkal kevesebbet. A készletek az élelmiszer­kereskedelemben növeked­tek. Ez megmutatkozott az október havi élelmiszer­ellátásban is, amelyet ösz­szességében kiegyensúlyo­zottnak minősít a jelentés. Az előző időszakhoz képest főtt-füstölt árukból, húské­szítményekből, pörkölt ká­véból javult a kínálat, s a Pszt, cukor, rizs és só iránti helyenként megnövekedett keresletet is ki tudta elégí­teni a kereskedelem. Tőke­húsból igény szerinti meny­nyiség kaphatói, belsőség, olcsóbb húsféle és zsírsza­lonna azonban nincs annyi, mint amennyire igény lenne, A forgalomba hozott ház­tartási vegyiáruk mennyisé­ge, az előző hónapokhoz hasonlóan, októberben is elegendő volt, összetétele azonban nem mindig felelt meg a keresletnek. Különö­sen olcsóbb pipereszappa­nokból és fogkrémekből hiányolták a kellő válasz­tékot a vásárlók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom