Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-05 / 261. szám

Csütörtök. 1987. november 5. Maguknak építették Új egészségházat avattak Zsombort Egyik ötéves tervről a másikra, onnan . a harmadikria. harmadikról a negyedikre húzódott a zsombói . egészségház fölépítésének az ügye. Most végre kitehetik a réztáblát az orvosi váró falára, evvel a szöveggel: Tervező Kónya Imre, építette Lukács Zoltán. Gyémánt István, Bihari Imre, Kucska István, Szilágyi István, Ottlik István János, Lippai József, Bechercr Ferenc, Kovács Zoltán. Egy egészségesen fejlődő falu háláját jelzi a tábla. Előre kell hoznunk azok nevét is, akik a tegnap délutáni avatóünnepségen kitüntetést vettek át. Kiváló társadalmi munkás ji lvényl kapott Balogh iNándor., Nagymihá.1 yi .Jó-' zsef, Fogas László, és Érdemes társadalmi munkás jelvényt f£uc$íca István, Huszla István, Kádár Németh Lajos, Vass Frigyesné, Gyuris, István, Varga Sándor és Maróti Sándort lé. Meg kell alkudnunk így is, mert szinte az egész falu minden lakójának a neve ide kívánkozna. Szalai Jánosnéé is, aki mindjárt az. indulásnál ötvenezer forintot adott laz alapozásra. '• és Radványszki Jánosé, aki huszonötezerrel járult hozzá. A területfejlesztési hozzájárulást majdnem mindenki előre kifizette 1090-ig, és ezen fölül is sokan adtak öt-tízezer forintos adományokat. Tavaly azt hitték, az akkor] társadalmi munkát már nem lehet túlszárnyalni, idén kiderült, lehetett. A szó szoros értelmében közős összefogással épült föl a három orvosi rendelőt, tanácsadói és védőnői szobát, gyógyszerkiadót és két lakást magába foglaló szép épület a falu központi terén. A tényleges gyarapodáshoz azt is hozzá kell számítanunk, hogy a régi orvosi rendelőiből az idős embereknek készül otthon. Aki a számokból többet is ki tud olvasni, annak írjuk ide, hogy nyolcmillió-kétszázezer forintba került, ebből 3,5 milliót tett ki a társadalmi munka és a pénzbeli külön hozzájárulás. Csalnánk magunkat és olvasóinkat is, ha nem tennénk hozzá, hogy ebben az évben lett készen a 200 köbméteres víztároló, négy kilométer csővel egészült ki az ivóvízhálózat, öttel a gázvezeték, majdnem négy kilométerrel bővült a kemény burkolatú út, két kilométerrel a betonjárda, és eladó lett összesen 271 építési telek (el is kelt mind), kész a majdani gyógyszertár és posta építési terve és az ifjúság letelepítésének 22 évre szóló programja is. Ha mindezt együtt nézzük, és hozzáveszszük azt a természetes adottságot, Ihogy Zsombó igencsak a kisebb községek közé tartozik, még nagyobb llehet elismerésünk. Megkérdeztük á tanácselnököt, Karagó Vilmost, (maradt-e egyáltalán pénze még a faiunak. A felelet igen egyszerű és igen jellemző: talán kibírjuk év végéig. Azt •is tudnunk kell ugyanis, hogy .huzamosabb ideig egyetlen fillért se őrizgettek, azonnal befektették. önkéntes fuvarosaik az egész országból hozták az ajtókat, ablakokat, szerelvényeket az új épülethez. Előnyük is van, a közelmúltban, még a fölvásárlási hullám előtt sikerült venniök nagyobb mennyiségű csövet a vízhálózat további bővítéséhez. A körorvos és a fogorvos mellett — Bordánnyal és Szatymazzal közösen — gyerekorvosa is lesz ezután a falunak. Neki nem jut .lakhely az új épületben, de természetesen szolgálati lakással várják ót is. Papdi József, a megyei tanács elnöke avatta föl tegnap este az új egészségházat, és köszönte meg az újra példás társadalmi munkát. Azért maradt az esti órákra az ünnepélyes avató, hogy minél többen ott lehessenek rajta. Voltak ás szép számmal, jelezve ezzel is, hogy ezt a falut maguknak éDitik. Horváth Dezső Magyar-kínai bankmegállapodás A magyar—kínai árucsere-forgalom további bővítésére. kedvező pénzügyi feltételek biztosítására bankmegállapodáát kötött a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Bank of China. Demcsák Sándor, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatója elmondotta: a megállapodás lehetővé teszi a magyar és a kínai külkereskedelmi vállalatok számára, hogy kereskedelmi ügyleteiket dollárban kössék meg, és kölcsönösen szabaddevizát használjanak elszámolásaik eszközeként. Mint ismeretes, a jelenleg is érvényben levő kormányközi egyezmény alapján a két ország vállalatai kereskedelmi ügyleteiket klíring svájci frankban számolhatják el. A most kötött megállapodás révén kibővülnek a kereskedelem lehetőségei, szabadabb kezet kapnak a vállalatok, hogy kölcsönös érdekeiknek megfelelően a kétoldalú államközi megállapodásban foglaltakon felül kössenek üzleteket. Tájékoztató a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos béremelésekről (bruttósításról) Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a következő tájékoztatást adja a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos béremelésekről: A magánszemélyek jövedelemadójának bevezetése, valamint a nyugdíjjárulék átalakítása következtében megnő a keresetekből való levonás mértéke. Ennek ellensúlyozása érdekében a dolgozók keresetét kötelezően fel kell emelni. Minden dolgozót érint a béremelés. Az egyes dolgozókat a magánszemélyek jövedelemadójának bevezetése és a nyugdíjjárulék egységesítése eltérően érinti. Az alacsony keresetű dolgozók nem fizetnek jövedelemadót, így emiatt a keresetüket nem kell növelni. Ugyanakkor a nyugdíjjárulék egységesítése (a keresetek 10 százalékában való meghatározása) növekvő elvonást jelent, ami a keresetek emelését igényli. Vegyünk egy példát! Egy dolgozó havi 4000 forintot keres, ami éves szinten 48 000 forint, így nem kell adót fizetnie. A nyugdíjjárulék azonban az eddigi 6 százalék helyett 10 százalék lesz. Ezt a csökkenő hatást pedig ellensúlyozni kell. A magas keresetű dolgozóknál csökken ugyan a nyugdíjjárulék, de ennél nagyobb a jövedelemadó. Ezt is példával illusztrálva: egy 13 000 Ft havi keresetű dolgozónak jelenleg 14 százalék a nyugdíjjáruléka, ami 1988. január 1-je után 10 százalék lesz. Ez 4 százalékkal növeli az adott dolgozó nettó keresetét, de a jövedelemadó ennél többet „visz el", hiszen a szóban forgó dolgozó keresetét 11,4 százalékkal csökkenti. Az átlagos körül kereső dolgozóknál pedig a jövedelemadó és a nyugdíjjárulék egységesítése egyaránt emelést igényel. Egy havi 7000 Ft-ot kereső dolgozó jelenleg 9 százalék nyugdíjjárulékot fizet, 1988. január l-jétől pedig 10 százalékot, és emellett a személyi jövedelemadó keresetének 5,8 százalékát „viszi" el. A béremelések konkrét módját a munkáltatók határozzák meg. A dolgozók többségének keresete több elemből áll (személyi alapbér, munkadarab bére, pótlékok, prémiumok stb.). Ebből következően a keresetek emelése az egyes keresetelemek növelése útján valósulhat meg. Így az emelés konkrét módszerei csak egy-egy gazdálkodó szervezet (vállalat, szövetkezet, intézmény) bérezési sajátosságainak figyelembevételével alakíthatók ki. Ezért született olyan döntés, hogy az egyéni keresetek emelése a munkáltatók hatáskörébe tartozik. Tehát a dolgozók az egyéni keresetek emelésének konkrét módját kaját munkáltatójuk munkadíjazási szabályaiból ismerhetik meg. Ezeket a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban, belső szabályzatban rögzítik. Az említett szabályzatok rögzítik a keresetelemek emelésének módját és a nem személyre szóló keresetelemek (darabbérek, pótlékok stb.) konkrét mértékeit. Emellett az új alapbérekről és azok megállapításának módjáról a dolgozók külön értesítést kapnak, legkésőbb 1988. január 15-ig. A keresetek nettó értéke változatlan teljesítmény esetén őrizhető meg. A keresetek emelésénél központilag előírt követelmény, hogy a fömunkaidöből származó kereset nettó értéke változatlan munkateljesítmény mellett nem csökkenhet. Ennek alapján a dolgozók legalább azzal számolhatnak, hogy ha azonos munkahelyen, munkakörben, munkákon ugyanannyit dolgoznak, és a vállalatuk, szövetkezetük ugyaríolyan eredménnyel működik, mint 1987. évben, akkor az 1988. évi nettó keresetük nem lesz kevesebb az előző évinél. (Természetesen, ha a dolgozó más munkahelyre, munkakörbe kerül, akkor mérlegelnie kell, hogy azt milyen díjazás esetén vállalja.) Számolni kell azzal, hogy az adózott nyereségből anyagi ösztönzésre fordított összegből származó prémium jutalom és év végi részesedés az adott gazdálkodó szervezet eredményeitől (nyereségétől) függően nő vagy csökken. A célprémiumokból adódó keresetrész csak akkor ismétlődik, ha ilyen feladatot kitűznek. A dolgotok többségét leginkább az alapbérek alakulása érinti. Ennek mértéke — fegyelmi határozat nélkül — nem lehet kisebb annál, mint amit a dolgozó már elért. Ez általában az 1987. december 31-én érvényes alapbért jelenti. (Olyan esetekben — például az üdülők dolgozóinál —, amikor a dolgozó alapbére egy adott évben az általa végzett munkából fakadóan eltérő, és ezt a munkaszerződés rögzíti, természetesen az egyes időszakokra megállapított alapbér nem csökkenhet.) Az azonban, hogy a dolgozó milyen mértékű alapbéremelésben részesül, attól is függ, hogy a többi keresetelem hogyan alakul. Például, ha a pótlékok mértéke növekszik. akkor kisebb lesz az alapbérek emelése, mint változatlan pótlékok esetén. A béremelések technikái sokfélék. Mint ahogy a korábbiakban emiitettük, a konkrét módszerek az egyes gazdálkodó szervezetek munkadíjazási rendszerétől is függnek. A keresetek nettó értékének megőrzését a gazdálkodó szervezetek leginkább úgy tudják biztosítani, ha az új munkadíjazási szabályokat oly módon alakítják, hogy az azok alapján felért nettó kereset ne térjen el lényegesen a régi szabályok szerintitől. A továbbiakban a bruttósítást erre a feltételezésre épülő egyszerűsített példán mutatjuk be. Hangsúlyozzuk, hogy a számítások a gyakorlatban sok esetben ennél bonyolultabbak. Az emelt bérek meghatározásánál a régi elszámolás szerinti nettó bérekből kell kiindulni ós ezeket kell „bruttósítani". Ehhez az alábbi táblázat és képlet nyújt segítséget: 6500 Ft/hó 310 Ft/hó 6810 Ft/hó 613 Ft/h A alapbér ált. bérpótlék összesen: le nyugdíjjárulék (9 százalék) havi nettó kereset: ^ 6197 Ft/hó A dolgozó éves netló keresete: « 6197X12 — 74 364 Ft/év A dolgozó éves bruttó keresete az 1988. évi szabályok szerint (a képlet és táblázat segítségével) 74 364 — 16 100 0,65 • — 89 637 Ft/év (A nettó érték 74 364 Ft kerül az y helyére a képletben. Az (a) és a (b) értéket a 3. sorból kell venni, mert a 74 364 Ft ebben a sávban „helyezkedik" el. A dolgozó új havi alapbére: 89 637:12=7470 Ft, ami tartalmazza az általános bérpótlékot is. A számítás ellenőrzése: A dolgozó éves új bruttó bére: 89 637 Ft. A befizetendő jövedelemadó: 89 637 Ft éves kereset 12 000 Ft adóalap-csökkentés (x) 77 637 adóalap. adósáv 0 48—E Ft 48—70 E Ft 70—90 E Ft ádóalap: adóalap adószázalék megoszlása 48 000 0 22 000 20 7 637 25 77 637 adó összege: adó 4400 1909 6309 1. 2. 3. 4. Sorszám Éves neltó kereset Számításhoz használt Sorszám Éves neltó kereset koefficiensek <y> (a) <b) 1. 0— 54 000 0.90 0 2. 54 001—69 400 0,70 12 000 3. 69 401— 82 400 0,65 16 100 4. 82 401—100 400 0,60 21 200 5. 100 401—116 900 0,55 27 800 6. 116 901—132 200 0,51 34 280 7. 132 201—159 800 0.46 43 880 8. 159 801—210 200 0,42 53 960 9. 210 201—301 100 0,38 68 840 10. 301 401—369 400 0,34 93 320 11. 369.401 felett 0,30 125 800 Az éves bruttó kereset (B) (a) kell Az (a) és a (b) értékeket a táblázat azon sorából venni, amelyben y értéke „elhelyezkedik". 1. A béremelés megvalósítása legegyszerűbb az időbéres dolgozóknál. A példában szereplő időbéres dolgozó december 31-én érvényes havi alapbére 6500 Ft. Emellett, mint minden dolgozó, .általános bérpótlékban is részesül. A példában 310 Ft szerepel, mert a dolgozók többségénél ennyi az általános bérpótlék mértéke. A dolgozó elért keresete az 1987-ben érvényes elszámolás szerint Eves kereset 89 637 Ft le: jövedelemadó — 6 309 Ft nyugdíjjárulék (89 637 Ft 10 százaléka) — 8 964 Ft Nettó íves kereset: 74 364 Ft (ami azonos a régi szabályok szerintivel!) (X) Feltételezve, hogy a dolgozó folyamatos munkaviszonyban van. 2. Az időbéres dolgozót folytonos munkarendben foglalkoztatják amiért a kollektív szerződés előírásai szerint 30 százalékos pótlékban részesül. Alapbére havi 6000 Ft, és természetesen kapja az általános bérpótlékot, ami az előző dolgozóhoz hasonlóan 310 Ft/hó. Elszámolás: a jelenlegi szabályok szerint: alapbér műszakpótlék ált. bérpótlék havi kereset le: nyugdíjjárulék (11 százalék) havi netló kereset éves neltó kereset 6000 Ft/hó 18181 Ft/hó 310 Ft/hó 8110 Ft/hó 892 Ft/hó 7218 Ft/hó 86 616 Ft/év Az 1988. I. l-jétől érvényesülő szabályok szerint: az elérendő éves bruttó kereset: 86 616 — 21 200 B — 109 027 0,6 ,ai '9J A bevezetésre kerülő progresszív jövedelemadó miatt a pótlékokból való elvonás mértéke megnő. Ennek ellensúlyozása céljából a vállalat emeli a műszakpótlékot. (A Minisztertanács döntése alapján az általános bérpótlékot az alapbérekbe kell beépíteni.) A dolgozó új havi alapbérét, amelyet „x"-szel jelölünk, e feltételek mellett kell meghatározni. éves szinten elérendő bruttó bér X - 12 - 1,35 - 109 027 éves műszakpótlékkal alapbér növelt összege X — 6730 Ft/hó Kereset az új elszámolás szerint alapbér 6730 Ft/hó műszakpótlék (35 százalék) 2355,5 Ft/hó havi kereset 9085,5 éves kereset 709 026 Ft (Az előző esethez hasonlóan itt is elvégezhető az ellenőrzés.) 3. A darabbérek bruttósításának egy lehetséges esete: éves szinten ledolgozható órák száma 2096 óra teljesítmény norma 2 db/óra munkadarab bére 20' Ft/db általános bérpótlék: 310 Ft/hó Bruttósítás — az adott példában — 100 normateljesitést figyelembe véve történik. Elszámolás: százalékos A jelenlegi szabályok szerint: darabbér ' (éves) 2098 áraX2 db/6X20 Ft/db - 83 840 Ft/év általános bérpótlék (éves) 310 Ft/hóXlí hó - 3 720 Ft/év éves keresiI: nyugdíjjárulék (éves kereset: 9% (havi arányos keresetelosztást feltételezve) éves kereset: 87 560 Ft 7 880 Ft 78 680 Ft Az 1988. I. l-jétól érvényesülő szabályok szerint: (elérendő bruttó kereset az adott munkával) 79 680 — 16 100 B — — 97 815 0,65 Munkadarab bére (X), ami az általános bérpótlékot Íz tartalmazza. Meghatározása: (x) Ft/dbX2096 óraX2 db/óra » 97 815 Ft x — 23 333 Ft/db Kereset az új elszámolás szerint: 23 333 Ft/db X 2096 óra X 2 db/óra = 97 815 Ft (Az előző esethez hasonlóan itt is elvégezhető az ellenőrzés.) Mint már a korábbiakban említettük, a magánszemélyek jövedelemadójának progresszivitása miatt a többletbér nagyobb hányadát „viszi el" az adó. Tehát, ha valaki nagyobb teljesítményt ér el, akkor azonos darabbér esetén nagyobb elvonási „sújtja". Ezt pl. progresszív darabbérrel vagy teljesítményprémiummal indokolt ellensúlyozni. Az ilyen megoldások biztosíthatják, hogy a magasabb teljesítményekre való ösztönzés ne csökkenjen és a keresetek nettó értéke megőrizhető legyen. •MtimiUf. M 1