Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-23 / 276. szám

Hírt fő, 1987. november 23. 7 Kosárlabda NB I. Bajai pontszórás Bajai SK—Szeged SC 90-72 (45-34). Férfi mérkőzés. Üjszegedi Sportcsarnok, 1200 néző. Vezette: Toók, Pali. Szeged SC: Walke (15), .láhni (—). Tóth (13), GUÖTH (23), Mező (5). Csere: Palkerti (3), Hajnics (—), Kónya (5), Tímár (8). Edző: Guóth Iván. Kipontozódott: Timár (37. perc). Legjobb dobó és kitűnt a Rajából: Hosszú (30), Likár (24). öt percig vezetett a találkozó elején a hazai csapat. Aztán jöttek a bajai dobógépek (Hosszú és Likár), s a 15. percben már 21 ponttal vezetett a vendégcsapat. Szünet után hirtelen megrázta magát a kék-fehér-fekete gárda, Guóth kétszer, Tóth pedig egy alkalommal is hárompontos találatot ért el. Kezdett szoros lenni a mérkőzés. Volt olyan szakasza a találkozónak, amikor a Baja előnye hét, majd öt pontra csökkent. Feljavult a hazai védekezés, pontosabbak lettek a dobások. A bajai csapat azonban nem hagyta ennyiben. Megint elkezdték szórni a hárompontos kosarakat. A szegedi csapat ekkor egész, pályás letámadással kezdett védekezni. Sokat ez, sem javított a helyzetén. A távoli dobásokkal sem volt szerencséje, a labda rendre kipattant a gyűrűből. Jellemző a találkozóra, hogy míg a Baja távoli (három Tumultus a palánk alatt pontot érö) dobásból tízszer volt eredményes, addig a' Szeged csak hatszor. Természetesen nemcsak ez döntötte el a találkozó sorsát a vendégek javára. Jobb csapat a bajnoki ezüstérmes, MNKgyőztes gárda. Időnként az volt az. érzésünk, hogy akkor kapcsol rá és szerez pontokat, amikor arra szüksége van. így győzelme teljesen megérdemelt. Imre László Harmincévesek Harminc év sok vagy kevés? Ha egy sportkör fennállásáról van szó, talán már nem, tekinthető ifjú kornak. Ez mondható el a szegedi Pedagógus, Fáklya Sportkörről is, mely az idén harmincéves. Ebből az alkalomból tegnap. pénteken délután a felsővárosi Lila iskolaban ünnepséget rendeztek. Takó Tivadar sportköri elnök arra az időre emlékezett, amikor harcolni kellett azért, hogy létrejöjjenek a különböző szakosztályok. Az alapítótagok közé tartozik például Feketü József és Kovács József. Mindketten három évtizeden át meg-megfáradva és újrakezdve dolgoztak. Az alapítás éveben, 1957ben harminchat pedagógus lett valamelyik szakosztály tagja, jelenleg a létszám közel száznegyven. Legnépszerűbb a természetjárás, a területen számos sikert értek el. De a sakkozók, a kerékpározók, a vizitúrázók is mind többet hallatriak magukról. Vallják, a tömegsportba mind több pedagógust be kell vonni. Sajnos, a fiatalok egyre nehezebben szánják rá magukat, hogy rendszeresen sportoljanak. A sportkör mégsem mondott le a taglétszám növeléséről. Eredményes újabb harminc évet! Megyei I. osztály Oszi első az SZVSE SZVSE—Sándorfalva 1-0 (1-0). Vasutas stadion, 300 néző. Vezette: Bulla. SZVSE: Üjhelyi — Török, Kiss, Szrenka, Deák — Tóth G., Simái, Lipták, Molnár — Simon, Grezsa. Edző: Szailer László. Egyértelmű volt a hazai csapat fölénye, de a góllövés nem ment a vasutasoknak. Góllövő: Simái. Jók: Deák, Szrenka, Simái, illetve: Barna, Kiss, Takács. Tápc—Bordány 2-2 (0-1). Tisza-parti stadion, 150 néző. Vezette: Román. Tápé: Simády — Balogh, Bite, Hornyák, Róka — Zakar, Hágelman E., Tóth G. — Savanya, Markó (Horváth), Völgyi (Hágelman T). Edző: Kozma Zoltán. Bordány: Kelemen — Péter (Peták), Nagy, Farkas II., Horváth (Lovász) — Dávid, Vitális, Farkas I„ Hajdú, Mészáros, Kádár. Edző: Sándor Zoltán. Küzdelmes mérkőzésen igazságos eredmény született, bár szünet után a Tápé támadott sokkal többet. Góllövő: Zakar (11-esböl), Hágelman E., illetve: Vitális (11-esből), Farkas II. Jók: a Tápéból senkit nem lehet kiemelni, illetve: Kádár, Hajdú, Vitális, Farkas I. Tanárképző Főiskola—Fáhiánscbcstyén 3-1 (2-0). Fábiánsebestyén, 150 néző. Vezette: Magyar. Tanárképző: Schachinger — Juhász, Miskolczi, Paksi, Pál, Tóth — Farkas, Agócs, Lengyel (Sisák) — Krascsenics, Kiss (Dervaderics). Edző: Miskolczi József. Jó iramú mérkőzésen végig kezében tartotta a találkozó sorsát a Tanárképző. Góllövő: Agócs (2, egyet 11T esből), Kiss, illetve: DósaRácz. Jók: a Tanárképzőben mindenki átlagon felül játszott, illetve: Gyuris, Keller. Szentesi Kinizsi—Nagy mágnes 2-0 (1-0). Nagymágocs, 100 néző. Vezette: Szaszák. Mindkét játékrészben jobbnak bizonyult a vendégcsapat. Góllövő: Szél, Csordás. Tisza-Üj KSK—Szőreg 2-1 (1-0). Szőreg, 200 néző. Vezette: Bus. A döntetlen igazságosabb lett volna. Góllövő: Hevesi, Tóth M, illetve: Bajorics. Jók: Batyik, Tóth, Zámbó, illetve: Szabó Buknicz, Csigér. Kiállítva: Tóth M. (Tisza-Üj KSK). Kistelek—At. Főiskola 2-1 (2-0). Mártély, 100 néző. Vezette: Barna (jól). Kistelek: Huszka — Laczkó, Hódi, Horváth, Kovács — Végh, Scheigersmidt, Tóth — Jakab, Horváth II., Kiss. Edző: Kürtösi László. Idegenben is jobbnak bizonyult a Kistelek. Góllövö: Jakab, Tpth, illetve: Sárai. Jók: Laczkó, Scheigersmidt, Tóth, illetve: Kokovai, Sárai. Makó—Mindszent 5-3 (2-0). Hódmezővásárhely, 50 (!) néző. Vezette: Kérdő (jól). A szerencsésebb csapat nyert. Góllövö: Kása (4), Elekes (öngól), illetve: Mucsi T., Szarka, Török. Jók: Kása (a mezőny legjobbja), illetve: Mucsi Z., Szelják. Kiskundorozsma—Apátfalva 1-0 (1-0). Apátfalva, 200 néző. Vezette: Takács. Dorozsma: Ábrahám — Simonics, Ottlik, Mucsi, Ézsiás — Farkas L., Farkas P„ Vasas (Farkas T.) — Takács, Király (Bálint), Mező. Edző: Aradi Emil. Küzdelmes mérkőzésen a jobb, célratörőbb, az összjátékban jeleskedő Dorozsma nyert. Góllövő: Takács. Kiállítva: Kerekes (Apátfalva). Az őszi végeredmény: 1. SZVSE 15 12 2 1 39- 4 26 2. Dorozsma 15 12 2 1 36- 9 26 3. Tápé 15 9 4 2 45-22 22 4. S.-falva 15 9 3 3 23-11 21 5 Makó 15 7 6 2 34-19 20 6Í Tisza-Üj II 9 1 5 23-23 19 7. Szentesi K. 15 7 3 5 27-25 17 8. Bordány 15 6 4 5 26-20 16 9. Apátfalva 15 6 4 5 23-23 16 10. Kistelek 15 5 2 8 28-37 12 11. F.-sebestyén 15 4 3 8 14-39 11 12. Tanárképző 15 5 10 19-30 10 13. Arii Főisk. 15 3 1 11 17-28 7 14. Szóreg 15 2 3 10 17-31 7 15. Mindszent 15 1 3 11 20-30 5 16. N.-mágocs 15 2 1 12 11-41 5 Kié a dráma legtragikusabb szerepe ? Az ügyvéd zárt tárgyalást kér, a bíró elutasítja a kérést. Az üléstermi rendnek megfelelően előbb az ügyészé a szó.. Emberöléssel vádolja a 31 éves Királyné Katona Piroskát (Szeged, Bence u. 55), aki 1987 márciusának végén egyedül megszülte otthon gyermekét, aztán egy nejlonzsákba tette, s a konyhaszekrény egy használaton kívüli rekeszébe rejtette. Fél évvel később férje talált rá a kis holttestre ... A bíróság a vádlottat hallgatja ki. Ismét terhes, december közepén várható, hogy szülni fog. Az ügyészség veszélyeztetett terhességére tekintettel szüntette meg előzetes letartóztatását. Ezután egy ideig a klinikán feküdt, majd hazaengedték, s lakhelyelhagyási tilalom mellett otthon pihen. A bírósági tárgyaláson végig zokog. Nehezen lehet érteni azt a keveset is, amit mond. Bűnösnek érzi magát, de módosítja a nyomozati vallomását: azt állítja, halott volt már a gyerek, amikor megszülte. Kél nappal korábban már nem érezte, hogy mozog, s hangját sem hallotta születésekor. A bíró egy ki1csit. összevonja a szemöldökét. Bonyolódik a helyzet. Ugyanis, ha igaz, amit az asszony állít — tette nem bűncselekmény, bármilyen furcsán is hangzik. Etikailag, erkölcsileg kifogásolható, nem büntetendő, hisz egy halott gyereket nem lehet megölni. Ha azonban a bíróság a vádlott nyomozati vallomását fogadja el, amikor az asszony azt mondta — szó szerint —: hallottam a gyereket ..nvüszögni", akkor a vádlott megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy bármit a javára írjanak; őszinte megbánást, beismerő vallomást. .. Hétgyermekes családban nevelkedett Királyné Katona Piroska, ő volt a legfiatalabb. Hétéves volt, amikor anyja meghalt, apja ekkor elhagyta őket. Legidősebb nővére ekkor már dolgozott, ő tartotta el hat testvérét. Később — saját erejéből — vendéglátóipari szakmunkásképesítést szerzett, s egy ideig szakmájában is dolgozott. Testvéreivel lakott, egészen 1979-ig. A buszon ismerkedett meg az akkor még buszsofőr Király Istvánnal és csakhamar feleségül vette a húsz évvel idősebb férfi. A hivatalos esküvő után két hónappal, 1980 legelején kislányuk született. Az aszszony a tárgyaláson azt mondja: ekkor megegyeztek, nem akarnak több gyereket, mert a férj nem igazán fiatal már, s előző házasságából van már két gyereke. A cselekmény jellege miatt elkerülhetetlen, hogy mélyre hatoló, intimnek tetsző kérdéseket tegyen föl a bíró. Kitől szerezte szexuális felvilágosító ismereteit az anya nélkül fülserdült nő? Tudott-e a fogamzásgátló módszerekről? Tudta-e, hogy a terhesség hányadik hetéig, s milyen indokkal lehet elvetetni egy magzatot? Két zokogási roham közöli pár szóból állnak a válaszok. Munkatársai világosították föl, s lánya születése után hurkot tetetett föl az aszszony, de ellenőrzésen azóta sem volt. 'Folytatódik a kemény kérdések sora. Miért nem szólt senkinek, de elsősorban férjének arról, hogy terhes? Nincs igazi válasz. Azt mondja az asszon?, félt , az urától, bár sohasem bántotta. Egyszer-egyszer, egy vita során fejéhez vágta a férfi: mehet, ahová akar, de a kislány marad. Vajon a férjén kívül senkihez sem tartozó asszony félhelett-e annyira, hogy ügy gondolta, elküldik a háztól, ha .megmondja: terhes? Vajon tarthatta-e olyan lelki terrorban a férfi, hogy félnie kellett? Vagy valami nagyobb titkot kell keresnünk a háttérben? Netán arról lehet szó: idegen férfi ejtette teherbe az asszonyt, aki félt, hogy férje tudni fogja, nem az övé a gyerek? Soha meg nem válaszolható kérdések. Királyné határozottan tiltakozott a feltevés ellen, hogy férjén kívül más férfival is kapcsolata lett volna. Király István pedig élt a családtagokra vonatkozó mentességi jogával, és nem kívánt tanúvallomást tenni felesége ügyében. Alacsony, kemény arcvonású ember, akit azonban biztos, hogy összetörtek az utolsó hónapok megrendítő eseményei. Ezt mulatja, hogy amikor bejelenti: él mentességi jogával, elcsuklik a hangja, és sírva kéri a bírót, felfüggesztett szabadságvesztéssel büntesse feleségét. Pontosan meg nem állapítható, március végi nap eseményeiről van szó. Királyné egyedül marad otthon a dorozsmai házban — sűrűsödő szülési fájásokkal. Szavai azt sugallják: a gyerek megszülésével kész helyzet elé akarta állítani férjét. Ám orvodhoz nem ment, senkinek nem szólt, a gyerek fogadására semmi előkészületet nem tett, s mindez közvetve arra utal: előre elhatározta lettét. A szülés könynyünek mondható. Az aszszony nem néz a gyerekre, azt sem tudja, milyen nemű, csak becsavarja a műanyag zsákba, s mindjárt a szekrénybe teszi. A tárgyaláson — .mint már írtuk —, azt mondja, nem hallott hangot a gyerektől. Hogy miért hagyta hónapokig a gyermektetemet érintetlenül a konyhaszekrényben? „Ügy éreztem, hogy menten meghalok, ha kinyilom azt a szekrényt" — vallja Királyné a bíróságon. Nagyon rövid időn belül ismét teherbe esik. Természetesen a férjétől — mondja ezúttal is —, akivel rendszeres nemi kapcsolata volt. Ismét az intim kérdések, de elkerülhetetlen, hogy megkérdezze a bíró: ha rendszeres volt a nemi érintkezés a férfi és a nő között, hogy nem vette észre a férj, hogy felesége előrehaladott állapotú terhes? Nincs válasz, csak zokogás. S még annyit mond Királyné: azért akarta nagyon, újból terhes legyen, hogy bűntudatát csökkentse. Akaratlanul is mindenki a. kilencedik hónapban járó nőre néz, s egyöntetű a vélemény, utcán, ha mellettünk menne el, nem látnánk, hogy terhes. Így hát érthető, ha környezete sem vette észre korábbi állapotosságát. Az már kevésbé, hogy vele zuhanyozó munkatársai sem. S a változást sem, a szülés után. Az új terhességgel is csak nemrég volt egyébként orvosnál, akkor sem magától. Az ügy kipattanása kapcsán vizsgálta meg nőorvos, s állapította meg: hatodik hónapos terhes. Erről sem tudott senki .. . Szakértők nyilatkoznak. Az elmeorvos azt mondja: elmekóros állapottal nem magyarázható a cselekmény. A történteket pedig olyan részletességgel mondta el a vádlott, hogy tudatzavarról, pszichózisról sem lehet szó. Az igazságügyi szakértői vélemény azonban meglepő. A vizsgálat szerint az újszülött az úgynevezett élettani nem légzés stádiumában volt, ami azt jelenti, hogy vagy halva született, vagy mielőtt először levegőt vehetett volna, már meghalt. (Ha elegendő oxigéntartalékkal érkezik az újszülött a világra, egy-két perc is eltelhet, míg először levegőt vesz. Egyértelmű választ e kérdésekre a szövettani vizsgálat sem adhatott, hisz akkor már csaknem fél éve halott volt a gyermek .. .) A perbeszédek rövidek. Az ügyész fenntartja az emberölés vádját, a védő felmentést kér. A bíróság tanácskozik. Bűnösnek ítéli Exterde Tibor tanácsa Királyné Katona Piroskát, nyomozati vallomása alapján megállapítva, hogy az újszülött élt. Egy percig. Az ítélet négy év börtön, három év közügyektől eltiltás. December közepére várja az elitélt asszony, gyermeke születését. A csecsemő féléves, kivételes esetben egyéves. koráig lehet elhalasztani az anya büntetésvégrehajtásának megkezdését. Amikor az akkor már 53 éves apa felesége nélkül lesz kénytelen élni, nagyobbik gyermeke kilencéves lesz, a kicsi tehát egy. S öt, mire anyja kijön a börtönből. Ezek után tehetjük föl a címbeli kérdést... Balogh Tamás Óra — fotó KREINER. Szeged, Attila u. 8. TELEFON: 10-830. Szeged, Kelemen u. 5. INLAK Adásvételnél szerződések megkötése. Telefon: 21-933. Nagy árengedményes vásár, szövetek, tréninganyagok, ruhaanyagok, fonalak, 50 százalékkal otrsóbhan, Szeged, Hajnóczy u. 29. Tilda bolt. Marx térhez 1 percre. GÉPKOCSI VEZETŐTANFOLYAM INDUL november 26-án. Autóklub, Szeged, Kossuth I.. sgt. 112. Telefon: 26-166. 1987. november 27-én Katalin-bál a Mátyás vendéglőben. A műsorban fellépnek: JARAJ MARGIT, DÉRI MARIA, MISKEI ROZSA, TYEPLIK TIBOR. Tombola. Értékes főnyereménnyel. Asztalfoglalás az üzletvezetőnél. Eredményesen gazdálkodó iparvállalat mérlegképes, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező belső ellenőrt keres Válaszokat B kategória '87 — 4394/12" jeligére a Sajtóházba.