Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 275. szám 1987. november 21., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Szegedi hangszerek Van piacuk, sőt lesz is Annak idején bizonyára sokan felkapták a fejüket a hírre: a Szegedi Hangszergyár 1987. január 1-jétöl a Konzumex ként készíti szereket. Azt már nyilván kevesebben tudták, hogy a külkereskedelmi vállalat belépése a gyár életébe korántsem volt a véletlen műve, hiszen a korábban tanácsi vállalatként gazdálkodó hangszergyár termékeit külföldön addig is a konsumex értékesítette. S ez fontos szempont, mivel a 20 ros Tanácsa megszabadult — speciálisan felfűrészelve egy költségvetési tételtől. A hangszergyár dolgozóinak éves kereseti szintje a két leányvállalata- évvel ezelőtti 52 ezer forinta vonós hang- ról 62 ezer forintra emelkedett, s az anyavállalatnak sem jött rosszul a forint legutóbbi leértékelése, mely révén 8 százalékkal több pénzt kasszíroz be a hangszergyár „szállította" valutáért. — Kezdetben nekünk nem juttattak a többletből — jegyezte meg az igazgató millió forint termelési érté- —, nemrégiben azonban viszket képviselő 4 ezer hege- szamenőleg is rendezték tardü, 300 brácsa, 1400 cselló és 140 nagybőgő 93 százaléka ma is tőkés exportra megy (a legnagyobb átvevő az NSZK, Franciaország és Anglia) —, csak a fennmaradó 7 százalékot veszi fel a belföldi piac. Bárdos Károlyt, az országban egyedülálló profilú gyár igazgatóját szinte kérdezni sem kell az idei esztendő hozta változásokról. Rövid tozásukat. Mennyiségileg számottevően nem nőtt a hangszergyár exportja, a terméköszszetételt tekintve viszont a magasabb árfekvésű hangszerek felé tolódott el a gyártás. Gyártás? Furcsa szó ez egy olyan „gyár" esetében, ahol mindössze 130-an dolgoznak, s többnyire kézi munkával készítik a hangszereket. Ám éppen a kézi visszapillantását azzal kezd,, ' munkálassal magyarázhogy a Konsumexszel folya tátott kezdeti tárgyalásokon leszögezték, három területen kell előrelépni a gazdálkodásban : a kereseti szintek emelésében, a faanyag és a hangszerekhez szükséges importalkatrészek (forgólap, húrtartó, kulcsok stb.) beszerzésében. Az anyavállalat konkrét termelési kérdésekbe nem szól bele, viszont például kisgépek beszerzésével elősegíti az ésszerűbb gyártástechnológia megvalósítását. Ügy tűnik, a „nagy üzlettel", mármint a hangszergyár eladásával, mindenki jól járt. Szeged Megyei Váható a tőkés export magas részaránya. Csak a faanyag elsődleges feldolgozása gépesített. Korábban Hárosról szerezték be a juhar- és nyárfurnért, tavaly óta a Defag falemezüzemében késelik a juhar- és nyárrönköket. A faanyag beszerzése egyébként egyre nehezedő és kilátástalanabb feladatot jelent a hangszergyár számára. Az egyik fő fafaj, a hegyi juhar még biztosítható, az államközi szerződésekben lekötött kitűnő minőségű szibériai lucfenyőből viszont egyre kevesebbet szállít a szovjet fél. A hiányzó mennyiséget nyugati importból kénytelenek pótolni, s mivel feldolgozottan — kapják meg a lucfenyőt, a hegedű tetőszerkezete (a rezonátor) többszörösébe kerül a korábbi termelői árnak. További gondot jelent még a készletgazdálkodás korlátozó ereje (nem vásárolhatnak annyi fát, amenynyit szeretnének), de ez a probléma január elsejével megoldódik. A szakemberlétszám a tevékenység darabbéres jellegének következtében csaknem tizedével csökkent az elmúlt időszakban, s bizony volt olyan év is, hogy egyetlenegy ipari tanulója sem volt a hangszergyárnak. Most — a demográfiai hullámnak köszönhetően — három évfolyamon 22 ipari tanulóval rendelkeznek. Persze az is igaz, teszi hozzá Bárdos Károly, hogy a végzés után el kell telnie kéthárom évnek, míg igazából hangszerkészítő szakmunkásnak lehet valakit nevezni. A harmadik negyedév ismeretében egyértelmű, hogy a tervezett 2 millió 200 ezer forintos nyereséget nem tudja hozni a hangszergyár, de nem aggódnak, mert mint az évente februárban megtartott frankfurti hangszervilágkiállításon kiderül: van piacuk, sőt lesz is a szegedi vonós hangszereknek. A hangszerek minősége, s ezzel összefüggésben keresettsége, eladhatósága nagyban függ attól, hogy kézi vagy gépi munkával készítik-e el azokat, s a szegediek ebben — úgy tűnik — még jó sokáig versenytársak tudnak maradni a nemzetközi piacon. tfányi László Magyar—uruguayi tárgyalások A magyar—uruguayi államfői tanácskozás első napján Julio Sanguinetti köztársasági elnök határozottan jónak értékelte országának Magyarországhoz fűződő politikai kapcsolatait, Németh Károly pedig magyarországi látogatásra hívta meg vendéglátóját. Az Elnöki Tanács elnöke és az Uruguayi Keleti Köztársaság elnöke tájékoztatta egymást országa eredményeiről és gondjairól. Az MTI dél-amerikai tudósítójának értesülése szerint magyar részről aláhúzták azokat a világpolitikai témákat, amelyben közös vagy hasonló a két kormány álláspontja, különös tekintettel a fejlődés és az enyhülés öszszefüggésére. Hosszabbított szezon a téglagyárakban A nagy felvásárlás okozta gondok enyhítésére a Tégla- és Cserépipari Tröszt vállalatainál a szombat-vasárnapi pótműszakokon túl azzal is növelték a termelést, hogy a hagyományos gyárak téglaprései a szokásosnál majdnem három héttel tovább, a novemberi éjszakai fagyok beálltáig dolgoztak. Az így nyert félkésztermék-többletet most dolgozzák fel az égetőkemencék. A tröszt újabb intézkedésére az év utolsó hónapjaira tervezett nagyjavításokat is elhalasztják jövő év elejére. Az iparág dolgozói azzal számolnak, hogy a termelés terven felüli növelésével az idei téglatöbblet meghaladja majd a 200 millió darabot, tetőcserépből pedig 9—10 millió darabbal több készül a tavalyinál. A még be nem váltott és az időközben kiadott újabb utatványok alapján az építkezők gyakorlatilag már azt a terméket is megvásárolták, ami csak a következő ' hetekben készül el. Ezeknek az utalványoknak az árufedezete megalapozott, de további értékesítésre az idén már nincs fedezet. A gyárak azt kérik az utalvánnyal rendelkező vásárlóktól, hogy a szállítások időpontjának egyeztetésére mielőbb keressék fel az üzemet. Aki ezt elmulasztja, az anyag helyett a pénzét kapja vissza. Miért emelkednek a lakásárak? Nem túlzás azt állítani, hogy hazánkban manapság a legfontosabb beszédtéma a társadalmi, gazdasági kibontakozás. Ennek kimenetelétől függ a családok sorsa épp úgy, mint a nagyobb közösségé, a nemzeté. A megvalósulás állomásai jelentik azt a feltételrendszert is, amelyben a vállalatok működni fognak az elkövetkező években. bejelentett növekedése egyébként sem abból származik, hogy az építők nagyobb számlát nyújtanak be a beruházóknak, hanem ebben az általános áremelkedések játszanak szerepet, elsősorban az energia, a szállítás, az anyagárak jelentős növekedése. A jövő évtől az egész épíA stabilizálás népgazdasá- dolgoznak. azoknak már gi szintű megteremtésével senki nem nyújt mentöövet, egy időben a vállalatoknál is Az árreform, az adórendkomoly munka folyik, a fel- szer. a vállalati jövedelemkészülés, a jövőtervezés. És szabályozás mind ebbe az tőanyagipar. annak minden ez alatt nemcsak két-három irányba hat. A személyi jö- terméke szabadáras kategóesztendőre szóló stratégiát vedelemszabályozás pedig riába kerül. Vagyis az árakell kidolgozni a gazdálko- azt a folyamatot fogja erő- kat a valódi költségek, a dó egységekben, hanem egy siteni, hogy a dolgozóknak kereslet szabja meg. Ennek hosszú távú alkalmazkodást, elemi érdeke lesz olyan vál- következtében az építőipar mert a kibontakozás elemei lalat kötelékébe tartozni, ezt követelik. amelyik eredményesen működik, a főmunkaidőben teremt lehetőséget a megélhetéshez szükséges pénz megszerzésére. Az épitővállalatok esetében is igaz az, ami minden más ágazatban: az új szabályozás az eddig is stabil lábakon állók helyzetét erősíti meg, amelyek azonban régóta veszteségesek, gyentörvénnyé az új gazdálkodási rendszer, s hogy ehhez gen, kis jövedelmezőséggel hogyan alkalmazkodnak majd az épitővállalatok, arMagyar-osztrák közös vállalai Magyar—osztrák idegenforgalmi vegyes vállalatot hozott létre a Bécs szekhelyű Cityrama utazási iroda és a Pécs kozpontú MecsekTourist Idegenforgalmi Hivatal. Célja: az eddiginél erőteljesebben bekapcsolni a nemzetközi turizmusba hazánk déli területeit. A társaság alakulóülését pénteken délelőtt tartották a pécsi Hunyor Szállóban, aho) a két igazgató — Edda Bögehold és Szőnyi János — únnepélyes keretek között aláirta a hivatalos dokumentumokat. Az új cég neve: Cityrama—Mecsek Utazási Iroda Kft., székhelye Budapest, ügyvezető igazgatója magyar szakember, Radványi Ádám lett. Ez az első vegyes vallalat, amelyet magyar idegenforgalmi hivatal alapított külföldi céggel közösen. Tökealapjához egyenlő arányban járult hozzá a két fél. Az iroda 5-10 munkatárssal fog működni az idegenforgalmi vendéglátás és az utazási szolgáltatás, valamint az ehhez kapcsolódó más szolgáltatások területén. Ideiglenesen a budapesti Flamenco Szállodában fogadja ügyfeleit Az árváltozások előkészületei maga kalkulálja ki az új ső munkanapon már úgy fogyasztói árakat, s az ehhez nyit ki, hogy az új arakon szükséges segédletet, az úgy- értékesíti áruit, másik rénevezett fogyasztói árinde- szúk csak január első nap xeket a Belkereskedelmi jaiban leltároz. Az élelmiMinisztérium árosztálya dol- szerüzletekben kevesebb idő gozza ki. szükséges az átárazáshoz, ilEnnek alkalmazásakor a letve a leltározáshoz, s a méknél ugyanis lényegesen kiskereskedelem a jelenleg vállalatok a tanácsokkal megnövekszik az adókulcs, érvényben levő fogyasztói együttműködve ezt is körül emellett megszűnnek a köz- „ ' "" ' arakat szamolja at a megMint ismeretes, jövő év január elsejétől a fogyasztási cikkek körülbelül 80 százalékának az ára megváltozik. Az átlagosan 8 százalékos áremelkedés az adózási rendszer megváltozásával függ össze: a legtöbb terponti ártámogatások, s ezt nem ellensúlyozza az adó alapjául szolgáló termelői árak és kereskedelmi árrések csökkenése. így a fogyasztói árakba beépülő új általános forgalmi adó az árváltozások 75 százalékánál áremelkedest jelent majd. A termelők folyamatosan tájékoztatják új eladási indexet december áraikról a nagykereskedelmi után megkapják, s a adott indexek alapján, ami lényegesen több munkát jelent, mint a nagykereskedelem ajánlott árainak átvétele, viszont nagyobb teret enged az önálló árpolitikának. A fogyasztási cikkek átárazása az üzletek feladata. Az árjegyzékeket, illetve ártizedike elokétekintően szervezik meg Tejet, kenyeret sok olyan üzletben is árusítani fog nak, ahol dolgpznak a leltározáson, átárazáson. Bár az árazógépeket forgalmazó kereskedelmi vállalatok eb. bői, a most különösen szükséges eszközből az idén lényegesen többet bocsátanak a kiskereskedelem rendelkezésére, számos terméknél — különösen az aprócikkeknél — a vásárlóknak számítaniuk kell arra, hogy csak a vállalatokat, s ezek decem- szíthetik az év végi leltáro- gyűjtőcsomagoláson, vagy a ber elején árjegyzékekben zási munkálatokat. A terű- . . , L közlik kiskereskedelmi part- letileg illetékes szakigazga- «on^nereken tajekozodhatés az új tási szervek összehangolják nak az új fogyasztói árakról, árakat, a leltározások, átárazások Az úgynevezett hatósági, rögzített árak jegyzékét denereikkel a régi nagykereskedelmi valamint az ajánlott fo- időpontját, azaz gondoskod. gyasztói árakat, amelyeket nak arról, hogy egy időben, szintén kiszámítanak. A egy-egy adott körzetben ne cember közepén kapja meg kiskereskedelmi vállalatok minden üzlet zárjon be. Az a kiskereskedelem,^ a fodöntő többsége feltehetően eddigi elképzelések szerint gyasztókat a sajtó a rádió ezt a jegyzéket fogja fel- az iparcikk- és a ruházati . tew;7ió útiá'n a s7n használni az átárazásoknál, üzletek mintegy fele kará- a [eltvl£1° ulJdn' a szo" A kiskereskedelemnek mód- csony után kezdi meg a lel- kásos módon tájékoztatják jában áll az is, hogy saját tarozást, s újév után az el- majd, (MTI) legpiacosabb ágazata az építőanyaggyártás lesz. Az áremelkedesek egy részét az adja. hogy megszűnnek a termékek jelentős ártámogatásai, az állami dotációk. „ , . , . , , .,., Részben azért, mert az új 1. !e 6-.j;n.'k gazdálkodási rendszerben nincs helye ilyen elvnek (a népgazdaságnak egyébként sincsen rá pénze), részben pedig azért, mert tovább már nem lehet elszakítani az árakat az értékektől. Hogy a vásárlók, elsősorban a magánépitkezök terheit ez ne növelje túlságosan, az' állam a rászorultakat — pontosabban: akik lakást építenek a vásárolt anyagból a jelenlegihez képest — visszatérítéssel támogatja, bonyolultabb tesz a Ehhez üdvös lesz megőrizni a számlákat, és ettől kezdve ról még korai volna beszélni. A már nyilvánosságra került információk alapján azonban kijelölhetők azok a fő irányok, amelyek felé a vállalati magatartás elmozdul. most egyértelmű. Az már hogy jóval gazdasági tevékenység elszámolása. Vállalatonként eité- nem érdemes ferde utakon rö árindexeket kell majd anyagot szerezni, fusizóval alkalmazni, mert a különbó- építtetni, zöféle tevékenységeket foly- A vallalatok működési feltató építőknél szinte egyedi tételei közül további figyeeseteket produkál a költség- lemre méltó adat. hogy a laszerkezet is. Külön kell majd kásépités nulla adókulcsos például nyilvántartani az lesz, tehát bevételét nem terépítés-szerelés, külön a tech- heli külön adó. Emiatt a gazdálkodó egységeknek érdekük lesz ilyen munkára nológiai szerelés adatait. A tervező vállalatok árindexe 79.4 lesz, ami első ránézésre azt jelenti, hogy jövőre az építészek a mostaninál olcsóbban vállalkoznak. Ez azonban nem igy van, mert ezzel az árindexvállalkozni, több lesz a kivitelező, Akik már eddig is sikerrel vették az otthonteremtés építészeti munkájának akadályait, azok most előnyre tesznek szert azokszel' egv időben megszűnik ka! fT^"' ak'k a tervező vállalatoknál a 12 vo1 tar„to tak ™gukat *"<>< százalékos termelési adó kö- a JTlunKdWItelezettsége, tehát az várha- A tervek szerint az építőtó, hogy az építészeti mun- iparban dolgozók beren kika a jövőben is annyiba ke- vüli juttatása adómentessérül imajd, mint idáig. get élvez majd. Tehát a küA lakáséDÍtés árindexe lön«'«si « *Syéb Pótlékok 10^5 SS Am a le- után nem k«U adót íiz*tni1UZ.0 SzazaieKOS. A.m a je- Várhatóan ez a-/ intézkerlec lenleginél magasabb ár nem ez az intezkedes „ én,tök nvorecé^i hi„a. növelni fogja az építőipari az építők nyereségét hivatott növelni — azt költségtakarékossággal, hatékony munkával szorgalmazza a kormányzat —, hanem a háttériparból begyűrűző áremelkedések hatását ellensúlyozni. A lakásárak már szakmák vonzását. De arra nem lehet számítani, hogy korlátlanul képes inajd kifizetni a vállalat, mert ott ez továbbra is költségnövelő tenyező marad. Szlkora Katalin