Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

M (g «60 VILÁG PRO EGYESÜLJ ETEK! DEL M AGYA ROR SZ AG 77. cvfoíyam, 273. szám 1987. november 19., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Hehé ez ey vege A bruttósítás és a vállalatok Benne járunk már a7. év utplsó negyedében, s köze­lednek azok a hetek, ame­lyeket az év végi versenyfu­tás. a hajrá jellemez. S nem­csak a termelésben. Mert év vége táján az irodákban is rendszeresek a munkacsú­csok: véglegesíteni kell a következő év tervét, az első negyedév anyagi-műszaki előkészítését, a számviteli részlegek az évzárással, a majdani mérleghez szüksé­ges számításokkal, kimutatá­sokkal bajlódnak. Ám mind­ehhez az idei év végén még egyéb pluszmunkák társul­nak. Azt gondolhatná az em­ber, hogy az adóreform, a két új adónem, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó megkonstruá­lása, bevezetése, és 1988. ja­nuár l-jétől való alkalmazá­sa kizárólag a pénzügyi és az adóügyi apparátus dolga, munkája. Nos, a koncepciót, a törvényre emelt javaslato­kat, s a végrehajtási rendel­kezést valóban ők dolgozták ki. ám az alkalmazás, az adózás életbe léptetése érde­kében igen nagy munkát há­rították a vállalatokra, a munkáltató szervezetekre. Éspedig mindkét adófajtánál. Ezúttal a szó szerinti érte­lemben vett tömegeket. a tobb millió aktív dolgozót érintő-érdeklő bruttósítás tennivalóival foglalkozunk. /M/t jelent a felszorzás? A személyi jövedelemadó előkészítésének fázisában a kormány és a SZOT megál­lapodott abban, hogy a dol­gozók főmunkahelyi kerese­tének összegét — nettó kere­setét — a személyi jövede­lemadózás bevezetése nem csökkentheti. Ennek érdeké­ben kell a béreket, keresete­ket bruttósítani. (A pénz­ügyesek „hoztok forgalom­ba" a bruttósítás megjelö­lést. ami pontatlan és megté­vesztő. A béreknek és kere­seteknek ma is van bruttó összege, ez nincs benne a borítékban, mert levonják belőle a nyugdíjjárulékot, s amit kézhez kapunk, az a nettó bér, kereset. „Bruttósí­tás" címszó alatt az 1987. évi bruttó és nettó bért, kerese­tet kell átszámítani az 1988. évi adózási és nyugdíjjáru­lék-fizetési feltételek figye­lembevételével úgy. hogy az adó cs a nyugdíjjárulék le­vonása után a nettó ber, ke­reset nominálösszege azonos legyen az 1987. évivel.) Aki figyelmesen olvasta az szja-val kapcsolatos hír­adásokat, felfigyelhetett ar­ra. hogy a Minisztertanács— SZOT-megállapodás szövege az idő múltával „finomo­dott". Éspedig olyan irány­ban. hogy a bruttósítás ne járjon a dolgozók nettó ke­resetének számottevő csök­kenése vei. A nettó keresetek változatlansága ugyanis fel­tételezi a végzett munka mennyiségének változatlan­ságát. Márpedig etekintetben egy-egy dolgozó esetében sincs két egyforma év, eltérő a munkanapok, a ledolgozott munkaóra száma, a túlmun­ka mennyisége, változhat a teljesítményszázalék, a mű­szakbeosztás stb. okozhat problémát, ha a megszűnő vállalati adók nem nyújtanak fedezetet a brut­tósításhoz. a bérek, kerese­tek személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot tartal­mazó felemeléséhez. (Ennek veszélye akkor áll fenn. ha az ágazat, vállalat mentesít­ve volt a megszűnt adók fi­zetése alól, ám akkor is. ha a közelmúltban drasztikusan csökkentette létszámát, s ezt átlagon felüli bérfejlesztésre használta fel. Utóbbi esetben a dolgozók magas nettó jö­vedelme — az adókulcsok progressziója miatt — átla­gon felüli bruttósítási fede­zetet igényel.) A portástól az igazgatóig Vállalati szintre ereszked­ve — értve ez alatt a vállala­ti bér- és munkaügyi, vala­mint számviteli vezetőkkel, szakemberekkel történő esz­mecserét —, gyorsan rájö­hetünk arra. hogy ez az idő­szerű teendő — nevezzük bruttósításnak, felszorzásnak — mégsem olyan egyszerű, problémamentes, mint ami­lyennek távolról, a nagy­nagy összefüggések tükrében látszott. A bruttósítás ugyanis ak­kor sem kizárólag számtani művelet — erre már vannak képletek, sőt állítólag szemé­lyi számitógépekre alkotott szoftverprogramok is —, ha a fedezet egyébként rendel­kezésre áll. A személyi jö­vedelemadó bevezetésével kapcsolatban az a feladat hárul a vállalatokra, hogy kialakítsák az 1988-ban al­kalmazandó vállalati bér­rendszert. újólag meghatá­rozzák a különböző munka­területeken. szakmákban, szervezeti egységekben a tel­jesítménykövetelményeket. a bérek, a bérezés alapjául szolgáló munkafeladatokat. A bruttósítás miatt egyéb­ként a bértarifarendszer bér­tételeinek alsó-felső határait is fel kell emelni. A vállalati vezetésnek egyidejűleg érdeke, hogy a kialakítandó bérrendszer al­kalmazása ne csökkentse a dolgozók nettó keresetét, de az is, hogy a bérrendszer ösztönző és működőképes le­gyen. A vállalati érdekegyez­tetés keretében kialakítandó új bérrendszert kollektív szerzödesben kell rögzíteni. S ha ez már megtörténi: meg kell állapítani a válla­lat minden egyes dolgozójá­nak — a portástól a vezér­igazgatóig — új személyi alapbérét. Ez valóban sima számtani müvelet, ha a dol­gozó keresete csak alapbér­ből és általános bérpótlék­ból tevődik össze. Bonyolul­tabb a személyre szóló brut­tósítás abban az esetben, ha a kereset tobb elemből — alapbér, prémium, jutalom, pótlék — áll. A kézenfekvő megoldás — a felszorzást az alapbérre koncentrálni — bérezési szempontból hátrá­nyos, mert leértékeli a pótlé­kokat, a több műszak és a túlmunka vállalását. Gondok és tennivalók munkán azonos legyen a da­rabbér. A progresszív adózás következtében viszont a na­gyobb teljesítményt nyújtó dolgozók bruttó darabbéré­ből kevesebb marad a nettó­ban. mint a kisebb teljesít­ménnyel dolgozóknál. (A tel­jesítménybéres dolgozók bérbruttósitásának proble­matikája arra csábithatja a vállalatokat, hogy a köny­nyebben kezelhető időbért alkalmazzák.) A személyi jövedelemadó bevezetésehez kapcsolódó bruttósítás előreláthatóan kiélezi — a kezdetben válla­laton, belül, ám a későbbiek során azon túl is — a tár­sadalmi feszültségeket. Az adózás progresszivitása kö­vetkeztében a magasabb nettó kereseteket nagyobb összeggel kell bruttósítani, felemelni az 1987. évi nettó érték fenntartása érdeké­ben. (Pl. az 1987. évi havi 7500 forintot 9,4 százalékkal havi 8205 forintra, az 1987. évi 15 000 forint több mint .30 százalékkal 19 000 forint­ra, az 1987. évi havi 20 000 forintos nettó kereset pedig 40 százalékkal, 28 000 forint­ra növelendő az 1987. évi nettó kereset megőrzése ér­dekében.) Félő és valószínű, hogy az életszínvonal drasz­tikus csökkenése közepette a bruttósítás progresszivitását nem lesz könnyű elfogadtat­ni. Ugyanez prognosztizálható a bérfejlesztés mainál sokkal differenciáltabb elosztásra. Már az 1988. évi bérfejlesz­tésnél nagyobb bruttó kere­seti differenciákat kell érvé­nyesíteni — és elfogadtatni a vállalati közvéleménnyel —, annak érdekében, hogy az adórendszer működése és progresszivitása ne bénítsa meg a bérezés, a bérfejlesz­tés ösztönző hatását. A személyi jövedelemadó ma már torvény. (1987. VI. tv.) A képviselők némi kakas­kodás után végül is elfogad­ták. Hátra van még a dol­gozók általi elfogadása, tu domásulvétele. Garamvölgyi István Minőségügyi konferencia Szerdán a Budapest Kong­resszusi Központban rendez­ték meg a VIII. országos mi­nőségügyi konferenciát. A délelőtti plenáris ülésen Berecz Frigyes, a Miniszter­tanács elnökhelyettese a minőség fejlesztésére hozott kormányintézkedésekről tá­jékoztatta a résztvevőket. Hangsúlyozta: a konferencia időszerű és fontos kérdéskört állított munkája középpont­jába, hiszen a termékek mi­nőségének javítása nélkülöz­hetetlen része és feltétele a gazdasági-társadalmi kibon­takozásnak. A legfontosabb feladat a piaci versenyké­pesség növelése, aminek ma elsősorban nem az árualap hiánya, hanem az alacsony műszaki színvonal, a gyen­ge minőség és az ehhez ké­pest magas önköltség állít korlátot. A minőségfejlesztés azonban ma még nem magá­tól értetődő gazdaságunkban, szabályozásra, intézkedésre, szankciókra van szükség. Az államnak arra kell ösztönöz­nie, késztetnie a gazdálkodó­kat, hogy a minőséget eleve „betervezzék" a termékekbe, a gyártási folyamatokba, s ne utólag kíséreljék meg ja­vítgatni a hibásan előállított árut. A kormány a Magyar Szabványügyi Hivatalt bízta meg a minőségfejlesztési fel­adatok ellátásával, illetve irányításával, az egységes minőségtanúsítási rendszer kidolgozásával. Elulazott Viktor Kulikov Szerdán elutazott hazánk­ból Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka. Magyarországi programja során időszerű katonapolitikai kérdésekről folytatott tárgyalásokat Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszterrel. Németh Károly befejezte brazíliai látogatását Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke Jósé Sar­ney elnök meghívására no­vember 16—19. között hiva­talos látogatást tett a Bra­zil Szövetségi Köztársaság­ban. A . látogatásról közle­ményt adtak ki,. Ez a többi között megállapítja: A szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés szellemében folytatott tár­gyalásokon a felek meg­állapították, hogy a gaz­dasagi-kereskedelmi kapcso­latok fejlődnek de elmarad­nak a lehetőségektől. A gaz­dasági együttműködés dina­mikusabb fejlesztését segíte­nék az új együttműködési formák, mint a közös gyár­tás, a vegyes vállalatok ala­pítása, a harmadik piaci együttműködés kiszélesítése. Hangsúlyozták, hogy a po­litikai és gazdasági kapcso­latok fejlesztése mellett nagy jelentősége van a kulturá­lis, az idegenforgalmi és a sport területén kibontakozó együttműködésnek. Magyar részről kélték, hogy a két kormány képviselői vizsgál­ják meg a vízumkényszer megszüntetésének lehetősé­gét, és Sao Paulóban főkon­zulátus létesítését. Az elnökök kiemelték, hogy a Brazíliában nagy számban élő magyarok nagy mérték­ben hozzájárultak a két or­szág közeledéséhez. A világhelyzettel össze­függésben megállapították, hogy az emberiséget érintő sorsdöntő kérdésekben or­szágaik álláspontja hasonló, vagy egymáshoz közelálló. ' Sikraszálltak a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok minden megkülönböztetéstől mentes fejlesztéséért. Han­goztatták, hogy a világ kü­lönböző -térségeiben meglévő konfliktusokat az államok szuverenitásának, a népek önrendelkezési jogának tisz­teletben tartása, a be nem avatkozás elve alapján, bé­kés tárgyalások útján kell rendezni. Rámutattak, hogy a köze­pes és kis országoknak is fontos szerepük van a nem­zetközi légkör javításában, a kelet—nyugati párbeszéd erősítésében, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti békés egymás mellett élés politikájának érvényesülésében. Németh Károly és kísére­te ma dél-amerikai látoga­tásának második állomásá­ra. Uruguayba érkezik, ered­ményes brazíliai tárgyalásai után. Északról jönnek Idegenforgalmi gyorsjelentés Az év első tíz hónapjában kis híján 17 millió Rülföldi kereste fel hazánkat, 2,3 millióval több mint tavaly ilyenkor — tűnik ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal most közzétett adataiból. A szocialista országokból több mint 12 millióan érkeztek hozzánk. Csehszlovákia vál­tozatlanul az első helyet foglalja el idegenforgalmi partnereink sorában, csak­nem négy és fél millió lá­togató érkezett északi szom­szédunktól. Második helyen Lengyelország áll, innen mintegy 3 millió látogató lépte át határainkat a tíz hónap alatt. 13 százalékkal többen, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az NDK-ból is megélénkült a forgalom, többen .érkeztek, mint az utóbbi években bár­Ez az úgynevezett bruttó- A darabbérek bruttósítása sítás felülről nézve sima sem egyszerű: bérezési alap­ügynek látszik. Legfeljebb az kuvotelmény, hogy az adott árvízvédelmi szemle a gátakon A vízügyi igazgatóságok és az Országos Vízügyi Hi­-vatal szakemberei a folyók több mint 4 ezer 200 kilo­méter hosszú árvédelmi töltése mentén befejezték a vlzkárelhárltó szervezetek, müvek, védekezési eszközök szokásos őszi szemléjét, az árvodelmi felkészültség ellenőrzését. A határ menti folyók közös érdekű szaka­szain a csehszlovák, a ju­goszláv, a román és a szov­jet vízügyi szakértőkkel kö­zösen ellenőrizték az ár­védelmi műveket és felsze­reléseket. A vízügyi igazga­tóságok árvédelmi oszta­gai védekezési gyakorlato­kon bizonyították, hogy jól felkészültek az árvízveszély elhárítására. A szeptember közepétől novemberig lefoly. tátott vizsgálatok alapján megállapították, hogy a vé­delmi művek állapota meg­felelő, és nincs sehol sem olyan hiányosság, amely a biztonságot veszélyeztetné. A vízügyi igazgatóságok a téli hideg beállta előtt, a november 15-ei határidőre befejezték az ez évre terve­zett töltésépítési és -erősíté­si munkálatokat. A Dunán, a Csepel-sziget mentén, to­vábbá Madocsa térségében, és a Mosoni-Dunánál ma­gasították és szélesítették az árvédelmi fővonalakat. A mellékfolyók közül a Rába és a Dráva mellett, továbbá a Szamosnál, a Fekete-Kö­rös sarkadi öblözeténél, a Sajó miskolci szakaszán, a Maros jobb partján és a Zagyvu szolnoki térségében erősítették a gátakat. Mint­egy 370 millió forintot for­dítottak ezekre a fejlesztési munkákra, s így megközelí­tően 25 kilométerrel növel­ték az előírt méretre kiépí­tett töltések hosszát. Ezen­kívül csaknem ugyanennyit költöttek a fővedelmí vona­lak karbantartására, a gá­tak oldalán és tetejen ke­letkezett kisebb sérülések kijavítására, a gátőrtelepek és a hírközlőhálózat fenn­tartására. November végére a dunai és a tiszai jégtörő­hajókon is elvégzik a szük­séges karbantartást és ja­vítást, hogy folyóink men­tén minden előkészület meg­történjen n téli, tavaszi áradások biztonságos foga­dásáru és elvezetésére. (MTI) mikor, számuk meghaladta a másfél milliót. A jugoszlá­viai turisták száma Sítom­beötlöen növekedett meg­közelítette a 2 milliót. A tőkés országokban is megélénkült az érdeklődés Magyarország iránt az el­múlt hónapokban. A szak­emberek szerint ennek oka elsősorban az árfolyamválto­zás, hiszen a nyugati or­szágokból érkezők az idén egynegyedével több forintot kaptak ugyanannyi nemze­ti valutájukért, mint 1986­ban. A legtöbben Ausztriá­ból érkeztek, az osztrák tu­risták száma meghaladta a 2.7 milliót. Az NSZK-ból ok­tóberben érkezett meg az idei egymilliomodik vendég. A tavalyihoz képest másfél­szeresére nőtt az olasz turis­taforgalom. 14(1 ezren ke­resték fel hazánkat. A leg­dinamikusabban — 75 szá­zalékkal — a holland for­galom nőtt. a látogatók szá­ma csaknem elérte a 90 ez­ret. A tengerentúlról — el­sősorban az Egyesült Álla­mokból — a tavalyi vissza­esés után folyamatosan nö­vekszik a forgalom, az idén már több mint 100 ezren ke­resték fel hazánkat. A magyarok is többet utaztak külföldre. mint egy évvel korábban. A szo­cialista országokat 4.4 mil­lió alkalommal- keresték fel. Az átlagosnál gyorsabban bővült a Lengyelországba irányuló forgalom, de az NDK-beli és a csehszlová­kiai utazások száma is egy­ötödével nőtt. A nyugati or­szágokba 800 ezren mentek, valamivel többen, mint ta­valy, ám elsősorban a hiva­talos utak száma szaporo­dott. a kiutazások felét ki­tevő turistaforgalom kissé visszaesett. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom