Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

Szerda, 1987. november 18. 5 Vízügyi tanácskozások Fontos vízügyi kérdések­kel foglalkozó tanácskozás­i-ól érkezett jelentés kedden Tatáról, illetve Veszprém­ből. Tatán — az Országos Víz­ügyi, .valamint az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal' rendezésében — a felszín alatti vizek vé­delmével, tisztaságával kap­csolatos kérdések megvita­tására ült össze a kérdés mintegy száz avatott hazai szakembere. Négynapos esz­mecseréjük megnyitóján rá­mutattak. hogy a hazai ivó­vízkészlet. mintegy 80 szá­zaléka a fold alatt található. I- készletek szennyeződésé, i nősegromlása azért is na­g.\' >11 veszélyes, mert e fo­lyamat nem annyira szem­betűnő, mint a felszíni kész­letek esetében. Az viszont már meglehetősen szeles korben ismert, hogy a fold alatti vízkészletek tisztítása az esetek egy részében igen körülményes és drága, az esetek másik részében pe­dig már eleve megoldhatat­lan. Az utóbbi azt jelenti, hogy az elsőrendű életfelté­telek közé számító viz em­beri fogyasztásra végkeppen alkalmatlanná válhat. A fel­szín alatti vízkészletek ed­diginél biztonságosabb vé­delme érdekebeh, mint be­jelentették. a következő években — a már meglevő országos ellenőrző rend­szer mellé — a 12 hazai vizugyi igazgató­ság területén területi, illet­ve. helyi ellenőrző rendszert is megszerveznek. Kiállítási napló Egy festő Közép-Európái! Igencsak jelzésszerű az a kamaratárlat, melyet a Fe­kete-haz.ban rendeztek fía­lazs G. Árpad születési cen­tenáriuma tiszteletére. De­hát várhatunk-e sokkalta többet egy olyan művész ouvre-jéből, aki a XX. szá­zad kilenc évtizedét tipikus közép-európai művészként élte. Egy Kassa környéki faluban született, Újvidéken kezdte középiskolai tanul­mányait, a bajai, majd a félegyházi tanítóképző nö­vendéke. Nagybánya ejti rabul, ket nyarat tölt a mű­vészkolónián, majd a pesti főiskolai evek következnek. A világháborúban szerzett sebesülését követően a pé­csi hadikórházban „festegeti a tisztek szeretőit és felesé­geit", de nem sokkal ké­sőbb már Prágában igyek­szik tovább pallérozni ké­pességeit. A húszas évek közepén Belgrádban telep­szik le, majd élete végéig Szeged és Szabadka között osztja meg idejét. Az ötve­nes évek első feleben váro­sunkban él, a Délmagyar­ország rajzolója. Itt is halt meg 1981-ben. E mostani töredékes anyag — melyet magángyűjtőktől szereztek a kiáll itás időtartamára — sejtetni engedi e különös művészsors, a „bolyongó paletta" értékeit, tájékozó­dási pontjait és esztétikai szinyonalát. A bemutatott kopek kiraj­zolják a sodródó művészélet térképét — Dubrovnik, Pá­rizs, Belgrád, Tápé, Szabad­ka és Szeged —, de utalnak a tollrajzok, grafikai lapok és festmények arról a tema­tikáról, mely meghatározó érvényű Balázs G. Árpád művészetében. Ez pedig a tájképjestészet és a szociá­lis témák iránti vonzódás. A nagybányai klasszikus plein air, lirai hangulatfes­tés megkeményedik, előtér­be kerül a vonal, a „rajzi érték". Ez a grafika iránti vonzalom végigköveti pályá­ját, s talán a műtörténet még értékesebb hagyaték­ként könyveli el ezirányú tevékenységét, mint festői munkásságát. Gondoljunk csak az avantgárd oly sok eredményét földolgozó, a szegény emberek életét jel­képi erővel bemutató soro­zataira, tudatos szociális központú ars poeticájára, vagy a tárlaton is látható virtuóz szegedi rajzaira, me­lyeket az ötvenes évek el­ső felében e lap hasábjain tett közkinccsé. (Csak záró­jelben jegyzem meg, hogy érdemes lenne ezeket a sze­gedi ihletésű rágyogó toll­rajzokat egy csokorba ösz­szegyüjteni, s közkinccsé Tanács István Kényszerszolgáltatás ? Különös ügynök csönget mereven elzárkózik az elöl, amelyen az ügy valamennyi be mostanában az ' Északi hoj*y betekintsenek elszámo- érdekeltje kifejthetné állás­városrész és Makkosház lásaiba, és mód nyíljon arra, pontját, mód nyílna arra, OTP-lakásainak közös kép- hogy a lakosság csak a jel- hogy a lakosság előzetesen viselőihez. Egy elöregyártott továbbításra ténylegesen rá- eljuttathassa kérdéseit a mű­szerződés szövegét viszi ma- fordított összegeket fizesse, sor szerkesztőihez, nyílt és gaval, és megpróbálja ráven- A Gelka szegedi üzemigaz- egyenes válaszokat kapjon ni a lakók képviselőit, hogy gatója szerint ők lényegesen rá. írják alá. A szerződés sze- előnyösebb ajánlatot tót- a kor szelleméhez egy rmt a város, televízió szol- tek a Szelkával ellentétben ilyen megoldás jobban i.lle­galtatasaiert havonta 25 fo- tanácstól közel m'"t a ki kény szeri tett rintot tartozik fizetni min- nem KerteK a uinacstot Közei s7er//)dés * den lakás gazdája. A lakos- egymilliós „felkészülési költ­ságot annak idején senki séget", tapasztalt szakembe­sem kérdezte meg hogy rejk <s bejáratott importal­akarnak-e városi televíziót, , .. , . ., most viszont a Szelka szer- •<atrész-forrasa1k vannak. zödése azzal fenyegetőzik, Azokat, akik már nézhetik hogyha valaki nem fizeti az a városi teIev(zió adásait, áltáluk megszabott dijat, 4 , egyszerűen megszüntetik a nem "Vitatja meg, hogy jelszolgáltatást. A homályos rossz a képminőség, sőt a megfogalmazás azt a fenye- rádiós URH-sávok vételi le­getest tartalmazza hogy aki hetósége'is. A személyi tu­nem igényli a városi teve , .. ? , . .. szolgáltatásait és nem haj- laJdonban levő lakások gaz­landó évi 300 forintot fizetni, dái a vételárban annak ide­attól elveszik az eddig hasz- jén kifizették az egyedi an­nált tévéállomásokat és tennák árát. A megkérdezé­URH-rádiós csatornákat is. sük nélkül központi antenna­A közös képviselők több- rendszereket létesítettek. a sége nem meri megtagadni a kettő közötti árkülönbözettel szerződés aláírását, mert azóta sem számolt el senki, nem akarják kitenni lakó- A tanács illetékesei nem is társaikat annak a veszély- értik, hogy miért kellene nek, hogy esetleg a magyar ezzeI bárkinek is elszámol­1-es csatornát is elvegyék tő- ni> aminthogy úgy látszik, az lük. Ha viszont a meggyőzés- 1S szokatlan még, hogy a la­nek ezzel a drasztikus esz- kosság immár szeretné tudni, közével sikerül elég szerző- mire költik a Pénzét, dést megköttetni az OTP-s A kábeltévé persze kitűnő lakásokban, azt már meg le- nehezen hihető, hogy . , . . . ... .. ha nem úgy kényszeritónék het lobogtató, a lakásszovet- rá a iukosságra. hanem von. kezet vezetőinek orra előtt 2óvá lennék, akkor ne igé­is. Az Északi Lakásépítő és nyelnék az emberek Ehhez Fenntartó Szövetkezet elnö- azonban clöbb ió kéPre és . ... hangra, nemcsak a városi tó­ke nem a városi tevestudio nácsot hanem a Iakos/ságot működési költségeihez való is képviselő helyi politikai ötforintos hozzájárulást so- műsorokra, nemcsak a szov­kallja, hanem a jeltovábbító h!T?n a nyugat-európai ., , , . műholdak adasait is kinalo rendszer mukodtetósere kert. csatornákra lenne szükség. 20-at. Szerinte a karbantar- Ervekkel kellene meggyőzni tás valódi költségei ennél lé- a ma még kételkedőket, hogy nyegesen alacsonyabbak. az ^éltetést valóban ar­ra bízzak, aki a legelonyo­Az ügy részleteit ismerők sebb ajanlatot adja, a lakos­körében gyakran elhangzik, ság képviselői ellenőrizhe­hogy a városi tanács a lakos- tik, hogy a befizetett pénzü­ságtól beszedetett pénzzel ket valóban a nyújtott szol­akarja gyengélkedő kisválla- gúltatásra költik-e. A városi latát megtámogatni. Ezt lát- televízió akár fórumot is ad­szik erősíteni, hogy a Szellca hatna egy nyilvános vitának, tenni. Talán a városi tanács oly sikeres grafikaimappa­sorozatának újabb darabja­ként.) Már a harmincas évek végén, a negyvenes éivek elején kritikusai „az új realizmus megtestesítő­jét" látták benne, s pályája minden szakaszára érvé­nyes a jellegzetes közép­európai megkésettség. az a lépéshátrány, mely mindig csak a követők szerepét kí­nálta a magyar „művészet és politika legjobbjainak. S kell-e mágyarázni, 'hogy a felismerés mindig arra késztette az alkotókat, hogy lépésváltásokkal, fölpörge­tett élettel, nagy nekibuzdu­lásokkal erőltessék a felzár­kózást. Ennek kudarcait jó néhány magyar művész élet­pályáján regisztrálhatjuk. Balázs G. Árpád békésebb természetű (évén úgy érlelte sajátjává ezeket a kihíváso­kat, hogy nem akart min­denáron avantgárd, élhar­cos lenni. Bármilyen témá­hoz nyúlt, önmagát adta: képes volt egyforma inten­zitással átélni a mediterrán tengerpart vakító^ fényözö­nét, és a tápéi komp idilli hangulatát, nagy empátiával ábrázolta a kétkezi munkás­emberek mindén napjait, a népélet pillanatait, de tudott emelkedett, jetképte­remtö erővel, expresszív he­vülettel is festeni. A nyolcvanas évek elején az újvidéki Fórum Kiadó gondozásában megjelent egv kismonográfia Balázs G. Árpádról, Hori Imre elősza­vával. Ügy gondolom — ép­pen, mert sorsa és művé­szete jellegzetes XX. száza­di közép-európai müvész­sorsmodell — közösen, ma­gyar és jugoszláviai művé­szettóileneszek feldolgozhat­nák életét és munkásságát — tanulságul. E mostani centenárium és a töredékes szegedi kamarakiállítás eh­hez a munkához rajtkövül is szolgálhat. Tandi I.ajos Elhunyt Nagy Antal Nem hittük el, hogy igaz Tudását, tapasztalatait a a döbbenetes hír: kedves közéletiség fórumain is ét­barátunk, munkatársunk, a adta a közösségnek. A fö­lhallgatók által tisztelt és iskola KISZ-titkárakent, nagyra becsült professzor, tanszékvezető helyettesként, Nagy Antal, a Juhász Gyula főiskolai bizottságok elnö­Tanárképző Főiskola Mar- keként, l!)7:i—limi között xizmus— Leninizmus Tan- főigazgató-helyettesként, or­széke. oktatójának szive nem szagos szakbizottságok tag­dobog már. November 5-én iáként, elnökeként, párt­este előadásról jött, a jól 'propagandistaként fárad­végzott munka örömével, s hatatlanul .tevékenykedett a u szívroham az utcán vég­zett vele. 1934-ben született Csong­szocialista tanárképzés, a marxista—leninista világ­nézet terjesztése érdekében. rádon. Alsó- és középfokú Munkásságát pártunk és iskolai tanulmányai utón, államunk tobb kitüntetéssel 1958-ban az ELTE Bölcsé- is elismerte. Igv tulajdonosa szettudományi Karán szer- volt a KISZ Munkáért Ér­zett filozófia szakos okieve- deméremnek, az Ifjúságért let. Ezt követően a szolnoki Érdeméremnek, a Munka Varga Katalin, majd a Érdemrend bronz és ezüst csongrádi Batsányi János fokozatónak. Gimnáziumokban tanított. Családtagjai, elvtársai, Tanítványai rajongtak élte. munkatársai, hallgatói, ba­1962-ben került főiskolánk- rátái és ismerősei 1987. no­ra, a filozófliaj szakcso- vem be r 19-én 13 órakor, a portba, önmagával, mun- tápéi temetőben vehetnek katórsaival, tónitványaival búcsút tőle. mindig nagyon igényes volt Jó pedagógiai érzekkel. sok tapasztalattól, tudását ál­landóan -gyarapítva, szín­vonalasan végezte oktató­nevelő munkáját Megfon­tolt, logikus érvelése, mások véleményét meghallgató, el­fogadó magatartása, közvet­len, emberi viselkedése, a mindennapi gondok, problé­mák iránti érzékenysége, te­kintélyt, rokonszenvet vál­tott ki ¡rántó. Érdeklődése a tudományos munka terén is igen széles korú volt. Ige­nyes és nagyon termékeny kutató volt. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Mát érzett a pisztolyos? A pisztolyos embert ügy képzeljük el, hogy lel­ke telis-tele az elszántság energiáival,'izmaiban a ravasz elsütésének indulati >8 mozdulata fe­szül, a szemgödrében valami emberteleh düh sűrűsö­dik egyetlen fenyegető pillantássá. Ilyen a képzele­tünk, mert a filmekben csak a legritkább esetben riadt meg a pisztolyos embeh sokkal inkább acélos tekintetű, arcán pedig gonosz barázdák mélyülnek. Valószínűleg a pécsi taxis hasonló embert vélt látni maga mellett egy hete, amikor utasa elővett egy 6,35-ös Browningot, amelyet — idézem az MTI közleményét — „egy hónappal korábban talált a la­kásával szomszédos padláson". Igaz, a taxisok elméjo nem arra a rugóra jár. mint egy hétköznapi, moziba járó polgáré, hiszen ők — sajnos — olykor valódi késekkel és lőfegyverekkel találkoznak. Így biztosan nem túlzás állítani, hogy a pécsi taxis „halálra ré­mülten" kérte a segítséget kollégáitól és a rendőrség­től. A fegyverest, aki használhatatlan pisztolyát ár­talmatlan részegségében csak az út mutatására hasz­nálta. percek alatt „hatástalanítottak", majd gyorsí­tott eljárással elítélték. A 24 eves fiatalember — ír­ja az MTI — „a lakásával kapcsolatos gondjai miatti felaaktatottságáwil és italos állapotával magyarázta különös tettet". Hát létezhet erre magyarázat? Hogy egy részeges terrorista fegyverrel a kezében fenye­get és rémiszt munkáját végző embert? Ne ragadtassuk el magunkat. Ne akarjuk azon­nal börtönbe dugni, esetleg föllógatni ezt a fiatalem^ bert! Kíséreljük meg lepergetni a kezdő filmkockák után azt a filmet, amely a pisztolyos ember legutóbbi napjairól szól. Égy reggelen iszonyatos bűzre ébredt a család. Anyós, apás, feleség, gyermek és e magyar film fő­szereplője Hamar ráébredtek, eltörött valahol egy csatorna, és u szennyvíz a lakás felé csorog. Mit te­hetett a fiatalember? Gyorsan felkapta magára gön­ceit, betelefonált a céghez — ahol gépkocsivezetőként kereste kenyerét —, hogy ma csúsztat, majd a csa­tornamüveket hívta. Ott nem tudták adni az illeté­kest, mert a diszpécser is házon kívül tartózkodott, a rohambrigád pedig reggeltől estig űzte a repedt csö­veket. Segítség nem érkezett tehát, csak egy halo­vány ígéret arra, hogv másnap reggel náluk kezde­nek. És reggelre megérkezett a szenny. A fiatylepiber gumicsizmát húzott, megnyugtatta idegeskedő anyó­sát, majd elindult fölkutatni a baj forrását. Vajon hol buzog a szenny? Erre gondolt este is, a WC-n ülve, miután hatalmas kupacokat ásott a kerítés tö­vébe. hiszen mégsem érkeztek meg a csatornajavitók. A híradó közben bekopogtatott a szállítósvezető a cégtől, hogy vagy vegyen ki szabadságot, vagy találja meg a szenny forrását, mert ezzel a dumával két napnál tovább nem lehet, ellezserkedni a munkát. A fiatalember szabadsagot vett ki — pereg tovább a film. A szippantások azt mondták, hogy nem lehet csak úgy, mindenkinek szippantani, főleg ha nyilván­való a esőtörés ténye. Hősünk elment az IKV-hoz, ahol hamarosan kiderült., hogy ott semmi keresniva­lója nincs. Onnon a tanácshoz szaladt panaszával, do ők a csatornaművekhez irányították, s hiúba mondta mondandóját a mi emberünk, a tanácsi előadó szét­tárta két karját, és megvonta két nyeszlett vállát. Hasonlóképp, széttárt karral várta otthon asszonya, mutatván: ilyen szennyes vagyok, nézz rám! A csa­lád ugyanis vödrökkel hordta hátra, egy ásott gödör­be azt, amit a csatorna és a fold melye kilökött ma­gúból. Tehetetlen vagyok, motyogta maga elé a fiatal­ember, s kibontotta sörét a konyhaasztalon. Az após­nak föltűnt, hogy a veje sohasem iszik, de nem szólt, hiszen luttó: a tetterős ember petróleumlámpát gyújt, és kimegy a ködös, szennygőzos, homályló udvarba. Ásni. — .Büdös van maguknál, szomszéd — szólt be a kerítésen egy svájcisapkás, és megszívta a fogát. A fiatalember föl sem nézett az árokból, csizmája alatt cuppogott a matéria. Hát ilyen ez az anyaföld, mondta magában, aztán ásott tovább, mintha aranyat keresne. És eljött a hét vége is. A csatornás brigád még annyira sem volt várható, mint korábban. Már az ünnepi asztalra tett kenyér is széhnyszagot árasztott, az öregek éjszakára nem vették ki a protézist a szá­jukból, a kisgyerek üvöltött, az asszony pedig sírt, egyre sírt az ablak"*mögött. Az udvarban egy fiatal­ember ásott, meg-megbomló elmével. Hétfő. A tanácstag mindent megígért, de már p is nyolcadszor telefonált, hiába. Az országgyűlési képviselő lerakta a készüléket, és széltárta a karját­Mint a tanácsi ember, akar az asszony. K edd. A szakszervezet nem tudott segíteni. A munkásőrséget nem ezért hozták létre. Talán a Vöröskereszt — gondolta magában, az első fél cseresznye utón a fiatalember Este a petróleum­lámpa melle egy üveget is állított, majd egész este hányta az iszamós földet. Éjjel is, mint egy hábo­rodott. Pereg tovább a film. Kocsmaképek, azután a ta­xi. a rémült arc, az „akció". A biriiság — az egyetlen működőképesnek mondható szervezel —. néhány nap alatt, gyorsított eljá rással ítéletet hoz. Kilenc hónap, mert fegyver volt nála. Ket évre fölfüggesztve, mert hazánkban ember arcú az igazságszolgáltatás. Dlusztus Imre Postai változások postautalványon feladható ikézbesítő. Emiatt gyakran összeg is növekedett: 20 előfordult, hogv a szabad­ezerről 50 ezer forintra. ságon levők, üdülök külde­Az ajánlott leveleket, ér- menyét meg hazaérkezésük lékleveleket es utalványokat előtt visszairányították a eddig 7 napig tartottak leiadóhoz. Az ügyfelek ké­v issza a postahivatalban résére ezentúl 15 napig értékú árut lehet utánvéttel abban az esetben, ha a cim- marad a hivatalban a kúl­a címzetthez eljuttatni' A zettet nem találta otthon a demény Több szolgáltatását módo­sította a posta. Az ügyfelek kívánságai alapján megvál­toztatták például az után­vétes küldemények érték­határát Az eddigi 10 ezer forint helyeit 50 ezer forint 4 J \

Next

/
Oldalképek
Tartalom