Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

/ Csütörtök, 1987. október 49. Q Tiszatáj új száma Kissé megkésve, <!e váltó- repel. A Márványi—Bari zatos, gazdag tartalommal interjú méltó párja a Farjelent meg Szeged irodalmi kasinszky Terézzel készült folyóiratának idei kilence- beszélgetés, melynek jegydik száma. A szépirodalmi zője Domonkos László. szóvegek élén Ladik Katalin, a vajdasági színésznő* költőnő hal verse áll. Költtmén.vekkel jelentkezik Veress Gerzson, Kerék Imre, Stnndeisky Eva a két munkáspárt 1 !M5—411 tkö-; öt ti |i ror laü om po 1 i t i ká'viróL írt kandidátusi disszerUiciójában. Ehhez szól hozzá dolKonczek József és Lahancz gozátában Agárdi Péter az Gyula, szép versciklussal Eszmecsere rovatban. Bodri van jelen Belányi György. Ferenc E rovatban Ankerl Géza krónika clbeszélese és Berkovits '.nányt, György regényrészlete ol- román Képzőművészeti címmel írt tanul¡Lipcsey Ildikó fj kommunista párt 1921 vasható. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre tart szá- tolt nemzetiségi mot Márványi Péternek Bari ról értekezik. Károllyal készített kitűnő interjúja. Az Örökség rovatban a és 1945 között folytapolitikájá Az Erdély története című monográfiáról négyen írtak értő kritikát. Trogmayer szerkesztők Szűrös Mátyás Cttó A kezdetektől a honőpusztaszeri köszöntőjét közlik. Takács Imre lendüleifoglalásig, Kordé Zoltán A honfoglalástól 1606-ig cites, népművészeti tárgyú ok- mű fejezetekről, Ifj. Barta fejtése mellett Zsoldos Sán- János a második. Ruszoly dor Dobai Péter költészeté- József a harmadik kötetről ról írott tanulmánnyal sze- írt. Levéltárosok konferenciája Levéltárosok kétnapos országos tanácskozása kezdődött kedden Nyíregyházán. A megyei és a központi szaklevéltárak vezetői, kutatói, szakmájuk, tudományáguk tartalmi és technikai feltételeit igazítják a vállalati, intézményi irattározás megváltozott rendszeréhez. Segítse a levéltári tudományos munka áz új vállalati működés adminisztrációs tevékenységét — formálták véleményüket a felszólalók a tanácskozáson, ahol a közel két évtizede született levéltári törvényt korszerűsítő javaslatok is elhangzottak. Megvitatták a történelmi értékméntö kiadói tevékenységet — Borsod, Győr, Hajdú, Nógrád, Pest, Szabolcs, Vas és Zala megyei levéltári tapasztalatok alapján. Tiszta vonalak, japános könnyedség Egy alig tenyérnyi rézkarc fejezi ki számomra Vadász Endre különös pályájának lényegét. 1937-ben karcolta rézlapra a Tóparton című grafikáját, amely sokak szá- gikus mára éppen puritánsága, Ödöntől végsőkig letisztult igazsága nyes Adolf, révén alig mond sen választ Brughel-i témáitat — Téli táj korcsolyázókkal, Téli falu. Korcsolyások —, melyeken különös nézőpontja, távlatai és sokadalsorsú Heller ma idézi a németalföldi műkapta, majd Fé- vészt. Szeretettel ábrázolja a Glatz Oszkár, szegedi Tisza-part és a mo valamit. Olgyai Viktor és Zádor Ist- hácsi Duna-mente — ahol Pedig az előtér két karcsú ván tanítványaként fejlesz- főiskolásként művésztelepet nádszála. a képmező köze- tette képességeit. A fiatal vezetett — vízi életét, sajápének virtuóz bódésora, a művész 1926-ban már beér- tos atmoszféráját, bárkák, háttérben határozott körrel kezelt alkotóként lép szülő- csónakok, halászok, vizijelólt lemenő nap korong- városa színe elé, majd egy molnárok mindennapjait, ja, s az égen madarak V-be- év múlva Lengyel Vilma a Évekig a debreceni zsidó tű jelei talán legsirmmásab- Délmagyarország hasábjain gimnázium rajztanára, ban jelzik azt a jellegzete- egy újabb kiállítás kritika- 1936-ban — amikor Budasen Vadász Endre-i stílust, jában azt írja: „Vadász nem pestre költözik — közös melyet korabeli kritikusai érez kötöttséget semmilyen tárlatot rendez Szegeden a így jellemeznek- Japános irányban, a vonal nem be- Hungária Szállóban Buday könnyedséggel, a tiszta vo- folyásolja. ha a szinek Györggyel, ekkor jelenik nal puritán egyszerűségével álomföldjén barangol, csak ímeg a Szegedi Grafikabaráírta le formáit Nem tónus- szövi-szövi tarka meséit, tok Körének kiadásában a határokra tört hanem éles amelyeket a természetből le- Haláltánc cimü albuma, és csalhatatlan formai igaz- sett el " Számomra ezek a melynek lapjai szorongásélságokra." A sokat emlegetett képek ayx>k' amelvek zsak" fényét, a fasizmus szörnyűJapán«? stílus és tiszta vo- utcát- tévutat jelentettek ségeinek megsejtését vetítik nalkultúra" valóban Vadász Endre művészetének lényetévutat Vadász munkásságában, elénk Nem a finom és gyöngyhá- Véletlen-e, ha a különzas akvarellekre gondolok, leges tehetségű művész légár. Esernyők, a Táj a Téli gyakoribb témája a tél? A fák, a Téli táj rezignált, tél, mint éLmény; a tél, mint finom oldott foltjaira, visz- téma; a tél. mint az emberi szafogott színeire. sokkalta lélek (kiszolgáltatottsága, inkább a Táj-Alföld, a Téli mint a jövő, a vég megsejmese, az olasz városképek tése. A modern magyar rezillusztrativ, erőszakoltan karcolás nagyszerű alakja meseszerű kaleidoszkópjai- ma alig ismert. Nekünk, ... . ra, díszlet jellegű, dekoratív szegedieknek különösen fondefie,!d.fífiZa^ban,':,a hai;n,,Jn; kepeslap-festményeire. tos, hogy minél többet tud* A húszas években erősö- ,ju?k ? Szegedhez sok szállal dik rézkarc iránti vonzódá- koU,do- szerencsetlen sorsú sa s ha jól megfigyeljük, J?«vesnol. A mostan, tárlatért nemcsak a helyi szerge. A Tóparton cimü rézkarc mellé sorakozik az ouvre többi meghatározó műve. a Tó fürdőzőkkel, a Halászbárkák, a Faluvége, a Téli táj fatörzsekkel, az Esős táj hajóvontatókkal. Ezek tehetségének teljében, művészi ars poeticájának kitelje.se cas évek második felében jellemzik a művészt. Szegeden született 1901ben és Gödöllőn, munkatá borban 1944 júniusában ön- életképei kompozícióikat ... . . . kezével vetett veget, é.ete- temavatósztósukat tekintve ^MÜ^Zat ÍTvanek E rövid élet és még erősen kotodnek Szonyt Ist- dász Endre.hagvaU,k g<md<)_ kurtább művészi palya van zebegenyi karcaihoz, zójának. Sz. Kürti Katalin megfosztotta Vadász Endrét igaz,j formáját az alföldi táj művészettörténésznek is kökiteljesedéstől éppúgy, linóba vésett játékos vonal- szünet jár. A gyűjteményes művészettörténeti kultúrájában és a valóban tárlat a Móra Mú" . , - zeum Horváth Mihály utcai rajzlec- japán kall.graf.akat idezo Képtárában látható. * mint a elemzésektől. Első lkéit Szegeden, a szintén tra- rézkarcokban éri el. SziveT. L. Zenei naptár Evadnyitás a A legnehezebb dolga van akkor az előadónak, ha a oemutatandó zenemű — Beethoven 111. szimfónia. Eszdúr (Eroica) — már jól ismert, olyannyira, hogy az emberi műveltségnek mármár olyan magától értetődő része, mint például a képzőművészet területén Leonardo Mona Lisája; sőt, akkor, ha még ráadásul rádiónkon, vagy lemezjátszónkon akár a legnagyobbak által tolmácsolt, példaerejű inter- , felefnelő lobogása pretacios remeklesekben ,„„,, _ gyönyörködhetünk otthoBccthovcn géniuszának felragyogtatásával Indult az új, 1987—88as hangversenyévad, A nagyszínházi, hétfői Ml. harmóniai hangversenyen a szegedi szimfonikusok élén a Zágrábból érkezett vendégkarmester, Igor Gjadrov mutatkozott be. heben kifogástalanul egyszerre belépni. (Például a mű indításánál.) Viszont néhány szép részletmegoldást is produkáltak a muzsikusok. Például a harmadik tétel trió részében, ahol a téma — a kürtirodalom egyik legnehezebb részletének — puha, légies megszólaltatása — a rebbenésnyi intonációs megbicsaklást elfeledve — szép volt. Brahms A-moll versenyműve hegedűre és gordonxára Op. 102. előadása már silyett csupán a dinamikai kerÁebbnek"bTzönyuít. BárMJÍlfS; - • - sorra tűzése esetén fokozott az elvárás a művésszel szemben. Igor Gjadrovnak nem sikerült ezt a várakozást maradéktalanul kielégítenie. A te az interpretáció a mü szellemében fogant felvillaKiss András (hegedű) és Onczay Csaba (gordonka) — művészi vérmérséklete, elányozó töltést, az előgdómü- adój stj,usa éstónusa „em ES teljesen egyezik meg, _ ami pedig igen szerencsés lenne e versenymű megszólaltatágyét, azt a magával ragadni ... __. . . . tudó varázst, amely képes az grandiózus mu tartalma az _j_,f „„„,•.„„ __ „_.,„» - — érzelmek végtelen gazdagsá- oldali ró 8ánáL °nc*,y »«"peram».«¿f » szepsegekei uj oldalukról tumnsabb intuitívabb, érzése megvilágítani, vagy talan gát követeli meg, a gyöngéd segtöl az erélyig, a gyásztól nyebb, mig Kiss fölényesebaz örömujjongásig. Gjadrov méS ismeretlen mélységeket ben. kissé kívülről közelit a feltárni. A karmester mozgá- zenéhez. Am még így is, főtolmácsolásának kontúrjai nem voltak igazán világosak, kontrasztjai nem éltek eleve* £ differencialt."ertnek nen. Hiányzott a szenvedelyes indulatok tüze. A bee- vetkezmenye, hogy a zenekar iemes élményt nyújtott, thoveni haroizmus magasz sa sem volt eléggé érzékeny ként a második és a harmadik tétel lírai melegsége, illetve virtuóz frissessége kelKOnem is tudott minden esetBerényi Bogáta Egy szál piros szegfű Nyugdíjas pedagógusokat köszöntöttek Kovács Józsefné, Krasznai lószloné, Pukánszky Béláné, Néhány éve Bán János fejet hajtok előttük. F.gyszavazatszámlálós müsorá- teszt azért, mert megérdemban, a Hatvanhatban a ma- lik, másrészt pályájuk ki- Szalay István. Szalay Ist gyar vasút helyzete volt te- tartó leértékelődésének vánné és Tört Jánosné rítéken. Ezen a televíziós saolid kompenzálásaként, eszmecserén részt vett Mol- Xegnap a Bartók dova György is. a vasutas Nüvelődcsi rtportkötet aki szerzője, többszöri kérésre sem le felszólalásaikor. Azt mondta, ö a vasutasokról csak állva beszél — tisztele te Az ünnepség rendezői a külsőségekre is nagy figyél, met fordítottak: kisiskoláKozpontban s()k sorfala f<1gadta az klós ül rtnd^U meghatd Ínn^Z pedagógusokat és a fekiiu" gen is a megkülönböztetett risztelet érzésével vettem részt Idős, nyugdíjba voieléül Én a oedauóau- T"11 • .t?"ítókat. tanároka^ beszéd, kis műsor. majd jeieui. c-n a peaugogu kaszontott a varost tanacs ^.„JJJ. sokkal vagyok igy, gondo- művelődési osztálya és a latban mindig felállók avagy pedagógus szakszervezet. Tizenheten vették át azt a •szí telit teremben egy-egy szál piros szegfűt kaptak a jubilánsok. Volt köszöntő Miről ír a Pedagógiai Műhely? Nehéz eldönteni, hogy gépre írt általános iskolai késve jelent-e meg a Csöng- matematikai feladatokat rád ímegyei Pedagógiai Inté- mutat be. A szerző Fekete zet kiadványa, a Pedagógiai Józsefnéval közösen Ázsia Műhely, avagy a hazánkban éghajlata Primo személyi megszokottnál gyorsabban számítógépre címmel közöl látott napvilágot. A külső ismertetést, boritón ugyanis 1986/4. a tá- A szaktárgyi alkotó munjékoztató jelzés de a kiad- ikaközösségek tevékenységévány tartalmában eligazító röl Bába Károlyné, Borthaubevezető alatt már ez sze- ser Antalné, Bálint István, repel: 1987. június. Kevésbé Jámborné Balogh Tünde, eldöntendő kérdés, hogy Udvarhelyi Ferencné és Szehasznos-e a tartalom, ugyan- pesy Kornélné számol be. is a megye szinte mindegyik Külön fejezet veszi számba gyakorló pedagógusához szól a megyénket az 1985—86-os a Műhely asszeallítása. tanévben folytatott iskolai A videó- es szamitástech- körleteket. Egy másik rész nika alkalmazasának számos r,jviden bemutatja a közeioldalát mutatják be a ctk- múltban született pedagógus kek szerzői. A csongrádi újításokat. Borbola István a Sághy Mihály Szakközépis- Szoged-Tarjánvárosi IV. kóla. Szakmunkásképző In- szamú általános iskola ínnotézet és Kollégium zártláncú val,las tevékenységéről Névideuronds/.orol írja le Jo7ia m .... ,, , , , . Irtván és Mulad, lm re. Pus- meth Á0ltan a ^ptnku kás Albertné Primo és történelemoktatás néhány új Commodore • 10 us számító vonásáról irt. Elhunyt árpádfalvi fádok) István Életének 72. évében el- jainak sorába, s ezt köhunjjt Arpádfalvi (Adok) vetően aktív részt vállalt a István, a munkásmozgalom választási agitációs harcokismert szegedi alakja. ból, a különböző megmoz1915. május 5-én született, dúlások szervezéséből. A szegényparaszti családból A felszabadulási köveszármazó fiatalember elemi tóén is hű maradt elveihez, iskoláinak elvégzése után 1946-tól 24 éven át nyugfodrásztanuló volt, de hiába díjba vonulásáig a rendőrszerzett bizonyítványt, szak- ség dolgozója, s mint az májában nem tudott elhe- MDP, ilieve az MSZMP taglyezkedni. Ezért a felszaba- ja sokat tett a pártmunka dulást megelőző időszakban területén is. Életútját páraz Üjszegedi Ládagyárban tunk és kormányunk több dolgozott. magas kitüntetéssel ismerte Karián bekapcsolódott a el, így többek közt tuLajmunkásmozgalomba. 1933- Honosa volt a Szocialista ban már ifjúmunkás bará- Hazáért Érdemrendnek, a laival rendszeresen látogatta Felszabadulási Jubileumi a szegedi munkásotthon Fmlékéremnek és a Haza rendezvényeit, tagja volt a Szolgálatáért Érdemérem munkásdalárdának, az ifjú- arany fokozatának is. munkás színjátszó csoport- Arpádfalvi (Adok) István nuk, es a Munkás Testedző temetéséről később történik Egyletnek is. A sokoldalú intézkedés, fiatal 1935-ben lépett a MSZMP Szeged Városi Sz/iciáldemokrala Pórt tag- Bizottsága fogadás is. A legszebb pillanatokat a forgatókönyv határait átlépő három idős , tanitó szerezte kollégáinak, díszoklevelet, amely eriekes. akik pedagóguspályán tartalmas pályájuk jelkepe ¿léRekröl szépen, szép emlekeztetoje egy- meghatóan ^ ünnepst'g en' külön érdekessege volt. hogy Rubin oklevelet Zentay sí arany oklevelet kapott Ferencné, vas oklevelet Re- i>zalay István ne mellett ményik Istvánná, gyémánt Matusik Sándor osztályyeoklevelet Hasdell Dénesné, zetö az édesanyát, a rubin Palásti Lászlóne és Rudisch okleveles Zentay FerencFerencné kapott. Arany ok- nét is köszönthette. A Zenlevelet vehetett át Ágoston tay családban a helytállás György né, Bugyinszky Ka- és a hűség mintája, példarolyné, Czirak Albertné. Hajdú Pálné. Karácsonyi Ixtvánné, Kovács Almosné, képe minden bizonnyal pedagógus edesanya volt D.I. Koreai művészegyüttes vendégszereplése Hazánkba érkezett, és kedden megkezdte tíznapos vendégszereplését a Koreai Néphadsereg Művészegyüttese A száztagú ének-, zene- és tánckar elsőként a székesfehérvári Vörösmarty Színházban lép közönség elé, majd azt követően a gödöllői, nagykátai és gyöngyösi művelődési központban mutatja be produkcióját A műsorban koreai katonazenei alkotások és népi motívumokból álló táncok is helyet kaptak A társulat október 9-én Budapesten a Magyari Nephadsereg Művelődési Házában tartja disz előadását. (MTI)