Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

11 Pcntek, 1987. október 2. Vörös, fekete, tarka Ha manapság a csökkenő tehénlétszámról, és a növekvő tejtermékfogyasztásról hallunk, felmerül bennünk a kérdés: hogyan lehetséges mindez. Kézenfekvő magyarázat csak egy van: egy tehéntől több tejet fejnek. Csakhogy ez nemcsak a szándékon múlik, hanem a képességen is. S a képesség alapja egy vagy több jól bevált fajta vagy keresztezés. A honfoglaló magyarok szürke gulyáiból ma már alig akad mutatóba, de ezek megőrzése a későbbiekben, egy esetleges új nemesítési irány alapfeltétele lehet. Századunkban egészen a hetvenes évekig a svájci szimentáliból kialakult magyartarkát tartották nagyüzemben és kisgazdaságban egyaránt. A jó húsformák mellett a tej termelése is elfogadható volt. A gazdaságos termelés viszont további hozamnövelést igényelt, s ez a régi módon már nem ment. A kettős hasznosításról 'két irányba indult el a szakosodás, tejelő és hústermelő fajták kitenyésztésével. A tejtermelés felfuttatását jórészt az Észak-Amerikából behozott vörös- és feketetarka Holstein-fríz állománynak köszönhetjük. Keresztezéseik ma már az összes tehénlétszám kétharmad részét teszik ki, s másfél évtized alatt a magyartarka arány tizedére. 9 százalékra csökkent megyénkben. Az 1972-es 2357 literes tehenenkénti tejhozam 1986-ra 4520 literre növekedett. Így a kismértékű létszámcsökkenés ellenére a tejipar ebben az időszakban megduplázhatta a felvásárolt mennyiséget. A kötetlen, fejőházas technológia bizonyult a legtakarékosabb és egyben célravezető tartásra ódnak. Tíz üzemben 11 ilyen telep működik, s három most épül. Így az állomány felét már ilyen korszerű körülmények között tartják. Megyénk tejtermelő téeszeiben tavaly száz forint költség 31 forint eredményt hozott, s ez már országosan figyelemre méltó teljesítmény. Jelenleg a nagyüzemi állomány 20 százalékát teszi ki a húsmarha. Ezek zömmel magyartarka. Hereford, Limusin és Lincoln Red keresztezések. A fajtaváltás ilyen üteme igen nagy felelősséget ró a kutatókra, tenyésztőkre. Az egyedenkénti különbségek, jó tulajdonságok kiaknázása magas fokű szelekciós fegyelmet követel. A tenyészállatok kiválasztásában a származás és rokonság mellett az állat saját, és az ivadékok tulajdonságait egyaránt mérlegelni kell. A törzskönyvezés a tenyészértéket kifejező alapadatok megőrzésének bevált módja. A legtöbbet ígérő genetikai kombinációk kiválasztására jövőre már a számitógépet is felhasználják a Csongrád Megyei Állattenyésztő Állomás szakemberei. Nem szabad előfordulnia, hogy egy-egy genetikai hiba csak később, több ezer utódon derüljön ki. A mesterséges megtermékenyítés elterjedt gyakorlata után már az embrióátültetés jelent újdonságot. Ez a módszer további forradalmi változások ígérete. A szakmai színvonal emelését segíti, hogy Hódmezővásárhelyen megkezdődött az állattenyésztő üzemmérnökképzés. A Szegedi Akadémiai Bizottság tegnap, csütörtöki kibővített ülésén a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás tanácstermében Bálint János, a Csongrád Megyei Állattenyésztő Állomás igazgatója egyebek között ezeket a gondolatokat ismertette a hallgatósággal. Ezt követően Rácz Zoltán megyei szakállatorvos az időszerű szarvasmarha-egészségügyi kérdésekről szólt. T. Sz. I. Tanfolyamok az új adórendszerről Az új adórendszerről kezdődtek tanfolyamok a Szövosz Továbbképzési és Oktatási Központjának szervezésében Budapesten és vidéken. Két hónap alatt a fogyasztási, lakás- és takarékszövetkezetek több mint ötezer munkatársa vesz részt a háromnapos továbbképzésben. A hallgatókat a Pénzügyminisztérium, a Szövosz és a fogyasztási szövetkezetek megy.ei érdekképviseleti szervezetének, a Mészövöknek a munkatársai ismertetik meg a fogyasztási szövetkezeteket érintő, az új adózási formákkal. A Szövosz budafoki továbbképző intézményében a •szövetkezetek felsőbb • vezetői szerezhetik meg a szükséges ismereteket. A szövetkezeti részlegvezetők, valamint a szakmai irányítók tanfolyamát a megyei Meszöv-központökban rendezik. Felerősödött a lakossági pénzmozgás Prémium a betétekre A tartós lekötésű lakossági betétek után az 1987. októben l-jétől 1988. december 31-ig terjedő időszakra egyszeri, évi 3 százalékos prémiumot fizetnek a pénzintézetek — jelentette be Radnóczi János, az Állami Bankfelügyelet vezetője csütörtökön, a Pénzügyminisztériumban megtartott sajtótájékoztatón. Ez a prémium azokra a betétekre jár, amelyeket tartósan, legalább egy évre kötöttek le, s jogosultak a betéti szerződés szerinti kamattérítésre. így kamatkiegészítő prémiumban részesülnek az egy, a kettő és a három évre lekötött könyves- és csekkszámlabetétek, a takaréklevelek, az ifjúsági takarékbetétek, a lakástakarékossági, valamint a nyugdij-előlakarékossagi betétek. Nem jár azonban prémium a látra szóló és az átutalási betétek, a KST-, illetve a nyereménybetétek, az iskolai takarékbélyegek, valamint a gazdasági munArányváltozások a lakásépítkezésekben A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában KSHkiadvány jelent meg a lakásépítés területi eloszlásának legjellemzőbb adatairól. A kiadvány szerzői megállapítják, hogy az 1976 és 1990 közötti második 15 éves lakásépjtési program első évtizedében 1976—85 között több mint 800 ezer új otthon épült fel az országban, s ezzel a terv időarányos része teljesült. Ám ezt a programot a népgazdaság teherbíró képességének csökkenése mellett kellett végrehajtani. Ezért jelentősen módosult a lakásépítési erőforrások összetétele. Tavaly az állami erőből épített lakások aránya egyharmada volt az 1980. évinek, s ezt a mérséklődést a magánerős lakásépítés emelkedése sem tudta teljesen ellensúlyozni. A nagyobb városokban az átlagot meghaladóan csökkent a lakásépítés. A megyék lakásépítkezései kiegyensúlyozottabbak. A VI. ötéves tervben ezer lakásonként éves átlagban 6— 7 lakást adtak át, a legtöbbet Hajdú (8,6) és a legkevesebbet Vas (5,4) megyében. Ennél dinamikusabb a lakásépítés a nagyobb városok körzetéhez tartozó településcsoportokban, vagyis a 32 agglomerációs övezetben. Ezekben a körzetekben él az ország lakosságának több mint hatvan százaléka, s ezek településein épült fel 1981 és 1985 között az összes űj lakás 67 százaléka. A legnagyobb fejlődést érte el az ezer lakosonkénti évi 9 lakás építésével a szegedi, a nyíregyházi, a debreceni és a balatoni agglomerációs településcsoport. Kedvezőtlen viszont, hogy tovább csökkent a lakásépítés intenzitása a gazdaságilag elmaradt térségekben, ahol az ország lakosságának 3,9 százaléka él: 1981—1985 között az összes új lakásnak mindössze 2,6 százaléka valósult meg e körzetek településein. Az elmaradt települések 25 százalékán az utóbbi hat évben egyetlen új lakás 6em épült. Különösen magas a nem fejlődő települések száma Baranya, Borsod és Zala megyében. összességében 1981 és 1985 között az ország lakásállománya hat százalékkal nőtt, az átlagosnál jobban a vidéki városokban és valamivei szerényebben Budapesten. - ' •••jVwsH'!'»%• < JS»ís kaközösségek, a polgári jogi társaságok és a gazdálkodó szervezeteknek nem minősülő jogi szervezetek csekkszámla-betétei és a gépkocsivásárlásra befizetett előleg után. A prémium a már betétben lévő, valamint — akár az eddigi megtakarítások kiegészítéseként, akár új betétként — 1988. június 30ig elhelyezett, s 1988. december 31-én még bent lévő öszszegek után jár. A prémium összegét az 1987. október 1je es 1988. december 31-e kÖZÓtti 15 hónapra időarányosan számolják cl. Így a már október 1-je előtt elhelyezett betét után a jövő év végére összesen 3,75 százalék prémium illeti meg a tulajdonost a normál kamaton felül, míg az időközben elhelyezett betétek esetében csak a 3 százalék időarányos része. A prémium után a betét tulajdonosának nem kell adót fizetnie. Az intézkedés célja a lakossági megtakarítások ösztönzése, a jövő évi fogyasztói áremelések hatásának ellensúlyozása. Mint a pénzintézetek jelen lévő vezetői elmondták, a jövő évre tervezett gazdasági intézkedések hírére a nyáron felerősödött a lakossági pénzmozgás. Voltak akik a betét formáján változtattak, kedvezőbb kamatozású megtakarítási lehetőséget keresve, mások értékesebb vagyontárgyakba fektették a pénzüket. Ez a folyamat tükröződött abban, hogy a takarékbetétek összege az év első nyolc hónapjában csak 7,8 milliárd forinttal nőtt, szemben a múlt év azonos időszakában elért 13,6 milliárdos gyarapodással. Ugyanakkor viszont augusztus végéig 5,3 milliárd forinttal nagyobb értékben vásárolt kötvényt a lakosság, mint egy évvel korábban, s a takarékszövetkezetek részjegyállománya is l milliárd forinttal emelkedett. Az egyszeri prémium kifizetése a takarékbetéteknek mintegy 80 százalékát érinti, s körülbelül 6-7 milliárd forint terhet jelént az államkasszának. Ugyanakkor ez a bizalom erősítésének olyan eszköze, amely feltétlenül megéri a többletkiadást — hangsúlyozták a pénzintézeti vezetők. A sajtótájékoztatón elhangzott az a kérdés is, hogy miért csak egyszer részesülnek prémiumban a betéttulajdonosok. A mostani intézkedéssel, csak a jövő évi, a korábbi évek átlagát jelentősen meghaladó áremelkedések hatását kívánják ellensúlyozni. Mivel az azt követő években a kormányzat már ennél jóval alacsonyabb Inflációval számol, a megtakarítások ösztönzéséül más formákat Választanak: új lehetőségekkel. kedvezőbb kamatozású megtakarítási formák bevezetésével kívánják majd vonzóbbá tenni a lakosság körében a pénzbefektetésnek ezt a módját. Salgótarjánban található az európai vonatkozásban is igen ritka, föld alatti bányamúzeum, amelyet több mint húsz éve nyitottak meg, egy megszüntetett, régi bányában. A 280 méteres József-lejlősaknában mutatják be a szén keletkezését, a különböző vágatbiztosításokat, a múltban! és jelenlegi széntermelés módjait, a különféle munkaeszközöket Ki segít ? A

z egyik vidéki élelmiszer- és vegyiánj-nagykereskedelmi vállalat jelentősen túlköltekezett tavaly Több bért fizetélt ki a dolgozóinak, mint amennyit a szabályozók a hatékonyság javulásának függvényében megengedtek volna Tette ezt azért, mert hallatlanul feszüli volt a belső hangulat a kereskedelem hagyományos kerese(elmaradása miatt. Tette azért, mert a raktárakba, boltokba már alig tudott új munkásokat találni, és a régiek közül is mind többen kérték el a munkakönyvüket. Pszichikai kényszerként hatott a füszértesekre, hogy a környező kereskedelmi vállalatok is magas béremelési indexeket tudtak kimutatni. A megalapozatlan béremelést büntető adó terheli, gazdaságunk iránytűt szerint. Kellett volna fizetni a példánkban szereplő cégnek is vagv 5 milliót. Ekkora összeget pedig az alacsony árrésekkel, nagy szállítási költségekkel és magas rezsijű boltokkal nehéz kigazdálkodni. A vállalat vezetése protekciót keresett Ügy hitték, meg is találták emberüket, egy főhivatal főosztályvezetőjében. A fővárosi ember írt is levelet a halóságnak, hogy lojalitásból mondjon le a kereskedők millióiról. A hatóság pedig tanácstalan volt. Nem tudta etrvből eldönteni, hogy az aláíró jogosult-e ilyen utasításra vagy kérésre. Egy idő után kiderült, nogy nem. S a kereskedelmi vállalat kénytelen volt a zsebébe nyúlni, illetve a bankhoz fordulni kölcsönért, hogy előlegezze meg számára ezt az összeget. Gazdaságunk tisztázatlan viszonyrendszerére jellemző az előbbi eset. Politikai és állami szervezetek, fontos pozícióban dolgozó — esetleg teljesen más feladattal megbízott — emberek kapcsolódtak be már az össznépi kijárásos mozgalomba. A korrupciónak finomabbnál finomabb változatai és szövevényei alakultak ki. Egy-egy ügy elintézéséért a legritkább esetben járt konkrét pénzösszeg készpénzben. Sokkal inkább a valamit valamiért viszonzásaképpen, üzletek köttettek és köttetnek. Aztán, hogy valamikor a személyes anyagi haszon is megjelenik, az sem kétséges. Ha valaki előnyt ér el a vállalata számára, nem jogosan számíthat-e célprémiumra, rendkívüli és rendes jutalomra? Büntető adó és rendes befizetési kötelezettség alól a kibúvót megtalálni egy túlszabályozott gazdaságban egyáltalán nem bonyolult feladat. S ha mindezt még megspékelik egy túlontúl rosszul értelmezett tekintélyelvvel.. Nagy naivitás lenne azt hinni, hogy ezen a területen az általános forgalmi adó törvénybe iktatása után — 1988. január elsejétől —, mindenki teljesen új életet kezd, és semelyik vállalatnál nem gondolnak tóbbé az „elvtársi kapcsolatokra". Nemcsak hogy gondolnak, de határozottan tesznek is ezek kialakítása, felélesztése, vagy éppen melegen tartása érdekében. S egészen bizonyosan: lehet még ezen a csatornán előnyökhöz jutni az új esztendőben is. Hogy menynyi lesz az ilyen umbuldákból? Remélem, mind kevesebb! Visszaszorításuk határozottságán gazdaságot változtató országos elszánásunk sikere is múlik. Bajban van egy könnyűipari nagyüzem. A racionalizálásra vannak mar néhány hónapos tervek. Csakhogy a megvalósításukban alig akar valami történni (Ugye, ismerős valahonnan ez az állapot?) Fontos lenne a túlzott létszám gyors és radikális csökkentése Erre sem tudják a vezetők elszánni magukat. Várnak. A jövő évben belföldi eladásaik lényeges növelésébe menekülnének. Ezt a reményt azonban semmilyen gazdasági realitás nem indokolja. Ugyanis a kormányprogram a következő 3 évben a hazai fogyasztás jócskán érezhető visszafogását prognosztizálja. A különböző árucsoportok forgalma pedig, ugye bár, különbözőképpen reagál a reáljövedelmek apadására. A ruházati cikkeket az egyszázalékos csökkenés több százalékkal veti vissza, több ország tapasztalatai szerint Mert ugyebár, a kicsit megnyúlt, tavalyi pulóvert azért még az idén is viselni lehet ha szűkös az év egyéni bevétele. Szóval, a könnyűipari cég vezetői hangoztatják is, hogy majd segít az országgyűlési képviselőjük bajaik gyógyirének megszerzésében. Pedig — bármily hihetetlen — a megnevezett vezetőnek nem volt és nem is lesz eszköze a kívánt .előnyök megszerzéséhez. M

a akadnak vezetők, akik azt a véleményüket is elmondják — négyszemközt vagy félig-meddig nyilvánosan —, hogy a tömegeknek az akarata majd letöri a radikális intézkedések erejét. Indulatokkal nem lehet rendbe tenni a magyar gazdaságot. Alig megszületett elképzelések elleni szurkolással sem. 1972-ben. a reform visszafogásának idején, a szóbeszéd bizonyos „csepeli spontán megnyilvánulásokról" szólt. A történelem számtalanszor bizonyította, hogy a demagógia is képes hangulatkeltésre. Gazdaságunk és társadalmunk jelenlegi állapotában szükség van a vitákra. Erveknek, álláspontoknak a korábbinál lényegesen élesebb ütköztetése elengedhetetlen. De ezeknek, az ország jövője érdekében, a nyílt küzdőtéren kellene szembesülniük. Hangulatkeltéssel manőverezni ma, 1987-ben — enyhén szólva — nem sportszerű dolog. Bólé István Kőolaj- és földgázipari vándorgyűlés Csütörtökön Keszthelyen megkezdődött az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kőolaj, földgáz és víz szakosztályának XX. vándorgyűlése. A vasárnapig tartó konferenciát a hazai szénhidrogénbányászat megindulásának 50. évfordulója jegyében rendezik mintegy 400 hazai és 180 külföldi szakember részvételével. A megnyitó plenáris ülés után három szekcióban folytatódott a vándorgyűlés. A hazai es külföldi resztvevők összesen 68 előadást tartanak a legfrissebb Kutatási, művelés tervezési és fel dolgozási eredményekről J a ,,. * „ f jt