Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

^ VILÁG PROLETÁRJÁfj^éyÉSÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG VILÁG PROLETÁRJ 77. évfolyam 232. szám 1987. október 2., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint n városi tanács vb ülése Tegnapi ülésén számos témát vitatott meg a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga. Közérdeklődésre is jó néhány tarthat számot kö­zülük. Például a Démász szegedi üzemigazgatóságá­nak munkájáról szóló beszá­moló, amelyben — sok ér­dekes téma mellett — nyil­ván a közvilágítás kérdése is szerepelt a legnagyolbb nyomatékkal. Több okból is. Részint azért, mert a téma mindenkit érint, részint pe­dig az ár miatt. Mert amíg 1974-ben a város közvilágí­tásának számlája alig ha­ladta meg a 11 millió forin­tot, 1986-ban ez az összeg már megközelítette az 58 milliót, az idén pedig vár­hatóan eléri a 67 millió fo­rintot is. Az adatok nyilván elgon­dolkodtatóak. A város által fizetett összegek ilyen je­lentős emelkedése azonban nem kizárólag az áremelke­désekből eredeztethető, ha­nem abból is, hogy az utób­bi egy-két évtizedben jelen­tősen javult s minőségileg változott — előnyére — a szegedi közvilágítás. Ezt elé­gedetten állapíthatta meg a testület, egyben elismerve az áramszolgáltató kiemel­kedő munkáját is. Való igaz, hogy más városokkal összehasonlítva is jó a sze­gedi közvilágítás minősége és üzembiztonsága, amihez a folyamatos ellenőrzés is hozzájárul. így is felvető­dött azonban a további fej­lesztések kérdése, amelyben A közvilágításról — Árak és ellenőrzések olyan megállapodás szüle­tett, hogy a higanygőzlám­pákat nátriumgőzre fokoza­tosán cserélik le, főként azokon a helyeken, ahol ezt forgalombiztonsági. szem­pontok indokolják. Megvitatta a testület a szegedi tanács vb ipari osz­tályának munkájáról szóló beszámolóját is, főként, ami az árhatósági, árellenörzési munkát illeti. Az anyag meglehetősen nagy vitát keltett, hiszen a változó gazdasági körülmények je­lentősen módosították az osztály tevékenységét. Míg öt-hat évvel ezelőtt munká­juk zömét a tanácsi ipar kézben tartása tette ki, má­ra feladatuk elsősorban a magántermelés és .szolgál­tatás, a kisszervezetek mun­kájának vizsgálata, ellenőr­zése, befolyásolása. Ez utóbbi — mármint a befolyásolás — egyre na­gyobb szerephez jut a fo­gyasztói érdekvédelemben, hiszen a magántevékenység föllendülésével, a kisszerve­zetek számának jelentós emelkedésével, a gazdasági szabályozók változásával sok ellentmondás is megjelent a mindennapok gyakorlatá­ban. Mert igaz, hogy sok te­rületen jelentősen javult a kínálat, de az is tény, hogy A kisszövetkezetek jellemzői Tavaly Csongrád megyé­ben 41 kisszövetkezet dol­gozott, közülük 15 a hagyo­mányos ipari szövetkezeti formából alakult át, a töb­bi pedig új alapítású volt. Az idén eddig tíz újabb kis­szövetkezet megalakítására került sor. Egy kisszövetke­zet — Komplex Ipari, Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kisszövetkezet — megszűnt Az év végéig a Nyersbőr Felvásárló és Értékesítő Tí­már Kisszövetkezet vala­mint az Omikron Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet központját Budapestre köl­töztetik. A kisszövetkezetekre to­vábbra is jellemző a vi­szonylagos tőkeszegénység, a szövetkezeti demokráciá­ban és az önkormányzati munkában való járatlanság. Már azt is eredménynek le­het elkönyvelni, ha köz­gyűléseiket rendszeresen megtartják. Eredménynek Jehet tekinteni továbbá, hogy ha rutinosabban vezetik le az ilyen eseményeket, és az ezeken született határoza­tokat írásban is rögzítik. Egy-egy esetben a gazdálko­dással, a tagsági viszony­nyal kapcsolatos felelőssé­get keményen megfogalmaz­zák. Például az Épületsze­relő Kisszövetkezet kollek­tívája nem megfelelő maga­tartásáért, a gazdasági mun­!ka hiányos végzéséért az el­nökét visszahívta funkciójá­ból. A közgyűlések témája általában csak a szövetke­zet árbevétele, a rendelke­zési alapja és a kifizetendő bére. Nagyon sok helyen még központi termelés sincs. A munkát szétszórtan, szín te az egész ország területén végzik, s így a tagok évente két alkalommal történő ösz­szehívása is szinte lehetet­len. Valamennyi új alapítású kisszövetkezetre jellemző a munkaidő meghosszabbítása a többletkereset elérése ér­dekében, sok munka mellett mozgalmi munkára, vagy közös szabadidős tevékeny­ségre nem marad idő. Pél­dául a felnőttüdültetésben ebben az évben hat kisszö­vetkezet 20 tagja vett részt. Ez a kisszövetkezetek fog­lalkoztatásban betöltött sú­lyához képest elenyésző. Szakszervezeti helyi csoport mindössze nyolc kisszövet­kezetnél van, összesen 138 fős taglétszámmal. KISZ­alapszervezet sehol sem mű­ködik. Jogsegélyszolgálat munkájáról és üzemi tevé­kenységéről a Kiszöv me­gyei irodájának nincs tudo­mása. A gazdasági változások jelenlegi folyamatából úgy tűnik, hogy az elkövetke­zendő időszakban várható­an újabb kisszövetkezetek megalapítására kerül sor, tehát jelentőségük, tagjaik száma növekszik a követke­ző hónapokban is. B.I. számos esetben jelentkeznek gondok az ármegállapítá­soknál, a szolgáltatások és termékek minőségénél. E tendenciák annál is na­gyobb feladatokat hárítanak az osztályra, mivel a kis­iparosok száma az 1981-es 1426-ról mára 2 ezer 322-re nőtt, s 235 géemká, vala­mint 627 végéemká műkö­dik a városban. A szolgálta­tásokkal, árakkal, termék­minőséggel kapcsolatos és kivizsgálandó panaszok szá ma is jelentősen emelke­dett. (A minőséggel kapcso­latosaké 1980 óta 68 száza­lékkal, az árakkal kapcsola­tosaké 168 százalékkal.) Gya­kori tapasztalat különben — és ez nyomatékosan el­hangzott a testület vitájá­ban is —, hogy nemcsak a termelőkkel, szolgáltatókkal van baj sokszor, hanem a megrendelőkkel, vásárlók­kal is. Mert szinte ismeret­len fogalom egyelőre nálunk az áralku, amikor is a meg­rendelő előre tisztázná az árat, s olcsóbb megoldást keresne. A leggyakoribb magatartás, hogy az árvitá­ra már csak az elvégzett munka után kerül sor. Mindez tovább neheziti az osztály munkáját A végrehajtó bizottság határozatában egyebek kö­zött kimondta, hogy az osz­tály ügyrendje a megválto­zott fel télelek közepette már nem felel meg a feladatok­nak, át kell dolgozni. Egyút­tal a határozat intézkedett arról, hogy az új vállalko­zókat (magánosokat és kis­közösségeket) a jövőben informálni kell az árkép­zés alapelveiről, mert a vizsgálatok alapján például a magánfuvarozók többsége egyszerűen nem ismeri az ide vonatkozó alapelveket. Az is fölmerült, hogy van­nak jelek: egyes szervezetek kísérleteket tesznek árkar­tell létrehozására, amit vi­szont a magyar törvények taxatíve tiltanak. Ezekben az ügyekben is elkeli járni a jövőben. E sokféle szem­pont alapján fölmerült teg­nap, hogy a tanácsnál az első fokú iparhatósági ellen­őrzés feltételeit (beleértve a minőséget, a fogyasztói ér­dekvédelmet, az árellenör­zést stb.) új, koncentrált szervezeti megoldásban kell esetleg kialakítani. Megtárgyalta még a vég­rehajtó bizottság a közterü­let-felügyelet munkájáról szóló beszámolót is. úgy ér­tékelve a fejleményeket, hogy a felügyelet munkája egyre inkább megfelel az eredetileg kitűzött céloknak. Témaként szerepelt a tegna­pi ülésen Szeged húsellátá­sa — beleértve a kereske­delmet is. E két témára la­punkban később visszaté­rünk. Küldöttség utazott Kínába A Kínai Katolikus Papi Hazafias Társaság meghívá­sára. Pataky Kornél győri megyéspüspök vezetésével, csü­törtökön a Kínai Népköztársaságba utazott a római ka­tolikus egyház küldöttsége. A delegáció tagjai között van Ili ró Imre, a katolikus papi békemozgalom főtitkára, az Eli.öki Tanács tagja. A küldöttség Pekingen kívül több más városba is el­látogat, ismerkedik a kínai katolikus egyház életével. Brit államminiszler látogatása Horn Gyula külügyminisz­tériumi államtitkár meghí­ivésára szeptember 27. és október 1. között hivatalos látogatáson hazánkban tar­tózkodott Dávid Mellor brit külügyi államminiszter. A brit vendéget fogadta Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára Jövőre hazánkban Leszerelési tanácskozást tartanak Hazaérkezett csütörtökön Horváth Eva, az Országos Bcketanács fótitkára, aki részt vett Genfben a nem kor­mányközi szervezetek leszerelést bizottságának ülésén. A tanácskozáson a fejlesztés és leszerelés kérdéseiről cet dczelt ENSZ-világkonferencia tapasztalatait vitatták meg. A következő, rendkívüli leszerelési ülésszak előké­születeinek helyzetéről is tájékozódtak a tagszervezetek képviselői. A tanácskozás résztvevői — az OBT javaslatát elfogadva — úgy határoztak, hogy a bizottság legközeleb­bi ülését, 1988-ban, Budapesten tartja. Kezdődhet a gyógy-idegenforgalom Átadás elült a SZOT­A SZOT-gyógy üdülő Gyapjas Pál utcai, homlokzati része A Tisza bal partján; a ter­málfürdő mellett a Gyapjas Pál utca és a Jankovich utca által határolt területen 250 millió forintos költség­Ijel a SZOT gyógyszállót épített. Az üdülőt néhány hét múlva, november 11-én birtokba vehetik a ven­dégek. Ez a dátum Szeged életében azt is jelenti, hogy megkezdődik a g.vógy-idegen­íorgalom. ¡A város régóta vár erre a percre, hiszen adottságai fél évszázada is­mertek, az első meleg hő­forrás a 20-as években buk­kant fel. Várható, hogy a gyógyszálló átadásával és Inépszerüségének országos kiterjedésével hamarosan más beruházók is jelentkez­nek és kihasználják Szeged természeti körülményeit. A 300 személyt fogadó, 150 szobás intézménynek már igazgatója is van Har­matos József személyében, aki korábban az szmt osz­tályvezetője volt. A direk­tor tájékoztatta lapunkat arról, hogy megkezdődött a visszaszámlálás, a szállodai résznek kulcsátadása meg­történt, elkészült a konyha, amely 600 adagos lesz és az étterem, ahol egyidőben mind a háromszáz vendég helyet foglalhat. Jelenleg a földszinten a kiszolgáló lé­tesítmények burkolását vég­zik a Délép munkásai é* építik a fürdőrészt. Itt némi •csúszást az okozutt, hogy időben nem érkeztek meg exportkorlátozás miatt a holland csempék. Aki n Gyapjas Pál utcai főbejára­ton az előcsarnoka belép, már gyönyörködhet a siklósi márványban, a lambériázott társalgó, presszó rendkívül szép esztétikai megjelenésé­ben. A 120 személyt befo­gadó presszót a szegediek is igénybe vehetik, napköz­ben harmadosztályon, este másodosztályon működik. Rendkívül elegánsak a la­kószobák, a kanizsai bútor­gyár speciális, kifejezetten a SZOT-szálló részére gyár­tott berendezésekkel sze­relte fel. Minden szobában lesz tévé, amelyet a helyi Videóláncra is kapcsolnak. A végszerelésen dolgozó több szegedi vállalat szív­ügyének tekintette, hogy a módosított, tehát a novem­beri határidőre elkészüljön az épület és a vendégek zavartalanul pihenhessenek. Az A 1 kategóriás szálló gyógyászati részlegében két reumatológus orvos és 18 asszisztens foglalkozik a be­tegekkel Három medence áll a vendégek rendelkezé­sére, köztük súlyfürdő is. Fiziko- és balneoterápiai kezelést kapnak a beutal­lak. akik a szomszédos termálfürdőt is közvetlen ¡úton felkereshetik, hiszen ,1ütött folyosó köti írnajd össze a két intézményt. A város első gyógyszállójának 150 tagú személyzete olyan speciális programot is ga­rantál. mint: Újvidékre, Temesvárra kirándulás szer­vezés. A szabadidő kulturált és tartalmas eltöltésének feltételeit biztosítják a kü­lönböző foglalkozásokkal. A kanizsai bútorokat már elhelyezték a szobákbaa «

Next

/
Oldalképek
Tartalom