Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-08 / 237. szám

Csütörtök, 1987. október 8. Sajtsláger Kistelekről Somogyi Károlyrié felvétele Tavaly nyárelő óta a krémfehér sajt legnagyobb közelkrleti vásárlói nem fogadják ezt a terméket. A Csongrád Megyei Tejipari Vállalat kisteleki tejüzemébe felszerelt korszerű gépek kihasználatlanul állnának, ha a szakemberek nem kerestek volna megoldást a kapacitás kitöltésérc. S hogy a pótlás mennyire volt sikeres? Erre a kérdésre választ ad a két újdonságnak, a laskagombás és a paprikasalátás csongrádi sajtkrémnek az idei őszi BNVről hazahozott vásári dija. Képünkön: csomagolják a kenhető sajtot Lengyel delegáció látogalásai A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának meghívására október 5-én, hétfőn Szegedre érkezett a lengyelországi Lódz megyei szakszervezeti tanács elnöke, Mieczyslaw Niedzialek és Henryk Gawryla, a papíripari föderáció elnöke. A delegációt Ágoston József vezető titkár fogadta, majd tájékoztatót tartott gazdaságunk, helyzetéről és a megyei szakszervezeti mozgalom tevékenységéről. A vendégeket fogadta Horváth Károlyné, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára is. Az eddigi programok során a küldöttség tagjai a Szegedi Textilműveknél, a Szegedi Közlekedési Vállalatnál tanulmányozták a szakszervezeti alapszerkezetek munkáját. Ma, csütörtökön a Metripond Mérleggyár és az Alföldi Porcelángyár gazdasági-szakszervezeti tevékenységével ismerkednek. Pénteken a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalatnál vesznek részt tapasztalatcserén. A program az szmt székházában értékelő megbeszéléssel zárul. Félelem az AIDS-től Figarók borotva nélkül Az elmúlt hetekben valamennyi fordász és kozmetikai üzlet — az Egészségügyi Minisztérium értesítése nyomán — körlevelet kapott a Köjáltól. Eszköz- és kézfertőtlenítő szereket sorakoztatnak fel ebben. Határozott utasítás1» sebzést okozó eszközök fertőtlenítése, méghozzá minden egyes vendég kezelése után Betiltatik a szivacs, a púderpamacs, a szappanozópamacs, a timsó és fertőtlenítő rudacska. Tömören, a bórötváláshoz szükséges minden eszköz az üzletekből eltávolíttatik. Az intézkedés oka: az AlDS-fertőzés megelőzése, a fodrász- és kozmetikai üzletek vendégeinek és dolgozóinak vérrel való érintkezésének megakadályozása. A fodrászvállalat igazgatónője, a fodrász szövetkezet elnöke, a Kiosz illetékesei azonnal intézkedtek a kötelezővé tett fertőtlenítő anyagok mielőbbi beszerzésére, hiszen a határozat végrehajtásának határideje: azonnal és folyamatosan. Az azonnaliságnak és a folyamatosságnak csupán egyetlen akadálya van: nincs fertőtlenítőszer. Hogy egészen pontosak tegyünk: a fodrászvállalatnak 15 darab (!) Dezosap szappant és 5 darab 180 Ml-es Kvarternol oldatot sikerült kapnia. Ez a mennyiség a vállalat 7 üzletében dolgozó 75 mestere között osztandó szét. A szövetkezet férfifodrászai, kozmetikusai egyelőre a Neomagnol nevű szerrel fertőtlenítenek, a kisiparosok helyzete még reménytelenebb, hiszen azt a keveset, ami volt, elvitték az állami üzletek. Fertőtlenítőszerek — kivált a fodrászok folyamatos ellátását biztosítandó menynyiségben — még a közeli jövőben sem várhatók. Igaz ugyan, hogy e vészhelyzetben a fodrász szövetkezet elnöke ígéretet kapott az országos anyagellátótól a szerek előteremtésére. Ugyanerre a kérésére a fodrászvállalat igazgatójának a Gyógyáru Értékesítő Vállalattól azt felelték: ez évben remény sincs az előirt anyagok beszerzésére. A mi kérdésünkre a gyógyszertári központ gyógyszpr-gazdálkodási osztályvezetője, Karamán Miklós felelt. A határozatról nem tudtak, csak akkor értesültek róla, amikor a fodrászok kezdtek rendre kopogtatni a szerekért. Mint ahogyan elfelejtették az in tézkedésről értesíteni a gyártó cégeket is. Így pontosan a legilletékesebbek nem tudtak felkészülni a védőakcióra. A rendelkezés egyetlen Dontja volt teljesíthető, öszizegyűjtöttek valamennyi szivacsot, szappanozópamacsot. timsót, fertőtlenítő rudacskát. Megszűnt a férfifodrászatban a 'borotválás. Az egyik legősibb mesterség művelői naponta viselik el a felháborodott vendégek támadásait, s vesztik el kuncsaftjaik nagy részét. * „Meg kell tanulni a betegséggel együttélni" — 'mondják a lélek gyógyítói az élete végéig betegséggel sújtott embereknek. Jobb „használati utasítást" az AIDS mellé sem lehet adni. Tudomásul kell vennünk, uralkodik rajtunk, a megelőzésére tett kísérletek megváltoztatják életünk megszokott rendjét. Meg kell tanulnunk az AIDS rémével együttélnünk, s mivel egyelőre „ő" az úr, nekünk kell alkalmazkodnunk „hozzá". Példának okáért úgy, hogy a férfifodrászatba borotválásra igyekvők viszik magukkal a saját borotvafelszerelésüket. Persze a fodrászok kontra AIDS ügynek ez a könnyebben elviselhető, s tán megoldható, megérthető része, ami pusztán mindenkinek a saját veszélyeztetettségét érző belátásán múlik. A fertőtlenítőszerek, óvó anyagok előteremtése viszont szervezési és pénzkérdés. Logikus, magától értetődő lett volna a határozat kiadása előtt biztosítani a teljesíthetőség feltételeit, jelen esetben a fertőtlenítő anyagot, az egyszer használatos injekciós tüt, netán a gumikesztyűt. Mint ahogyan azt sem ártana tisztázni, hogy a fertőtlenítőszerek minősithetők-e gyógyszernek. Mert ha igen, akkor a fodrászok nem a szinte megfizethetetlen, 3—3,5 millió forintot áldoznák a fertőtlenítő anyagokra — ugyanis a számítások szerint évente ennyibe kerülne az AIDS elleni védekezés — hanem „csupán" eme összeg tizedrészét. Ha nem gyógyszerként juthat hozzá a vállalat, szövetkezet, kisiparos, akkor úgy tűnik, megfizethetetlen, avagy a védekezést biztosító pénz előteremtéséhez emelni fogják a fodrász kozmetikai szolgáltatások — már most nagyon magas — árait. A bajt — méghozzá a halálos kórt — meg kell előzni, s embervédő intézkedésekre szükség van, még akkor is, ha hála az égnek, nálunk nem szedi áldozatait tömegesen a legyőzhetetlennek tuoö vírus. Szimbólumnak tekinthető az AIDS elleni védekezés fodrászatban bevezetett „programja". Félő = ugyanis, az élet más területein is akadályokba ütközik az AIDS-megelőzés pontosan a szervezetlenség okán. Előbb ugyanis a védekezés összes létező feltételeit kellene megteremteni, s aztán betartásukat határozatokkal kötelezővé tenni. A fordított sorrend eredménytelen, értelmetlen, s legfeljebb pánikot kelt. Kalocsai Katalin Panelgyártás, haszonnal A Délép házgyárának működését szinte születése pillanatától kisebb-nagyobb viharok kísérték. Az elmúlt másfél évtizedben gigantikus méretűre nőtt föüzemet nem kerülték el a problémák. A hetvenes évek derekán — a panelépitkezések hőskorában — leginkább a minőséggel volt ' a gond. Megrendelés akkor még akadt bőven, a tömeges lakásépítkezéseket azonban akkor sem sikerült közmegelégedesre kiszolgálniuk. Hol a falak sikerültek görbére, hol az ajtók, ablakok nem nyiltak rendesen, hol a tető ázott be. A minőségi kifogások, garanciális követelesek bárdja mindvégig ott csapkodott a fejük felett. Sokáig azonban elengedhetetlen volt, hogy a tömeges lakásépítés legfőbb bázisa, akár így, akár úgy, de termeljen. A veszteségeket is el lehetett intézni azzal, hogy lakásra szükség van. Mára azonban gyökeresen új helyzettel találták szembe magukat a házgyáriak. Az egykor gyors, egyszerű és gazdaságosnak tűnő termelés mára végképp válságba jutott. Az egykori nagyberuházók — a tanács és az OTP — egyre kevesebb lakást igényel a vállalattól. Az épitési igények a magánerős megrendelések felé tolódtak eh Ezek a vásárlók azonban sokkal inkább odafigyelnek arra, mit kapnak a pénzükért. Míg a nyolcvanas évek legelején a típus lakások százai kerültek ki innen, addigra mára szinte minden épületet egyedileg kell kezelni, ha el is akarják adni. Évi 2 ezer 500 lakással számoltak annak idején, azt is .figyelembe véve, hogy a tenhelés csak: 1700 otthon felett, nyereséges. Ma viszont már annak) is örülnek, ha 1000 lakáshoz valö panelt tudnak eladni évente. De hogyan lehetne mindezt gazdaságosan megoldani? Hiszen elengedhetetlen, hogy nyereséget hozzon ez a vállalkozás (is) a nagyvállalatnak. Az elmúlt hónapokban történt -átszervezések során a házgyár teljes „vezérkarát" kicserélték. A nem éppen könnyű batyut Bárdos Ferenc üzemigazgató. Plavecz Pál termelési és Révész Mihály műszaki főmérnök örökölték. A fiatal, új vezető gárdára annál is inkább nagy feladat vár, 9 Uj vezetés — reálisabb elképzelések mert nem elég rendbe szedni a főüzem szénáját, hanem mindezt gyorsan, hatékonyan kell végrehajtani. Az idő ugyanis nagyon sürgeti őket. Hármukkal beszélgettünk elgondolásaikról, megoldási kísérleteikről és gondokról: — Tulajdonképpen „papíron" itt, a házgyárban, még 6 és fél milliós eredményt termelünk. De mire a központba beér a nyereség, és ott ráteszik a vállalati költségeket, akkorra 11 milliós veszteségbe fordul át — kezdi a beszélgetést az üzemigazgató. — A csökkenő kereslet és a megmaradt nagyobb kapacitás ellentmondását hogyan szeretnék feloldani? — Mindenképpen fel kell készülnünk az épitési igények megváltozására. Ma már nem lehet típus lakásokból nagy mennyiséget értékesíteni. A panelgyártó főüzem termékeinek skáláját át kell alakitanunk. Most már tóbb mint ótven százalékot képviselnek az egyedileg kezelt panelek. Mindezt úgy kell megoldanunk, hogy a jelenleg meglevő eszközeinket, sablonjainkat használjuk fel, kissé átalakítva az új „divathoz", hiszen nincs pénzünk arra, hogy termelési eszközeinket gyökeresen megfiatalítsuk. — A kis szériák viszont a költségeket is megnövelik ... — Igen, de ezt mi nem tudjuk továbbhárítani a vásárlókra, nekünk kell kigazdálkodnunk. A költségcsökkentési törekvések éppen ezért fontos helyet foglalnak el az új vezetés elképzeléseiben. Például a ma már nullára írt sablonokkal sokszor csak egyenetlen felületet tudunk előállítani. Ezt itt, a helyszínen rendbe kell hozni. A kézi munka költsége viszont magas, a vásárlók pedig nem hajlandók elfogadni ezt a plusz kiadást, a tétel minket terhel. — Milyen lehetőségeket rejt még a meglevő, paneles technológia? — A panel továbbra is alkalmas az. építésre, de nem úgy, mint eddig! Meg kell találni azt a technológiát és termékskálát, amiÜnnepre készül az MHSZ Az elmúlt évek során többször is dicsértük az MHSZ Csongrád megyei' munkáját. Joggal tehettük, hiszen szűkebb pátriánkban a honvédelmi szövetség különböző szakosztályaiban országosan, sőt nemzetközileg is elismert munka folyik, sportolóik nem egy Európaés világbajnokságon bizonyítottak már. „Eredményeinkhez méltó módon szeretnénk ünnepelni is" — mondotta a tegnapi sajtótájékoztatóján Palotai Jenő alezredes, az MHSZ megyei titkára. És milyen okból az ünnep? 1948. február 29-én alakult meg az MHSZ jogelődje, így néhány hónap múlva a negyvehedik születésnapra gyűlnek össze aktivisták, tagok és támogatók. Az évforduló kapcsán nagyszabású rendezvénysorozat indul, már most, őszszel. Ennek keretében a szövetség megemlékezik a KMP megalakulásáról, a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójáról, ünnepélyes klubközgyüléseket tartanak az MHSZ születésnapján, befejezésül pedig Pákozdon, 1988. szeptember 29-én ünnepelnek együtt a társ fegyveres erőkkel és testületekkel. E rendezvénysorozat része az a pályázat, melyen képzőművészek, irodalmárok és fotósok honvédelmi tárgyú alkotásait zsűrizik majd. Természetesen, az ünnep jó alkalom arra is, hogy minél szélesebb körben megismertessék a szövetség munkáját, minél több családot vonjanak be a klubok tevékenységébe. E területen egyébként nincs ok a panaszra, hiszen csak az elmúlt három évben 70 új klub alakult megyénkben, és 6 ezerrel nőtt a taglétszám. Végül szóljunk a leglátványosabbnak ígérkező programról: Szocialista hazáért címmel vetélkedősorozat indul, amelynek célja haladó hagyományaink megismertetése, az ifjúság hazafias, honvédelmi és internacionalista nevelésének' támogatása. E vetélkedőbe általános iskolások éppúgy bekapcsolódhatnak, mint a középiskolák tanulói, az MHBZklubtagok, KISZ-tagok, szocialista brigádok, üzemek és intézmények dolgozói, a fegyveres erők és testületek tagjai. A játék alapjául a közelmúltban megjelent Rejtvényújság szolgál. A legjobb megfejtők városi döntőkön vesznek részt (megyénkben ezeket 1988. március 26—27-én tartjak), majd megyei, területi selejtezőkön dől el, kik vehetnek részt az 1988 őszén megrendezendő országos döntőn. A vetélkedő témája: az 1848— 49-es szabadságharc, a magyar függetlenségi törekvések, munkásmozgalmunk kialakulása. népünk legjobbjainak küzdelmei a haladásért, a felszabadulás óta eltelt időszak eredményei, főbb eseményei. Az elméleti felkészültség mellett próbára teszik a versenyzők technikai jártasságát, fizikai edejét is. B. Z. Elektronikus adatrögzítő Blicc-stop elnevezésű, elektronikus adatrögzítő készüléket mutattak be a közlekedési vállalatok szakembereinek szerdán Győrött. A berendezést magyar találmány alapján a Budapesti Műszertechnika Kisszövetkezet a Kisalföld Volánnal közösen fejlesztette ki. A készülék — amelyet az autóbuszok műszerfalán helyeznek el — egyrészt utasszámlálást végez, másrészt komputerkalauzként működtethető Ez azt jelenti, hogy a jegykezelő és ellenőr feladatát is helyettesíteni tudja vei a mai kapacitás kitölthető. — Például? — Próbálunk nemcsak lakóépületekben gondolkodni, hanem rendszerben kezelni a technológiát. Ilyen kísérlet eredménye az új vasbeton garázsunk is, ami bárhol lerakható, és sok célú felhasználást tesz lehetővé. De gondolkozunk azon is, hogy a nem házgyári lakásokhoz komplett vizes blokkot gyártsunk. Az építtetők ugyanis igényelnék ezeket a termékeket. — Milyen irányban érdemes fejleszteni a panelt? — Egyre inkább előtérbe kerül az, hogy hogyan tudunk egy-egy házat „felöltöztetni". Éppen ezért a tartószerkezeteket, a vasbeton vázelemeket bőviteni és tipizálni szeretnénk, míg a homlokzati elemeket inkább az egyedi megoldások felé terelnénk. — A korszerűsítés, termékváltás szempontjai közül melyek a döntőek? — Szűkösek a váltáshoz szükséges forrásaink. Ma még csak a kis ráfordítással megvalósítható fejlesztésekbe ugorhatunk bele, hogy gyorsan, már a fejlesztés következő lépéséhez is kitermeljük a pénzt. Csak íav araszolgathatunk, lépésről lépésre előre. Nagyon fontos az is, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a piaci igényeket. Tehát csak olyan terméket fejlesszünk és gyártsunk, amit el is lehet adni. — A főüzem többi ipari tevékenységénél mi a helyzet? — Minden területen lényeges profilváltásra lenne szükség. Eddig a fém- és faipari tevékenységeinket döntően saját ellátásunkra működtettük. A jövőben szeretnénk több lábra állni. Minden termékcsoportnál meg kell keresnünk, mivel léphetnénk ki a piacra. A korábbi termékfejlesztések azonban a kiugrást ma még' nem teszik lehetővé. Ehhez a munkához valójában csak most fogunk hozzá. Vasipari területen ezután is csak nagyon nehezen tudunk labdába rúgni, mert az ország ki lett stafírozva már ezekkel a termékekkel. A faipari részlegünket viszont szeretnénk jelentősen átszervezni, hiszen itt komoly piaci kilátásaink vannak, akár exportálni is tudnánk ilyen termékekből. Most keressük a partnereket. Vegyes vállalati formában is fontolgatjuk a dolgot. Csak az a gond, hogy egyelőre nincs elég pénzünk felfuttatni ezt a területet, ás az alapanyag-ellátási problémák is változatlanul „élnek". — Jó példaként említik többen a kétéves ablakgyára t! — Igen. A BVK-val létrehozott társulás valóban jó lépésnek bizonyult. Ilyen és ehhez hasonló, jól jövedelmező vállalkozásokon törjük a fejünket. Csak ilyenekbe érdemes belevágni. Ehhez azonban, sok egyéb mellett, idő is kell. Milyen garanciák vannak arra, hogy a házgyár végül is kikapaszkodik a gödörből? Mindenekelőtt fontos tényező, hogy az üzemigazgatóság teljes vezető gárdája kicserélődött. Ok viszont új, a régebbinél sokkal reálisabb, életre valóbb elkéi>zelésekkel állnak most elő. Ügy tűnik, a panelgyártásban meglevő felesleges kapacitásra is akad vevő. Igaz, nem idehaza. Ha sikerül tető alá hozni az üzletet, az első komolyabb sikert is elkönyvelhetik az új vezetők. Bitfai Gábor