Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-05 / 234. szám

VILÂG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 234. szám 1987. október 5., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: I.SO forint stílusok A stílus maga az ember, mondotta egykoron egy okos francia. Nézetének igazát olyannyira nem vitatjuk ma sem, hogy gyakran az emberek öl­tözködési, érintkezési, evési vagy beszédstílusáról al­kotunk messzemenő ítéleteket. Hadd lássam, mit eszel, megmondom, ki vagy — hirdeti a szakmájába feledkező mesterszakács. Amilyen a lábbelid, olyan a lelked — forgatja tovább, szinte a képtelenségig a hétköznapi pszichológus. Szóval ítélkezünk arról a felszínesnek tűnő do­logról, amely azért mélyen a lényegi világba eresz­tette gyökereit, s ezért árulkodó tud lenni, illetve megbízható információt szolgáltathat mindazoknak, akik értik a stílusok nyelvét. Vegyünk például egy piackutatót, akinek az a feladata, hogy a fogyasztói szokások alapján mérje föl a hazai vásárlóerőt. Ki mit vesz, milyen fogyasztói álmok megvalósításáért küzd, mit tart elérhetőnek, mivel fejezheti ki emel­kedettebb státusát, milyen mintákat követ? Legyen az élen álló csoport az, amelyik sokszor nagyon szúrja a szemünket. Ez az elit vásárlók tábo­ra. Érdekes jelenség, hogy — szociáldemokrata foga­lommal szólva '— erősen föléledt bennünk a gazdag­gyűlölet, s ez az épzés a hivalkodóan költekező ma­gántermelőkre zúdul, holott az elit vásárlók csoport­jába leginkább magas iskolai végzettséggel rendel­kező, jó beosztásban dolgozó, az étkezési és higiénés fogyasztást is alaposan szem előtt tartó emberek tar­toznak. Ök azok, akik a művelődési értékek megvár­sárlására ls gondot fordítanak, ám nem ez a legjel­lemzőbb. Lakásuk összkomfortos, nyaralásuk teljes és intenzív. A közvetlenül utánuk következő csoportba az értelmiségi életstílust választó, illetve megvalósító fogyasztók tartoznak. Fiatalabbak az elit csoportba soroltaknál, aktívak az önképzésben és a háztartási fogyasztásban. Céljuk az elit elérése, s ehhez jó Tehe­tőséget biztosit a korszerű igényekhez illó pályavá­lasztás. Fiatal ügyvédeket, közgazdákat, üzletkötőket képzelek ide, no meg a felső vezetésből kiszorulókat és az érettségizett szakmunkásokat Fölülről a harmadik grádicson az a fogyasztó áll, aki az előző életstílusát vonzónak, követhetönek ítéli, de a mintákat csak módosítva, magyarán korlátozva veheti át. A lakás kulturáltsága csaknem olyan, mint az előző két fogyasztói csoportnál, de a művelődési vagy szabadidős tevékenység már erősen az otthon­hoz kötött. Az elit koncertre jár, a mintakövetó le­mezt hallgat, az előbbi nyaralóban tölti a hétvégét az utóbbi papucsban és fürdőköpenyben üldögél a hazavitt munka fölött. De ez nem jelenti azt hogy ne törődne az üdüléssel, kirándulással. E csoport harmadolható: kezdő értelmiségi, jól kvalifikált ipari munkás és tisztességes jövedelmű alkalmazott tarto­zik ide. Mivel a gyerekek fölnevelése, támogatása egyre nehezebb teher, ugyanakkor azonban nagyon szép feladat, hazánkban létrejött a „családsegítő" fogyasz­tási csoport. Itt a legfontosabb érték a család presz­tízse és az utódok képzése, istápotása. Ennek követ­keztében a szülők fogyasztása korlátozódik, de a gyerekeké a fölső mintákat követi. Ebbe a csoportba tartoznak azok, akik nem szereztek diplomát, de gyermekük felemelésével kárpótláshoz kívánnak jut­ni. A kereskedelemnek itt megfontoltan fogyasztó középkorú, vagy idősebb vásárlókkal kell számolnia. Európainak véletlenül sem nevezhető lakásviszo­nyaink kitermelték az otthonteremtést életbiódszinten művelők csoportját. Ugye ismerős ez a típus? Élete középpontjában a ház fölépítése, a lakberendezési tárgyak összeválogatása, az otthonteremtés ezernyi körülményének részletes rendezése áll. Jelentós azoknak a száma, akik szinte menekül­nek komfort nélküli, vagy szűkös otthonaikból, s mir vel jó kapcsolatteremtök, általában összejárnak a hasonló sorsúakkal. Többségükben fiatal munkások ők. akik falun vagy kisvárosban élnek, s még nincse­nek teljesen megrontva a civilizáció elmagányoeitó ártalmaitól. Mert aki megrontódott, az a következő, a kap­csolatszegény csoportba szorult Szomorú, hogy ő kép­viseli az átlagot: mindenből — ételből, ruhából, kul­túrából — közepesen, mértéktartóan fogyaszt, társa­sági életet alig él. Sok közöttük a nö: magukra ma­radt elváltak és özvegyek. A második és harmadik gazdasággal kompenzá­lók nagy táborát alighanem fölösleges leírni. Egy szimbolikusan is fölfogható jelzést teszek csak a mindannyiónkban kirajzolódott képhez: szinte mind­egyik olvas újságot, de folyóiratot, könyvet mérték­kel. Az iskoláikat alig-afig elvégzők, hátrányos szo­ciális és művelődési közegben felnövők igen gyakran kénytelenek leélni életüket a robotolók között. Ez a csoport rengeteget dolgozik, de keveset keres. így fo­gyasztóként is leginkább a vegyesbolti eladó és a csa­pos számíthat rá. H azugok lennénk, ha nem vallanunk be. hogy az elit ellentéteként létezik az elesettek cso­portja. Jellemzőjük: öregség, betegség, tudás­hiány, külterületi lakóhely, szegénység. Fíigyasztásuk a minimális biológiai szinten van. Jól mondotta az a francia. A (fogyasztói) stílus maga az ember. Dlusztus Imre Megemlékezés a Márciusi Front vezetőinek makói találkozójáról " Ünnepség, emléktábla-avatás Az ország demokratikus és haladó erőit egyesítő Márciusi Front vezetői Erdei Ferenc kezdeményezésére 1937. október 3-án Makón, a Korona Szállóban találkoz­tak és egy felhívást fogalmaztak. A történelem által szá­mon tartott makói kiáltvány továbbfejlesztette a márciu­si programot, a társadalom népi demokratikus átalakítá­sát hirdette és sürgette, mivel a magyar nép érett és hi­vatott arra, hogy önmagát kormányozza. A makói kiált­vánnyal az ország lelkiismeretét akarták felrázni, és sze­rették volna felkelteni a nemzet érdeklődését a magyar sorskérdések iránt, amelyeket — a felhívás szövegezői szerint — egy dermedt korszakban, még a szakemberek, s a segíteni akarók sem ismertek. A nagy jelentőségű, ötven évvel ezelőtti eseményről megemlékeztek szomba­ton Makón. Az egész napos ünnepség­sorozatot a Hazafias Nép­front Csongrád Megyei Bi­zottsága a helyi városi szer­vekkel együtt rendezte. Az eseményen részt vettek a r.epfrontmozgalom országos vezetői, élükön Kállai Gyula• a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke és Pozsgay Imre, a népfront főtitkára, valamint a me­gye és Makó város társa­dalmi-politikai életének vezető képviselők köztük Koncz János, az MSZMP megyei bizottságának titká­ra, Szabó G. László, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára. A makói József Attila Múzeumban a Márciusi Front dokumentumaiból emlékkiállítás nyílt, ame­lyet Apró Antal országgyű­lési képviselői, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak tagja nyitott meg. Is­mertette a fel évszázaddal ezelőtti eseményeket, a ma­kói haladó körök tevékeny­ségét. szólt az első népfron­los jellegű lap alapításáról, ami a Maros menti város­ban jelent meg Várospoli­tikai Szemle néven. Felidéz­te a Korona Szállóban ok­tóber 3-án megtartott iro­dalmi este. ahol Erdei Fe­renc, Feja Géza, Illyés Gyula. Kovács Imre. Sár­közi György, Veres Péter olvasott fel műveiből. A Korona Szálló bejáratá­nál Keresztes Zoltán, a ma­kói pártbizottság első tit­kára felavatta azt az em­léktáblát. amellyel a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa megörökítette a ma­kói kiáltvány történelmi emlékét. Ezt követően a 'szálló nagytermében em­lékülést tartottak. Nagy Ist­ván, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnö­ke köszöntötte a résztvevő­ket. Pozsgay Imre megnyitó beszédében rámutatott arra. hogy a mostani üléssel nemcsak a Márciusi Ftont alapítók, hanem a Maros menti város önállósági és függetlenségi szellemű pol­gárai előtt is tisztelegnek. Ugyanis jól össze tudták egyeztetni a haladás és a hazafiság eszméjét. Ennek a szellemnek kialakításában a makói születésű Erdei Fe­itncnek kiemelkedő szerepe volt. A népfront főtitkára hangsúlyozta; itt. Makón látszott meg leginkább, hogv a haza és haladús gondola­tának egybekapcsolásánál milyen jó esély született a kommunisták és mús de­mokraták találkozására. A Márciusi Front meg­újított programja is bizo­nyította, a kommunista moz­galom eszméi nem lehetnek idegenek a nemzeti prog­ramtól. Korábban ugyanis voltak olyan téves hiedel­mek, amelyek szerint a demokratikus magatartást, a haladó gondol kodúst nem lehetett összekapcsolni a hazafisággal. Pozsgay Imre párhuzamot vont az 1937-es mozgalom és az 1848-as for­radalom márciusi célkitű­zései között, hiszen sokféle elvégzendő teendő maradt a múlt századból a magyar társadalomra. A Márciusi Fiontbari tömörülő demok­raták és kommunisták is hirdették, a függetlenségi gon­dolatot az országos szociális létproblémáival ismét össze kell kapcsolni, mert a kö­zelgő és rettenetes veszély­lyel szemben csak így lehet ellenállást kifejteni. Beszé­dében idézte és aktualizálta Erdei Ferencnek a magyar nép alulról építkező önkor­mányzatára tett korabeli javaslatát, mely üzenet a mára is érvényes. Korunk­Lá/.ár Mihály telvelele Az emlcktábla-avatás résztvevői ban a reform csak eszköz lehet a nagy cél érdekében, az önkormányzatra épülő demokratikus Magyarország megteremtésében, egy olyan ország létrejöttében, ahol mindenki gazdának érezheti magát. Az emlékülésen tudomá­nyos előadások hangzottak el. Ser Józó Lajos, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető tanára a Márciusi Ftont szerepéről és jelentőségéről beszélt, Tóth Ferenc, a József Attila Mú­zeum igazgatója Makó. és a Márciusi Front közötti ösz­szefüggésekot tárt fel, Gyórffy Sándor, a Magyar M u n ká.sm< izgalmi M ú zeu m főmunkatársa Erdei Ferenc és a Márciusi Front kapcso­latát elemezte. Az ünnep­ségen határozták el. hogy Erdei Ferenc Társaságot hoznak létre, amely szer­vezet ápolja majd a poli­tikus. tudós és iró emieket, tanításait pedig tovább nép­szerűsíti. Este a népi írók egykori folyóiratának, a Vá­lasznak 1937-ben megtartott makói rendezvénye emléké­rc irodalmi estet szerveztek a Korona Szálló nagyterme ben, á műsort, amelyet a rádió ls közvetített. Mart) György állította össze és Dorogi Zsigmond rendezlc. A Márciusi Front makói kiáltványának 50 év föl­dúló ja előtt tisztelgő ünnep ség ma, hétfőn Gárdonyban folytatódik, ahol felavatják Erdei Ferenc szobrát. Befütöttek 26 ezer családnak Növekvő árak — csökkenő energiafelhasználás Nekem már attól is mele­gem lett, amit a hét végén a Városgazdálkodási Vállalat távhöszolgültaló főosztályán hallottam. Az ugyanis nem újság, hogy a teien töboet kell fizetnünk a melegért, mint tavaly. Ugyanazért a melegért. — A fűtéshez, használati meleg vizhez adott állami tá­mogatást ugyanis csökken­tették, igy a tényleges költ­ségek nagyobb hányada jut a lakosságra az idén. Ezért azonban nem tudunk ..pluszt" nyújtani, mert az energiafelhasználási normák évről évre szigorodnak — mondja Sárkány László fő­osztályvezető. — Az idén is folytatják azt a népszerűtlen gyakorla­tot, amit tavaly vezettek be? — Muszáj. Éjszakánként most is csökkentett fűtést tudunk csak nyújtani. Tud­ják. hogy ez nemtetszést váltott ki, de kényszerhely. zetben vagyunk. A rendelet egyébként módot adna rá, hogv már este nyolckor „ta­karékra" tegyük ft kazáno­kat, s csak reggel nyolckor fűtsünk ismét teljes gőzzel. Mi viszont csak 11 óra után élünk ezzel, hajnali négykor viszont ismét visszaadunk. — Hány lakást kell ellát­niuk meleggel az idén? — Huszonhatezer otthon kényelmét biztosítjuk 360­380 millió forint értékű tüze­lőanyagot égetünk el a télen. Növekednek a költségeink, így aztán csökken a vállalat nyeresége. Mindezt úgv kell kiböjtölnünk, hogy közben a lehető legkevesebb reklamá­ciót szeretnénk magunk mö­gött tudni. Milyen kilátásokkal vág­hatunk neki a hidegebb na­poknak? — Tizenkét-tizennyolc mil­lió forintot költöttünk a fű­tőművek karbantartására. Volt, ahol fel is kellett újí­tani a gerincvezetéket. Odesszában ezért néhány la­kásban csak most fejezzük be a radiátorok cseréjét. Egyébként csütörtökön már el is indultunk a próbafűtés­sel. A hét végén mindenütt melegek voltak a radiáto­rok. Ha felmelegszik az idő, kiállunk, és csak október 15­én indulunk újra. — És ahol hideg marad a fűtőtest? — Akad ilyen is. A nyári karbantartás után elvégeztük a hidoglégtelenitóst. De még maradhatott levegő a rend­szerben. Az IKV-lakásoknál mi, a szövetkezetieknél saját szerelőbrigádjaik végzik el a meleg légtelenítést, hogy ki­fogástalanul működjön a vendszer. Egyébként a két­napi próbafűtésért nem kell fizetni. — És az OTP-lakások. gondjait ki oldja meg? — Erre rai nem vagyunk íelkeszülve. A lakóknak kell szerelőt hivniuk, vagy ma­guknak légteleníteniük. ha nem indul meg a fütes. — Sok vita van abból, hogy milyen meleget kell nyújtani a szarnia ellene­ben . . . — Húsz fok az előirt hö­merseklet. A szegedi távhő­rendszer viszont olyan, hogy akad ennél alacsonyabb es magasabb érték is. Estén­ként, amikor csökkentjük az energiát, lemehet 18 fokra is a lakások hőmérséklete — A meleg vizzel is akad­nak gondok: sokszor csak langyos'. — Sajnos, hiába keringtet­jük, a rendszer hibái mind­untalan kiújulnak. Igyek­szünk evröl evre újra besza­bályozni. A csúcsfogyasztá­si időben nincs is gond, mert akkor gyons a seringes, nem tud lehűlni a víz. — Egyébként sokan félórát is folyatják, ez viszont pa­zarlás. — Pedig a sajat zsebükre megy. A vízmennyiséget ugyanis a házak lakói Közö­sen fedezik. Nekünk csak a melegítésért kel! átaianyl fizetni. Ezért is lenne jo na takarék« jskxxinánai. R G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom