Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

»0 Szombat, 1987. október 31. DM] mQgqzi" POLNER ZOLTÁN Odesszai útinapló Patyomkin-lépcső Némák a gyászba öltözött kövek, fekete éj zúg a parti fákban. Az elszabadult gyerekkocsi nekirohan a tengernek, végigfut a habokon, belecsapódik a Nap vörös korongjába, hogy föllármázza a hajnalt. Aki emlékezni elfelejt, a jövőt is megtagadja. A tündöklő tenger még emlékszik a napra s a tengerre is emlékszik a vér. Harag és szenvedély lobogott itt a köveken, hogy elnémítsa a jajt, letörülje a könnyeket. Nézem a kövek fehér csöndjét: kék csengés száll a város felett. Koszorú a tengeren • Szemben a tenger, a végtelen: díszsortűz helyett hajókürt-zokogás. Lobognak a szegfűk vörös gyertyái az önfeledt napsütésben, szívemnek döntve a gyász. Minden virág a remény csokra, szívdobbanás a halottakra, szemfedő a hősök felett. Lobogjatok csak szegfűk vörös gyertyái az önfeledt tenger bársonyán. Nem múlik el a végtelen vizekről a fény: a hűséget az idő el nem sodorja. Ragyog a távolban egy örökös fehér vitorla. Levegőszennyezési helyzetkép Először az V. ötéves terv célkitű­zései között szerepelt a környezetvé­delem, és 1976 őszén született meg a környezetvédelmi törvény, amely in­tézményesen kíván gondoskodni-az emberi környezetről. Nem is a szó szerinti védekezéssel, hanem a meg­előző, távlati, tervszerű környezet­alakítással. A környezetvédelem szó nem is fe­di pontosan, amit ki akarunk fejezni vele. Hiszen elsősorban nem a kör­nyezetet akarjuk védeni, hanem az ember szempontjából kívánunk ked­vező környezetet teremteni. Vizeink és a levegő tisztaságának biztosításá­val, természeti kincseink, az erdők, az élővilág, a talaj megóvásával. Védték a környezetet évszázadok­kal ezelőtt is. De a védekezést hang­súlyossá az ipar, a mezőgazdaság fejlődése, a gyors ütemű városiaso­dás, a vegyszerek, a gépek, az auto­mobilizmus széles körű elterjedése tette. Hazánk környezeti állapota az ed­digi intézkedések és erőfeszítések, s a több területen elért sikerek ellenére sem kedvező. A VI. ötéves tervben nem sikerült megállítani a környezet­romlást. Ezért is fogalmazza meg a VII. ötéves terv, mint elérendő célt a levegő és a vízkészletek védelmét, va­lamint a hulladékok ártalmatlanítá­sát. Szervezetten és országosan 1970 óta foglalkoznak Magyarországon levegőtisztaság-védelemmel. Mérő­hálózat tartja nyilván a káros anya­gokat kibocsátó objektumokat, és a települések -szennyezettségét. Orszá­gunk levegőtisztaság-állapotát a földrajzi fekvés is meghatározza: a hegyek övezte medencében a nagy távolságról érkező szennyeződéshez saját levegőszennyezésünk is hozzá­járul. Kedvezőtlen körülmény az is, hogy tüzelőanyagaink nagy kéntar­talmúak. A levegőszennyezettségben ugyanis a kéndioxid, a nitrogén­oxidok is a szénmonoxid a döntő té­nyező. A kéndioxid és a nitrogénoxid fele­lős a környezet elsavasodásáért, az egészségügyi, mezőgazdasági és kor­róziós károkért, az erdőpusztuláso­kért. Ezért is született meg 21 ország — köztük Magyarország — megálla­podása, mely szerint 1980-hoz képest 1993-ig minimum 30 százalékkal csökkentik a levegőbe bocsátott kén­dioxid mennyiségét. S előkészületben van a nitrogénoxidok csökkenését vállaló nemzetközi megállapodás is. Országunkban a levegő szennye­zettségéért 40—50 százalékban az ipar, 30—35 százalékban a közleke­dés a felelős. (A fovábbi 20—25 szá­zalék a kommunális és lakossági szennyezés.) Ezek az adatok térbe;n és időben nagy eltéréseket mutathat­nak. Nagyvárosokban például 80—90 százalékot is elérhet a közle­kedés okozta szennyezés (Budapest, Miskolc, Tatabánya stb.), s itt a leg­nagyobb a zajártalom is. A különbö­ző közlekedési ágazatok közül a leg­bűnösebb a közúti közlekedés, amely 85—90 százalékban okozója a közlekedési szennyezéseknek, 10—12 százalék származik a vasút­tól, a többi a légiközlekedéstől. Budapest és aglomerációja, a Sajó völgye, Tatabánya, Oroszlány térsé­ge, a Duna menti ipari sáv, a közép­dunántúli iparvidék, Pécs—Komló és Beremend térsége — Magyaror­szág területének 11 százaléka — sú­lyosan szennyezett levegőjű. S e te­rületen él a lakosság 44 százaléka. Az.ipari üzemek jó része nem ren­delkezik tisztító berendezéssel, ártal­rrfes füsttel, gázokkal, szilárd szennyezőanyagokkal árasztják el szűkebb és tágabb környezetünket. Hiszen a korábbi rendelkezések nem írták elő egyértelműen tisztítóberen­dezés építését. Pótlásuk hatalmas anyagi ráfordítást igényel. Ezért is irt elő ágazatközi célprog­ramokat a kormány a levegőtisztasá­gi akció keretében. S különböző for­rásokból 5 milliárd forintot irányoz­tak elő e célra. Mit lehet, mit kell tennünk? Elsődleges a megelőzés. Hogy az új létesítmények, a rekonstrukciók már a levegőtisztaság-védelmi köve­telményeket kielégítve valósuljanak meg, s a szennyezést megelőző eljá­rások részesüljenek előnyben. Az iparban — különösen a kohászat-, ban, a villamoscnergia- és a cement­iparban — 25 százalékkal kellene csökkenteni a szilárd szennyező­anyag kibocsátást. A gáznemű szennyezőanyagok — a vegyiparban a nitrogénoxid kibocsátás, az alumí­nium- és zománciparban a fluor ki­bocsátás, valamint a büzszennyezés az állati fehérje feldolgozásnál — mérséklésére van szükség. A közlekedés ólommal és rákkeltő anyagokkal, nitrogénoxiddal, szén­monoxiddal szennyezi a levegőt. Ná­lunk ennek okai az elöregedett gép­kocsipark (amely nem energiatakaré­kos és nem környezetbarát) a kultu­rálatlan kezelés és karbantartás (aminek következménye a4 magas üzemanyagfogyasztás, a fokozott le­vegőszennyezés), a javító- és karban­tartó ipar, a szervizszolgálat fejlet­lensége, a tartalékalkatrészek hiá­nya, a túlzott gépkocsihasználat (fe­leslegesen terhelik az amúgy is for­galmas belvárosokat.) Jelenlegi gép­kocsiállományunk 33 százaléka ké­tütemű (magas szénhidrogén kibo­csátás). Január l-jén lépett életbe az a ren­delet, amely szabályozza a közúti gépjárművek szénmonoxid és füst kibocsátásának megengedhető mér­tékét üzembe helyezésnél és haszná­latbari. S bár a jogi szabályozás már él, végrehajtása még várat magára. (Éppen az ellenőrzés következtében felmerülő, javító szervizigény növe­kedéstől tartva). Várhatóan módosítják majd a le­vegőtisztaság-védelem jogi szabályo­zását, bővítve a szennyezőanyagok körét, és emelve a bírságok összegét. KÁDÁR MÁRTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom