Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

»0 Szombat, 1987. október 31. DM] mQgqzi" POLNER ZOLTÁN Odesszai útinapló Patyomkin-lépcső Némák a gyászba öltözött kövek, fekete éj zúg a parti fákban. Az elszabadult gyerekkocsi nekirohan a tengernek, végigfut a habokon, belecsapódik a Nap vörös korongjába, hogy föllármázza a hajnalt. Aki emlékezni elfelejt, a jövőt is megtagadja. A tündöklő tenger még emlékszik a napra s a tengerre is emlékszik a vér. Harag és szenvedély lobogott itt a köveken, hogy elnémítsa a jajt, letörülje a könnyeket. Nézem a kövek fehér csöndjét: kék csengés száll a város felett. Koszorú a tengeren • Szemben a tenger, a végtelen: díszsortűz helyett hajókürt-zokogás. Lobognak a szegfűk vörös gyertyái az önfeledt napsütésben, szívemnek döntve a gyász. Minden virág a remény csokra, szívdobbanás a halottakra, szemfedő a hősök felett. Lobogjatok csak szegfűk vörös gyertyái az önfeledt tenger bársonyán. Nem múlik el a végtelen vizekről a fény: a hűséget az idő el nem sodorja. Ragyog a távolban egy örökös fehér vitorla. Levegőszennyezési helyzetkép Először az V. ötéves terv célkitűzései között szerepelt a környezetvédelem, és 1976 őszén született meg a környezetvédelmi törvény, amely intézményesen kíván gondoskodni-az emberi környezetről. Nem is a szó szerinti védekezéssel, hanem a megelőző, távlati, tervszerű környezetalakítással. A környezetvédelem szó nem is fedi pontosan, amit ki akarunk fejezni vele. Hiszen elsősorban nem a környezetet akarjuk védeni, hanem az ember szempontjából kívánunk kedvező környezetet teremteni. Vizeink és a levegő tisztaságának biztosításával, természeti kincseink, az erdők, az élővilág, a talaj megóvásával. Védték a környezetet évszázadokkal ezelőtt is. De a védekezést hangsúlyossá az ipar, a mezőgazdaság fejlődése, a gyors ütemű városiasodás, a vegyszerek, a gépek, az automobilizmus széles körű elterjedése tette. Hazánk környezeti állapota az eddigi intézkedések és erőfeszítések, s a több területen elért sikerek ellenére sem kedvező. A VI. ötéves tervben nem sikerült megállítani a környezetromlást. Ezért is fogalmazza meg a VII. ötéves terv, mint elérendő célt a levegő és a vízkészletek védelmét, valamint a hulladékok ártalmatlanítását. Szervezetten és országosan 1970 óta foglalkoznak Magyarországon levegőtisztaság-védelemmel. Mérőhálózat tartja nyilván a káros anyagokat kibocsátó objektumokat, és a települések -szennyezettségét. Országunk levegőtisztaság-állapotát a földrajzi fekvés is meghatározza: a hegyek övezte medencében a nagy távolságról érkező szennyeződéshez saját levegőszennyezésünk is hozzájárul. Kedvezőtlen körülmény az is, hogy tüzelőanyagaink nagy kéntartalmúak. A levegőszennyezettségben ugyanis a kéndioxid, a nitrogénoxidok is a szénmonoxid a döntő tényező. A kéndioxid és a nitrogénoxid felelős a környezet elsavasodásáért, az egészségügyi, mezőgazdasági és korróziós károkért, az erdőpusztulásokért. Ezért is született meg 21 ország — köztük Magyarország — megállapodása, mely szerint 1980-hoz képest 1993-ig minimum 30 százalékkal csökkentik a levegőbe bocsátott kéndioxid mennyiségét. S előkészületben van a nitrogénoxidok csökkenését vállaló nemzetközi megállapodás is. Országunkban a levegő szennyezettségéért 40—50 százalékban az ipar, 30—35 százalékban a közlekedés a felelős. (A fovábbi 20—25 százalék a kommunális és lakossági szennyezés.) Ezek az adatok térbe;n és időben nagy eltéréseket mutathatnak. Nagyvárosokban például 80—90 százalékot is elérhet a közlekedés okozta szennyezés (Budapest, Miskolc, Tatabánya stb.), s itt a legnagyobb a zajártalom is. A különböző közlekedési ágazatok közül a legbűnösebb a közúti közlekedés, amely 85—90 százalékban okozója a közlekedési szennyezéseknek, 10—12 százalék származik a vasúttól, a többi a légiközlekedéstől. Budapest és aglomerációja, a Sajó völgye, Tatabánya, Oroszlány térsége, a Duna menti ipari sáv, a középdunántúli iparvidék, Pécs—Komló és Beremend térsége — Magyarország területének 11 százaléka — súlyosan szennyezett levegőjű. S e területen él a lakosság 44 százaléka. Az.ipari üzemek jó része nem rendelkezik tisztító berendezéssel, ártalrrfes füsttel, gázokkal, szilárd szennyezőanyagokkal árasztják el szűkebb és tágabb környezetünket. Hiszen a korábbi rendelkezések nem írták elő egyértelműen tisztítóberendezés építését. Pótlásuk hatalmas anyagi ráfordítást igényel. Ezért is irt elő ágazatközi célprogramokat a kormány a levegőtisztasági akció keretében. S különböző forrásokból 5 milliárd forintot irányoztak elő e célra. Mit lehet, mit kell tennünk? Elsődleges a megelőzés. Hogy az új létesítmények, a rekonstrukciók már a levegőtisztaság-védelmi követelményeket kielégítve valósuljanak meg, s a szennyezést megelőző eljárások részesüljenek előnyben. Az iparban — különösen a kohászat-, ban, a villamoscnergia- és a cementiparban — 25 százalékkal kellene csökkenteni a szilárd szennyezőanyag kibocsátást. A gáznemű szennyezőanyagok — a vegyiparban a nitrogénoxid kibocsátás, az alumínium- és zománciparban a fluor kibocsátás, valamint a büzszennyezés az állati fehérje feldolgozásnál — mérséklésére van szükség. A közlekedés ólommal és rákkeltő anyagokkal, nitrogénoxiddal, szénmonoxiddal szennyezi a levegőt. Nálunk ennek okai az elöregedett gépkocsipark (amely nem energiatakarékos és nem környezetbarát) a kulturálatlan kezelés és karbantartás (aminek következménye a4 magas üzemanyagfogyasztás, a fokozott levegőszennyezés), a javító- és karbantartó ipar, a szervizszolgálat fejletlensége, a tartalékalkatrészek hiánya, a túlzott gépkocsihasználat (feleslegesen terhelik az amúgy is forgalmas belvárosokat.) Jelenlegi gépkocsiállományunk 33 százaléka kétütemű (magas szénhidrogén kibocsátás). Január l-jén lépett életbe az a rendelet, amely szabályozza a közúti gépjárművek szénmonoxid és füst kibocsátásának megengedhető mértékét üzembe helyezésnél és használatbari. S bár a jogi szabályozás már él, végrehajtása még várat magára. (Éppen az ellenőrzés következtében felmerülő, javító szervizigény növekedéstől tartva). Várhatóan módosítják majd a levegőtisztaság-védelem jogi szabályozását, bővítve a szennyezőanyagok körét, és emelve a bírságok összegét. KÁDÁR MÁRTA