Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

2 Péntek, 1987. október 30. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről # Prága (MTI) A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Se­gítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1087. október 28-án és 29-én Prágában tartotta soros ülését. Az ülésen reszt vett Petra Mladenov, a Bol­gár Népköztársaság; Várkonyi Péter, a Magyar Népköz­társaság; Oskar Fischer, a Nemet Demokratikus Köztár­saság; Mariam Orzechowski, a Lengyel Népköztársaság; Ioan Totu, a Román Szocialista Köztársaság: Eduárd Se­vardnadze, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­ge cs Bohuslav Chnoupck, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminisztere. 1. mény aláírása, és a hadá­Az ülés résztvevői meg- szati támadófegyverekkel, elégedésüket fejezték ki a valamint a világűrrel kap­nemzetközi életben tapasz- csolatos megállapodások talható reményt keltő moz- reális utat nyitnának a nuk­zanatok fölött. A történe- leáris leszerelés folyamata lemben először a nukleáris előtt, leszerelés gondolata közel 3. került a megvalósításhoz. Folyik a munka az európai fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzetek csökken­tésével foglalkozó tárgyalá­sok mandátumán. Előrelé­pés történt a vegyi fegyve rek bétiltásával tárgyalásokon. Az ülésen képviselt álla-­mok megerősítik azt az el­tökélt szándékukat, . hogy létrehozzák a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerét. 1 Síkraszállnak azért, hogy a nemzetközi foglalkozó kapcsolatok minden terüle­Aktivizáló- tén szavatolják valamennyi dott a háborús konfllktu- állam egyenlő biztonságát, sok rendezése, és az álla- A biztonságos világ meg­mok közötti vitás kérdések teremtése feltételezi a nuk­politikai gyalások eszközökkel, tár­útján való megol­leáfls, vegyi és egyéb tö­megpusztító fegyverek meg­dása lehetőségeinek kutatá- semmisítéséi, a fegyveres sa. Erőteljesebben vetődik fel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenjogú, köl­erők, a hagyományos fegy­verzetek radikális leépíté­sét, és a katonai kiadások csönösen előnyös alapokon megfelelő csökkentését, a történő átépítésének felada- katonai szövetségek feloszí. ta. Mindjobban felismerik - látását és az idegen lerüle­a globális problémák közös ten levő támaszpontok fel­megoldásának szükségessé- számolását, az összes kül­gét, beleértve a környezet- földön állomásozó csapat védelemét. Mindez az új hazatértét, a bárminemű ag­alakítása, azaz új világgaz­dasági rend megteremtése, a gyengénfejlettség felszá­molása, a külső eladósodás problémájának globális és igaz-ságos rendezése. Minden államnak szigorú­an tiszteletben kell tartania a következő alapelveket, nemzeti függetlenség és szu­verenitás, az erőszakról és az azzal való fenyegetésről történő lemondás, a határok sérthetetlensége, a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, egyenjogúság; valamint azokat a további alapelve­ket és célokat, amelyeket az ENSZ alapokmánya és a helsinki záróokmány tartal­maz; továbbá a nemzetközi kapcsolatok egyéb, általá­nosan elismert normáit. Kiemelték annak fontos­ságát, hogy az ENSZ-köz­gyűlés most folyó 42. ülés­szakán konstruktívan te­kintsék át a szocialista or­szágok a^on közös kezdemé­nyezését, amely az átfogó biztonsági rendszernek az ENSZ-tagállamok kollektív erőfeszítésével történő meg­teremtésére irányul. 4. A Varsói Szerződés tagor­szágai felszólítják a vegyi fegyverek teljes betiltásá­ról és a készletek megsem­misítéséről folyó tárgyalá­sok résztvevőit arra, hogy tanúsítsanak kellő politikai akaratot, teljesítsék az politikai gondolkodás meg- resszió megelőzését szolgáló ENSZ felhívását, és mielőbb nyilvánulása, hozzájárul az hatékony mechanizmusok új típusú nemzetközi kap- létrehozatalát, a békének a csolatok létrehozásához, fegyverzetek számottevően erősíti azt a felismerést, alacsonyabb szinten törté­hogy minden egyes ország nő fenntartását, biztonságát csak valameny- Annak, hogy szavatolják fejezzék be nemzetközi dolgozását. a vonatkozó konvenció ki­A tárgyalófelek ezután az 5-ös, 6-os pontokban regio­nyi ország biztonsága alap- a népek biztonságát, fontos nális, a 7-es pontban . biz­mielőbb tonsági mar koztak. ján lehet elérni, és hozzá- feltétele az, hogy járul a nukleáris fegyve- békésen rendezzék a rektől és az erőszaktól men- létező regionális konfliktu tes világhoz vezető legrövi- sokat, és megelőzzék az úja- sének módjairól debb utak kereséséhez. kat. A biztonsági rendszer véleményt. Majd Mindemellett a világban lényeges elemei a nemzet- résztvevői emlékeztettek ar­továbbra is vannak megöl- közi terrorizmus ellen foly­dásra váró súlyos problé- tátott hatékony harcot szol­mák. Továbbra is aggasztó gáló intézkedések is. méretű a fegyverkezési ver- Az egyenlő gazdasági biz­seny, folytatódnak e ver- tonságot, amely minden ál- súlyozták továbbá, hogy a senynek a világűrre való lam, közöttük a fejlődő or- fori'adalom új szakaszt nyi­kiterjesztésére irányuló ki- szagok érdekét szolgálná, tott az emberiség életében, sérletek. Mind ez idáig olyan lépéseket kell meg­nem sikerült elérni az atom- teremteni, mint a nemzet­kérdésekkel foglal­A 8—11. pontban a válsággócok megszünteté­cseréltek az ülés tettek a ra, hogy a tanácskozás a na*y októberi szocialista forradalom 70. évfordulójá­nak előestéjén zajlik; hang­kísérletek teljes betiltását. 2. Eduárd Sevardnadze, , a Szovjetunió külügyminisz­tere tájékoztatta az ülés résztvevőit az 1987. október 22-én és 23-án Moszkvában tartott szovjet—amerikai tárgyalásokról, amelyeken előrehaladást értek el a közepes és rövid hatótávol­ságú rakéták felszámolásá­ról kötendő szerződés elő­készítésének befejezéséről. Tájékoztatott az ekkori új szovjet kezdeményezésekről, azokról, amelyek a felek álláspontjának közelítésére irányulnak a hadászati tá­madófegyverek 50 százalé­kos csökkentésének terüle­tén, miközben szigorúan és legalább tíz évig betarta­nák a rakétaelhárító rend­szerekről 'kötött szerződést; valamint arról, hogy szov­jet részről ez év november elsejétől érvényes morató­riumot javasoltak a közép­és rövid hatótávolságú ra­kéták gyártására, az ezek­kei folytatott kísérletekre, és a telepítésükkel kapcso­latos ínlnden tevékenység­re. Az ülésen képviselt álla­mok támogatták a szoviet álláspontot ezekben a kér­désekben. Kifejezték remé­nyüket. hogy a nukleáris rakéták e két osztályának felszámolásáról kötendő egyezményt mielőbb aláír­ják, és az USA elfogadja a moratórium javaslatot. Az ülésen képviselt álla­mok szerint a közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötendő szovjet—amerikai egyez­megnyitotta a népek társa­dalmi és nemzeti felszaba­közi gazdasági kapcsolatok dulásához, a háború és demokratikus és a jogegyen­lőség alapján történő út­fegyverek nélküli vezető utat. világhoz ÍA" Rádiótelex SZVSZ-tlLÉSSZAK hagyja a keddi népszavazá­Csütörtökön Bukarestben s°n 93 százalékos szavazati megkeidődött a Szákszerve­zeti Világszövetség Főtaná­csának 40. ülésszaka. Az ülésszak munkájában a tag­szervezetek képviselőin kí­vül számos olyan szakszer­vezet képviselteti magát, amely nem tagja az SZVSZ­nek. A Főtanács munkájá­ban részt vevő magyar kül­döttséget Gáspár Sándor, a SZOT elnöke vezeti — aki az SZVSZ elnöke is. A Fő­tanács ülésén, valamint az iroda ezt megelőző ülésén, és a regionális tanácskozá­sokon megvitatták az 1986. szeptemberében megtartott XI. szakszervezeti világ­kongresszus határozatainak végrehajtását. BEFEJEZŐDÖTT AZ SPÖ KONGRESSZUSA Az osztrák Szocialista Párt (SPÖ) 30. kongresszu­sának befejező napján, csü­törtökön a küldöttek sza­vaztak az előterjesztett ha­tározati javaslatokról és in­dítványokról. ÜJ ALKOTMÁNY DÉL-KOREABAN Cson Tu Hvan dél-koreai elnök csütörtökön hivatalo­san is bejelentette: jóvá­aránnyal elfogadott módosí­tott alkotmányt. Azzal egy időben, hogy ismeretessé vált az új alkotmány elfo­gadása, diákok kormányelle­nes tüntetést rendeztek Szö­ulban. A szovjet gazdaság 70 éve (2.) Iparosítás, kollektivizálás A szovjet mezőgazdaság tömeges kollektivizálásáról az 1929. év végén hozott döntés máig is talány. Sztá­lin az 1928. februári uráli— oldására kényszerült; csak a saját erőforrásaira támasz­kodva kellett hatalmas mé­retű felhalmozást biztosíta­nia. A végsőkig leröviditet­szibériai epizód után (a pa- ték azt az időt, amely alatt rasztok elrejtették a gabo- létre kellett hozni a nehéz­nát) határozta el. hogy fel- ipar és a hadiipar kulcsága­számolja a kormány függő- zatait. ságét a parasztságtól, s a A nehézipar gyors fejlesz­szovjet közvélemény először tését a Szovjetunió nemzet­1929. november 7-én értesült közi helyzete, az imperialis­az általános kollektivizálási kampány beindításáról. Per­sze a mezőgazdasági és ipari árpolitika, melyet 1926-ban kialakítottak és makacsul ta hatalmak agressziójának, gyott a vállalati kezdemé­nyezés és önállóság számára. A vállalati kollektívák érde­keltségét döntően az erköl­csi ösztönzésre építették — 1935. augusztus 31-ének éj­szakáján a karagandai Centralnaja bánya vájára, Alekszej Sztahanov egy mű­szak alatt 102 tonna szenet bányászott ki és ezzel tizen­négyszeresen felülmúlta a normát. A sztahanovista a gazdasági blokád fenyege- mozgalom alulról jövő mó­tő veszélye tette szükséges­sé. A mezőgazdaság és a könnyűipar rovására meg­folytattak, már önmagában, valósított nehézipar-fejlesz­más tényezők közremüködé- tés azonban nemcsak súlyos se nélkül is véget vetett a feszültségeket okozott, ha­NEP-nek. Az 1929—1934-es nem hosszabb távra is lehe­évek eseményei a történelem tétlenné tette azoknak az nagy drámái közé sorolha- árualapoknak az előteremté­tók. Az intellektuális élet sét, amelyekkel a fejlesztési egész légköre radikális vál- célú import bővítését ellen- alakiton"direkt Utasításokra dosításókat vitt a gazdasági gyakorlatba. Kevés hely ma­radt az áru- és pénzviszo­nyok számára, az áruforga­lom és a kereskedelem he­lyébe mindinkább a termék­elosztás, a termékkiutalás módszere lépett. A harmincas években ki­tozáson ment keresztül. A politikai vezetők a művészet és a tudomány minden ágá­ban „kis Sztálinokká" akar­tak válni. A részletek máig sem meg­felelőén tisztázottak, hogy kit tekintettek kuláknak, vagy kit kellett kuláknak tekinteni. Az országban 1930—31-ben összesen 568 ezer 300 kulákgazdaságot sa­játítottak ki, 1934 elejére már csak 30 ezer kulákgaz­daság maradt. A forradalom ejött a gabona volt az orosz export hagyományosan leg­fontosabb árucikke, 1930-ban és 1931-ben az egész mező­gazdasági export az első vi­lágháború előttinek mind­össze 23, illetve 18 százalé­kát érte el. Szovjet források szerint a világ (gépkocsi­export nélkül számított) gép­exportjának 1931-ben egy­harmada, 1932-ben fele a Szovjetunióba irányult, s még 193,'Kban is a Szovjet­unió volt a világ legnagyobb gépimportőre. A későbbiek­ben azonban a Szovjetunió igen bonyolult feladat meg­tételezni lehetett volna. (Mi több, évtizedekkel később .— amikor a lakossági fogyasz­tás növelése előtérbe került — a korábban gabonaexpor­táló ország importőrré vált.) Az iparosítás nemcsak az ipar általános fejlesztését je­lentette, hanem struktúrájá­nak gyökeres megvátoztatá­sát. ú'j iparágak kialakítását, addig ismeretlen termékek gyártásának megszervezését és új ipari körzetek kifej­lesztését is. A szerszámgép­ipar fontosságát felismerve, a szovjet gazdaságvezetés je­lentős színvonalú iparágat fejlesztett ki a húszas évek vége és a második világhá­ború kitörése között. Ezzel egyidejűleg az új gazdasági politika korábbi jellegzetes módszerei fokozatosan hát­térbe szorultak és a gazda­ságirányítás fő eszközévé az adminisztratív utasítások váltak. A vállalatok bizo­nyos mértékű önállóságát ki­fejező gazdasági önelszámo­lás formálissá zsugorodott, a kötelező tervutasítások tö­mege kevés lehetőséget ha­épített gazdaságirányítási rendszer mindazonáltal ered­ményesnek bizonyult a fe­szített ütemű iparosítás, a háborúra való felkészülés és a nagy honvédő háború idő­szakában ugyanúgy, mint utána a helyreállítás során. A második világháborút kö­vető években a Szovjetunió­ban alapvetően nem változ­tattak a harmincas évek ele­jén kialakított gazdaságirá­nyítási módszereken. Hoztak ugyan különféle intézkedé­seket, de az irányítás, a ter­vezés, az ösztönzés alapel­vei változatlanok maradtak. Sőt,"a háborús győzelem és az újjáépítés gazdasági si­kerei azt a nézetet látszottak igazolni, hogy az a szocia­lizmus egyetlen lehetséges és minden körülmények között alkalmazható irányítási és tervezési rendszere. A népi demokratikus országok gyors gazdasági fejlődése szintén alátámasztotta ezt a felfo­gást. Dányi László (Folytatjuk.) a Parlamentben Téma: a külföldre utazások könnyítése Készülőben van a külföld­re utazásról és az útlevélről szóló új törvényerejű rende­let, valamint az ehhez vég­rehajtási jogszabályként kapcsolódó belügyminiszteri rendelet. E jogszabályok tervezetét elemző vita során véleményezték a képviselők az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ságának csütörtökön, a Par­lamentben tartott ülésén. Az új rendelkezéseket — ame­lyekkel a bizottság egyet­értett — 1988. január l-jétől kívánják bevezetni. A Titanic kincsei Az Egyesült Államokban hány darabját. Nagy hűhó­milliók nézték szerdán este val nyitottak fel egy kisebb azt a helyszíni televíziós széfet és egy meglepő ép­közvetítést Párizsból, amely ségben maradt bőrtáskát: bemutatta, miiven jeleteket , , , emeltek á közös francia- ezekben «^rek, aranypen­amerikai kutatóvállalkozás zek, papírpénzek voltak, tagjai az elmúlt hónapokban Bár a közvetítést Párizs­a Titanic, az 1912-ben el- ból sugározták, azt a fran­süllyedt óriási óceánjáró ciák nem látták — nem roncsaiból, csaknem négyezer csupán azért, mert a fővá­méteres mélységből. A lát- íosban ekkor késő éjjel volt, ványosan megrendezett show, hanem mert a francia tele­amelynek legérdekesebb ré- vízió sem volt hajlandó meg­szei a feltárás különleges tizetni a horribilis közvetí­munkáját mutatták be, s tési dijat, amelyet az expe­amelynek házigazdája „Ko- díció költségeinek fedezésé­jak", vagyis a hazánkban re szánnak. Így a kétórás is közkedvelt amerikai film- műsort az Egyesült Államok színész, Telly Savalas volt, nézői mellett Kanada, né­több száz érdekes leletet mu- hány latin-amerikai állam, tátott be: edényeket, étkész- Ausztrália. Hongkong és leteket, üvegeket, díszeket, Olaszország közönsége te­a hajó berendezésének né- kinthette meg. Bazalt '87 harcászati gyakorlat Csütörtökön párt- és álla- tok között egyebek mellett mi vezetők megtekintették a megtudhattak, hogy a manő­Bazalt '87 harcászati gya-' verekben 120 harckocsi, 49 korlatot, amely a Magyar száz milliméter feletti űr­Néphadsereg kijelölt alakú- méretű tüzérségi eszköz, 32 latainak és törzseinek rész- helikopter és 24 repülőgép vételével hazánk dunántúli vesz részt, katonai gyakorlóterein fo- Ugyancsak a bizalom erő­lyik. A mintegy 8 ezer ka- sitésének igényével határoz­tonát megmozgató gyakorlat ták meg a gyakorlat alap­negyedik napjának mozza- helyzetét is, amely szerint natait a helyszínen szemlél- az alakulatok védelmi har­te meg Grósz Károly, az C<H folytatnak a határon át­MSZMP Politikai Bizottsá- ]éPŐ agresszorral szemben, gának tagja, a Miniszterta- maJd az ellenseg rohamát nács elnöke,•Fejti György, megállttva ellentamadast ín­az MSZMP Központi Bízott- d»tanak. Ez a védelemre ságának titkára; Horváth ePulö felfogas szoros ossz­István miniszterelnök-he- hangban van a Varsói Szer­lyettes; Kárpát; Ferenc ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, valamint a Magyar Néphadsereg több más, ve­zető beosztású tábornoka és tisztje. Jelen volt Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a , . ,, , Varsói Szerződés egyesített fove_^g fellen- hacsak nem fegyveres erői torzsenek fo­ződés tagállamainak katonai doktrínájával, amely a töb­bi között kimondja, hogy a VSZ tagjai soha. semmilyen körülmények között nem kezdenek katonai tevékeny­séget más állam vagy állam­nöke. A Honvédelmi Minisztéri­um meghívására á helyszí­nen követhették nyomon az eseményeket a sajtó képvi­selői is. akiket a kora regge­li órákban Szabó Egon ve­zérőrnagy, az MN agitációs és propaganda csoportfőnö­ke, a politikai főcsoportfő­nök helyettese tájékoztatott a harcászati gyakorlat cél­jairól, körülményeiről Hangsúlyozta: gyákorlatot a bizalom és a nyíltság szelte éri őket fegyveres agresz­szió. Ennek megfelelően fegyveres erőiket az agresz­szió elhárításához szükséges és elégséges szinten tartják. A jelenlevők terepen, a har­cászati gyakorlat egyes állo­másain szerezhettek szemé­lyes benyomásokat az el­hangzottakról. Grósz Károly a megjelent párt-, állami és katonai vezetők társaságá­ban megszemlélte az alaku­latok elhelyezkedését, meg­a mostani ismerkedett az egyes al­fokozottabb egysegek feladataival, majd ,jle a délutáni orakban megle­mében' készítették elő. En"- kintette a védelmi harcokat, nek megfelelően - bár a amelyeket egy gépes tett lo­résztvevő katonák létszáma vesz dandai' mutatott be. nem éri el a stockholmi A harcászali gyakorlat konferencia dokumentuma- csütörtöki eseményeinek be­ban meghatározott 13 ezres fejeztével Grósz Károly ta­küszöböt — hazánk tájékoz- lálkozott a Magyar Néphad­tatta a helsinki folyamatban sereg vezető tábornokaival érintett országokat, A gya- és tisztjeivel, s elismeréssel korlat méreteit jellemző ada- szólt a látottakról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom