Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-29 / 255. szám

Csütörtök, 1987. október 29. 5 Érzékeny búcsú a fejedelemtől Új film Színes magyar film. frta: Hankiss Ágnes. Fényképezte: .lankura Péter. Zene: Mártha ——^^ István. Rendezte: Vité- od..g hQgy éppen errő[ a zy László. Főbb szerep- roppi;nt izgalmas, nagy torlök: Bessenyei Ferene, tenelmi személyiségről és Krzysztof Wakulinski erről a meglehetősen tanul(Csernák János). Han- sáSos korrók Poli1ikai körről adjon látleletet a ma na Mikuc (Kovats haza, nézőinek. Adél), Andorai Péter, , . Az Erzekeny bucsu a fePap Vera. Vajda Fasz- jedelem;öl VLSZont éppen a ló. Avar István, Helyei fentiek kontrasztjaként igen László. Cserhalmi nagy, majdhogynem íájdal- Bessenyei Ferenc Bethlenje mas csalódás. Vitézy, úgy j.s _ élettelenek, érdektetűnik, egyszerre akart túl lenek, kidolgozatlanok. A szerbe. A fejedelmi úrivar, a spanyol vendég, a korabeli európai politikai konstelláció, no meg a tanulságjellegű aforizmák szövevényéből nem tudja kivezetni, s ekképpen markánssá, feszessé tenni filmjét. Megint csak a lehető legroszszabb történik: a mű sem felülemelkedni, sem megmerülni nem tud — konkrét tematikájában sem. A történések hatástalanok, a figurák még a fejedelmet nagy erővel és mélységgel alakító György. A Nagvenyedi fügevirág című Sütő András'-esszékötetben olvasható az azemlekezetes írás, amelyben a mai erdélyi magyar irodalom első embere képzeletbeli beszédet intéz Erdély aranykorának megteremtőjéhez, a nagyságos fejedelemhez. Bevallom: évek óta nem volt a kezemben ez a Sütö-opusz, de, hogy Bethlen Gáborról, erről a valóban nagyon nagy fejedelemről legaiább annyi megtudható belőle, mint sokat (korhűségtől időtleníté sen át bizonyos fokú aktualizálásig, vagy még tovább), s ugyanakkor túl célirány«- konceT)tráIÓ törekvést sat, szemelyisegfol mutatót, történelmi alakra koncentrálót. így azonban e törekvésekből r, lehető legroszszabb egyveleg kerekedett ki: Bethlenről felszínes, merőben illusztratív, a kort akár csak a már említett szépirodalmi müvekből úgy-ahogy ismerőknek is csupán klisékben regisztráló Móricz kt>Pet kapunk. Olyat, ami a cselekmény fordulatai mintha csak valamiféle egyértelmű politikai „áthallásokra" szolgálnának, igaz, többnyire elég erőtlenül. Áthallások: persze, hogy még ez sem volna baj, sőt. Vitézy László bizonyára nem véletlenül idézte az idei játékfilmszemlén filmjéhez kiadott tájékoztató anyagban Durkheimet: ,,A jelen megismerésében az első lépés az, hogy elforduZsigmond nagyszerű Er- fejedelem személye és az ,upk tö,e „ 'Csakhogy ettöl dély-trilógiájából, az biztos. Sőt: e két irodalmi műből tán több is, mint Szekfü Gyula híres tanulmányát leszámítva rengeteg történész lenlmondásos, (Legalábbis túlbonyolított és lan. Az az alapötlet. általa jelképezett politika szemszögéből egyaránt — a mondandó melysége, egysége és intellektuális tisztasági felől ugyancsak — elhomályos, határozataz elfordulástól a legkevésbé sem tudunk meg igazán fontosat jelenünkről, hacsak azt nem, hogy almát enni egészséges, merthogy sűrűn fogyasztják. Azt a tényt pedig, hogy Bethlen Gábortól mennyit lehet tanulni, éppen Sütő András szakmunkából. a számunkra elérhetőket számítva ) Most pedig, Az az alapötlet, hogy a hogy Vitézy László, a Béke- fejedelem életének utolsó már emlegetett esszéje viidö, a Vörös fold, legutóbb évében Erdélybe érkező if- lágitja meg igencsak megpedig a Reformgondolatok jú spanyol lovag, Don Die- rázóan. így aztán, ha szoalkotója Bethlen Gáborról go di Estrada szemével, te- morúan is, érzékeny búcsút készített filmet, témának s hát egyfajta „nyugati látás- kell vegyünk a játékfilmalkotónak egyként kijáró móddal" szemléltetődjék a készítő Vitézyhez fűzött revárakozásteli örömmel ül- korabeli erdélyi világ, „két menyeinktől. Bethlen Gáhéttünk be a moziba. Az- pogány kozt", elsősorban bor lelki arcát meg kénytezal a reménykedéssel is, persze a hódító nagyhata- lenek vagyunk meghagyni hogy végre talán a histori- lom, a törökök által l'enye- azoknak, akik úgy látszik, kus feldolgozásmódban s a getve — igen jó lehetne, érzékenyebb — no nem bújátékfilm műfajában is el Ám Vitézy kívül is akar csút —, hanem inspirációt kellett érkezzen egy felelős- maradni, meg túlságosan tudnak venni a fejedelemségteljesnek és bátornak melyre is akar ereszkedni tői. megismert magyar rendező ebbe a dramaturgiai mód- Domonkos László Áz autonómia alapja A tudományegyetem pénzügyi helyzetéről Az iskolában szakemberek dolgoznak, ezért az iskola kétmillió forint bevételt jeíiz ö belső ügyeit mindig megoldja; belső körülményeit o lent. Kifejlesztettünk egy mindenkori meglevőnél kedvezőbb viszonyok felé igyek- olyan " szolgáltatóüzemet. szik terelni. Mindez azonban hiábavaló, ha a külső körülmények falként épülnek emez erőfeszítések elé. A külső körülmények politikai és gazdasági természetűek szoktak lenni, s szerfölött ritkán fordul elő, hogy az iskolának mindkettő kedvez; jóllehet, ha nem kedvez, önnön fejét veri n falba. Üiabban a gazdaság épít magas falakat, amenkinyiben a felsőoktatás bizonyos tartományai eltekinthetnek a komoh/abb arányú központi támogatástól. Arról, hogy miként éh meg ezt a felsőoktatás, ezen belül pedig a József Attiláról elnevezett tudományegyetem. Szabó Dezsőt, az egyetem gazdasági igazgatóját kérdeztem. mely „kifelé" keveset szolgáltat. az egyetemen belül pedig olyan munkákat végez el, melyekkel korábban külső vállalatokat kellett megbíznunk. — Megszüntettek ' továbbá igen sok ingyenességet. — Igen, a tankönyveket, jegyzeteket most már jelképesen, de némi vásárlóerő— Mindenekelőtt le kell szögeznünk — mondja a gazdasági igazgató —, hogy a/ egyetem pénzügyi helyzete évek óta romlik. Ezt részben egyetemen kívüli okok segítik elő készséggel, vei mégiscsak biró aprópénképpen is enyhíthetünk, zért árusítjuk — előállítási Hogy mást ne mondjak, itt költségüknek mintegy húszvan például a nemrégiben huszonöt százalékáért. A, hivatalosan is megalakult Szegedi Egyetem című lap Dél-alföldi Innovációs Iroda, költségeinek fedezéséhez biFöladata: hogy a gyakorlat zonyos, nem túl fenomenámódszereit, technikáit a tumásrészt azonban egyetemen dómány felé közvetítse. A belüli, vagy legalábbis rész- tudomány termékei pedig a ben belüli tényezők is. gyakorlat felé csatolódnak — Mik tartoznak ez utób- vissza, ami annyit jelent, biak körébe? hogy az egyetem eladja ki— Például az általunk kísérletezett s bevált eredvállalt úgynevezett „külső ményeit. munkák" iránti kereslet erő- — Tapasztalatai szerint teljes mértékű csökkenése. A csökkenés okai: a különböző cégek, melyek korábban fölkeresték megrendeléseikkel egyebek közt a biológia, kémia stb. tanszékeket, a kibernetikai laboratóvan-e haszna az egyetemnek az eddigi együttműködésből? — Ügy tűnik, igen. A haszon úgy keletkezik, hogy az egyetem fix összeget számit föl a közvetítésért, viriumot — újabban egyre szont az eredményből szánagyobb mellekben rendelkeznek megfelelő műszerezettséggel, kutatógárdával, így segítségünkre nincs szükségük. Komoly versenyhelyzet alakult ki tehát, melyben nem mindig mi vagyunk a győztesek. — Van-e recept a gondok megoldására és ha van, mi -~z? — Recept nincsen. a gondokon azonban többfélezalékos arányban részesül. — Alapkutatások nélkül nemigen lehet jelentős önálló eredményekhez jutni, s így ezek pozitív anyagi vonatkozásaiból sem részesül az esetleges hanyag intézmény. Viszont ezek a kedvező anyagi vonatkozások gyakran csak hosszú távon éreztetik hatásukat. lis összegekkel az orvosegyetem és a tanárképző főiskola is hozzájárul; korábban csak mi pénzeltük az újságot. Mindezek pénzügyi hatását persze csak év végén lehet majd lemérni. Eddig a tények. — Vannak-e további terveik, elképzeléseik? — Egyetemi fölvételi vizsgára előkészítőket, nyelvtanfolyamokat, számítógépes oktatást szervezünk a jövőben, ezekből szintén származik majd valamennyi pénz. Megszüntetünk párhuzamos kapacitásokat, fölszámolunk gazdaságtalan részlegeket. Tovább növeljük épületeink, termeink kihasználtsági fokát, bérbeadási rendszerünket pedig korszerűsítjük. Még az idén megszervezzük az egyetemi kiadót és jegyzetellátót. Ez utóbbiban — mely a Dugonics téren kap helyet — terveink szerint Az utolsó forgatási nap Délelőtt fél tizenegy. Az Oskola és a Somogyi utca kereszteződésében rendőr áll (autóval behajtani tilos); mögötte filmgyári lámpák szórják fehér fényüket a szürke ájerbe. Borongós, őszies a délelőtt. Az Éva presszóba csak a hátsó bejáraton lehet bejutni. Bent is lámpák, cigarettafüst, halk zümmögés. A statiszták beszélgetnek — és várnak. A színészekre és a rendezőre, akik úton vannak Pestről. Eél tizenkettő, telefonálok. Igen, megkezdték a forgatást. Előttem a „könyv": Zuhanások — lirai filmetűd Hervay Gizella verseire. A forgatás ideje: 1987. szeptember 15—október 15-ig, egyeztetés szerint. Dramaturg S. Takács Zsuzsanna, szerkesztő Bubryák István, a fővilágosító Molnár László. zeneszerző Döme Zsolt, jelmeztervező Martin Ilona, I. asz- nok is, amikor csak három telenek kommunikálni egy- nül is megszólítani, az utszisztens Hell István, II. asz- óta jutott az alvásra. Dol- mással. Mindketten önma- cán. mert éppen muszáj elszisztens Szappanos Zsófia, goztunk Szentendrén, Pesten, gukban próbálnak megoldást mondania valamit. Hernádi? fel vétel vezető Pigniczki Zol- Szolnokon, Újszegeden, most keresni. A nö egy éjjel le- Amikor hat évvel ezelőtt eltán, operatör Virág Pal, itt vagyunk, és délután a megy a földre, mindenfélét határoztam, ha addig élek is, gyártásvezető Balla László, színhazban fejezzük be.) lát, hall, ta'.álkozasai van- csinálok Hervay-műsort, eleForgatókönyvíró-rendezö: Kun Zsuzsanna évekkel nak,- „beszélni" azonban ve csak vele tudtam elképKun Zsuzsanna. ezelőtt mesélte: a korábbi csak a vándorcirkusz pan- zelni. úgyanolyanfajta az Ez lesz az első játékfilm, versműsorok újfajta forma- tomimesével tud. Szavak érzékenysége... Nem úgy amelyet a szegedi tévéstú- nyelvi kísérleteit folytatva nélkül. A filmben versek, vagyunk barátok, hogy folydió stábja önerőből, önálló- szeretne egy műsort-'csinálni, részletek, töredékek felelget- ton együtt lennénk, de ha an készít. Tegnap volt az Hervay-vensekkel. A költő nek egymásnak, a képek a baj van — mindig. Odafiutolsó forgatási nap. még élt, de személyesen költemények gondolati és gyelös ember. Áldozatokat Délután két óra, a presz- nem ismerték egymást. Vi- hangulati „lenyomatai". Az valialt ezért a filmért.) szóban pisszenetlen csönd, szánt a versek... „Fantasz- atmoszfératereintésben Vi- A hungarocell-darab ,,deFelvétel. Kun Zsuzsanna az tikus, ahogy a leghétközna- vág Pali egyéni látasmódja ríti" a fényt; ebben a „mozioperatőr, Virág Pál mögött, pibb dolgokról tud írni, segít, először dolgozom vele ban" jxippant szerepe lesz a beszorulva a sarokba. Előt- olyasmikről, amire mondjuk: ilyen nagy munkán.) fényeknek-árnyékoknak. A tük. az egyik asztalnál Her- nem érdekes, nem számít... Bicskey Karoly a férfi fő- Mafilm lámpáira pedig azért nádi Judit ül, a film fősze- Pedig ezek a dolgok hatá- szereplő, a többi szerepet van szükség (kölcsonvették), replője, mellette Bodolay rozzák meg az életünket." Takács Katalin, Egri Kati, mert nyersanyag és laborGéza. a Szegedi Nemzeti (A versműsor-tervből já- Bajcsay Mária, Felkai Eszter, költség-fedezet híján elektSzínház rendezője. tékfilm lett. Különleges, leg- M. Kecskés András kapta. ronikával kell dolgozni, ami (Hat éve dédelgetem ma- alábbis az.' gondolom. Törté- (Persze, nehéz volt egyez- jóval fényigényesebb. Es gamban a tervet, hogyne nete? Két ember él — a rá-' tetni, szerencsére mindnyá- szerelés- és időigényesebb. lennék boldog, hogy végre ros fölött, egészen egyéni jan nagyon elfoglaltak. Hogy Habár teljesen filmes módiikéról.,. Csak borzasztóan környezetben, hiszen külön- miért Bodolay, a rendező? A szerekkel készült a Zuhanáelfáradtam. összesen húsz leges emberek. Szerelmesek, figurája miatt. Mert ö olyan sok. Igaz, ez (az első) szeforgatási napunk volt, olya- De elromlik valami, kép- ember, aki képes ismeretle- gedi játékfilm... S. E. — Nekünk hosszú távra minden jegvzet kapható lesz; is terveznünk kell. Az egye- a?. előbbi föladata pedig a tem nyolcvanmillió forintot jegyzeteken kívül tankönykapott nemrégiben az alap- Vek kiadása is. Ennyi, amit kutatásokra, s meglehetős tehetünk. reményünk lehet arra. hogy * ezek eredményeit alkalmazni s h a hallgatók 15 , Ju ; ,^ at hasznunk ebből mit és mennyit erezZraa 1 • , • .. nek ™S9 Tatm nem so- Eddig az „intenzív , Ra{ jó„ehet lesi,n(?k és tehát a tudományos vonalon us vannak akiknek még a torteno penzszerzesrol esett jegyzetárak emelkedése is szo. Térjünk át most az extenzív oldalra, a gazdasági vonalra! — Az egyetem kihasználatlanul álló épületeit, termeit nemrégiben hasznosítottuk, bérleti díjaikat pedig hatvan-hetven százalékkal növeltük, ami körülbelül gondot okoz. Ez egy szempont, de az is, hogy minden autonómiának — így az egyeteminek is — a gazdasági autonómia az alapja. Ezt pedig magának az egyetemnek kell kiharcolnia. Farkas Csaba Információtechnikai kiállítás Két hete írtunk arról, hogy az Információtechnikai Vállalat (ITV) 5. számú területi igazgatósuga élén személyi váltások történtek a nyáron. Az új, fiatal vezetők — a 28 éves szervizigazgató, Imre László, és a 36 információtechnikai kiállítást rendeztek a JATE oktatástechnikai központjában. Az irodagépek számítástechnikai berendezések, másolók: és egyeb műszerek bemutatója rövid idő alatt is sikert hozott, mert már az elesztendős szervizvezető, ső nap elfogytak a kiállított Guld József — a szerviz el- tárgyak. A helyszíni tanácsvesztett jó nevének vissza- adást sokan vették igénybe, szerzéséért megújulási prog- és megrendelők is voltak ramot dolgoztak ki. Ennek szép számmal. A kis terüleközéppontjában a szerződé- ten, rövid idő alatt lebonyoses fegyelem és a mind szé- lil(>tti megbecsülendő értékű lesebb partnerkapcsolat ki- ..... ... , ,., alakítása áll. uzlet erleke's acJalek a va" A kezdeti lépések egyike, *>arlok bizalmának visszahogy tegnapelőtt és tegnap szerzéséhez. Közös szimpózium A Magyar Kémikusok Egyesülete megyei csoportjának klinikai szakosztálya és a SZAB klinikai kémiai munkabizottsága teanap közös szimpóziumot tartott a SZAB székházában, a lipoid-anyagcsere laboratóriumi és klinikai vonatkozásairól. Ebből a tárgykörből 68 résztvevő számára öt előadás hangzott el. Ezek közül külön kiemelésre érdemesnek látszik a Joó Imre—Farkas Tibor — Tóth Sándor kutatóközösség (kiskunfélegyházi korház) előadása, mely a busaolajnak a lipoid-anyagcserét igen előnyösen befolyásoló, és ezzel feltehetően az érelmeszesedést is csökkentő hatásáról szólt.