Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-29 / 255. szám

N VILÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGLD VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA EGYESÜLJETEK! Szakmunkásképzés és lakástámogatás Á megyei neb üléséről jelentjük Az oktatás és a lakáshoz jutás átfogó témaköréből csippentett ki egy-egy szeletet a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, amikor a fi00. Számú Mnra Ferenc IlMiri Szakmunkásképző Intézetben — utóvizsgálat keretében — igyekezett képet alkotni az elmúlt három évben bekövetkezett változásokról; illetve megvizsgálta, hogy a lakáshoz jutást segítő, tanácsi támogatási összegeket szabályosán használják-e fel Szegeden, Hódmezővásárhelyen, illetve kontrollvárosként Makón. Az előbbi jelentésből a vizsgálat főbb megállapításait ismertetjük, az utóbbiból pedig — tekintettel arra, hogy a vizsgálatnak utóélete is lesz, büntetőeljárások, fegyelmi felelösségrevonások formájában — a kialakult vita néhány, a közfigyelemre érdemes felvetését szeretnénk érzékeltetni. A szakmunkásképzésnek, az 1984-es alapvizsgálat óla «lapvetően megváltozott a jogi rendszere. Az iskolák szakmailag önállók lettek, arculatuk kialakításáért maguk felelősek, jobban alkalmazkodhatnak környezetük társadalmi és gazdasági igényeihez. Sajnos, ehhez gazdasági önállóság nem párosult. Annál inkább örvendetes, hogy a „hatszázasban" javultak a technikai feltételek — új gépekkel, műhelyekkel, tantermekkel. Ami a kepzésben most mutatkozó gond, az egy tavalyi minisztertanácsi rendeletből következik. „Az iskola csak az alapképzéshez biztosíthat szakoktatót...", így ók szakmailag beszűkülnek. ~ A gyakorlati oktatás ilyetén szervezéséből adódik, hogy az iskolai szakoktatók egy része feleslegessé válik. Sok olyan szakembert veszthet e képzés, akinek már a pedagógiai képesítése is megvan. S ugyanakkor: a vállalati, főhivatású szak. oktatók képesítettsége nem változott, nagy köztük a fluktuáció. S egy másik veszélye az üzemi képzésnek, hogy a vállalatok! a saját technikai feltételeikhez szabják a gyakorlati tananyagot, s így a végzettek csak az adott vállalatnál tekinthetők szakmunkásnak, állásváltoztatáskor aligha. A szakmunkásképző intézetekbe került tanulók tudásszintje változatlanul alacsony, s hiába az iskola erőfeszítése, nagy a lemorzsolódás. A tanulási muráit az új ösztöndíjrendszer sem befolyásolta, noha lehetőséget teremtett a differenciálásra. A tanévkezdésre 31féle szakmai tankönyv nem érkezett meg — s ez harmada oz összesnek! S még az Időközben kézhez kapottak többsége is elavult, korszerűtlen, néhány szakmában a ma már nem alkalmazott eljárásokat is a tan-' tervben szereneltetik. Az iskola ezen saját, kiegészítő programok készítésével próbál segíteni. A népi ellenőrök megállapítása szerint, szükséges lenne a szakmastruktúra, a képzési idők és célok felülvizsgálata, a fegyelmezési lehelőségek újbóli áttekintése — de ez már nem a 609as szakmunkásképzőnek címzett ajánlás. * Új rendszerű támogatási forma, lehetőség a helyi sajátosságok érvényesítésére — két fontos jellemzője ez annak az 1985 decemberében kiadott minisztertanácsi rendeletnek, mely a lakásigénytok jövedelme és <i lakásárak közti növekvő szakadék áthidalására, fölhatalmazta a tanácsokat: vissza nem térítendő támogaással és'vagy kamatmentes kölcsönnel segíthetik azokat, akik valamiféle, de nem elégséges alappal rendelkeznek lakásproblémájuk megoldásához. A rászorultság mértékét a. helyi tanácsok maguk határozhatták meg. A szegedi sajátosságok lehetővé tették, hogy tavaly a 915 kérelmező közül 537en kaphattak támogatást, az idei esztendő első felében 723-ból 246-an. Az elutasítottak növekvő arányára nem csupán a felhasználható összegek korlátai szolgálnak magyarázatul, hanem talán az is. hogy e támogatást azok is kérelmezték, akik nem voltak igényjogosultak. A felelős elbíráláshoz — így fogalmazott a vitában Kardos János — felelősi igénylést is hozzá kellene rendelni, ahhoz pedig pontos, lehetőleg írásos információra volna szüksée gük a kérelmezőknek. Hogy miért épp e hozzászólást soroljuk az élre. annak oka, hogy a népi ellenőrök több mint féléves vizsgálódásuk alatt ötven — már kedvezően elbírált — kérelmet részletesen és visszamenőleg is megvizsgáltak. S kiderült: az igénylők közül többen valós anyagi helyzetüket nem fedték fel a lakásosztály ügyintézői előtt, szándékosságot ¡s feltételezhetően, jogtalanul jutottak — átcsúszva a lakásügvi társadalmi bizottság szűrőjén is — tanácsi támogatáshoz. Mint az. a házaspár, amely 3-400 ezer forint értékű Opeljét elhallgatta, csakúgy, mint a férj mellékállását és az orvosfeleség magánoraxisát. Vagv oz az igénylő, akinek munkahelye 6 ezer 600 forintot igazolt átlagos havi jövedelemként, a tényleges kilencezer helyett. .. Nemcsak a társadalom igazságérzetét háborítják fel az ilyen, félrevezető akciók, hanem megkérdőjelezik a munkáltatók — a jövedelemigazolást kiadók — felelősségét is — hallottuk többektől a vitában.- Bódi György, a megyei pártbizottság osztályvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a társadalmi kontroll szélesítése is kívánatos, ám ettől az ügvek száma és az ügyintézők túlterheltsége nem várható. Tehát a döntés-előkészítőknek kell alaposabban mérlegelniük, kit támogasson a tanács. S ha a döntés hibás — mint ahogy ezt a megyei neb-vizsgálat bizonyította — vissza kell áilítani a törvényes állapotokat, visszakövetelni a jogosulatlanoktól a támogatást. Fraknóy Géza, a városi pártbizottság titkára szerint az információk teljesebb köre alapján lehetséges az elbírálás. Ezért az előkészítésre vonatkozó neb-javaslatokat a városi tanács illetékes szervezeteinek érdemes megfontolniuk. „A lakástámogatás nem nemzeti adomány" — mondta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szakértője. Pusztai Géza. Szerinte a szándékos megtévesztőket, a társadalmi tulajdont hanyag kezeléssel megröviditöket. a csalókat, az okirat-hamisítókat nem menti, hogy a nagv számok törvénye alapján a támogatásoknak csak kis töredékében mutatható ki törvénysértés, vagy tévedés. Hogy tévedés-e csupán, ha olyan kérelmező kap lakástámogatást, aki vidéken levő, 74 négyzetméteres szolgálati lakását elhallgatja, és előző — szegedi — lakását, valamint a támogatással szerzett — szintén szeged; — lakását albérlőknek adja ki, s mindezt elfelejti közölni — nos, ennek megítélése már nem a — több büntetőeljárás is kezdeményező — neb' hatáskörébe tartozik. P. K. Budapestre látogatott Analolij Gribkov Analolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői törzsének főnöke szerdán Budapestre érkezett. Magyarországi látogatása során megtekinti a hazánkban folyó Bazalt—'87 elnevezésű harcászati gyakorlatot. Grósz Károly hazaérkezett Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke — aki Zbigniew Messnernek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Lengyelországban — szerdán hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Patkó András pénzügyminiszter-helyettes, Sós Gyu" la ipari miniszterhelyettes, valamint Biczó György, hazánk varsói nagykövete, aki állomáshelyen maradt. Grósz Károly fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László miniszterelnök-helyettes, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes. valamint Jerzy Piatkowski követ-tanácsos, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Grósz Károly varsói tárgyalásairól a 2. oldalon számolunk be. Élelmiszer-gazdaságunk feladatai A tegnap. szerdán a Csongrád Megyei Tanács épületében megtartott értekezleten megyénk élelmiszer- és fagazdaságainak, vezetői hallhattak részletes tájékoztatót a termelési célokról és a közgazdasági feltételekről. Gál Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese az országos tendenciákat vázolta, majd a szűkebb környezetünket érintő kérdések elemzésére tért rá. Elmondta, hogy a szélsőséges időjárás igen kedvezőtlenül hatolt a növénytermesztés idei hozamaira, s ezáltal a nagyüzemek bevételeire. A károk mérséklésére telt üzemi erőfeszt ítések néhány kivételtől eltekintve sikerrel jártak. A sertésállomány kismértékbén növekedett, a kistermelés részaránya viszont kisebb az egy évvel ezelőttinél. A juhok számának csökkenését nem sikerült megállítani, a baromfihús-termelés viszont egyharmadával nőtt. Mindezeket összevetve év végére 1,2 milliárd forint nyereségre számíthatunk ebben az ágazatban a tavalyi 1,4 milliárddal szemben, örvendetes, hogy a veszteséges szövetkezetek száma a korábbi hétről ötre mérséklődött, s ebből is négynél az aszály és jégkár mértéke elérte azt a szintet, amely a rendezésnél figyelembe vehető. Már két hónap és "itt a gazdasági életünkben oly sok változás kezdeteként emlegetett 1988as év. A tennivalók cs a cselekvést meghatározó játékszabályok egyre szélesebb körben ismertté válnak. oa Ülésezett a TOT elnöksége Szerdán Budapesten, Szabó István elnökletével ülésezett a TOT elnöksége. A testület tájékoztatót hallgatott meg az új szabályozórendszer hatásáról és az alkalmazkodás tennivalóiról. A szabályozórendszer csaknem minden eleme változik majd. és hatása kiterjed a teljes gazdálkodó és intézményi rendszerre. A TOT elnöksége a vituban értékelte a tájékoztató jelentést, és megállapította: az új feltételek teljesítése minden szövetkezettől magasabb színvonalú vezetői munkát és a gazdálkodás fokozottabb alkalmazkodókészséget kíván. Q vegyipar háromnegyed éve A vegyipar volt az ipar legdinamikusabban fejlődő ágazata az év első kilenc hónapjában; 6,4 százalékkal bővítette termelését a múlt év hasonló időszakához képest. Az ágazaton belül az átlagosnál jobban fejlődött a müanyagfeldolgozó ipar, valamint a szerves és szervetlen szakágazat, öt százalék körüli mennyiségi növekedést ért el a kőolaj-feldolgozó ipar, a gyógyszerés a gumiipar. A háztartási és kozmetikai alágazat termelése alapanyagok hiánya miatt 2 százalékkal csökkent. Gyógyszerekből az ellátás az év eddig eltelt időszakában a tavalyinál kiegyensúlyozottabb volt, alapvető készítmények nem hiányoztak tartósan a gyógyszertárakból. A mezőgazdaság ellátása hazai és import műtrágyákból az őszi szezonban összességében jobb a tavaszinál, sőt egyes nitrogén műlrágy£fajtákból a tavaszi hiánnyal szemben most felesleg is jelentkezik. Import foszfor műtrágyákból azonban a tervezettnél valamivel kevesebb érkezik a szűkösebb beszerzési lehetőségek miatt.. Jelentősebb hiányok a festékellátásban tapasztalhatók. A vegyipar a háromnegyed év során összesen 16 százalékkal növelte tőkés kivitelét, s az ebből származó árbevétele elértje a 625 millió dollárt. Ezzel a teljesítménnyel a vegyipar bizonyult az első kilenc hónapban a népgazdaság legnagyobb exportőrének. A jövő évi feladatok között kiemelt szerep jut a jobb minőségű, minden piacon helytálló termékeknek. A növénytermesztésben a kellő talajerő visszapótlást az eddigieknél komolyabban kell venni. A növényi fehérjék és vetőmagvak termelésbővítéséből megyénk sem maradhat ki. A burgonyatermelésben a kellő hazai ellátáshoz úgy járulhatunk hozzá, ha a vetésterületet és a hozamokat egyaránt növelni tudjuk. Azt azonban ezután sem feledhetjük, hogy a gabona- és hústermelés változatlanul kiemelt fontosságú. A csirkehústermelést a piaci információk szerint országosan a mostanival azonos szinten kell tartani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a termálenergiával olcsóbban termelők ne fejlesszenek. Az állattenyésztés gazdaságosságának alappillére a takarmányhasznosítás, amely a beltartalmi érték és minőség egyenes következménye. Ehhez a kukoricaarány növelése szükséges, csökkenő a növényi fehérje import ellensúlyozására fel kell futtatni a hazai fehérjetermelést. A szövetkezeti mozgalom önkormányzati jellegéből adódó előnyöket az eddigieknél jobban ki kell használni, a belső vállalkozói formáknak, a tagság vagyoni érdekeltségének tágabb teret kelt engedni. A vállalatközi formák bővülése is éltető elem lehet. A szabályozórendszer változásai szerteágazóak, érintik a termelői, a fogyasztói árak széles kórét, az adózást és a támogatásokat egyaránt. Az. árváltozások küzül említésre méltó, hogy a vágósertés felvásárlási ára kilogrammonként átlag egy forinttal nő, a minőség szerint differenciálva. A kistermelői sertések kóz.úl csak a hasított minősítéssel átadottak részesülhetnek emelésben. A tej felvásárlási alapára egységesen liteterenként 57 fillérrel nő. Az. étkezési búza ára mázsánként 29, a kukoricáé 24 forinttal emelkedik. De az. utóbbi jövedelemadó kedvezménye megszűnik. Az adózásban az általánostól eltérően a mező- és erdőgazdálkodásban a tormészeti tényezők fokozottabb befolyása miatt a nettó árbevétel 3 százalékáig továbbra is lehet ndóz.nllan nyereségtartalékot képezni A keresetszabályozás egységes vezérlő elve a hozzáadott értékhez viszony i toll, meghatározott keresetarány. Ae beruházási támogatások ez évben meghirdetett fellételei alapvetően nem változnak. Az itt leírtakon kívül tegnapi, A minőség programja cimü cikkünkben az értekezleten elhangzottakkal összecsengő tobb összefüggést már ismertettünk. (Teljes terjedelemben a Magyar Mezőgazdaság című lap közli az ágazatra vonatkobó változásokat.) A tájékoztatón részt vevő Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes elismeréssel szólt megyénk élelmiszer-gazdaságának idei eredményeiről. Kiemelte, hogy a kedvezőtlen időjárási körülmények sem kezdték ki alapvetően az üzemek gazdálkodási biztonságát. Megítélése szerint a továbblépés céljai és ehhez szükséges feltételek összhangban vannak. S az sem titok, hogy az új pénzügyi feltételek gazdaságonként rendkívül differenciáltan jelentkeznek. A gyengén gazdálkodók kimentésére nincs tovább központi segitsé'g. A változtatások sikerének legnagyobb tartaléka a vállalatok és szövetkezetek növekvő mozgástere. * Szabó Ferenc miniszterhelyettest fogadta Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára, megbeszélésükön az ágazatot érintő legfontosabb kérdésekről folytattak eszmecserét. T. 6z. I.