Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

22 * Szombat, 1987. október 3. DM] [magazin >>:» VÁ-yi e-:-, RÉGMÚLT IDŐK MESEPALOTÁI Az Eszterházy-kastély A szőregi Szóráthok Állok a fertődi Eszterházy-kastély kovácsoltvas kapuja — Magyarország legszebb kapuja — előtt, amelyet 1769-ben Kari Johann Franké készített. (58 mázsa súlyú, 12 láb széles és 22 láb magas.) Mögöttem az árnyas parkolóban külföldi rendszámú buszok várakoznak. Francia, német és angol szó jut fülemhez, én pedig a latin mondást mormolom: Sic transit glória mundi, valóban így múlik el a világ dicsősége. Előttem ez a mesepalota egykoron Közép-Európa előkelőségeinek találkozóhelye volt. Rohan Guemené herceg bécsi francia követ tiszteletére rendeztek itt vigasságot. Ő mondta: „Eszterházán Versaillesre találtam". Ugyancsak 1773-ban Mária Terézia is ide érkezett, és az egykori díszteremben maga is eljárta a francia négyest... Hol vannak már a hercegek, királyok, császárok? A turisták pedig felhúzzák lábukra a nemezpapucsokal, hogy egy röpke órára megismerkedjenek a mesepalotával, és egy kicsit érezzék a genius locit, a hely szellemet is... Bessenyei György jelen volt a Rohan herceg tiszteletére rendezett ünnepélyen, Eszterházán. Meg is örökítette az Eszterházi vigasságok cimű írásában: „Mind királyunk, mind nemzetünk dicsőssége kívánta Eszterháza magát csudává tegye. Meg kellett mutatni, hogy a Párizsban és Londonban nevelkedett francia kívánság Magyarországban gyönyörűséget feltalálhatja, melyen tett álmélkodása hazánk tisztességét kétségkívül minden idegeneknél dicsőíteni fogja." Lapozzuk fel a Rados Jenő professzor Magyar kastélyok című művét, abban meg azt olvashatjuk, hogy a fertődi Eszterházy-kastély az általános építéstörténet egyik legragyogóbb alkotása. A kastély építéstörténetére vonatkozó adatok hosszú ideig csak feltevésekre szorítkoztak. Az 1954-ig elzárt levéltári adatok szabaddá tétele után azonban nyilvánvaló, hogy 1720. július havában bízta meg gróf Esterházy József Anton Erhard Martincllit, a Sopron megyei Süttörön épülő udvarháza terveinek elkészítésével, valamint az építkezés vezetésével. A bécsi építész három hónap alatt felépítette a mai kastély elődjét, a tornyos, a Sala Terrenán és az emeleti dísztermen kívül még húsz szobából álló kastélyt. Rajta kivül később még Jacoby Miklós, Johann Ferdinánd Mödlhammer és Melchior Hefele vettek részt a kastély teljes felépítésében. Az előbbi kcszitette el az akkor még íves formában összekötött fő- és melléképületekhez csatlakozó patkó alakú földszintes szárnyépületek terveit. Az utóbbiról pedig tudjuk, hogy a bécsi magyar testőrség rajztanára volt. Esterházy pedig 1765-től a magyar testőrség parancsnoka. Nem véletlen, hogy Hefele Menyhért az udvar homlokzatát tervezte. Mindent összevetve a kastély teljes egészére A fertődi kastély madártávlatból Eszterházy Miklós — akit Pompakedvelő vagy Fényes jelzővel illettek — ízlése nyomta rá bélyegét. Az is tény, hogy nem a schönbrunni kastély volt az ihlető, hanem a versaillesi palota. Történelmi tény ugyanis, hogy Fényes Miklós kíséretével 1764ben járt Párizsban. A kastélyt királyi pompával készítették el. A hozzá tartozó kert pedig a világon egyedülálló volt. A szabályos sorokban ültetett fasorok között 164 narancsfa illatozott. A lombok közé rejtve meseszerű épületek álltak: a Nap, a Diana, a Fortuna és a Vénusz templom, a Narancs- és a Madárház, a kínai táncház, a marionett színház. Természetesen mindegyiket káprázatos pompával rendezték be. Körülöttük szökőkutak százai csobogtak. És ott volt a Komédia-ház, amelyben Haydn vezényelte az olasz operatársulat előadásait. Esterházy Pál herceg Harmónia Caelestis címmel irta meg kanrátagyűjteményét. A csúcsot a muzsikában is Miklós idejében érték el, aki 24-re, majd 30-ra növelte udvari zenekarának létszámát, de felvett még hozzájuk nyolc énekest. Esterházy Pál Antal idejében került Kismartonban Joseph Haydn a zenekarhoz, 1761-ben lett a zenekar karmestere, és 1769-ben költöztek Kismartonból Eszterházára. Itt írta többi között A patikus, a Halászlányok, az Aki hűtlen, póruljár című operáit. Ugyancsak itt alkotta és mutatta be 44. számú e-moll Gyász szimfóniáját, amely onnan kapta nevét, hogy Haydn azt kivánta, ezt a művét játsszák majd temetésén. Esterházy Fényes Miklós 1790-ben bekövetkezett halála véget vetett az Esicrha*.j-vi6ao;>u6>jivi.ak. Miklós fia és unokája nem érezték jól magukat „a tűzijáték módjára ellobbanó káprázatban". Visszatértek Kismartonba. Ez a korszak már a takarékosságot és józanságot parancsoló II. József, majd a francia forradalom kora. Az Esterházy család az időszerűtlenné vált kastélyt sorsára hagyta. A romlást betetőzte a II. világháború. A berendezését széthordták, a beszakadt tetőkön évek hosszú során át befolyt az eső, a hólé, a födémgerendák elrothadtak, a freskókat lemosta a víz. A helyreállítási munkák 1957 nyarán kezdődtek Rados Jenő profeszszor, majd Varga István Ybl-díjas építész tervei alapján. Joseph Haydn halálának 150. évfordulójára elkészült a díszudvar. Egy időben a Magyar Televízió és a Nemzetközi Hangversenyiroda itt rendezte az Interfórumot. Zenei táborok színhelye ma is a kastély, de leginkább az idegenforgalom szolgálatában áll: egy letűnt világ pompájáról ad számot napjaink vándorainak. A kastélyhoz tartozik az úgyrevezett Muzsikaház, ahol a hercegi muzsikusok, énekesek laktak. Az emeletén volt Josef Haydn lakása. A Muzsikaház is Fényes Miklós idejében épült 1768-ban, 1781-ben átépítették, később hercegi szórakozóhely lett. A Muzsikaház ma eredeti pompájában díszlik. Földszintjén Fertőd község könyvtára, hangverseny- és házasságkötő terem, valamint Fertőd Nagyközségi Tanács irodái kaptak helyet. Az emeleten ott, ahol valaha a halhatatlan Haydn és zenekarának tagjai laktak, a mester munkásságát bemutató múzeum létesült. IMRE BÉLA Vannak nevek, amelyek a magyarság több évszázados belső vándorlása ellenére még ma is szinte teljes bizonyossággal megállapíthatóvá teszik, viselőjük hova való, vagy legalábbis honnan jöttek szülei, nagyszülei, ősei. Ha valaki Förgeteg — kiyált ha a keresztneve Szilveszter — egészen biztos, hogy famíliája vagy Alsóvárosról, vagy a szegedi tanyavilág alsótanyai részéről (a mai Mórahalomról, Domaszékről, Zákányszékről stb.) származik, akárcsak a Battancs, Biczók, Csamangó, Dékány. Dobó, Engi, Feketű, Gárgyán, Jójárt, Kazi, Kiri, Kispál, Kispéter, Kotogány, Masa, Négyökrü, Pálfi, Papdi, Szélpál, Tanács, Tandari, Vőneki. Ám ha Ábrahám, Bába, Báló, Bárkányi, Bitó, Bödő, Frányó, Kakuszi, Kónya, Lippai, Palatínus, Vékes, Vetró, Zákány, Zsótér — akkor Fölsőváros volt őseik földje. JELLEGZETES VEZETÉKNEVEK Innen rajzottak ki a fölsőtanyákra is, ahol e neveken kivül jellegzetesen honos a Gémes, Gyömbér, Táborosi, Ürmös, Veszelka. Balástyai, ha Ősze, de szentesi, ha Őze. Szentesi a Bugyi, Magony, Négyesi, Pádár, Piti (Pitti), Pozsár, Túri, Vekerdi. Csongrádi, ha Elekes, Forgó, Palásti, Tari. Kisteleki a Sisák meg a Krizsán. Mindszenti vagy szegvári az Ágoston, Apró, Bartucz, Bozó, Gyovai, Korom, Szeri. Vásárhelyi az Égető, Karasz, Kenéz, Kotormány, Tárkány. Algyői a Czirok, Belovai, Süli. Makai a Diós, Erdei, Igaz, Joó, Mágori, Mari, Szirbik, Tamasi. Makón, mondják, nincs jó katolikus meg igaz református: a Joó mind kálvinista, az Igaz valamennyi pápista. A Mátó bizonyosan apátfalvi származék. Ahogy a Czékus, Dudás, Gyuris, Márta, Maróti, Patik, Tapodi, Zádori dorozsmai, az llia meg a Lele tápai. Szőreg legjellemzőbb vezetéknevei: Engedi, Hegyközi, Kószó, Kotlár, Palotás, Sebők, Szeles és Szóráth. Különösen ez utolsó név viselőjéről lehet a legkisebb kétellyel megállapítani illetékességét vagy legalább származását. A Szóráth kétségtelenül a Szórád párja, zöngétlen végű változata. Ez utóbbi néven ismeretes a hitvalló, akinek legendáját Mór pécsi püspök írta meg. Eszerint Szent István idejében Lengyelországból jött a Nyitra megyei Zobor bencés apátságba, fölvette az András nevet, és mint Remete Szent András került az egyháztörténetbe. 1100 körül hunyt el. Valószínű ábrázolása látható a magyar koronázási paláston. EGY KIS NÉVFEJTÉS A Szóráth ólengyel eredetije *Swerad lehetett. Ebből a következő fejlődési fokozatokon keresztül alakult ki a magyar név: Szverád — Szoverád — Szovrád — Szourád — Szóród. Magyar írásban először Zourad formában szerepel. Ennek ejtése: Szourád. A d zöngétlen párja a t, így természetes, hogy a Szórádnak Szórát (írásban később — a Horváth. Németh stb. mintájára — Szóráth) változata is keletkezett. Latinosított alakja Zoerardus, Zoardus. Megvan a mai lengyel névanyagban is Swierad formában. Két elemből van összetéve: előtagja (swój, swoja, swoje) annyit jelent, mint valakinek a tulajdona, „az övé". Utótagja (rad) pedig boldog, vidám, megelégedett. E név megfelelője tehát a latin Félix, magyar Boldog, azaz Bódog. Szórád hitvalló nevét hazánkban a 11 — 16. században keresztnévként használták. A dömösi prépostság egyik szolgáját a Tolna megyei Ságon az 1138-i adománylevél Souradnak nevezi. 1578-ban Szórád előfordul török összeírásban is. Egy 1579-i okirat szerint Czyato Zorad (ejtsd: Csató Szórád) a Gömör megyei Deyter (a mai Détér) ura. Szintén Gömör megyéből 1615-ből ismeretes Szórágy változata. 1938-ban a Nógrád megyei Diósjenőn élt Szórágy Lajos. A szabadságharc nemzetőr őrnagya volt a Léván 1795-ben született Szórád János. De ugyanez a név az eredete a Somogy megyei Szólád (1229-ben így írták: Zoulat) és a Heves megyei Egerszólát községnek. Darvas József Részeg eső című regényének Szóláth Béla a főhőse. Vadász Ferenc regénytrilógiájának (Megáll a szél, Karolina negyvenkilenc szeptember, Nyugtalanságok nyara) egyes szám első személyben beszélő főszereplője pedig Szórád János. Szórád, Szórát(h), Szórágy, Szólát(h) — mind egy forrásból keletkezett EREDETRŐL VALL A szőregi katolikus plébánia anyakönyvében 1749. július 22-én fordul elő először ez a név. Ekkor jegyezték be az elhunyt Tóth Ilonát, Tóth, István és Szórát Erzsébet leányát. 1758. július 30-án keresztelték meg az első Szórátot: Szórát Györgyöt, Szórát Pál és Tamás Erzsébet gyermekét. Sajnos, az anyakönyvből nem derül ki, honnan települtek a Szóráthok Szőregre. De abból, hogy a név változatainak emiitett előfordulásai csaknem kizárólag Észak-Magyarországra (Nyitra, Gömör, Nógrád vármegyére) utalnak, föltehető, hogy a Szórátok — akár a Hegyköziek (nevük vallomása szerint is, meg tapasztalatom szerint: a lillafüredi temető sírkeresztjein olvastam őket) Fölső-Magyarországról származtak ide. Bálint Sándor A szögedi nemze/-ben azt mondja, Pásztóról (Nógrád m.) valók. Forrását azonban nem adja meg. Természetesen a Szóráth név lengyel eredete nem azt jelenti, hogy a Szóráthok lengyel vagy más szláv népből valók volnának. Csak a nevük jött a lengyelből, viselőik évszázadok — lassan egy évezred — óta magyarok. A Szóráth a legsajátosabban szőregi vezetéknév. Egyik legjellegzetesebb és legkülönösebb viselőjének érdekes alakját legközelebb idézem fö1" PÉTER LÁSZLÓ DUSA LAJOS: Kórházkert Végre kigyógyulhatsz bajaidból, nagyvizitet tart éppen az ősz. Hajnali dértől alvad a nyílt seb, ónosesőtől varasodik. Múlik a láz már és tehetetlen kis daganattá ráncosodón zúzmaradíszes tiszta fehérben látod, alig van kínod, alig. Ködburkában a nemleheteknek mint a vetélők magzata ülsz. Télmama fürdet fagykloroformban kései rózsák bimbai közt. BERCZELLER RUDOLF: HÉT LÉPŐ EMBER