Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-26 / 252. szám

Hétfő. 1S87. október 26. 5 Kávéházi előzetes Kristó professzor úr Kristó Gyula különleges stílusérzékkel megáldott előadó. Néhány éve, még rektorként a tudományegyetem egyik rendezvényén fejtette ki nézeteit. Az ügy bonyolultságához illeszkedve cirkalmas, de nagy műgonddal cizellált mondatokban lelte meg mondandója formáját. A hallgatóság soraiban egyegy klasszikus ívű körmondat végén fölhangzott a spontán elismerés: „ezt is be tudta fejezni!". S valóban: Kristó professzor minden mondatát pontosan formálja meg egészen a stílusos befejezésig. Minden bizonnyal ez a képessége sokat segít abban, hogy gördülékenyen áradó gondolatai szakmai tárgyaba, a késői múltba is behatoljanak. Az az elegancia, amivel megszólal, megőrződik tudományos munkáiban is. Így a mély történeti összefüggéseket taglaló dolgozatok. monográfiák is olvasmányélményt jelentenek még azok számára is, akik Ennek az írásnak apropója van: ma, hétfőn este az irodalmi kávéházban Szegfű László történész Kristó Gyula professzort látja vendégül. I)e ha a kávéház programja nem szolgáltatna aktualitást, a professzor úr munkássága, személyisége, aktivitása mindenképpen híradásra késztetné a toll hivatásos forgatóját. nem ismerik egyetemi szinten a koraközépkori magyar históriát. Nehéz lenne összefoglalni Kristó Gyula szerteágazó munkásságát, de olvasói akár ismeretlenül is kikövetkeztethetik a kutatói érdeklődés irányait, építőelemeit. Egyik kedves témája a feudális széttagolódás korszaka, ebben is Csák Máté, az egykori tartományúr alakja. Foglalkoztatja a krónikairodalom és a hadtörténet is. Könyvet írt az Arpád-knr háborúiról, izgalmas olvasmány az augsburgi és a rozgonyi csata körülményit bogozó kötete. Több forráskiadvány, olvasókönyv szerkesztőjeként is kiváló munkát végzett, s a nyelvészet határterületeire is elmerészkedett, mikor a törzsek és a törzsnévi helynevek viszonyát kutatta. Egyik összefoglaló monográfiájában I.evedi törzsszövetségétől Szent István államáig fogta össze a magyarok történetét. Mint példamutatóan dolgozó egyetemi ember tankönyveket is írt, tartalmas előadásokat tart, kemény munkatempót diktáló szemináriumokat vezet. A JATE rektoraként sokat tett a tudományért és oktatásért, .most a bölcsészettudományi kar dékáni tisztében szolgálja az univerzitást. Ma este a Royalban személyesen találkozhat vele az olvasó. I). I. János vitéz megérkezett Új bábszínház Szegeden Tegnap fölavatták Szeged új bábszínházát. Nem volt. ünnepi szónok, hanem igazi avatás: megtartották az első előadást. János vitézt kisérhették a gyerekek, Kukorica Jancsi-korától Tündérországig. Akárcsak 40 esztendővel ezelőtt. A 150 férőhelyes nézőtér gyönyörű. Szekeres Mihály belsőépítészt dicséri, aki a nagyszínház után ezt a kicsit is műgonddal tervezte meg. A székek kárpitja a falakéval azonos színű, meleg-bordó. A faanyagok sötétbarnájával harmonizál. A terem parkettás. Amint felmegy a függöny, a laikus is rögtön látja, ez bizony már nagytudományú, komoly színpad. Az előadás előtt szakszerű színpadbemutatót kapok Kövér Bélától, a bábszínház vezetőjétől. öt méter mélységben, több .magassági szintben tudják" „játszatni" a díszleteket, bábokat. A zsinórpad-, lás kicsiben ugyanolyan, mint a nagyszínházaké. Éppen most húzzák fö) azt a fantasztikus felhőt, amelyből majd kellő pillanatban és megfelelő világítással egyszer eső, máskor hő hullik Munkatársunk jelenti a Fekete-házból A Gerster Károly tervezte gyönyörű, romantikus épület, a Fekete-ház sajnos űjra felújítás alatt áll. Minden bizonnyal nem ez az első „szépítkezése" születése, 1857 óta, mégis nyugtalanító az utóbbi években tapasztalható gyakoriság. Szerencsére odabent ma is több kiállítást látogathatnak az érdeklődők, így a Tipity János csodaszép rajzaiból készült összeállítást is. A Kővirágok, vasvirágok című kiállításon a látogatónak •visszaköszönnek azok a vasrácsok, kapuk, ablakok, lámpák, kilincsek és erkélyek, melyeket sokszor nem illőn köszöntünk a város szép utcáin sétáltunkkor. „Talán csak a rajzok láttán döbbenünk rá, milyen szépek" — írja a kiállítás rövid bevezetője, melyből csak annyit tudunk meg a város kincseinek megrajzolójáról, hogy hetvenesztendős, nem hivatásos grafikus. Híreket kellene szereznem Tipity Jánosról, gondoltam a szép rajzokba feledkezve, s ez az igény parancsoló szükséggé gyarapodott, amikor megpillantottam a Kálvin téri református templom tetején lévő rézlemez kakas hihetetlenül közeli rajzát. — Ugye ezt volt a legnehezebb megrajzolni? — kérdeztem a bravúros grafikák készítőjét. — Á, dehogy — válaszolta —, odaálltam a sarokba, ahol a Madách utca nyílik, és egyszerűen lerajzoltam. Ez volt a legkönnyebb. Volt, amit két napig rajzoltam. — Hány rajzot készített eddig? — Van már ezerötszáz rajzom, de nemcsak Szegeden dolgoztam. Sopron, Kőszeg, Szombathely, Tatabánya szépségeit is megörökítettem. Lerajzoltam Makó régi pa,.Tudósításunk" helyszíne — Tipity János rajzán rasztépületeit, százhúsz vasműről készült rajzomból nemrég volt kiállítás. — Hol készítette az első rajzokat? — Csongrádon. Alighanem a kezdet volt a legnehezebb. — Hol lesz legközelebb kiállítása? — Éppen tegnap küldtem el Kecskemétre nyolcvan rajzot. Jövőre lesz belőle vagy egv kiadvány, vagy pedig kiállítás. — Gondolt-e arra, hogy lerajzolná a Dóm tér szobrait, s ebből könyvet készítene? — Nem, ilyenre már nem vállalkozom. Betöltöttem az első hetven évemet, s a kezem meg a szemem már nem a régi. Azt hiszem, most már az örök törvény parancsol. Hogyan kezdődött, mikor ébredt föl Tipity Jánosban a rajztehetség tudata? Erről is mesélt: — Negyedik elemista koromban az űrigyerekektől a rajzaimmal szereztem be a tanszerrevalót.. Az elemi után kőművesnél és műkövesnél dolgozott, majd egy szobrásznak segédkezett. Azután jött a háború, a hosszú szolgálat és a három esztendeig tartó hadifogság. Hazakerülve elvégezte a nyolc osztályt a MÁV pályamunkásaként. Megalakulásakor került a szegedi tervezőirodába műszaki rajzolónak. Később az IKV és az Agrober alkalmazásában is állt, időközben papirost szerzett az építőipari technikumban. lí)(ií)-ben készült el az első rajz, és most érkezett el a szegedi kiállítás ideje. — A megnyitóra egy lélek se jött el, nem is volt, aki megnyissa a kiállítást. Erről azt ír, amit jónak Iát — mondja lehangoltan a város megrajzolója. De a rajzok megcsodálhatok, és mégiscsak a teljesítmény a legfontosabb. Dlusztus Imre Volt-e köztük lengyel? Céhláda zárja — bárány domborítással 1757-ből A tavasszal a Délép egyik fiatal bádogosával beszélgettem a munkájáról. Mesélte, garanciás dolog akadt, mert a fölújított színház lapos tetején néhány apróbb hibát fedeztek föl. Ezek a kicsiny folytonossági hiányok beázást és nyugtalanságot, no meg sok-sok kárt okoztak a színházban. Korszerűtlenül fölvetődött bennem, hogy ki lehet a felelős. Az ifjú bádogos megválaszolta: lengyelek dolgoztak ott, azok végeztek trehány munkát. Később megtudtam: a válasz úgy lett volna egész, ha azt tartalmazza, hogy lengyelek is dolgoztak ott, hiszen a hazai munkaerő is képviseltette magát a színház tetején. Ez jutott eszembe, amikor többedszerre ácsorogtam a Fekete-ház vadonatúj állványai mellett, várva egy munkást, aki fölvilágosit. Kérdéseket tettem volna föl neki: Hogyhogy ily hamar, a felújítást szinte hónapokkal követve húzattak föl ide ezek az állványok? Kinek a hibája, hogy a fal ledúrja magáról a vakolatot? Kik vállalták a felújítást? Garanciális munka lenne ez? Es ki vállalja a további garanciát? Tudja-e, hogy kik dolgoztak itt időt nem állón? De nem jött egyetlen munkás sem. Pedig legvégül csak azt kérdeztem volna: volt-e közlük lengyel? .. . I. D. a János vitéz vezette magyar huszárok nyakába. Celofándarabkák, illetve hungarocell forgács — ám a nézőtéren senki sem gondol erre. Több mint 5(1 reflektor szolgál, mind pontosan beállítva, hiszen a világítás programozott... A színpaddal szemben, az emeleti ügyélöt szobában ott a sz.ínház lelke, a különleges, kifejezetten ide készült keverőpult, amelyen két évig dolgoztak a Délép tanműhelyében, Mihók József szakoktató irányításával, társadalmi munkában. Kövér Béla ül a pultnál, különféle, számomra titokzatos gombokat nyomogat és a színpadon váltakoznak a fények, a színes, a vetített képek, a beszédhang és a zörejek... A programot ö készítette, már korábban. Nem, dehogyis villamosmérnök, se nem számítógépes szakember. Jogász. És a Szegedi Bábszínház az élete. Egyszer régen (talán először írtam a bábszínházról) fönt jártam a lakásán; emlékszem a meghökkenésre: egy varroda és egy asztalos tanműhely elegyét láttam, hiszen a bábok mindig is náluk kész.ültek, az egész család be volt fogva. Amikor az. édesanyja már nem varrhatta többé a bábszínpad apróbb-nagyobb figuráit, Kövér Béla megtanult varrni... Mióta nyugdíjas, és az új színház épül, naponta 10—12 órát tölt a Lenin körúti házban. A Csomiép brigádjának tagjai (művezető Kovács János) bizony „szem elölt voltak". így aztán ez az az építkezés, ahol hiánypótlásra, mint olyanra — nincs szükség. * A tanácsnak nyolcmilliója volt az új bábszínházra, ebből a színpadtechnikára már nem futotta, végül az anyagköltséget csak kiszorították; a bábszinházvezető 3 ezer órányi társadalmi munkája kellett még hozzá. Az utolsó fázisban kiderült, hogy az előcsarnok falainak felöltöztetésére végképp nincs fedezet, Kövér Béla nekiállt tapétázni. Majd megvarrta az ajtófüggönyöket, „tűzoltóilag" helytelenül, ezért tegnapelőtt este újra leszedte az ossz.eset és fölvarrta rájuk a szükségesnek mondott szegélyeket. Nincs készen még a portól, szinte pénzhiány miatt, de már van ígéret: november végére fölkerülnek a ré/.domboritósok. a felirat az utcafronton. * A Bartók Művelődési Központ intézményeként működő bábszínház — életének 40. esztendejében — végre méltó körülmények között várja a gyerekeket, ezentúl minden vasárnap két előadásra. és — az érdeklődésre tekintettel — minden hatodik szombaton is. A premier jól sikerült. A Koós Iván tervei alapján felújított János vitézt Gyuris György rendezte, aki hivatásos könyvtáros, osztályvezető a Somogyiban, és régi amatőr bábos; több mint 20 év utón tavaly tért vissza — segíteni. Az együttes tagjai (a vezetőkkel együtt összesen 14-en) napi munkájuk után heti három és fél órát áldoznak rendszeresen a próbákra, plusz az előadások ... A közönség ujjong: János vitéz megérkezett Tündérországba. A gyerekek tegnap színházban voltak. S. E. Megalakult a televízió művészeti tanácsa Megalakult a Magyar Televízió Művészeti Tanácsa. A kiemelkedő művészekből és szakemberekből, a hazai kulturális élet legkülönbözőbb területein tevékenykedő ismert személyiségekből álló testület feladata, hogv javaslataival orientálja, illetve véleményezze a televízió müsormunkáját, s részt vegyen a távlati műsorpolitikai döntések előkészítésében. Mint azt Murai György, az MTV elnökhelyettese, a testület titkára elmondta, a tanács tagjai — Bereczky Lóránt, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Boldizsár Iván író, Czine Mihály irodalomtörténész, Glatz Ferenc, a História főszerkesztője, Huszár István. az MSZMP KB Párttörténeti Intézet igazgatója. Kállai Ferenc színművész, Petrovics Emil, az Operaház igazgatója es Szabó István filmrendező — valamilyen formában már korábban is kapcsolatban álltak a televíziózással. A művészeti tanács a napokban már megtartotta első ülését, amelyei várhatóan kéthavonta követnek a rendszeres konzultációk. Ezek alkalmat adnak arra is, hogy a tanács tagjai előzetesen véleményezzék, illetve javasolják konkrét műsorok, sorozatok elkészítését, sugárzását, illetve megszüntetését, különböző televíziós akciók megszületését. Az üléseken áttekintik és értékelik ugyanakkor egyegy időszak termését is. A következő konzultáción »a televízió drámai műhelyeinek — a tévéjáték-, valamint a színház- és sorozatszerkesztőségek — a tevékenységét, illetve munkatervét vitatják meg. Evangélikus egyházi vezetők beiktatása Ünnepi közgyűlést tartott szombaton a Déli Evangélikus Egyházkerület a Deák téri templomban. A rendezvényen Nagy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke beiktatta tisztségébe a gyülekezetek szavazatai alapján megválasztott Harmati Béla püspököt és Frenkl Róbert egyházkerületi felügyelőt. Az ünnepi eseményen részt vettek a hazai egyházak vezetői, valamint külföldi egyházak képviselői. Ott volt Johanncs Hansolmann püspök, a Lutheránus Világszövetség elnöke is. A hazai állami és társadalmi szervek nevében Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke köszöntötte az új tisztségviselőket, elismeréssel szólt eddigi egyházi és közéleti munkájukról, s biztosította őket az. állam bizalmáról és támogatásáról. Az államtitkár méltatta a közelmúltban elhunyt Káldy Zoltán püspök egyházkormányzati és közéleti munkáját, az állam és az. evangélikus egyház. jó kapcsolatánál- clm•'• lyílésében szerzett erdemeit.