Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-22 / 249. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77, évfolyam, 249, szám 19S7. okíóber 22., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VAlíOSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint A mezőgazdasági kistermelés távlatai A hazai agrártermelés egy­harmada a kisgazdaságokból kerül ki, s a 85—90 milli­árdos évi termelési érték­nek közel 60 százaléka válik áruvá. Továbbra is megha­tározó az ellátásban a nagy­üzemi termelés mellett a háztáji zöldség- és gyü­mölcstermesztés, a sertéste­nyésztés, valamint a prémes állatok tenyésztése. Milyen szerepet szán az agrárkor­mányzat az elkövetkezendő években á mezőgazdasági kistermelésnek. Megina­rad-e jövőre is az a tenden­cia, amivel jó évtizede „fel­karoljuk" ezt a tevékenysé­get? Mit kell tenniük a kis­termelőknek a gazdaság fel­zárkózási szakaszában? Egyebek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozott az az előadás, amelyet tegnap, szerdán délelőtt a Csongrád Megyei Tanács előadótermé­ben rendeztek a mezőgazda- is közel 25 ságban, az áfészekben és az vesztáltak élelmiszeriparban dolgozó termelésbe, szakembereknek, valamint a kistermelőknek. Misi Sán­dor, a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium fő­osztályvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a kister­melés a jövőben is szerves része lesz agrárpolitikánk­nak, sőt egyes területeken A háztáji és kister­melés 1 millió 400 ezer családnak jelent lehető­séget arra, hogy jöve­delmét kicgcsztse, megtermelje saját szük­ségleteinek egy részét, illetve piacra is vigyen ?. portékából. Nem kö­zömbös, hogy jövőre — a szabályozó rendszer változásával — miként alakul a mezőgazdasági kistermelők munkaked­ve. Hiszen a kiskertek­ben dolgozók fele nem­csak saját szükségleté­re termel, hanem ko­molyan kiveszi részét a belföldi é'elmiszcr-cüá­tásból, sőt az exportra kerülő zöldségek, gyü­mölcsök, vágóállatok előállításából is. milliárdnyit in­mezőgazdasági főleg a falun élők, hiszen itt a lakosság közel 90 százalékkal ezzel a tevékenységgel egészíti ki jövedelmét. Ebben a szférá­ban az új adórendszer meg­lehetősen „humánus" szem­pontokat érvényesít ezután is, a termelésre ugyanis szükség van, azt igyekezik (például a zöldség- és gyü- minden eszközzel ösztönözni mölcstermelésben, a sertés-, a jövőben is. Eddig is 1 mil­60 fillérrel készülnek emel­ni. Néhány új árformát is bevezetnek a felvásárlásnál. Ilyen például a garantált ár, ahol a kormány meghirdeti a bázisárat, a felvásárlók ettől csak felfelé térhetnek majd el, ha a piaci kereslet ezt indokolja. Ilyen árkate­góriába várhatóan a sertés­hús-felvásárlásoknál kerül sor. Ugyancsak új forma lesz a hatósági tájékoztató ár, amely a vágómarha- és gyapjútermelő kisgazdákat érinti majd. Néhány ter­mékre — így az étkezési tö­megzöldségekre, a csirkére, a tojásra — vezetik be a vé­dőárrendszert. Itt a megha­tározott védőárszint alatt nem lehet szerződést kötni. Változatlanul megmarad két adótípus: a föld- és a boradó. Megszűnik viszont a ló—, az erőgépadó és a mező­őri járulék. Az általános for­galmi adó bevezetésével változnak a kistermeléshez szükséges anyagok árai is. A kisgépeknél jövőre a fo­gyasztási adót áthárítják a felhasználóra. Aki azonban eléri az adózósávot, az ezt az összeget visszaigényelheti az év végén. A növényvédő sze­rek, műtrágyák ártámogatá­sa jövőre sem szűnik meg, így „null" forgalmiadé-kul­csosak lesznek. a víziszárnyasok nevelésé­ben, valamint a juhtenyész­tésben) a kisgazdaságokra a A közgazdasági környezet megváltozása mellett döntő, hogy jó fajtapolitikával, szervezettebb palánta- és vékenységből származó vetőmagellátással, valamint liárd 100 millió forint folyt be az államkasszába az e te­várnak, csökken viszont a szerepük a szarvasmarha­tenyésztésben. mainál is nagyobb feladatok adókból. Jelenleg 80 milli- a termelési tapasztalatok, a szaktudás jobb kihasználá­sával nagyobb eredményt érjenek el a kistermelők. Üj szervezeti formát is szeret­nének meghonosítani: o me­zőgazdasági kistermelők szövetkezeteit. Ezek a jövő­ben jelentős segítséget szükség ezután a kisterme- nyújthatnak a beszerzésben, lésben — mondotta az elő- az értékesítésben és a ter­Rövid Csongrád megyei helyzetképpel is színesítette termelésre, előadását a főosztályvezető, szerződéses A kisgazdaságok szerepe nálunk valamivel nagyobb, mint másutt az országban, a termelésből való részesedé- adó. sük eléri a 37 százalékot, a termelési érték meghaladja a 6 milliárd forintot. Csong­rád megyében a legnagyobb a7. egy hektárra jutó terme­ld ért c-k eléri a 80 ezer fo­rintot. Az év első nyolc hó­napjaöan a háztáji és kis­gazdaságokból 164 ezer má­zsa zöldséget, 16 ezer mázsa gyümölcsöt és 30 ezer mázsa burgonyát vásároltak fel a forinttal megye termelőszövetkezetei, áfészei. A friss zöldség ter­melésében országos ellátús­árdnyi állóeszköz van a ha­zai „gazdák" birtokában, ez­zel a jövőben is jól kell sá­fárkodni. Még szervezettebb még nagyobb fegyelemre lesz mékfeldolgozásban. De lássuk, mi várható jö­vőre? Az már köztudott, hogy 500 ezer forint árbevé­telig ez a tevékenységi for­ma adómentességet élvez. Néhány kedvezmény, támo­gatás azonban jövőre meg­szűnik. Ilyen például a fóli­ás termeléshez eddig nyúj­tott állami támogatás. Válto­zás, hogy 500, illetve 1500 csökkentik a szarvasmarha-tenyésztés­hez nyújtott anyagi segítsé­get. A mezőgazdasági köl­R. G. Kádár János fogadta Hvan Dzang Jopot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fo­gadta Hvan Dzang Jopot, a Koreai Munkapárt Közpon­ti Bizottságának titkárát. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón véleményt cseréltek a magyar—koreai párt- és állami kapcsolatok fejlődéséről, a nemzetközi élet, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom kérdéseiről. üj parlamenti bizottság alakult Az Országgyűlés sajtóirodája közli: A Parlament 1987 szeptemberi ülésszakának határoza­ta értelmében megalakult az a bizottság, amelynek fel­adata az általános forgalmi és a személyi jövedelemadó­ról szóló törvények végrehajtásának sokoldalú ellenőrzé­se. A különböző állandó bizottságok által delegált tagok­ból álló testület elnöke Nyers Rezső, titkára Puskás Sándor képviselő lett. Az alkalmi bizottság — azon túl, hogy tájékoztatókat hallgat meg — önálló vizsgálatokat is foly­tat, illetve észrevételek, javaslatok alapján foglalkozik a végrehajtás menetével, az adórendszer gyakorlati érvénye­sülésének gazdasági és társadalmi hatásaival. Harmincan egy helyre Nevükben nincs semmi gyár. Szoftverszolgáltatáso- Szépen hangzó számok különös. Annak idején nem kat is ellátnak, s hadver- és ezek, de kemény és sok gondoltak arra, hogy valami szoftvertanfolyamokat szer- gonddal való birkózás van jó hangzású fantázianevet veznek a műszaki szakem- mögöttük. A Szegeden mü­találjanak ki maguknak, berek számára. Az idén rá- ködő néhány számítástech­Ugy tartják: tevékenységük tértek az IBM-számítógépek nikával foglalkozó kisszó­legfontosabb mércéje még- javítására is. Harmincöt vetkezet igazából nem je­iscsak az elvégzett munka átalánydíjas szerződést kö- ]ent konkurenciát egymás­töttek az országban, ebből hatot Szegeiden. Még a fő­városban is működik egy minősege. Egy volános vgmk-ból. pontosabban a 10. számú Volán számítástechnikai osztályából szerveződött négyfős szervizcsoportjuk. A 1983 decemberében a Szege- szerződéseket kemény felté­di Számítástechnikai Kis­szövetkezet. „Az egész a TPA/L-lel indult" — tudjuk meg Németh Antaltól, a kisszövetkezet egyik alapító tagjától és jelenlegi elnöké­től. A Központi Fizikai Ku­tatóintézet által gyártott mikroszámítógép vevőszolgálatát látták el kezdetben, ma már a TPA 1148 és TPA 11 428 típusú számítógépek országos szer­vizelését is ők végzik. VDD 52 néven saját display terminált (képmeg­jelenítőt) fejlesztettek ki, s bizony olcsóbban gyártják a GDN-adaptereket, mint a Videoton vagy a telefon­telekkel kötik meg velük az ügyfelek. A Démász számi­tógépére például 95 százaié­kos „rendelkezésre állást" biztosítanak, ami azt jelen­ti, hogy — a kiszállási és ja­országos vítási időt is beleszámítva — a folyamatos üzemelés szint­je nem csökkenhet 95 szára­lék alá. — Nekünk olyan szakem­ber kell, aki elmegy Mirt­nak, annál nagyobb problé­mát okoz nekik az alkatrész­ellátás és -utánpótlás folya­matosságának biztosítása. A fő gond itt is, mint a hasonló típusú kisszövetkezeteknél általában az, hogy a külke­reskedelmi vállalat ?11 i< 11 szállított alkatrészek a leg­olcsóbbak ugyan, dc mindig ezekből van a legnagyobb hiány. A magánkereskedők­nél többnyire van alkatrész, de ők 100—200 százalékkal drágábban' adják. Sokszor másfél év is eltelik, míg'egy nagyvállalattól be tudják szerezni az alkatrészt. Cgy kolera és Sopronba is, és ró- néz ki, hogy az Okisz most ra is vállalkoznak a megye csönok nagy része azonban kisgazdaságai. Jövőre. a becslések alapján a kister­melés növekedési üteme a növénytermelésben 5 száza­lékos. az állattenyésztésben félszázalékos lesz. Az el­múlt években szakosodott a kistermelés, kevesebb ter­tovább él, sőt javaslat szü­letett arra, hogy a fiatal há­zasok kapjanak kölcsönt a mezőgazdasági kistermelés beindításához. Változik az árrendszer egész szerkezete is jövőre. A mezőgazdasági termékek döntő többsége a mákfajtából nagyobb meny- szabadár kategóriájába "tar­nyiseget allitanak elő, no.t tozjk majd így a piacj ke_ a vállalkozó jelleg is. Az új adórendszer beveze­tése, a gazdaság szerkezeti átalakításának programja a kistermeléshez is új körnve­zetet teremt jövőre. A sze­mélyi jövedelmekből eddig tozik majd. reslet-kínálat határozza meg a megtermelt zöldség, gyü­mölcs. hús értékét. Kivéte­lek itt is lesznek. Egyetlen fixáras termék várhatóan a tehéntej lesz, amelynek li­terenkénti felvásárlási árát Szűrös Mátyás Belgrádban Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­sága meghívására szerdán hivatalos, baráti látogatásra Belgrádba utazott. Kíséreté­ben van Öszi István, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. Szakorvosi rendelő Sehmidt Andrea felvétele Üj szakorvosi rendelőt adnak át Kisteleken novemberben a Csomicp szakemberei. Az intézetben belgyógyászat, se­bészet, nőgyógyászat, gyermekorvosi rendelés vár a kiste­lekiekre és a körzetéhez tartozó községek lakóira vid idő alatt hatékonyan el­végzi a szükséges javításokat — mondja az elnök. Itt a munkaidő általában reggel fél 8-tól este 6 óráig tart. A legidősebb szakemberek 35 év körüliek, 50 százalékuk felsőfokú végzettséggel ren­delkezik. Mindössze 25-en vannak. Jönnének hozzájuk többen is, de igényesek. A nyár folyamán például mű­szerészt kerestek, s 30 je­lépett egyet ez ügyben. Va­lutakeretet bocsátanak a kisebb cégek rendelkezésé­re — így ez a kisszövetkezet is kapott 20 ezer dollárt a harmadik negyedévben. Az idei ősz kérdését itt is felteszem: mit várnak 1980­tól? Úgy számolják, hogy 15 —17 százalékkal tobb lesz az elvonás, mint eddig, te­lentkezö közül épp az utolsó hát ugyanannyi munkával felelt meg a vizsgán. Mit és nyereséggel együtt is ke­tud nyújtani dolgozóinak a vesebb pénz marad a k>s­kisszövetkez.et? Az éves át- szövetkezetnél. A jövőbeni lagkereset szintje ' 120—130 eredményességüket így az ezer forint körül van. Ta- fogja döntően meghatározni. valy 32,5 millió forint árbe­vétel mellett 13,1 millió fo­rint nyereséget produkáltak. A mindenkori nyereségből évente 400 ezer forinttal se­gítik dolgozóik lakáshoz ju tását. hogy milyen új termékeket sikerül kifejleszteniük, s hogyan tudják követni d nyugat-európai elektrotech­nika fejlődését. Dányi László Akciósorozat a békéért Tegnap sajtótájékoztatót tartott az Országos Béketa­nács az ENSZ leszerelési világhetének magyar békemoz­galmi programjáról, illetve az Országos Béketanács nem­zetközi tevékenységérői. A tájékoztatón egyebek között el­mondták, hogy japán és szovjet javaslatra október 24-én úgynevezett békehullámakció-sorozat kezdődik szerte a világon. A békevilághét során hazánkban is több városban rendeznek fórumokat, találkozókat. A békemozgalmi prog­ramokkal egy időben az Országos Béketanács telefonügye­letet tart. Szombattól egy héten át — vasárnap kivételé­vel — neves leszerelési szakértők és békemozgalmi veze­tők várják a telefonon érdeklődők kérdéJeit a magyar és nemzetközi békemozgalommal, biztonság- és leszereléspo­lltikai kérdésekkel kapcsolatban. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom