Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

12 Szombat, 1987. október 17. AMIT MA ELVIHETSZ .. Schmidt Andrea felvételei Láttál te már rétisast ? Nemrég egy tanácskozáson hallottam először beszélni Ilosvay Györgyöt, a tanárképző főiskola tanárát, a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi mezők, kiszáradt Iák, part- természetbarátok fogtak öszFgyesiilet titkárát Meggyő- r<i vetett balak jelzik riaszt- sze. Véd- és dacszövetség ez, zödessel és meggyőzően tá- vá az aggódókat. Nem vi- mindenkiért. Kiket várnak jékoztatta a jelenlevőket a gyázunk arra, amiből csak még tagjaik sorába? Kaptermészetvédelem fontossá- egy van a galaxisban, Föl- nak-ejneg felelő támogatást? gáról, környezetünk károso- dünkre. dásainak jelenlegi helyzeté- _ [gen de egyelőre inról, a jövő veszélyeiről. kább szörnyülködünk, beElöszor az egyesületről ker- szé|getünk ezekről a probdeztem. lémákról, és tenni még ke— Bárkit szívesen látunk sorainkban, aki hasonlóan érez velünk, és hiszem, hogy egyre többen akadnak majd ilyenek. Idősek és fiatalok, , , , .. , . , akik nemcsak magukért, - Alakuló közgyűlésünk vesebbet teszünk. A legna- másokért js SZCretnének idén májusban volt A nyár gyobb gond talán az a szem- tennj A Juhász G ,a Ta_ folyamán a városi tanács lelet, ahogy viszonyulunk hivatalosan is elismerte környezetünkhöz. Például egyesületünket, s így meg- tobb és erösebb mosószerekezdhettük az érdemi mun- ket használunk, a biztonság védő klubok harmadik országos találkozóját. A két nap alatt többek között a nárképző Főiskola környezetvédelmi klubjával közösen, jövő hónap 13—15. kö.... zött megrendezzük az egyekát. Tagjaink aktív részesei kedveert többszörös doz.su tcmj és föiskolai környezetfeladataink megvalósitásá- permetlevet szórunk ki a ban. Célunk, hogy Dél-Al- Iákra, szemetelünk. Tehát földünk természeti értékeit nem vigyázunk megmaradt ^ ^ megóvjuk, és a környezeti értékeinkre sem. Ebben az környezetvédelemről,""a 'gloprobiémák feltárásában, ügyben rengeteget tehetnek báljs ökológiáról tartunk azok megszüntetésében köz- pedagógusaink, es mindenki, elöadásokat és vitákat. A reműködjünk. a kisebb-nagyobb közössé- Széchenyi téren demonstráEgyre gyakrabban hal- geikben, otthon és munka- ciót szervezünk, hogy milünk, 'olvasunk természeti helyen egyaránt. ^SSSS^ES! környezetünk pusztulásáról, — Kétszáz tagot számlál [etünk szeretné felvenni a vízszennyezésről, tájrombo- most egyesületünk. Megala- kapcsolatot a megye terülelásról, és az élővilágra le- kultak a szakosztályok is. tén működő más természetselkedö veszélyekről. Sőt, Mórahalmon helyi csoport ^^menyekker^ Az" magunk is tapasztalhatjuk, szerveződött. Földrajz- és e]öbb említett szakosztályok ha nyitott szemmel járunk, biológiatanárok, fotósok, egyike a pedagógiai. Munitt, szűkebb pátriánkban is. egészségügyi szakemberek, katervükben az iskolai körKiégett rétek, elszikesedett egyetemisták, főiskolások, nyezetvédelmi szakkörök megalakitasat javasoljak es szorgalmazzák. Ez azért fontos, mert a környezetvédelmi szemléletformálásban a nevelés lehetőségei szinte korlátlanok. Támogatóink száma emelkedik. Az ember a természet része. Először együtt élt azzal, majd le akarta győzni. Ez aztán mostanára olyannyira sikerült, hogy ma már szinte lábunk előtt hever. Kipusztult növény- és állatfajok, ihatatlan víz, beszippanthatatlan levegő, lombtalan fak, sok helyütt a nagy csata „eredményei". Az, hogy meddig lehet még elmenni ezen az úton, mi lesz ezután, pontosan nem tudhatjuk kiszámítani. Sejteni sejtjük, hisz az iható folyóvíz ma már csak emlék, vagy ha arról hallunk, hogy a felettünk védőpajzsként feszülő ózonréteg kilyukad. Leépült természetünk, s ez a folyamat felgyorsulhat, ha időben nem szólal meg a vészcsengő. Sokan, de nem elegen jutottak el n felismerésig. Nem legyőzni kell a természetet, hanem élni számunkra felkínált lehetőségeivel, mert vele lehet, de nélküle . Czakó János Oroszlán, a kaszkadőr Egy, a legyőzöttek közül Ma este mutatják be a Szegedi Nemzeti Színházban a Hamletet. A vívójelenet kidolgozója, betanítója Pintér Tamás kaszkadőr volt, aki a Színművészeti Főiskola mozgástanszékének adjunktusa. Pintér rengeteg filmben égett meg, ugrott a mélybe, lovagolt vadul és autózott életveszélyesen. Ha mindehhez hozzáveszem, hogy mindeközben doktori disszertációján dolgozik, melynek témája a színpadiszínészi mozgás, érthetővé válik, miért különösen érdekes személyiség ő. — Eddig tíz Hamletben dolgoztam — kezdi mondandóját a csupaizom vívómester. A Cserhalmi-féle győri előadás, amit fíödy Gábor rendezett, maradt meg bennem leginkább. Mivel színházi emberek között élek, nem csupán a vívás technikáját tanítom, hanem igyekszem egész jelenetben gondolkodni. A vívásnak ugyanis a figura, a jellem az alapja. Egészen másként vív egy egyenes, bátor ember, mint egy gyáva. Más a vívása egy öregnek és megint .más egy heves fiatalnak. Igaz, hogy a történet ugyanaz minden színházban, de mások a színészek és különbözőek a rendezői koncepciók, így ezeket is figeylembe kell vennem. — öttusázóként ismerkedett meg a mozgás szépségeivel és nehézségeivel. Milyen eredményeket ért el? — Abban az időben voltam a válogatott közelében, amikor akár három magyar csapat is indulhatott volna bárrrtelyik világversenyen a dobogóra pályázva. A Ralezó, Török, Móna hármas végigverte a világot, és az árnyékukban csak az utánpótlás válogatottságig vittem. — Hogyan lett Oroszlán? — Egy edzőtáborban ráébredtek a fiúk, hogy csak nekem« nincs becenevem. Ezt ragasztották rám, s mivel én később kaptam, rajtam .maradt, másokról viszont már régen lekopott. — Az öttusázás után mi következett? — Elvégeztem a Testnevelési Főiskolát, vívómester lettem. De már korábban elvállaltam néhány mutatványt egy-egy filmben, s mert megtetszett, azóta is csinálom. — Mi a munkája egy kaszkadőrnek? — Vannak gyalogos munkák, ilyen a vívás, verekedés, ugrás és égés. Lovas munkát is végzünk, vágtatunk, leesünk, beakad a lábunk a kengyelbe. És persze autóval meg motorral is dolgozunk. Van egy tíz emberből álló kis csapatom, lovakat tartunk, motorokkal is rendelkezünk. A fölkészülést sok biztonsági berendezés segíti — mi ugyanis mindig biztosra megyünk. — Mondana erre egy példát? — Például, ha Kovács úr hazafelé menet eltűnődve élete sorsán autójával belecsúszik a jeges Dunába, akkor szinte biztosan meghal. Nos, a filmben én vagyok Kovács úr, egy joi kiegyensúlyozott autóval tudatosan belehajtok a folyóba, megvárom, míg tele lesz a kocsi vízzel, az utolsó pillanatban veszek egy nagy lélegzetet, kinyitom az ajtót és kiúszok. — Ezt hányszor csinálta me'g? — Eddig négyszer. — Most milyen filmekben dolgozik? —• Tegnap fejeztünk be egv amerikai filmet, a Hanna háborúját, amit a Golarcég forgatott nálunk. A hét végén pedig Franciaországba utazunk egy hónapra egy NSZK-film készítésére. Időközben átjárok Bécsbe, egv ottani cég alkalmaz, én tanítom a kaszkadőrökét. — Hová jutott el legmesszebb? — Mauritius szigetén, az Indiai-óceánban dolgoztam egyszer. Nehéz munka volt, egy negyvenméteres vízesésből kellett lejönnöm. — Nem, félt? — Aki kaszkadőr és azt állítja, hogy nem fél, az vagy hazudik vagy hülye. Egyébként ez a mesterség a félelem legyőzésének a művészete. — Visszatérve a szegedi Hamlethez: milyen élményekkel távozik innen? — Bármelyik Hamletben dolgoztam is, a fülemben mindig Cserhalmi hangját hallottam. Most itt éreztem azt először, hogy Kőszegi Akos képes elnyomni Cserhalmi hangját. D. I. Filmléka-tervek őszre Noha csak idén márciusban nyílt meg, máris mintha hosszú-hosszú ideje ismernénk: a Szabadság moziban levő Filmtéka az őszi „vetítési nagyüzem" kezdetével az immáron megszokottnak mondható-, érdekes és színvonalas különféle filmekkel várja az érdeklődőket. A november kivételes újdonságot ígér: az előző hónapban Budapesten megrendezett Francia filmhét művei közül tűznek műsorra jó néhányat november 7-töl november 30-ig; a szokásos, másféle típusú sorozatok közé „ékelve" a francia filmek fesztiváljának reprezentáns darabjait. Közöttük például olyan filmeket, mint Róbert Bresson A Bois de Boulogne-i asszonyok. Claude Chabrol Így láttuk Párizst, Jean-Pierre Melville Arnyékhadsereg, Leos Carax Rossz vér, valamint — nyitányként — Eric Rohmer A zöld sugár című filmjét. A francia filmeket egyébként szinkrortfolmácscsal, a fél 6-os előadásokon bérlettel, a fél 8-asokon „jegyesként" tekinthetik meg a gall filmművészet kedvelői. Persze a közeljövő Tékatervei távolról sem csak a felsoroltakra korlátozódnak: november 10—12. között például egy másik nevezetes szovjet film, a Barátom, Ivan Lapsin szerepel a programban, előzőleg, november 3. és 6. között Fellini híres Ginger és Fredjét tűzik műsorra, s szintén a Filmtéka kínálatában szerepel a perui Francisco Lombardi nevezetes, A váro^és a kutyák című műve is. A Kincskereső októberi száma „Micsoda tűz van! Micsoda tűz!/ Köröskörül az erdő csupa láng..." — az Erdélyben élő Markó Béla szép őszi versét olvashatjuk az októberi szám első oldalán. Csala Károly művészi igényű „képregénye" a tizenhárom aradi vértanúnak állít emléket (Arad, 1849. október 6.). A szabadságharc bukása utáni időket idézi Tompa Mihály két híres költeménye (A gólyához; A madár, fiaihoz) és Farkas Árpád verse (Petőfi Sándor). A méltatlanul elfelejtett Tolnai Lajos két novellája közül az egyik (Az ozorai csata) szintén a szabadságharc idején játszódik, a másik (A Tógyer farkasa) egy pásztor és az általa felnevelt farkas tragikus végű kapcsolatáról szól — ma is "meggyőző művészi erővel. A 175 éve született Garay Jánosra, Háry János alakjának megalkotójára emlékezik a Kincskereső leghíresebb művének, Az obsitosnak. közlésével Az ez évi folytatásos — Vagyim Sefner: Az ember, aki maga az öt NEM ... című mulatságos-fantasztikus regénye — második részében a főhős kicsöppen az atyai házból, s hiszékeny-jóindulatú természete újabb bajokba, többek között „ egy folyó közepén sodródó jégtáblára sodorja . . . Az EZ FANTASZTIKUS sorozatban James Causey Tejfogú szövetséges című novelláját olvashatják a sci-fi-kedvelők. a NEVETŐ IRODALOMÓRA pedig két állattörténettel nevetteti meg az olvasókot (Uurian: Egy bájos kis állat; Filip Gabriella: Vallomás). Az interjúrovatban Agh Istvánnal beszélget a költőbarát Bella István, az OLVASÓLÁMPA Tótfalusi István vallomását közli. A Kincskereső októberi számát Csala Károly, Szcgszárdi Ildikó, Szyksznian Wanda, Schéner Mihály és Orosz István illusztrálta. Műsorajánlat A FŐUTCA című spanyol filmet vetítik a JATE FILMESZTÉTIKAI KÖRÉNEK foglalkozásán ma, szombaton délután fél 3 órai kezdettel az egyetem Ady téri épületének auditórium maximumában. A RECEPTOROK SZEREPE ÉS MŰKÖDÉSE A KOMMUNIKÁCIÓBAN — ezzel a címmel Benedek György egyetemi tanár tart előadást a TIT Kommunikációs és információs rendszerek című biológiai szabad' egyetemén október 19-én, hétfőn délután 5 órától a JATE Ady téri épületének első emeleti biológiai előadótermében. A SIKOLY című svéd filmet vetítik a Tisza Volán filmklubban október 19-én, hétfőn este fél 7 órai kezdettel a Kossuth sugárút 52. szám alatti Dugonics moziban. PELIKÁN címmel a Kaláka együttes gyermekműsorát rendezik meg október 19-én, hétfőn délután 5 órakor az Ifjúsági Házban. £KTUALIS KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEKRŐL tart előadást Nógrádi György •október 19-én, hétfőn este féi 7 órai kezdettel a Vár utca 1. szám alatti Délépklub POLKASZINÖJABAN. KÖRUSPŐDIUM — SZEGEDI ÉNEKKAROKKAL a Kossuth adó ezzel a cimmel sugároz műsort október 19én, hétfőn délután iél 4-tól. Közreműködik a SZOTE vegyes kara, Joó Ete. a Délép Liszt Ferenc kamarakórusa, Illés Mihály, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola vegyes kara Kreuter Vilmosné vezényletével.