Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

Szombat, 1 !)87. október 17. 3 Visszarendeződök ? Néhány napja figyelmeztettek, nehogy visszarendeződjünk". Először nem érleltem, másodszor hallván, elgondolkodtam a dolgon. Harmadjára, mikor már olvastam is, félni kezdtem magamtól. Lehet hogy viszszarendezödve konzervatív, a fejlődés kerekének kötője leszek? Félelmem talán alaptalan, bar ki tud ja. Ha jól értettem, arról van ;;zó, hogy a reform. a kibo ílakozás viharos kezdetén az első lépések bizonytalan mozgásakor attól kell óvni magunkat, hogy a július 2-ai állásfoglalást, a pénzen olcsó árut vásárolok, ha ugyanannyit fizetek, mint a másik, pedig én a selejtest kapom. Amikor az akták, előírások, szabályzók és szabályzatok között elvész az ember, és csak egy ügy-fele marad. Amikor a másik háta mögött egy harmadiknak mondjuk el véleményünket kollégáról, ismerősről, nem vállalva az igazság, az emberség, az egymás mellett élés eltűrhető, természetes konflikusát. Ha a sunyj susmogás erősebben szól, mint az őszinte kiáltás? Eleink bűnéül fölróni azt, amiről már m'i is -Parlamentben kormányprogramot a falra hányt borsó esetével lehet majd összehasonlítani. Ez mmden bizonnyal így lenne, ha továbbra is úgy végeznénk dolgunkat — amely nem kevés —, mint eddig. Mert akkor valóban visszarendeződünk, akkor megmaradhatnak a becsontosodott. elhangzott tehetünk. A kollektív döntések alapján elért eredmények fogytán egy személyben felelőst keresni, akkor, amikor mi is benne voltunk így vagy úgy valamennyien, és hányan? Amikor a másik munkáját, legyen az munkás vagy értelmiségi, párttag vagv nártonkivüli, fiatal vagy idős, nem isiyierjük el az adminisztráció és generá- és nem vesszük tudomásul, ciók kerete közé szorított hogy csak együtt tehetünk szokások, gyakorlatok, ami- magunkért is? Hogy becsüllő] szabadulni szeretnénk és het.iük magunkat, ha máakarunk. Ezt tudva, értve sokkal szemben nem így tejulott eszembe saját félel- szünk? meim alapja. Miért? Mert fölháborodok és egyedül maradok abban, ha rászólok egy fiatalra, hogy adja át helyét a villamoson egy idősnek, vagy gyermeket váró kismamának. Mert hideg futkos a hátamon, ha tizenéves diák szemrebbenés nélkül lebunkózhatja pedagógusát, Amikor a viselkedési normák alapvető elemeit kérve gyermekeinktől, azt teljesítve, cukrot, fagyit, csokoládét adunk jutalmul. Ha drága Nem folytatom. Igen, én inkább vállalom a vissaarendeződőknek járó stigmát. Vállalom, mert tudom, hogy a kérdőjelekkel tűzdelt általános példáimmal nap mint nap konkrét esetekkel találkozhat az arra érzékeny, s manapság ki nem az? A munka, a becsület, a tisztesség, a gondolat igenis „rendeződjön vissza", tehát álljon helyre az eredeti, belőlük fakadó értékük igaz és valós rendje. Nehéz lesz, de ' megéri! Czakó János Szovjet könyvek kiállítása Akár jelképes is lehetne az a cím, amely A kibontakozás útján elnevezést viselő tárlóban olvasható: A Kreml falánál. Nem tartalmaz ugyanis egyebet, mint a Kreml falába temetett különféle szovjet személyiségek — új szempontok szerinti értékelését. . . A kiállítás, ahol a fent említett kötet is megtekinthető, tegnap nyílt meg a szegedi Somogyi Könyvtárban: a Szép könyvek a Szovjetunióból című könyvbemutatóra r, nagy október 70. évfordulója alkalmából megrendezett szovjet kultúra hónapja teremtett alkalmat. Igen változatos tematikájú kiadványok láthatók, a népművészettel és a japán maffiával foglalkozó könyv éppúgy akad, mint az inflációról, a XXVII. kongresszusról vagy a családi kapcsolatok pszichológiájáról szóló, a több mint figyelemre méltó például az ilyen (és hasonló) cím is: Gazdaságunk: a változások ideje. A szépirodalmi művek szerzői között megtalálható például Zaligin, Rozsgyesztvenszkij, Ehrenburg és Tvardovszkij neve is, s miként a kiállítást megnyitó Bán Miklós, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének osztályvezetője is hangsúlyozta: az irodalom különösen fontos tükre a mai szovjet életben zajló rendkívüli jelentőségű folyamatoknak. Adófelügyelőség Felkészülés az átállásra Hiába a hivatalos elnevezésben és a bejáratnáL a cégjelző táblán a komolyan hangzó Csongrád Megyei Adófelügyelöség szófüzér, azért ezt az intézményt a köznyelv egészen bizonyovezetettek névsorában a 90. sorszámú rubrikához közelítenek. Elég sokan térnek be érdeklődni ide az új munkahelyet keresők közül. Most elsősorban revizori munkakörbe vesznek fel san csak adóhivatalként olyanokat, akiknek felsőfouk a rendeletek és a végrehajtási utasítások ismeretéről. emlegeti majd. Még mielőtt az Országgyűlés törvényt hozott volna az új adórendszernek a következő év első napjától történő bevezetéséről, még a legparázsabb viták idején, ez év július elsején megalakult az új intézmény. Mi volt eddig a munkájuk? Új adóellenőrzési munkaterv alapján például az idén minden önadózót felkerestek vagy a közeli napokban felkeresnek. Az állampolgárok — A munkatársak lelké. közül kik tartoznak a sokak szitése tehát már elkezdő. számára titokzatosnak tűnő dőtt. De lesz-e megfelelő önadózó kategóriába? Akik technika a nagy pontossáévente félmilliónál maga- got igénylő, kényes munka sabb jövedelmet, 2, illetve segítésére? — kérdeztem 8 milliónál nagyobb árbevé- Csónyi Lászlótól, az adófeltelt tudnak összegyűjteni, ügyelőség vezetőjétől. Mintegy félszázán vannak a . megyeben az ily k.válóan ~ Központi adatfeldolgokeresö adózók. Júliusban és zasl rendszerrel indulunk, augusztusban közel 5 milliós Az országosközpontba kerüadóhiányt tártak fel a reyi- to információkat a SZÜV zorok. Ha ezt az összeget SU bekapcsolásává! továbbítjuk, kerül az államkasszába be- A budapesti kozponti „agyfizettetni, küszködő országos O*»" a közvetlen kapcso at költségvetésünk gondjainak megteremtsenek pontos oldásában ez egy leheletnyi időfx.ritja ma meg bizonytasegitséget jelent (Ebben az ^ Minden megye, apparáosszegben persze azon vizs- ^st megfele o szamu szegálatok által feltárt hiányok mély. .számítógéppel elaL 7s benne vannak, amiket ^z is sokat segíthet még az egyik jogelődnél, az "«kunk a mindennapokban, illetékhivatalnál kezdtek _ Vizsgálnak-e hatékonymeg) összegezésként az ságot majd az önök munkaadófelügyelöség munkatársai jában? azt állapították meg, hogy _ Természetesen igen. igencsak elhanyagolt álla- Ezen a területen a jobb pótban vannak a legtöbb megítélés érdekében elsőönadózónál az üzleti kony- rendű feladatnak tartjuk ellenőrzési módszereink finomítását, egyes területeken a megújítását. — Lesz ehhez elegendő szellemi kapacitásuk? — Ügy tűnik, lesz. Az egyetemi, főiskolai végzettAz új hivatal induló lét- ség reszben garancia arra, száma alkalmazott volt. hogy revizorainkat magánMa már a jelenléti íven személyek és vállalatok egykú végzettségük van. Az idén — a tervek szerint — tobb mint száz foglalkoztatottal zárják majd az évet. Most az általános tanulás időszaka van a Csongrád Megyei Adófelügyelőségnél. Éppen úgy, mint az ország minden hasonló intézményénél. Az itt dolgozóknak vizsgán is számot kell adni- visszatérítésének intézését. aránt megfelelő partnemek tekintsék az ellenőrzéseknél Új dolgozóink már az első napokban bekapcsolódtak a gyakorlati munkába, régi munkatársaink mellé beosztva ismerkednek. jövőbeni tennivalóikkal. — A személyi jövedelemadón kívül még melyik terület igér az adóhivatalnak sok munkát 1988-ra? — Több is. De példaként kiemelném a magánerős lakásépítésekkel kapcsolatosan az általános forgalmi adó A cselekvési egység megújítása Beszélgetés Horváth Károlynéval, a párttagsági könyvek cseréjéről A felkészülés mar megkezdődött. A tennivaló lényegére rávilágít a Központi Bizottság 1987. június 23-i határozatának egy kulcsmondata, mely így hangzik: „A tagkönyvcsere lébonyolítása közben is a társadalmunk előtt álló időszerű feladatok megoldására kell fordítani a legnagyobb figyelmet." Ez érthető, világos beszéd. A feladat indoklása pedig ez: „A tagsági könyvek érvényessége 1988 végén lejár, ezért azokat ki kell cserélni." Ez a párt belső életének olyan jelentős eseménye, amely természetszerűen kihat a politika egészére, u tömegkapcsolatokra, amelyek elmélyítése szükséges ahhoz, hogy a demokratikus, a nyílt közösségi légkör necsak a kommunistáknak, hanem minden becsületes embernek adjon erőt, s bizalmat, s együtt akarjuk: valósuljon meg a lehető legtökéletesebben a gazdasági-társadalmi kibontakozási program. Minden párttaggal beszélgetnek majd, ezért alkotó eszmecsere, őszinte vita bontakozhat ki. Az alapszervezetekben e hónap elejétől kezdve ismertetik a KB levelét, és meghatározzák a teendőket. Ezt megelőzően a megyei, a városi jogú, a községi, illetve az üzemi, a vállalati és intézményi pártbizottságok és -vezetőségek nagy felelősséggel elkészítették — a KB határozatával összhangban — feladatterveiket. Horváth Károlynéval, a Csongrád megyei pártbizottság titkárával a legfontosabb célokról és tennivalókról beszélgettünk. — Mire helyezzük a hangsúlyt? — Azzal szeretném kezdeni, hogy olyan sorsfordító történelmi helyzetben hajtjuk végre a tagkönyvcserét, amelyben az eddiginél tóbb nehéz, emberpróbáló feladatunk lesz. Nem véletlenül fogalmaztuk meg megyei kibontakozási feladattervünkben, hogy: „a politikai munka átfogó megújítása, a — Ha jól értem, arról van szó. hogy ne csak általánosságban fogalmazzanak az alapszervezetben, hanem konkrét teendőket is jelöljenek ki maguknak ... — Ügy tudom, minden párttagtól megkérdezik: mi a véleménye a kibontakozási programról? — Igen, akarjuk tudni a választ. A beszélgetések során derüljön ki egyértelmű— ... igen, nyíltan kriti- en, milyen a párttag viszo;záljanak, de őszintén, vagy- "Ya a kibontakozáshoz, is a valóságtól nem elru- Kész-e, képes-e meggyőzögaszkodva. A munkahely désből ezt elfogadni, és gondjai elsősorban az ott akar-e a munkahelyén a dolgozóké, ök tudnak jól megvalósításból feladatot politikai intézményrendszer javasolni, • ök változtatni, ha vállalni; olyat, amely kézes a gazdaságiranyitás szer- ehhez megteremtődnek a vezeti rendszerének komp- feltételek, ha a munkahelyi korszerusitesere alapoz- vezetés érti és végzi a dollex hatjuk'' feladataink megoldását. Felvetődött több helyen a következő kérdés: nem von-e el túl sok figyelmet a tagkönyvcsere a stabilizálási és kibontakozási tennivalóktól? Szerintem a két feladatot nem szabad szembeállítani, de egymástól elválasztani sem! Két alapvetően fontos politikai cél áll előttünk. Egyrészt mozgósítani akarjuk a párt tagjait a gazdasági-társadalmi program teljesítésére, épp ezért a legidőszerűbb politigát. A párttag tevékenységének tartalma — mondhat ji'k: értéke: haszna! — legyen a párbeszéd témája.' — Gondolom, szóba kerül majd a párt vezető szerepe, a politikai intézményrendszer korszerűsítése, az ideológiai tisztánlátás, a tudatformálás. Éneikül ugyanis a helyi ügyekben sem lehet biztonsággal eligazodni... — Valóban nem kerülhető meg az, hogy az üzemkai kérdésekről akarunk ben, az intézményben, a Ezzel is hozzánk kell majd fordulni. B. I. eszmecserét folytatni; másrészt ezzel erősíteni tudjuk a part ideológiai, politikai, szervezeti és cselekvési egységét; illetőleg szélesíteni a pártdemokráciát, a fegyelmet, mivel enélkül nem lehet korszerűen, vagyis eredményesen politizálni. — Beidegződéseinket ismerve, nem túlzott-e az az aggály. miszerint az adminisztratív, a formális részére jut majd több idő és energia? — Ezt nem lehet rutinból csinálni! Nekünk a politizálás az elsődleges, és nem az adminisztrálás, noha azt is pontosan és időben kell majd elvégezni. Kerülni ajánlom mindenkinek, hogy régi, poros nyúljanak, és ebből az akcióból akár egy cseppnyi életet, politikát vagy vitát. munkahelyen mi a véleményük a kommunistáknak a helyi pártszervezet politikai irányító munkájáról. Ha nincs minden rendben, akkor fogalmazzák meg: miképpen tudnak cselekvőbb légkört kialakítani maguk körül. Nem elég megszavazni a határozatot. A követelmény az, hogy aszerint dolgozzunk! — Vannak, akik a pártmunka új módszereitől idegenkednek.,. — ... feltehetően vannak, de mondjuk meg a kétkedőknek: a párt politikai irányvonala nem változott. Ahhoz, hogy a jövőben is így legyen, új eszközökre és módszerekre van szükség. A sablonokhoz mindenki által ismert nekilúgozzanak hézségekből csak így tudunk kilábalni, gazdasági és egyéb természetű bajainkon úrrá lenni. vek. Persze, ez a megállapítás elsősorban nem a küllemükre, hanem a tartalmukra vonatkozik. A bizonylatokkal a jövőben mindenképpen komolyabban kell bánni. Lapozgatás a Csongrád megyei statisztikai évkönyvben (5.) Hegyei böngésző szójabab termesztése, illetve termőterülete is. Alighanem a termésátlagoknak is közük van a változásokhoz. A búza hektáronkénti termésátlaga tíz évvel ezelőtt 39 mázsa vo't — 44. 50, 49, 48 A mezőgazdaságról az utóbbi évtizedben hazánk- Visszaesett a zöldbab, a ban szokás azt mondani: sikerágazat. Igaz, vagy sem zöldborsó, a repcemag, a — a számok majd megmondják, legalább is megyei összefüggésben. A mezőgazdaság legfontosabb megyei jellemzői a következők: a földterület — minimális csökkenéssel (1975-ben 438 ezer 960 hektár — állandó, 1986-ban 436 ezer 317 hektár volt. Ebből szántó 264 ezer 648 hektár, kert 9 és fél ezer hektár, gyümölcsös 4 ezer 400 hektár, szőlő 6 ezer 800 hektáé. Meghaladja a 38 ezer hektárt az erdő, a 3 ezret a halastó. A termőterület együttesen, kerekítve, 390 ezer mázsa körül stabilizálódott hektár, a művelés alól kivett terület 45 ezer hektár. Csoigrád megyeben. A kukorica esetében nincs Vezet a gabona és a gyümölcs >iyen jelentős emeikedes: 50, 54, 48, 54, 64 mázsa A szántóföldi novényter- lókukoricát es zöldségét 15 körül jegyzik. A legutóbbi mesztés legnagyobb terule- ezer hektár terem, csekély adat 1986-os. Egyharmadti érdekeltsége a gabona, ingadozással. A cukorrépa, dal többet terem azonban Vetésterülete ugyan némi- a napraforgó, a burgonya, a napraforgó és a zöldpapleg csökkent, de meg rrnn- és a fűszerpaprika 1975. rika ezen az időtávon, s dig lefoglal 164 ezer hek- évi 5—5 ezer hektárnyi egynegyeddel a szója. Kitárt. Ebből körülbelül azo- részesedésével szemben számithatatlan a szőlő — nos területen terem búza 1986-ig előnyt szerzett a volt év, hogy 35 ezer tonés kukorica, az előbbi napraforgó, közel ötszörös na fölölt volt a megyei majdnem azonos, az utób- területi részesedéssel, s termés, s leapadt 18 ezerbi alig csökkenő mérték- csökkent a cukorrépa, a re is (1985). őszibarackból ben. Jelentős még az őszi burgonya, a fűszerpaprika évente 7—15 ezer tonnát árpa, amelynek vetésterü- vetésterülete. Kevesebb a szüretelünk, almából 25—• lete az 1975. évi 8 ezer "zs is- al'S egyharmada az 39 ezer tonnát. A fonto, ... , .... , .., , .. 1975. évinek. Kiment a sabb gvümölcsnemek hektár konil. területről divalbó, g triticale alig együttes termésmennyisémostanaig megkétszerező- van már kétszeres, vörös- ge 1986-ban meghaladta a dott. Lucernát 22 ezer, si- here es takarmányrépa. 70 eze: tonnát zelfogható, és majd számonkérhető. — A vezetőknek is válaszolniuk kell. — A kommunista vezetőknél ez kulcskérdés is egyben. A közösségi érdek azt diktálja, hogy azok a vezetők kapjanak bizalmat, akik teljes meggyőződéssel küzdenek a gazdasági-társadalmi programért, annak sikeréért. Hozzáteszem: nemcsak szavakkal! — A tagkönyvcsere jó alkalom a formalizmus, a bürokratizmus gyengítésére is. — Ha valóban erősödik a pártdemokrácia, élőbb, po_ litizálóbb légkör teremtődik, a közösségi kapcsolatok javulnak, akkor erre jó esélyünk van. Enélkül a párt vonzerejét, tömegbefolyását sem növelhetjük. A stabilizáció, a kibontakozás programját a kommunistáknak el kell fogadtatni a pártonkívüliekkel is. Velük együtt tudunk csak jó eredményt fölmutatni. — A politikai cél szolgálatába állítódik tehát a meggyőzés hangneme, kulturáltsága, emberségessége. — Ez egyaránt vonatkozik a párttagokkal való beszélgetésre és politikai meggyőző tevékenységünkre. Jól, pontosan szükséges fogalmazni, hogy a bírálat ne sértsen, hanem felrázzon. — Hallottam olyan véleményt is, hogy kevesebb párttag nem Icnnc-e több... — A KB-határozat egyértelműen fogalmaz: nem tagrevízióról van szó a mostani tagkönyvcsere során. Erre nincs szükség. A párttagok száma megyénkben közel 37 ezer, döntő többségük alkalmas a megnövekedett feladatok teljesítésére, amit bizonyít munkájával, helytállásával. Persze, lesznek, akik úgy érzik, nem tudnak — vagy kételyeik miatt nem akarnak — megfelelni a mai és a holnapi követelményeknek. A tagrevíziót egyébként a pártfegyelmi helyzet .sem indokolja: a pártértekezlet óta a tagság csaknem 1,4 százaléka részesült fegyelmi elmarasztalásban. — Nem kisebb feladatra vállalkozunk tehát: mint a partéiét dinamizálására. Ez a politizáló emberektől példamutató helytállást követel. Mert a szó önmagában kevés. — Mégis azt mondom, hogy őszinte emberi szóval sokat tehetünk annak .érdekében, hogy politikai céljaink valóra váljanak. — Amikor megköszönöm a beszélgetést, akkor annak a reménynek adok hangot, hogy a jó szavak tettekké válnak majd, s végbemegy a megújulás. Bálint Gyula György