Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

5 Pcntek, 1987. október 2. Az elmúlt évad végi szavazás a/apján Az év zenésze — Szegeden Évente a zenei világnapon adják át „Az év zenésze" kitüntetést a Szegedi Szim­fonikus Zenekar tagjai közül annak, akit kollégái erre érdemesnek találnak. Az el­múlt évad végi szavazás alapján tegnap, csütörtökön Mojzer Antal fagottmüvész­nek Matusik Sándor, a városi tanács osz­tályvezetője adta át a kitüntetést. H múzeumi hónap nyitánya Német—osztrák zene fiataloknak A külföldre készülő egye­temi énekkar és Karasszon Dezső orgonaművész közel­múltbeli koncertjén a Dóm­ba későn érkező ugyancsak megjárta: ülőhelyet nem­csak a padokban és pótszé­keken nem kapott, de az ol­tárlépcsők, térdeplők is mind foglaltak voltak. Ül­tek az oszlopok tövén, a fa­lak mentén is, de nem a közömbös, rendellenes hip­pik módjára, hanem mint áhítatos zarándokok, akik tisztító, frissítő, erűt adó forráshoz érkeztek. Az áll­va maradt koncertélvező­nek zsibbadozó lába kínját a koncertélmény szépsége és a látvány enyhítette: a zené­re gyűlt fiatalok lelkes se­rege. Nos, az p. számukra — általában a kultúrában gaz­dagodni vágyó fiatalok ré­szére — rendezi meg a ze­neművész-szövetség helyi csoportja a TIT-tel karöltve sorozatának' második évad­ját, ahol a német—osztrák zene hatalmas épületéből kíván bemutatni részlete­ket, néhány pillért legalább: a nagy Johann Sebastiantól a napjainkra köszöntő mes­terig — Hindemithig. Persze a bécsi klasszika és a német romantika gazdag kincséből is hallunk szemelvényeket, Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Schumann, Brahms korát, szellemét is megkísé­reljük idézni. Tolmácsként Szeged jeles énekes és hang­szeres művészei lépnek pó­diumra. Ügyünket a zongo­ránál Bódás Péter, Delley József, Maczelka Noém) és Kerek Ferenc szolgálja, he­gedűvel Masopust Péter, Janurik Márta és Szecsődy Ferenc, a brácsaművész Nagy Ágnes, két csellista: Sin Katalin és Szegszárdy Piroska. Halljuk majd a Szegedi Fúvósötöst és a Weiner Kamarazenekart Weninger Richárd vezetésé­vel. A „vox humanát" Sin­kó György, Bárdi Sándor és tehetséges főiskolások kép­viselik, valamint a zenemű­vészeti főiskola szegedi ta­gozatának énekkara Berényi Bogáta vezetésével. Az elmúlt évad francia sorozatában hatalmas siker­rel szerepeltek vendégeink is: a barokkspecialista Ca­pella Savaria és a rézfúvó­sok ragyogó együttese, a „C.eativ Art Ensemble". Meglepetés ebben az évben is lesz, a sorozat első hang­versenyén (október 12-én, este fél 8-kor) a „New York Harp Ensemble" lép fel, a világhírű (magyar származá­sú) Würtzler Arisztid hár­faművész világrangú 'együt­tese, mely tengeren innen és túl rengeteg tapsot ara­tott. A korok, stílusok ka­nyarulatain és találkozása­in, összefüggéseiben és elté­réseinél, a komponisták jobb megismerésé-ben, ügyük, szándékuk tisztázásában pe­dig a műsorok többségének szóvivője kíván a hallgatók segítségére lenni: Mcszlényi László * Az egyetemi-főiskolai bér­let hat koncertből álló so­rozatára a TIT Kárász utcai irodájában (11. szám alatt) és' a zeneművészeti főisko­lán (Lenin körút 79.) lehet bérleteket vásárolni. Ha már a rövidítésekre hajlamos újságnyelv megta­karít a címben egy szót, az idén inkább illene „műem­léki hónapnak" titulálni azt az eseménysorozatot, mely­nek amúgy a hivatalos ne­ve: „múzeumi és műemléki hónap". Mert ezúttal a mű­emlékekre szeretnék irá­nyítani a közfigyelmet a rendezvények szervezői. Sze­geden mindenesetre ritkán látható, nagy muzeális ér­tékű kincsek kiállításával nyitották meg a hónap gaz­dag eseménysorozatát; teg­nap délután a Fekete-ház­ban Sínbó G. László, a me­gyei tanács elnökhelyettese mondott beszédet a Mátyás­kori kincsek cimü tárlat ün­nepélyes megnyitóján. A szegedi közgyűjtemények anyagából és egyházi kin­csek közül válogatott, 15. századi tárgyi emlékek, do­kumentumok, a Mátyás ki­rályhoz és korához köthető értékek bizonyára sok láto­gatót vonzanak. Most elő­ször láthatja a közönség a Tisza-parton tavaly télen Schmidt Andrea felvétele Képünkön: egy Mátyás­kori kehely arany Mátyás­nyitánya alkalmából kitün­tetéseket vehettek át a me­gyei múzeumhálózat dolgo­zói. Ktt'dló Munkáén ki­tüntetést kapott Kovács György, az öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­park szakmunkása és Tol­nai József, a Fekete-ház gondnoka. Szocialista Kul­túráért kitüntetést vett ót Szűcs Judit, a csongrádi múzeum igazgatója; Tóth István muzeológus, nemze­tiségkutató; Markos Gyön­gui, a makój múzeum nép­rajzosa. Miniszteri dicséret­ben részesült Fövényes And­rásné, a Móra Ferenc Mú­zeum teremőre és Magyar Andrásné, aki ugyancsak a szegedi múzeumban hivatal­segéd. A különleges bronz­érmet. amelyet a múzeum azoknak adományoz, akik nagy értékű ajándékkal vagy társadalmi munkával járul­nak hozzá a közgyűjtemény fejlesztéséhez, az idén Len­gyel Mária kapta: rendkí­vül értékes, rendezett mun­kásmozgalmi gyűjteményt megtalált bullát is. ... _ A múzeumi és műemléki ajándékozott a Fekete-haz­hónap tegnapi ünnepélyes nak. A Bliss-nyelv A Bliss-nyelv jelentésen alapuló. vizuális, grafikus jelképekből összetevődő kommunikációs rendszer. A beszédképtelen személy e jelképek megmutatásával fe­jezi' ki gondolatait, érzelme­it. vágyait. A Bliss-nyelvvel tárgyakat, személyeket, fo­galmakát, cselekvéseket le­het kifejezni. Ezek a jelké­pek kombinálhatók, ezáltal új jelképek nyerhetők. Bevallóm, száraz ez a be­vezeti'». De az alapvető té­nyek ismerete nélkül nehéz lenne megérteni azokat a tö­rekvéseket, amelyekről ff. Tóth Imrénével, a Bécsi kör­A Márciusi Front 50. évfordulója A Hazafias Népfront Csongrád Megyei és Makó Városi Bizottsága, valamint a Makói Városi Tanács hol­nap, szombaton ünnepség­sorozatot rendez a Márciusi Front 50. évfordulója tisz­teletére. Emlékkiállítás nyílik a József Attila Mú­zeumban, ahol dokumentu­mok láthatók a Márciusi Front történetéből. Meg­nyitja Apró Antal, az MSZMP KB tagja. A Koro­na Szálló bejáratánál kerül sor az emléktábla-avatásra, ahol beszédet mond Szűcs Ferenc altábornagy, az MSZMP KB tagja. A Koro­na Szálló nagytermében lesz •az az emlékülés., amely­nek megnyitó bes; üdéit Pozsg'ay Imre, a Hazafias Népfront Országos .Tanár csának főtitkára mondja. Ezt követően Serfőző Lajos, a József Attila Tudomány­egyetem tanszékvezető ta­nára tart előadást a Már­piusi Front szerepéről és jelentőségéről. Tóth Ferenc a József Attila Múzeum igazgatója pedig Makó és a Márciusi Front kapcsolatá­ról bezél. Végezetül Györffy Sándor, a Magyar Munkás­mozgalmi Múzeum főmun­katársa szól Erdei Ferenc és a Márciusi Front kap­csolatáról. Este a Korona Szálló emeleti nagytermében 7 órai kezdettel kerül sor az „ ... add meg boldogabb énekem!" című irodalmi műsorra, melynek összeállí­tója Mary György. Bevezetőt mond Czine Mihály. Közre­működik: Acél Anna, Ba­lázsovits Lajos, Bessenyei Ferenc, Juhász Jácint. Rác­kevei Anna és Benkő Gyula. Szerkesztő-rendező: Dorogi Zsigmond. A műsort a Ma­gyar Rádió egyenes adás­ban közvetíti. Hétfőn délelőtt 11 órakor pedig a Márciusi Front makói kiáltványának 50. évfordulóján a Gárdonyi üdülő parkjában ünnepélye­sen felavatják Erdei Ferenc szobrát. Aczél György kitüntetése Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe csütörtökön, a nagykövetségen rendezett bensősé­ges ünnepségen átnyújtotta Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZMP KB Társada­lomtudományi Intézete főigazgatójának a Népiek Barát­sága Érdemrendet. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a szovjet—magyar barátság és együttműködés erősítésében, fejlesztésében végzett kiemelkedő tevékenységéért. 70. születésnapja alkalmából adományozta Aczél Györgynek a magas kitüntetést. Ma a világ 27 orszá­gában mintegy ötven­ezer ember számára a Bliss-nyelv az egyetlen kommunikációs forma. Segítségével nagy szá­mú, eddig képe/•.hetetlen és ok'athatat!an, be­széd képtelen gyerek vé­gezhet a képességeinek megfelelő iskolát, s ta­núiba' szakmát. A kom­munikációi lehetőséi­hez .jutott emberek ér­deklődése jelentősen megnő, nyitottabbá vál­nak, humanizálódnak az indulati kil'e'czési for­máik: egészében véve színvonalasabbá, embe­ribbé válik az életük. úti hallássérültek általános iskolájában beszélgettünk. — A gyógypedagógus fo­gyatékos gyerekekkel foglal­kozik — mondja a tanárnő. — Gyógypedagógusnak az megy, aki legyőzi azt az el­lenérzést. amely a társada­lomban él a fogyatékosok iránt. Hazánkban a gyógype­dagógiai képzés olyan magas szinten áll, hogy a nevelők mindig képesek alkalmaz­kodni az újabb és újabb ki­hívásokhoz. Korunkban pél­dául elszaporodtak az agy­sérülési okozó autóbalesetek, az agyverzéses betegségek, a terhesség, a szülés alatti ár­talmak, melyeknek eredmé­nyeként a gyermek nem tud megtanulni beszélni, a fel­nőtt pedig elveszíti beszéd­készségét. A gyógypedagó­gus olykor lehetetlenre vál­lalkozik. Amit nem tud meg­oldani a szülő, a pedagógus, az orvos, azt megoldhatja a gyógypedagógus. — Ezen a ponton értünk el a Bliss-nyelv történetéhez. — Igen. Charles Bliss há­nyatott sorsú ember volt. Ar­ra gondolt, ha az emberek egy nyelven beszélnének, nem lenne háborúság. Ezért kidolgozott egy grafikus jel­zőrendszert, amit mindenki ért. Évekig feküdt valamely kanadai könyvtárban ez a dolgozat, mígnem rátaláltak a beszédképtelen gyerekek megszólal ta fásáért k üz< lő gyógypedagógus kutatók. — Kiket szólaltai meg ez o nyelv? — Azokat, akik képtele^ nek az artikulációra. A fo­gyatékosoknak van egy cso­portja, amelybe azok tartoz­nak, akik a finommotoriká­ra, a beszéd alakítására tes­ti fogyatékosságuk révén képtelenek de egyébként ér­telmesek. Tehát vannak gon­dolataik. érzelmeik, vágyaik, de ezeket nem tudják kife­jezni. Van olyan közöttük, aki azért dühöng és válik neurotikussá, mert képtelen kifejezni magát. Ha ezt á nyelvet használja, akkor föl­szabadul e súlyos teher alól — Ha mozgásképtelen, hn gyan tud jelezni? • — A jelképszótárt olyan formában lehet elkészíteni, hogy az a beszédképtelen személy számára mindig könnyen hozzáférhető le­gyen. Ilyen a hordozható dosszié, a tolókocsira szerelt jelképtábla, az. ágyra vagy falra rögzített falitábla. A jelképek mutatásának mód­ja is a jelképhasz.náló igé­nyei sz.erint választhatók meg: ujjal, csuklóval, láb­bal, vállal, homlokra erősí­tett vagy szájjal irányított mutatópálcával történhet a mutatás. — Magyarországon meny­nyire terjedt el ez a mód­szer? — Hazánkba még csak az eszme került át. összesen kétszáz ember foglalkozik vele. Társadalmi igény van arra, hogy szervezetten hasz­náljuk. De ennek keretei meg nincsenek kidolgozva. Tisztázni kell a szakmai hát­teret. s ezt követheti az in­tézményes rendelkezés. Egy­előre még az is probléma, hogy a süketnémák közé so­roljuk a hallónémákat. Es a mozgásképteleneket is úgy kell ezután megvizsgálni, hogy alkalmasak-e a Bliss­nyelv befogadásara. Dlusztus Imre Nagy László felvétele. A Szegedi Nemzeti Színház balcttegyüttcsének mai, pén­tek esti előadását „A magyar orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzéséért" akció támogatására rendezik meg. Imre Zoltán, Barbay Ferenc és Vámos György koreográ­fiáiban a főbb szerepeket Pártay Lilla kiváló művész, Metzger Márta érdemes művész, Szakály György Liszt-dí­jas. Zarnóc/av Gizella. Lovas Pál, Sárközi 'Gyula, Kuli Ferenc táncolják. A Szegedi Szimfonikus Zenekart Ober­frank Gcza vezényli. Képünkön: Metzger Márta és Sza­kály György a Rapszódia című Vámos—Rachmaninov­müben ¿sí4,-u Hazaérkezett a citerazenekar Hazaérkezett lengyelor- gyei nagyváros több nely­szági vendégszerepléséről a színén, a vendeglátok. vala­sándorfatvi Budai Sándor mint a Lódzban megrende­Citerazenekar. A Sándor- zett szövetkezeti koníeren­falva és Vidéke Afész fenn- cia résztvevőinek Ket eló­tartásában működő együttes adást tartottak a Lengyel a szatymazi Finn—Magyar Néphadsereg alakulatainál Barátság Termelőszövetke- j.s. A vendégszereples jol zet delegációjával Lódzban szolgálta a testvermegvei SÍ BarátiU Táísaság'^ub!- * leumi ünnepségein. Nagy "«P kazotti baiátsag es jcul sikerű műsort adtak a len turális kapcsolatok ápolását * IWM' —A-'* AiúÁtöt' M»f.Wte-i* •-•.'Af/ás**.V|riV>J»- W*oáí»*tf Tf 1 nnuttww

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom