Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-16 / 244. szám

2 Péntek, 1987. október 16. Közlemény Kádár lános kínai látogatásáról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a Kinai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására október 10—14. között hivatalos, baráti láto­gatást tett a Kinai Népköz­társaságban. Kíséretében volt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Kótai Géza, a Központi Bizottság osz­tályvezetője, Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai, vala­mint Iván l.áizló, hazánk pekingi nagykövete. Kádár János találkoz/itt Teng Hsziao-pin.ggel, a Kí­nai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Tanácsadó Testületének elnökéve], tár­gyalásokat folytatott Csaó Ce-janggal, a KKP KB megbízott főtitkárával, a KNK Államtanácsa elnöké­vel. valamint látogatást tett Li Hszien-niennél, a Kínai Népköztársaság elnökénéi, és Peng Csennél, az Orszá­gos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnökénél. Ta­lálkozott a kinai politikai, társadalmi és gazdasági élet több más vezető személyisé­gével, és ellátogatott Tien­csinbe, ahol felkereste a gazdasági fejlesztési öveze­tet. Kótai Géza és Medgyes­sy Péter megbeszélést foly­tatott kinai partnerével A Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárát és kíséretét mindenütt szívélyes, baráti foga d latásba n részesítették. A tárgyalásokon mélyre­ható véleménycserét foly­tattak a két ország társadal­mi-gazdasági helyzetéről, az MSZMP és a KKP közötti kapcsolatok alakulásáról és távlatairól, a politikai, gaz­dasági, műszaki-tudományos és kereskedelmi együttmű­ködés fejlesztésének lehető­ségeiről, valamint a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről. Kádár János tájékoztatást adott hazánk belső helyzeté­ről, a gazdasági-társadalmi stabilizációs és kibontako­zási programról, s az annak megvalósítása érdekében eddig végzett és tervezett munkáról. Csaó Ce-jang ismertette a KKP XII. kongresszusán hozott határozatok végre­hajtásának eredményeit, a gazdaság modernizálásában, a társadalmi élet fejleszté­sében érvényesített elveket és gyakorlatot, továbbá a párt közeli napokban meg­nyíló XIII. kongresszusának előkészületeit, és az azon megvitatásra kerülő, az át­fogó politikai és gazdasági' reformok meggyorsítására és elmélyítésére irányuló terveket. Az MSZMP főtitkára nagyra értékelte azokat a si­kereket, amelyeket a kinai nép a KKP vezetésével a szocialista társadalmi rend­szerben rejlő lehetőségek feltárása érdekében, a re­formok körültekintő alkal­mazásával a gazdaságfej­lesztésben, a nép életszínvo­nalának emelésében, a szo­cialista demokrácia kibonta­koztatásában elért. A kinai vezetők elismerés­sel szóltak az. MSZMP és a magyar társadalom megúju­lási készségéről, a szocialis­ta gazdaságirányítás folya­matos korszerűsítésére irá­nyuló intézkedésekrőt, és sikereket kívántak az átfogó gazdasági és társadalmi ki­bontakozást célzó törekvé­sekhez A két párt vezetői meg- sához. elégedéssel állapították meg, A felek hogy a kölcsönös tisztelet és állapították megbecsülés, a két ország elkötelezettsége a béke, a nemzetközi biztonság, a szo­cializmus és a társadalmi haladás; ügye iránt, egyetér­tése több fontos nemzetközi kérdésben, a napirenden le­vő kérdések nyílt, elvtársi légkörben történő megvita­tása — az egyes témákban megmutatkozó nézetkülönb­ségek ellenére is — szilárd alapot teremt a magyar—kí­nai kapcsolatok sokoldalú fejlődéséhez. A két ország közötti ál­lamközi kapcsolatok rende­zettek, tervszerűen és sok­oldalúan fejlödnek. A kétol­dalú gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok alakulá­sáról szólva méltatták az eddig elért eredményeket és hangsúlyozták a még fel nem tárt lehetőségek felku­tatására, az új, korszerű együttműködési formák ki­alakítására, a hagyományos formák hatékonyabb alkal­mazására irányuló további kölcsönös kezdeményezések fontosságát. A magyar fél ismét kinyilvánította kész-,, ségét a KNK gazdaságfej* lesztési programjaiban való részvételre, az ipari és rqe­z.őgazdasági együttműködés fejlesztésére, valamint a gyártási, szakosítási és egyéb korszerű együttműkö­dési formák kialakítására. Egyetértettek abban, hogy korunk alapvető követelmé­nye a béke megvédése, az atom- és más törhegpusztító fegyverektől mentes világ megteremtése. Hangsúlyoz­ták a világ valamennyi qr­szágának felelősségét és fel­adatát ebben a folyamatban, függetlenül nagyságuktól, társadalmi berendezkedé­süktől. A tárgyaló partnerek hangsúlyozták hogy kétol­dalú kapcsolataik fejleszté­sét külpolitikájuk tartós, szilárd elemének tekintik. Párt- és államközi együtt­működésük és annak to­vábbfejlesztése megfelel a két nép érdekeinek, és hoz­zájárul a nemzetközi béke és biztonság megszilárditá­megelégedéssel meg, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkárának és a Kinai Népköztársaság párt­és állami vezetőinek tárgya? lásai további ösztönzést ad­nak a két párt a két ország együttműködésének, haté­konyan járulnak hozzá kap­csolataik bővítéséhez, a ma­gyar és.a kinai nép barátsá­gának erősítéséhez. Parlamenti Titkárság alakult A kormány döntésének megfelelően megalakult a Minisztertanács Parlamenti Titkársága. Feladata, hogy — a Minisztertanács Titkár­sága részeként — tájékoz­tassa az országgyűlési kép­viselőket a Minisztertanács szándékairól, fontosabb dön­téseiről, koordinálja a mi­nisztériumok, országos ha­táskörű államigazgatási szervek országgyűlési bizott­ságok előtti beszámolóit és biztosítsa, hogy az illetékes állami szervek eleget te­gyenek azoknak a kötele­zettségeiknek, amelyeket számukra a kormány a kép­viselők munkájának segítése céljából előirt. Lemondott a belga kormány 0 Brüsszel (MTI) Wilfried Martens belga f niniszterelnök csütörtökön benyújtotta lemondását, miután a koalíciós pártok nem tudtak megállapodni a belpolitikai válság megoldá­sának módozataiban. A kor­mány előző éjjel hajnalig tárgyalt Fouron város és polgármesterének ügyéről, de nem talált megoldást. Baudouin király függőben hagyta válaszát arra, hogy a lemondást elfogadja-e. November 7. méltó megünneplésére késtülnek a Vörös téren Katonatörténeti fölvonulás lesz Moszkva (MTI) Az SZKP Központi Bizott­sága. a szovjet és az orosz legfelsőbb tanács, valamint a szovjet kormány novem­ber 2—T-i együttes ünnepi ülésével kezdődik a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulójának eseménysorozata. Ennek programját ismertette csü­törtöki sajtóértekezletén a szovjet külügyminisztérium szövi vőjé. Borisz Pjadisev a moszkvai Vörös téren no­vember 7-én tartandó kato­nai díszszemléről elmondta, hogy az elüt a megszokottól: katona történeti felvonulás lesz, felidézi a forradalom győzelme óta eltelt "löket, a polgárháborútól a H vi­lágháborún át napjainkig A szóvivő közölte, hogy sok külföldi vendégét vár­nak, s velük kötetlen, előre megszabott napirend nélküli találkozókat szerveznek, amelyeken várhatóan részt vesz a párt főtitkára is. Ami Mihail Gorbacsov nagy érdeklődéssel várt ün­nepi beszédét illeti, Pjadisev annyit mondott, hogv a ter­vek szerint az ünnepi ta­nácskozás első napján hang­zik el. s mely elem/.ese |esz a szovjet állam történelmi útjának Szó lesz benne a Szovjetunió mai helyzetéről, feladatairól és a nemzetközi politika ku leskérdéseiről is. Rádiótelex ELUTAZOTT A MÁLTAI PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG Hivatalos látogatását befe­jezve, csütörtökön elutazott Budapestről a Máltai Köz­társaság parlamentjének kül­döttsége, amely Jimmy Far? rugia elnök vezetésével, a magyar Országgyűlés meghí­vásának eleget téve, látoga­tott hazánkba. A delegációt — amely Sarlós István, az Országgyűlés elnöke vezette magyar tárgyalócsoporttal folytatott megbeszélést — tartózkodása során fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A képviselők találkoztak Vár­Munkaügyi kérdésekről Tigriscsapda Békefenntartók ily ke­" ményen még nem harcoltak, mióta egyáltalán ismerik ezt az. intézményt. Az indiai kormány által Sri Lankára küldött csapa­tok egy-két hónap béke­őrzés után most példátla­nul véres csatákban gyű­rik le a tamil gerillákat Jaffnában és környékén. Sri Lankán, az, egykori Ceylon sziget legnagyobb északi települése ez a vá­rt«, amely mindig is a ta­milok fő bástyája volt. Az Cls/akadás jelszavát zász­lóra tűző szélsőséges erők Jaffnában látják a leendő független tamil köztársa­ság fővárosát. Jaffnában jelenleg ház­ról ház.ra törnék előre az indiai ejtőernyősók, elke­seredett közelharcról szól­nak a jelentések, s a jelek szerint a technikai «is lét­számfölényben levő indiai erők hamarosan beveszik a tamil tigrisek utolsó sán­cait is. Mert amikor a nyáron — hosszú évek rengeteg áldozatot követelő polgár­háborúja után — végre sikerült, békeegyezményt kötni a Sri Lankát kor­mány/ó szingalézek és a minimum nagy önkor­mányzatot követelő tami­lok között, akkor éppen a tamil tigrisek nevű csoport volt az, amely belborította a megbékélést. Nem csu­pán azzal, hogy nem adta át fegyvereit — a megál­lapodásnak megfelelően — az indiai békeellenőrzők­nek, hanem főleg azzal, hogy a fegyvereket a poli­tikailag versenytársnak tartott más tamil szerve­zetek ellen fordította. A ko­rábbi terrorháborúbői, amely a szingalézekből ál­ló Sri Lanka-i hadsereg és a tamil gerillák között folyt, a megbékélési szer­ződés nyomán, éppen a tigrisek „érdemeként" ta­mil belharc lett, amelyet az indiai katonaság csak egyre nagyobb erőbevetés­sel volt képes korlátozni. Így kerültek nyílt háború­ba az indiai katonák és a tamilok legszélsőségesebb­jei. I^|indez nagy kockázat az indiai kormány számára. Hiszen éppen azért közvetített Delhi Sri Lankán, mert a dél-indiai tamil Nadu államban 50 millió tamil lesi aggódva,, hogy mi lesz ceyloni roko­naik sorsa A Gandhi-kor­mánynak, a szeparatizmus okozta tengernyi gondja •közt nem hiányzik az „im­portált nyugtalanság" a délvidéken. Reményteli megoldás volt, hogy az erős India kompromisz­szumra ösztökélte a co­lomból kormányt és a Sri Izinka-i tamilokat. Ezt törpéd ózták meg a tigri­sek. Gandhiék tehát —mit volt mit tenni — h/treba küldték ellenük katonái­kat. Csakhogy ettől még aligha lesz igazi megbé­kélés. Avar Károly A jóvő évi bérpolitikai és foglalkoztatáspolitikai in­tézk«jdésekről sajtótájékoz­tatót tartottak csütörtökön az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatalban. Halmi« Csaba államtitkár elmond­ta, hogy az adóreformmal összefüggésben megkezdő­dött az Országgyűlés és a kormány által is szükséges­nek ítélt bérreform munka­programjának kidolgozása. Az. AHMH jövő tavaszra az illetékes felsőbb szervek elé terjeszti bérpolitikánk és bérrendszerünk továbbfej­lesztésére vonatkozó elkép­zeléseit. A bérreform célja nem egyszerűen csak az el­torzult kereseti arányok kor­rigálása, hanem a reform­Sajtótájékoztató nek, s ezekben indokolt a látszám bővítése, ezért e te­rületeken az általánostól el­térő szabályozás fog érvé­nyesülni. Az átlagon felüli hatékonysággal gazdálkodó vállalatok számára létrehoz­zák az úgynevezett bérklu­bot. Ennek tagjai, amennyi­ben eleget tesznek a szigo­rú követelményeknek, men­tesülnek mindenfele bérsza­bályozás alól, maguk dönte­nek arról, hogy milyen lét­számmal és mtű, kora kere­setek mellett tudják ellátni feladataikat. Ezt a kötöttsé­gektől mentes bér- és lét- csoportosítás folyamat egészébe illeszked- számgazdálkodást kívánja a Már cddig is ve a vállalati bér- és kere- munkaügyi kormányzat a jövőben mind szélesebb körben lehetővé tenni, s er­re irányulnak a bérreform törekvései is — hangsúlyoz­ta az ABMH elnöke. setszabályozás kötöttségei­nek fokozatos feloldása. Ennek a távlati célkitű­zésnek kényszerűségből ugyan, de ellentmond a bér­szabályozás jövő évi válto­zása. A gazdaság stabilizálá­sa ugyanis átmenetileg meg­követeli a keresetek kí­áramlásánaK szigorúbb sza­bályozását. 1988-ban a kifi­zetett bérek tömegét hatá­rolják be az előírások, s a nettó keresetek összege nép­gazdasági átlagban mindösz­sze 3 százalékkal nőhet. Ez a szigorúbb szabályozás is tartalmaz azonban olyan elemeket, amelyek a jól gaz­dálkodó vállalatok számára ki. A dolgozókat új, bruttó­sitO'tt alapbérük összegéről december 31-éig kötelesek írásban tájékoztatni a mun­káltatók. A jövő évi intézkedések­hez tartozik az is, hogy a bérek alsó határát a jelen­legi 2 ezer forintról 3 ezer forintra emelik, s ugyanak­kor megszüntetik az egyes bérkategóriák kötelező felső határát Foglalkoztatáspolitikai kér­désekről szólva az államtit­kár rámutatott, hogy gaz­dasági céljaink megvalósí­tásához elengedhetetlenül szükséges a szerkezetváltás­sal egyuttjáró munkaerő-át­elősegítése. több olyan kormányzati intézkedés szü­letett, amely garanciát jelent arra, hogy a munkaerő át­rendeződt-se lehetőség sze­rint minél kevesebb konf­liktussal járjon. Ez az esz­A személyi jövedelemadó kóztár jövőre tovább bővül bevezetésével kapcsolatban szólt a keresetek bruttósítá­sának gyakorlati kérdéséi­ről A fő rendező elv, hogy változatlan teljesítmények mellett az új adónem miatt a nettó keresetek összege nerry. csökkenhet. Arról azonban olyan bérezési mint például az időbér, a teljesítménybér, s a külön­féle pótlékokat, prémiumo­kat, jutalmakat miképpen. nagyobb mozgásteret biztosi- együttesen, avagy külön-kü­tanak dolgozóik ösztönzésé­hez. A szabályozás arra készteti a vállalatokat, hogy növekvő feladataikat lehető­ség szerint kisebb létszám­mal oldják meg, mert az így megtakarított bérből nö­velni tudják a nagyobb tel­jesítményt nyújtó dolgozóik keresetét. Vannak azonban olyan ágazatok — mint pél­dául az egészségügy, a ke­reskedelem és a szolgálta­táások —, amelyek ma is lön, átlagban vagy személy re szólóan bruttósítják — a vállalatok maguk döntenek. A választott megoldást a kollektív szerződésben, illet­ve a munkaügyi szabályzat­ban kell rögzíteni. Fontos tudnivaló, hogy a másod­állásos munkaviszonyban szerzett jövedelmet is brut­tósítani kell. A bruttósítás gyakorlati megvalósításához az érintett állami és érdek­védelmi szervek a közeljö­munkaeröhiánnyal küzde- vőben irányelveket adnak A költségvetés 1,2 milliárd forintot biztosit a foglalkoz­tatási alap létrehozásához Ebből egyebek kozott támo­gatják új munkahelyek te­remtését, s forrásául szol­gál majd az újraelhelyezke­dést megkönnyítő átképzé­hogy az seknek. Jövőre lép életbe formákat, az az intézkedés is. amely humánus megfontolásból le­hetővé teszi, hogy a válla­latuk felszámolása, vagy át­szervezése miatt munkahely­változtatásra kényszerülő, de már nyugdíjkorhatár köze­lében levő dolgozók koren­gedményes nyugdíjazását kérhessék a munkáltatók, bizonyos fellétejek mellett, így azoknak a dolgozóknak az idő előtti nyugdíjazását kérhetik, akiknek legfeljebb már csak öt évük lenne a nyugdíjig, s nők esetében 25, férfiaknál pedig 30 évet már munkában töltöttek. A tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig ilyen esetekben a vállalat fizeti a nyugdíjat. konyi Péter külügy- és Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszterrel AZ OPUS PACIS ÜLÉSE Ülést tartott az Opus Pa' cis, a Magyar Katolikus Püspöki Kar békeműve üankó László kalocsai érsek elnökletével. A tanácskozá­son — amelyen megjelent a püspöki kar több tagja — Pregun István rektor, par­lamenti képviselő az Ország­gyűlés őszi ülésszakán elfo­gadott kormányprogramról és az. adótörvényekről adott tájékoztatást. A testület a beszámoló megvitatását kö­vetően állásfoglalást tett közzé arról, hogy támogatja az ország előtt álló felada­tok megoldását. ERICH 1IONICCKER BEFEJEZTE LÁTOGATÁSÁT Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke csü törtökön befejezte háromna pos hivatalos látogatását Belgiumban. Erich Ho necker — aki kedden és szerdán tárgyalt Baudnuln királlyal,- Wilfried Martetis miniszterelnökkel és a kor mány több tagjáva! — esi) törtökön befejezte hivatalos megbeszéléseit. Az NDK és Belgium külügy- és külke reskedelmi minisztere aláír ta az NDK és a belga­luxemburgi gazdasági egye sülés közötti gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztéséről szóló program meghosszabbítását TANÁCSKOZIK A SZOCIALISTA INTERN ACIONÁLÉ Dakarban csütörtökön Willy Brandt elnökletével megnyílt a Szocialista In­ternacionálé (SI) tanácsának kétnapos ülést. A világ szo­cialista és szociáldemokrata pártjainak mintegy 150 kép­viselője az afrikai földrész olyan súlyos gondjaival fog­lalkozik. mint az éhezés és az eladósodottság Kiemelt témája a tanácskozásnak a dél-afrikai helyzet is IRÁNI RAKÉTATÁMADÁS Iráni rakéta találta el csü­törtökön Kuvait legfőbb kő­olajrakodó kikötőjét — kö­zölte az arab ország had­ügyminisztériuma A rakéta lángra lobbantott egy ép­pen töltés alatt álló libériai bejegyzésű tartályhajót, a szemtanúk áldozatokra is következtetnek abból, hogy az égő hajó mellett tucatnyi mentőautó állt a robbanás után. Az eltalált hajó köze­lében négy, amerikai lobogó alatt közlekedő kuvaiti tar­tályhajó LS horgonyzott A kuvaiti kikötőtől 200 kilo­méterre keletre ugyanakkor iráni tartályhajót tamadott az iraki légierő A Pega» zus—1 nevű ható a Harg sziget — a legfőbb iráni olaj kikötő — felé tartott 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom