Délmagyarország, 1987. október (77. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

Szombat, 1987. október 10. 3 Konferencia A pénzügyi ellenőrzésről A pénzügyi rendszer kor- Az eddiginél jóval hatéko­szerűsitéséről az azzal nyabb ellenőrzés eszköze le­kapcsolatos ellenőrzői fel- het a gazdasági kibontako­adalokról kedden konferen- zásnak ciát tartottak a Gépipari Sütő Dezső ezután ele­Tudományos Egyesület és az mezte a július l-jén alakult Adó- és Pénzügyi Ellenőr- hivatal munkáját, amely ki­zési Hivatal szervezésében terjed a vállalatok, szövet­Sütő Dezső, a néhány hó- kezetek, kisvállalkozások és nappal ezelőtt alakult Adó- a lakosság adóztatására ós és Pénzügyi Ellenőrzési Hi- ellenőrzésére, kiegészül az vatal elnöke előadásában ügyfélszolgálati irodák há­elmondotta, a pénzügyi és lózatával és a központi adó­ellenőrzési rendszer korsze- elszámolási irodával Fel­rűsitése hosszabb idő óta adatuk a jövő év elején be­tartó folyamat. vezetendő adórendszer mú­Az ellenőrzés a gazdaság- ködtetése is. Már megkez­irányitási rendszer része, dődött az adóapparátus ki­amelynek a tervezéssel, a építése és felkészítése szabályozással és az intéz- Arról is szólt, hogy az új ményrendszerrel összehan- adórendszerben az önadóz­goltan kell fejlődnie. Az tatás már nemcsak a válla­utóbbi években a vállalatok latok, szövetkezetek körére nagyobb fokú önállósága ré- terjed ki, hanem a lakosság­vén folyamatosan változott ra is. Az adóhivatalnak ép­a szabályozás, ezért módo- pen ezért megnövekednek a sitani indokolt az ellenőrzés feladatai, hiszen 50 ezer jelenlegi szervezetét és adóalanyból hamarosan 5 módszereit is. millió lesz. Ehhez mintegy A pénzügyi, gazdasági el- megkétszerezik a revizorok lenőrzés eddigi tapasztalatai számát, és korszerű számí­a gazdálkodási fegyelem és tógéprendszert működtetnek morál stagnálására utalnak, majd. A korrózió­védelemről A korrózió elleni védeke­zés korszerű és gazdaságos módszereiről tanácskoznak az illetékes KGST-testület szakemberei Pécsett. A ked­den délelőtt kezdődött négy­napos' tanácskozáson Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyel­ország, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Szovjetunió megha­talmazottjai vesznek részt. Azon dolgoznak, hogy to­vább javítsák az együttmű­ködés hatékonyságát a kor­rózióvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatásban és gyártmányfejlesztésben, kü­lönös tekintettel a tagor­szágokban jelenleg végbe­menő gazdasági átalakulás­ra. reformfolyamatokra. A magyar meghatalmazott bejelentette az ülésen, hogy 1988. április 12. és 17. között Budapesten megrendezik a VII. nemzetközi korrózióvé­delmi kiállítást. Ebben az időszakban az Európai Kor­róziós Szövetség és az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság tudományos kon­ferenciát rendez. (MTI) „Húsba vágó" megjegyzések A Délmagyarország szep­tember 30-ai számában cikk jelent meg „Szegedi tapasz­talatok — fogyasztók a hús­ellátásról" címmel. A tudó­sítás a fogyasztók .városi tanácsa ülésén elhangzottak alapján íródott. A cikk megállapítja, hogy a Szeged környéki községek képvise­lői rossz ellátásról panasz­kodtak .gyakoriság és meny­nyiség tekintetében. A hiá­nyosságokat a cikk termé­szetesen a húsiparnak ad­resszálja, ami egyébként he­Váíasz egy tudósításra kereten túl is volt lehető­ség, mivel a húsipar orszá­gosan túlkínálattal rendel­kezett tőkehúsból. " ,,Nagyon kevés az olcsó hús" — erről a megállapí­tásról annyit, hogy ritka ki­vételtől eltekintve fél ser­tést és negyed marhát szál­lítunk a kereskedelemnek, így az olcsó és az értéke­lyes, azzal a megjegyzéssel, sebb húsrészek aránya adott. gyakran súlyhiányosan szál­lit a kereskedelemnek", az­zal a kiegészítéssel helyes, hogy a vállalat raktárából nem mehet egyetlen gépko­csi sem súlyhiánnyal, mert többszörös az ellenőrzés. Különösen a rendészet el­lenőrzi szigorúan az áruk kiadását. Kereskedelmi part­nereink pedig tudják, hi­szen minden értekezleten hog^ hieg kell jelölni, me- Az exportdarabolásból visz- felhívtuk már a figyelmüket, lyik húsiparról van szó a szamaradt oldalast szintén Szegedi Szalámigyár és Hús- értékesítjük a kereskede­kombinát, vagy a megyébe beszállító Duna—Tisza Közi Húsipari Vállalat Kiskun­félegyházáról, vagy az ugyan­csak beszállító bajai Bács­hús, vagy a regionális üze­mek illetékességéről? lemben, de mivel nincs elég rendelés a megyén belül, Budapesten is értékesítünk oldalast. A „rendre a drága húské­szítmények kaphatók" meg­sőt külón körlevélben kér. tük a •kereskedelmi partne­reket, hogy az árut tételes mérlegeléssel vegyék át. Amennyiben súlyhiányt ta­pasztalnak, azt jegyzőkönyv­ben rögzítsék' Ha az áru hiányos, azt kötelesek a jegyzőkönyvben az árukísé-jegyzéshez bőséges válasz­Egyértelmúen azt is fel tékot kínálunk olcsó készít- rők elismerni Amennyiben kell vetni nyíltan: ki a fe- menyekből is. Az országos szállítóink megtagadnák, lelös a megye ellátásáért? A átlag és az elvárás 60 szá- vagy magatartásukkal szem­termelő vállalat, a kereske- zalékot tesz ki, megyénkben ben bármilyen probléma delem, a terület ellátására ez az arány 64-65 százalék, merül fel, feltétlenül jelez­létrehozott kereskedelmi Hogy az olcsóbb termékek- zék, hogy a szükséges intéz­ből még jobb legyen az el- kedést megtehessük, látás, kérjük: a kereskede­lem rendeljen többet A „Csak hetente egy al­kalommal jut sertéshúshoz" megjegyzéshez annyit: ellá­váHalat, vagy esetleg a ta­nács illetékes szakigazgatá­si szerve? Ma már nincsenek az el­látásban közigazgatási hatá­rok, a kereskedelmi válla­latok más megyei vállala- tási területünkön minden toktól is szereznek be árut, boltegységbe hetente leg­a regionális üzemek csak azt alább ketszer szállítunk a terméket gyártják, ame- árut. Természetesen, ameny­lyen haszon van, és nem nyiben a bolt rendel. A ren­éreznek ellátási kotelezettsé- delésekböl megállapítható — get a cikkel ellentétben —, hogy A Szegedi Szalámigyár és Kübekháza hónapok óta he­Húskombinát jelenleg és a ti egy alkalommal, csütörtö­jövőben is kiemelten kezeli kön kér áruszállítást, a ked­a megye lakosságának hús- di napokon a tápéi hús­sal és húskészítménnyel va- üzemből kap árut, Doma­ló megfelelő szintű és meny- szék pedig nem vállalatunk­nyiségú ellátását. Ez csak a tói, hanem a mórahalmi kereskedelmi partnerekkel áfésztól tőkesertést, belsősé­közösen történhet azon a geket és melléktermékeket szinten, amelyen az állam- is. Szegeden általában há­polgárok és a fogyasztók el- romszor, a kiemelt boltok­várják. Kombinátunk első- ba pedig mindennap szál­sorban megyén belül szeret- Jítunk. Továbbá a megyé­né értékesdeni azokat a ter- ben bárhova szállítunk heti mékeket, húsokat, mellék- harmadik alkalommal is, termékeket, amelyek rendel- amennyiben a járat rendelé­kezésre állnak, és nem 150- se eléri azt a minimális 200 kilométerrel arrább le- mennyiséget, amelynek ered­vö kereskedelmi hálózatban, ménye még megközelítően Hiszen ez vállalati gazdái- fedezi a szállítási költsége­kodási szempontból is szük- ket. séges, mert a többlet szálli- Az „elvétve találni hétfőn tási költség tovább csökken- délelőtt friss hentesárut" ti azt a minimális ered- megállapítást azzal egészí­ményt, ami az árakban rej- teném ki, hogy mivel a lik. szállítási kapacitás adott, A cikkben megjelentekkel nem tudjuk garantálni, hogy kapcsolatban néhány konk- minden boltegységbe hétfőn lét megjegyzés: „Visszaesett délelőtt szállítsunk friss a lakosság húsfogyasztása" árut. Biztosítjuk partnereink — olvashattuk. Tájékozta- xészére a szombati kiszállí­tásként megjegyezzük, hogy tást, vagy ahol a mennyiségi a megyei tanács által le- igény olyan kicsi, a bejövő bontott lakossági húskeret vevőket kiszolgáljuk, ma nagyobb mértékben, kö- Az az újságírói közlés, mi­zel 100 százalékig kerül fel- szerint „egy volt kereskedő használásra a korábbi 90-94- szájából hangzott el a vé­97 százalékkal szemben A lemény a húsipar igen Pataki Károly, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát termelési és kereskedelmi igazgatója Á pántlika rajtunk... Először bizony féltem a ott, ahol értelmesen lehetne szont biztos, hogy több len­kétezer méter magas hegyek elikölte-ni. ne. Jó szándékú hazudozóból között vezető szerpentinen. Pántlikázott forintoknak pedig jóval kevesebb. A nyolcvannal száguldó busz csúfoljak a szakemberek ezt A pántlikás világnak kerekeitől alig fél méterre a szisztémát. A pántlika raj- igencsak allergiás pontja a tátongott a mély szakadék, tunk erősen szorítja a gépikocsihasználat. Volt idő, Innen föntről csak aprói, ki- torkunkat, ha nem vagyunk aráikor engedélyezték, hogy terített szalagnak tűnt a igazán ügyesek, könnyen saját kocsiját vegye igénybe mélyben kanyargó folyó, megfojt. Ügyesek? Igen! az igazgató, az osztályvezető Lenn a hasadékban autóron- Hiszen az a főkönyvelő, aki — ha munkája ügyében csok tucatjai. Nem éppen végül is mégsem tud elszá- kellett kimozdulnia. Aztán bizalomgerjesztő látvány, molni valamit úgy, ahogyan' elkaptak egy-két martipulá­Egy rossz mozdulat és bu- éppen szükség van rá, vagy lót. merthogy Ilyenek min­szostul, mindenestói lentről dilettáns, vagy hülye, vagy dig akadnak. Nem az lett a láthatjuk a világot. Hiszen túl becsületes. Csak a becsű- nóta vége, hogy ezeken jól annyi lehet a baleset erre- letességével sokszor éppen elverték a port, hanem meg­felé. mint égen a csillag, ha kárt okoz. mert ha képes vonták a lehetőséget a be­ennyi ikasznii pihen odalenn, lenne máskép bújtatgatni a csületesektől is. Utazni, rao­Csak később mondja az masnit, mint ahogy azt oda- zogná. persze most is kell. egyik errefelé járatos utas, fönn kitalálták, ugyanaz a Vállalati kocsin, vállalati hogy roncstemetőnek „hasz- pénz, sokkal jobban kama- sofőrrel — nyolcezerért a nálják" a szakadékot. Ame- tozna. Ugyan melyik magán- fővárosba! Kijönne saját lyik kocsit már nem érde- vállalkozónak jutna eszébe (kocsival kétezerből, a mes megjavíttatni. mert az, hogy felújítson csak sofőr bérét is meg lehetne többe kerülne, mint egy új, egyetlen gépet is, ha többe taikarítani, de... Esetleg kikormányozzák ide utolsó kerülne, mint megvenni egy lenne, aki nem átallana két útjára. Aztán nekiengedik a újat. Inkább sorsára hagyja deci benzinnel többet elszá­szakadéknak. Kinek ás jutna az öreg masinát, s beszerez molni. Inkább fizetünk eszébe, hogy toldja-foldja egy másikat, közben pedig négyszer annyit, azt, amit már nem éri meg. aligha gondolkodik azon, Az egészségügy gondjairól Persze efféle környezet- hogy melyi'k zsebből lenne megállás nélkül oldalakat szennyezésre aligha biztat- jobb (kifizetni, hiszen tisztá- írhatnánk. A végére mindig nánk bárkit is. ba van vele, hogy úgy is a oda kellene illeszteni, min­Hogy miért jutott eszem- nadrág gazdáját terhelik a dennek az oka a pénzhiány. 'költségek. Tényleg ennyire szegények Elgondolkodtató. hogy volnánk? Aligha. A forinto­„nagyban" miiért nem tu- kat azonban itt is alaposan lottam a napokban. Titkár- du,n,k így gondolkodni. Hí- megpántlikáztáJk. A profesz­nó ismerősöm kesergett szen programot hirdettünk szor. aki a legbonyolultabb azon, hogy lassan nem tudja arra, hogy mozgékonyabbá, műtéteket is játszva megcsi­rendesen elvégezni a mun- versenyképesebbé tegyük nalja, hogyan is dönthetne káját. Ki nem engedi? Az gazdaságunkat, s (közben ép- arról, hogy műszert vegyen írógépem — válaszolta sej- pen a'zok kezét fogjuk le, "nőst a klinika, vagy csónak­tel/mesen. Az öreg masina akik beindíthatnák a gépe­ugyanis napról napra egyre zet kerekeit, ha ... Hiszen makacsabb, egyre többször furcsa gondolatmenet az, mond csütörtököt kedden is, amikor kinevezünk, megvá­pénteken is. Miért nem lasztunk valakit egy hatal­vesznek újat, ha ilyen fontos mas gyár igazgatójává, egy a munkához? Mert arra intézmény vezetőjévé, de sort. Alig akad olyan em­nincs pénz. Azaz rávaló ép- annyira gyerekként bánunk ber, aki ne tudná maga is pen még volna, csak nem vele, nem bízzuk rá, hogy megtoldani az eddigieket egy új masinára, hanem a ré- eldöntse, festetni kellene az tucatnyi más példával, gi javítására. Igaz, ráköltöt- üzemcsarnokot, venni egy Ha előre akarunk lépni, tok aira már annyit, hogy gépet, vagy radír helyett in- márpedig más választásunk 3 új masina ára is kitelne lkább egy szakmai folyóirat- aligha van, én a nyakunk­belőle, mégse Jó. A vásárlá- ra fizetne elő. Mert mi len- nál kezdeném: gyorsan meg­si rovaton viszont nincs er- ne, ha hirtelenjében megöl- oldanam a szorongató pánt­re pénz. A kör tehát bezá- danánk a pántlikát? Aligha likát, nehogy megfulladjunk rult. Két kézzel szórjuk a lenne több csaló, vagy gaz- előbb-utóbb tőle. Egyetlen a pénzt, mert ezt is lehet, és ember, jobban gazdálkodó, mozdulat lenne csak az rendeletekkel fogjuk meg takarékosabb vezetőből vi- egész.. llafai Gábor be mégis ez a kis nyári ka­land? Érdekes mesét hal­házat építsen a vállalati üdülő mellé. Szíve szerint pedig lemondana róla. a be­tegek érdekében. De a pénz itt is ki van porciózva. Ne folytassuk hosszan Környezetvédelem a MAV-nál A Vasutasok Szakszerve- Ferenc, a GYSEV igazgató- pontokat, így a tisztaságot, zete Központi Vezetőségé- ja, a munkabizottság veze- az állomások és munkahe­nek környezetvédelmi mun- tője elmondotta, hogy a vas- lyek környezetét, a parkosí­kabizottsága tegnap, kedden útígazgatóságok közül leg- tást, a vízfelhasználást, a délelőtt Szegeden, a MAV- utóbb a szegedi területen csatornázást, a hulladékok igazgatóság épületében — vizsgálták a környezetvéde- elhelyezését, és annak meg­az igazgatóság környezetvé- lem helyzetét azzal a céllal, semmisítésének lehetőségét, delemmel foglalkozó szak- hogy felhívják a figyelmet a a levegőtisztaságot, a zajvé­embereinek bevonásával — megoldásra váró feladatok- delmet és még egy sor egyéb megvitatta a közelmúlt- ra. A nagyobb szolgálati he- feladatot. A vizsgálatok ban tartott ellenőrzé- lyeken tartott ellenőrzések megállapították, hogy a sze­sek tapasztalatait, és a so- során vizsgálták az általá- gedi igazgatóság területén ron levő feladatokat. Megyik'Jnos környezetvédelmi szem- az elmúlt években — igen sokat tettek a környezetvé­Lapozgatás a Csongrád megyei statisztikai évkönyvben (2.) Megyei böngésző Csongrád megye 456 ezer 600 lakosának kor sze­rinti megoszlását a statisztika 14 korosztályba sorol­ja, eleinte (60 éves korig) négyévenkénti lépcsőkben, azután tízéves lépcsőzéssel, majd egy kategóriában szerepelnek a 00 év felettiek mindnyájan. Közei húszezerrel több nő „férfi több­nem lehet Az 1986. év végén a ne- azonban nénri] mek szerinti népességmeg- let" jellemző, oszlás a következő volt: Ebből ugyan nő- 237 707 — férfi: 218 922. komoly következtetéseket A fiatalabb generációk levonni a családi viszo­esetében az eltérés nem nyokra (házasságkötés és ilyen meredek, sőt, a gyer- válás), de egy bizonyos: mekkorosztályokban több egy évtized számoszlopai a fiú, mint a lány. A liar- azt mutatják, hogy a há­minc éven felülieknél for- "zasodásj kedv valamelyest dul meg a mutató. A la- csökkenőben van, a válási kosság százalékában, az arány viszont kissé emel­egyes korosztálylépcsőkben kedő. 1975-ben 4488 házas­igy alakul a férfi—nő ságkötést jegyeztek be a arány 8,6—8; 7,7—7,2; megyei anyakönyvekbe, de 12,9—12,4. Ám ötven éven felül ismét kezdődik á „nőtöbblet": 5,5—5,7; 5,6— 6; 8,8—10,5; 6—8,3; 2—3,4 százalékkal Vagyis gyer meklányból, harminc éven aluli nőből és korosabb asszonynépből több 1980-ban már csak at, s utána éppen 3348­s tavaly 6582. A természe­tes szaporodás és fogyás adataiban 1975-ben még li843 többletleiket szá­moltunk, azóta viszont csak fogyást regisztrálunk (1980-ban 580, 1984-ben 1778, tavaly 1278 volt a fogyás). Fentiek után kézenfekvő, hogy ha mindemellett a megye összlakossága .mégis némi gyarapodást mutat szinte évről évre — az csak bevándorlásból származhat. Pedig a me­gyéből való elköltözés is tetemes. Tavaly 11 140 ember költözött másfelé. Legtöbben (2602) a fővá­rosba mentek, utána Bács­Kiskun megye (1815) és Békés megye (1802) volt a legvonzóbb költözési irány. Érdekes, hogy a vissza­csak áramlás is majdnem ilyen hogy 3 ezer fölött. A vá- aranyú. Budapestről 1986­lasok száma meg így ala- ban 1995 személy jött ide kult 1975-ben 1422 — iaknii Békés megyéből 1986-ban 1513. 2442, Bács-Kiskunból pe­Enyhén emelkedő a ha- dig 2405. Az elköltözők és lálozási statisztika is. 1975- a beköltözők különbsége ben 6129 halottunk volt Csongrád megve javára mint korosztálybeli fiúból Csongrád megyében, rá öt 1739 volt a múlt esztendő­és férfiból — középen évre már 6500, majd 6720, ben. van, delemért. Főleg azokon a te­rületeken értek el sikereket, amelyeket szervezési intéz­kedésekkel, nagyobb odafi­gyeléssel és jobb emberi hozzáállással megoldhattak. A tanácskozáson elhang­zott, hogy alapvető felada­tuknak tekintették a tiszta­ságot, a rendet, a környezet formálását. Állomásaikon az utasok által használt helyi­ségek, várók tisztasága meg­felelő, mind több helyen parkosítással, virágosítással csinosították a környezetet. Gondoskodtak a vonatok tisz­taságáról is. Szegeden jelen­leg folyamatban van a sze­mélykocsi mosóberendezés rekonstrukciója, amely a ko­csik külső mosásával megteremti a lehetőséget a kocsitetők tisztítására is. A kocsimosás során figyelemmel lesznek a környezetre, el­sősorban a szennyvíz kö­zömbösítésére és elvezetésé­re. A levegőszennyeződés megakadályozása érdekében már nem üzemel ,gőzmoz­dony Szeged környékén. Ahol pedig lehetőség van rái ott a létesítmények hőszükségletét vezetékes gáz felhasználásá­val biztosítják. Szeged állo­más hőellátását már több éve gáztüzeléssel oldották meg, most a vontatási telep­re terveznek gáztüzeléses kazántelepet. G. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom