Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-10 / 213. szám

Csütörtök, 1987. szeptember 10. 5 Szombaton: operabemutató J Bolygó hollandi: mítosz" A dolog önmagában is rendkívül „szervezésigényes", hát még ha hozzágondoljuk a szegedi teátrum speciális adottságait, pontosabban a másutt természetes adottsá­gok hiányát. Például a pró­baszinpadok hiányát, a disz­letelhelyezési gondokat... Igaz, az idei első prózai előadás „késsen volt", az elmúlt szezon végén tartot­ták az elöbemutalóját Gör­gey Gábor komédiájának, ám köztudomásúan még né­hány napos „kihagyás" sem kedvez egy-egy próbafolya­matnak, hót még a kéthó­napos szünet! Vagyis ter­mészetesen szükség volt próbákra az elmúlt hét végi kisszinházi premier előtt. Nagyjából ugyanez a hely­zet érvényes a Bolygó hol­landi tekintetében. Richárd Wagner operájának bemu­tatását a tavalyi évad vé­gére tervezték eredetileg, az akkori sorozatos „eltoló­dások" miatt azonban már nem futotta rá az időből, a próbafolyamatot megszakí­totta a nyár, csoda-e, ha minden alkotó és közremű­ködő megfeszített energiáját igényli a 12-i, szombat esti nagyszínházi bemutató. Wagner müvét magyar nyelvű előadásban (Ober­frank Géza fordítása) hall­Az évadkezdet óta szinte egyfolytában lázas premierhangulat ural­kodik a színházban; hogyne, hiszen ebben a hónapban minden hét végére kerül egy-egy bemutató! bán János. Andrejcsik Ist­ván egymást váltva éneklik — Számomra evidencia volt: ezt az operát úgy kell színpadra állítani, hogy a közönsége önmagára is merjen a hollandi hittel teli küzdelméből. Az a harc, amelyet Wagner hőse foly­tat önmaga megvalósításáért, szemben a kisszerű világgal — nagyon aktuális. A mi hétköznapjainkat, akcióin­kat is jellemzi a pénzhaj hászás, az élvhajhászás, a zsugoriság, az álerkölcsösség, a munkában való fásultság, a sok rosszba beletörődés. a címszerepet s lekötözték Mindezek ellen csakis akkor az összes tobb. szerepet is. ,eh kinek-kinek küzdei hiszen a bemutatótól meg- ... szakítás nélküli sorozatban ha hlttel élhet. A Bolygo játsszák az operát. Kormá- hollandi: mítosz. A kitaftó nyos: Réti Csaba és Vajk a minden nehézség ellenére György; Daland: Kenescy bizakodó a fiaját hitében Gábor es Szakaly Peter; Senta: Misura Zsuzsa és es erejeben bizodalmas Em Bajtay Horváth Ágota; Erik: ber mítosza. És a társ meg­Juhász József és Albert találásának, az együttes, kö Miklós m. v.; Senta dajkája zös erőnek is a ^jto^a. Varsányi Mária és Erdélyi Erzsébet. A díszleteket és a jelmezeket vendégművész, Makai péter tervezte. Kar­igazgató Molnár László, ko­reográfus Kuli Ferenc. Az — Köztudomású, hogy Wagner önmagáról mintázta hősét — mint minden mü­vében; az ő korában is ér­vényesek voltak az imént hatjuk. Németh József, Gur- szót váltanunk.­előadásokon Oberfrank Géza vázolt viszonyok, a Bolygó és Cser Miklós vezényel, hollandit lázadó pillanatá­Emlékezetes sikerű szegedi ban írta. Előadásunk fő­Macbet-rendezése után szereplőinek is lázadó én­jükre figyelve kell megöl most a Bolygó hollandit is danj szinpadi feladataikat, a vendegművesz Kerenyi szeretek együtt dolgozni Miklós Gábor rendezi, aki- €zzel a társulattal- és na­vel a feszes próbarend egyik gyon bizom a sikerben. tegnapi szünetében sikerült S. E. Elni és meghalni Los Angelesben Színes, szinkronizált amerikai film. Irta: YVilliam Friedkin és Gerald Petievich. Fény­képezte: Robby Müllcr. Zene: Wang Chung. Rendezte: William Fri­edkin. Főbb szereplök: William L. Petersen, Willem Dafoe, John Pankov, Debra Feuer. felé ódalog, szépen süt a nap, a néző meg döbbenten láthatja a sínen tovamozgó felvevőgép precíz árnyékát a szereplő mögött a földön, alkalmazásában állnak. Ama amint a kamera halad, szak ­(ÍMH Ui film Saj) i J „Megkjérdezhetem, bizonyos FBI-ében, amely­nek filmbéli jelenlétét las­san már a mind gusztusta­lanabb nőikebel-mutogatók­nál és a rugdalózós karate­fogásoknál is jobban unom. miért Mert ezek az FBI-os srácok, higyjék el, mindig bosszút állnak kinyírt társukért-ba­üldöz?" „Megkérdezhetem, miért szalad?" „Mert üldöz." Fenti épületes dialógus, minden ellenkező látszat dacára, nem abszurd drámá­ból, még csak nem is vala­miféle faviccgyűjteményből származik. Jelenthetem: szó­ról szóra így hangzott el a filmben. Hogy minden ök'ör­ségével együtt, a majdnem kétórás opusz legélőbb, leg­elevenebb purpaléjának szál- . ,. ,,. ,...., .. mitott, az legföljebb csak bott mellenykejukon. annak lehet meglepetés, aki titkosügynökös-üldözéses ten­nyelven szólva: „fahrtol". Ekkora baklövést amerikai filmben sohasem láttam, egé­szen ritka dolog, azt hiszem, vagy tíz évig nem is fogok látni hasonlót; az ügy olyas­féle, mintha valaki nyomta­tásban konzekvensen j-vel írná mondjuk a lyukat. Szó­gerentúli mozidarabot még ef?y Bűnelkövetési Színhely életében nem látott. Am mi­vel ilyen állampolgárok az ötödik életév alattiakat és a kilencvenkettedik fölöttieket leszámítva amúgy sem igen létezhetnek ebben a hazá­ban, egészen nyugodtan ki­jelenthetjük, hogy a szóban forgó elmés beszélgetésen k i ­vül az Elni és meghalni Los Angelesben című (melléke­sen az Oscar-díjas A francia kapcsolat neves rendezőjé­től származó) műalkotás a nem éppen az elemi erejű krimik közé tartozik. Még akkor is így van, ha az elő­írásszerűen sokkolónak szánt jelenetek, autós üldözések és ügynökök-gengszterek-besú­gók gyülekezete teljes mér­tékben együtt van Mert az egyes jelenetek dra­maturgiailag teljesen szük­ségtelen elnvújtottsága, mü­vészkedö „fölvezetése" a fe­szültséget elkeni, a már idé­zett. humorosnak szánt dia­lógus pedig a film egészé­hez képest bántóan stílusta­lan. A dolgok egyébként egy irtózatosan elvetemült pénz­hamisító és gyilkos foglal­kozást űző, kiálló pofacson­tú egyen körül forgolódnak, no. persze az üldözők az FBI, a Szövetségi Nyomozó Iroda nevezetű amerikai cég rétjükért, kizárólag egyféle val, elemi erejű, mondhatni, megrázó élmény mégiscsak, akad. s ekképpen ezek az FBI-fickók is tulajdonkép­pen más megvilágításba ke­rülnek. Filmbéli haláluk pillanatában sohasem nyom­ják meg rosszkor a piros festék ömlését szabályozó, ruhájukba épített kapcsolót, ekképpen teljesen profi módra élnek-halnak. Én leg­alábbis így mindent meg­bocsátottam nekik. Domonkos László mozdulattal tartják azt az isten verte forgópisztolyt ádázán feszült leskelődésüki közben, és csak úgy oda sem nézve tesznek maguké­vá minden útjukba kerülő fehérnépet, méla undorral és fölénnyel, miközben egyetlen nyomorult ránc sincs azon a pompásan sza­Az egyik snittben egy tel­jességgel ilyen FBI-os piasas Árpád árnyékában kivo'nata, közel kétszáz éves lenne. Majdnem méte­res vert falai — méret sze­rint három panel biztosan kitelne belőlük — őrzik a Elég kiejtenünk Árpád apánk nevét, máris ópuszta­szerre gondolunk, meg az emlékparkra, benne kacagányos szobrára. Csakhogy a másik Pusztaszer is magáénak val­lotta mindig, és egy kicsit most is, noha hozzáteszi, nem akar vetekedni evvej. Amikor még Kecskeméthez tartozott hűvöset nyáron, télen pedig a szeri puszta egyik fele, a másikat pedig Szeged mondta n meleget. magáénak örgrófi engedménnyel, mindkettőben emeltek szobrot a honfoglalás emlékére. Beszéljünk pontosabban: csak az egyik szobor, a másik csúcsos obeliszk, a hét ve­zér arcmásával. Evvel a másikkal kezdődött a történet. Gusztussal állították hely­re a hajdani pusztabiróhá­zat, ez az egy biztos. Hat fekvőhelyet tudnak adni, víz, villany és gáz is van benne, a régi kamrából fürdőszoba lett, a konyhá­ból meg társalgó. Sok mel­léképületéből jó néhányat amikor az azóta már meg­boldogult Süli bácsi birká­it éppen akkor nyírták meg, és a fényképező kollégám — így mesélik — mindet állítólag azonnal sürgetni kezdték: állatok js legyenek a tanyában! Hogy néz ki egy tanya állatok nélkül? Az ólak és az istállók szol­gáljanak éppen úgy, mint régen! Igen, igen, mondják a Pusztaszeren mesélik, hogy Elképzelni is rémséges: a fényképes írás jelent meg a kopasz birkák helyett meg­kecskeméti újságban egy- tépett ludak öleljék körül a szer. Szó, amj szó, nyalka- hét vezért? Ezt a vásárt elbontottak, a többit viszont ság és délcegség nem volt meg kell előzni mindenkép- meghagyták dekorációnak, a képen, inkább ütött-ko- pen! De kj vegye meg? Az avatóra eljött emberek pott benyomást tett az ol- Akinek piénze van rá, az. vasóra. Hogyne tett volna. Jól is jönne a tsz-nek, „bri­gáddácsa" lehetne belőle. Eljöhetnének ide tanácskoz­ni is, névnapokat megülni is. Nem akarom elereszteni fölkergette a dombra, az a fantáziámat, de olyan va­émlékmű mellé. Legelgetett ,am. ,ehetett volna ^^ 2 ezt is meséüik^és 5 akármelyik vadász pusztaszeriek, de éppen on­aknázta" a dombit. Azt is ház. Majdnem-majdnem "an indult a dolog, hogy ne föl akarta terelni a ripor- meg is egyeztek: megveszi a legyen Árpád árnyékában ter, de azt már nem néz- .szövetkezet, gondozza a ta- semmi olyan, ami rondít" se,1'a ScteTverő ^rktS »*« * b-na,ja a brigád- Hatná a környéket. Külön elkergette őket. A körítés ság, vagy valaki más. Jó is be" aki mellette beszel, legendába illő, de a valóság lenne, de hemnan vegye a az a nagy nosztalgiázás mégiscsak valóság: megje- a ^¿cs a fönntartá- mellett elfelejti, hogy a le­sára? gyek szinte lakhatatlanná Ekkor jött a korszakaikó- tennék újra a tanyát tó ötlet, de ehhez már a tehál még nem volt' amU Folytatása is lett a dolog- faluban lakó grafikusnak, nak, hivatalosan is kérték Tóth Palnak is köze van. odaátról, adják vissza né- Addjg.addig tanakodtak> lent az írás, állítólag azt is hangoztatva, hogy az em­lékmű Kecskemétet illeti meg. kik a hét vezért. Éppen jó lenne a kecskeméti Árpád" kl nem mondta, meg városba, ahogy a Széchenyi­vároisnak is lett egy Szé­chenyi-szobra. Nem is az újságra, hanem a kérésre kezdett figyelni az appará­kéne próbálni fölajánlani a művészeti alapnak. Csinál­hatna belőle alkotóházát. kor ott jártunk, — csak egy festő hagyott két fa­rostlemezt az egyik szek­rény tetején foglalónak. En­nél előkelőbb tanyája még nem volt Pusztaszernek, és a nagyon kedves gondnok­nő mindent elkövet, hogy Ellenvetés azonhal: hippi- , . .... tanyát akartok csinálni? És kesobbl vendege, jol erez­adjuk! Ilyen erővel előáll­hatna PallavicirVi őrgróf is, hogy övé a kastély,1 el sze­retné vinni. Odaadnánk ne­ki? Minden előfordulhat, de 4 4 „ .. . . „ éppen Árpád árnyékában? zék magukat, tus, es azt mondta, dehogy „í , , , ,, , ..'. _. . ' .,.*y Mire belelovalhatta volna A falu mind€neSetre úgy magat az ellenzők tabora, gondolkodik, csak haszna hogy lejaratja az ötlet szer- lbhe, beldlej ^ nagy em_ zoit és támogatóit, mar ki berek ide járnak alkotni, is jelentette a Zichy alkotó- olyanok is eljönnek majd, közösség, vevő lenne a haz- akik enélkül talán sefha ra. Megvették, rendbe ho^ nem fordu]tak volna be a ez talan megse1; ennelfogva tak, és nyáron már föl is fa]ubai Állítólag egyezked­az emlékmű is maradjon avatták. Igaz, amikor ott nbk napjaink egyik leg­ott, ahol van. jártunk, akkor még nem jelentősebb tervezőjével, „ , .. 4 „ .. volt tókoja, de csak azért tajba i]lö és a történelmi Csakhogy sokan jártak ott nem, mondták a helybeliek, környezetre is utaló de új az emlék jel körül mostani mert előre megcsinálta már épületek megteremtésére, nagyjaink kozul ,s. es sen- minden mozgó művész a És ez „ak az első lehetőség ki nem akadt, aki azt nyarj programjai. Ha most mondta volna, az a jó, hogy nem jönnek, jöhetnek ősz­ennyire el van hanyagolva. szel, télen is, de jövőre biz­Az lenne a legjobb megöl- tosan jönnek, dás, ha megvennék a birkás Ha előkerülne az oreg ta­nya születési anyakönyvi tanyát, természetesen akkor majd, ha eladó lesz. Meg­saccolták, és úgy tálálták, Süli bácsi még legalább tíz évet megél, ráérünk tehát dönteni tíz év múlva is. Jó­val hamarabb harangoztak azonban a tanya gazdájá­nak, mint várták, és jelent­kezett is valaki, hogy meg­venné libanevelő tanyának. a sok közül. Kicsike falu. mivel köt­hetné ide a vendégeit? Al­kotó vendégszeretetével. Horváth Dezső Határidő előtt A Kecskeméti Katona József Színház 1986-ban kezdődött felújítása határidő előtt, a tervezett költségekből, 20 hó­nap alatt késziil el. A színház, a tervek szerint december 18-án Katona József Bánk bán című előadásával nyitja kapuit Makói és vásárhelyi győztesek A napokban rendezték sősegélynyújtó feladatokat, meg Szegeden, a paprikaíel- kérdéseket, dolgozó vállalat kultúncr- A nagyszabású vetélkedő­mében a második országos sorozat megyei döntőjét vé­munkavédelmi, közlekedés- gül az első kategóriában a biztonsági, környezetvédelmi Makói Redőnygyár képvric­vetélkedősorozat megyei lői nyerték meg, az Alföldi döntőjét a Csongrád Megjei Pprceján és a Szentesi Tég­Közlekedésbiztonsági Ta- lagyár csapatai előtt. A má­nács rendezésében. Az ese- sodik kategóriában az Alföl­ményen a városi elődöntők- di Porcelán dolgozói voltak ről továbbjutott 12, egyen- a legjobbak, megelőzték a ként 5 tagú csapat veheiet'. Tisza Volán makói üzemegy­részt. A csapatok két kategó- sége és a csongrádi Tlaza riában vetélkedtek, bár kér- Bútorgyár csapatát, déseik csak a közlekedés- A győztesek kétezer, a má­biztonságra vonatkozóan tér- sodik helyezettek ezer, a tek el egymástól. Az első ka- harmadikok pedig 500 fo­tegóriában versenyzők gya- rintos vásárlási utalványt logosokkal, a második kate- kaptak. Nem maradtak díj góriások gépjárművezetők- nélkül további résztvevők kel kapcsolatos kérdéseket sem; az Alföldi Porcelán, a kaptak. Egyébként mindany- Kéziszerszámgyár, az Állam' nyian kaptak környezeivé- Biztosító és a Medikémia ju­delmi. munkavédelmi és el- talmazta meg őket. Az Elnöki Tanács Bencédy Józsefnek, az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem tanszékvezető főiskolai tanárának, igazgatónak, a pedagógusképzés területén végzett kima­gasló tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonu­lása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Csikai Gyula mű­velődési miniszterhelyettes szerdán adta át. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom