Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-11 / 214. szám

Pcntek, 1987. szeptember 11. 3 Makón járt a lódzi küldöttség Látogatása negyedik napját, tegnap, csütörtökön, Ma­kón töltötte a lengyel testvérmegyéből, Lódzból érkezett háromtagú tanácsi delegáció. A vendégeket Sarró Ferenc, a városi tanács elnöke fogadta. A megbeszélésen részt vett Keresztes Zoltán, a városi pártbizottság első titkára és Gál Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese is. A ta­nácselnök tájékoztatójában szólt az egykori megyeszék­hely 700 éves krónikájáról, históriájáról, a jelenről, azok­ról a gondokról, amelyeket a jövőben meg kell oldaniuk. A delegáció ma Kistelekre látogat, ezt követően meg­nézi az ópusztaszeri emlékparkot, és elutazik megyénk­ből. V. F. S. Textiles fiatalok tanácskozása Csütörtökön Kőszegen megkezdődött a textilipar­ban dolgozói fiatal szak1 emberek háromnapos or­szágos tanácskozása. Az iparágban tevékenykedő ifjú mérnökök, technikusok, közgazdászok ezúttal már huszonegyedik alkalommal találkoznak, hogy eszme­cserét folytassanak szak­májuk időszerű kérdéseiről. Most az adóreform textil­iparban várható hatásai sze­repeltek napirenden. Gazdasági stabilizáció Átmeneti időszakban Szeged környékén több mint száz éve termesztenek kendert, és dolgozzák: fel zsinegnek, kötélnek, szövet­nek, ponyvának. A régi ta­pasztalatok, hagyományok kovácsolták össze a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat kendergyárait, fonodáit, szö­vődéit egyetlen nagy válla­lattá, s újabban — a tevé­kenységek magasabb szintű összehangolása érdekében — a Hungarohemp Magyar Kenderi pari Trösztté (MKT). Az MSZMP Központi Bizottságának a gazda­sági-társadalmi kibon­takozás programjával kapcsolatos, július 2-i állásfoglalása óta több jnint két hónnp telt el. A következőkben egy szegedi példán ke­resztül, megkíséreljük nyomon követni: hogyan értelmezik és dolgozzák fel a vállalatok a prog­ramot. — Mi indokolta az idegen nyelvű előtag beiktatását a nyit>en fog változni a tröszt­Tröszt nevébe? — kérdez- központ szerepe? tem Berta István vezér- _ Azt szoktam mondani, igazgatótól. hogy a tröszt központjának — Az volt a szándékunk feladata a vállalati munka sekre. ezzel, hogy a nyugati piacon segítése és kiszolgálása, is viszonylag könnyen meg- Egy« esetekben konkrét, más esetekben elvi jellegű a segítség. A tröszt vállalatai igen eltérő képet mutatnak műszaki fejlettségük tekin­exportunkat kétfelé kell vá­lasztani, az államközi szer­ződésekben foglaltakra és — Románia, Csehszlovákia, va­lamint az NDK esetiében — vállalatközi kapcsolataink­ra. Jól haladnak tárgyalá­saink a lengyel és bolgár vállalatokkal is, műszaki együttműködési . kapcsola­tunk eddig is volt velük. Nagyon szeretnénk; azt az elvünket ténylegesen is megvalósítani, hogy a hát­roméves stabilizációs idő­szak alatt megteremtsük a műszaki továbbfejlődés le­hetőségeit is, de trösztünk- • nek időben fel kell készül­nie a várható központi im­portkorlátozásí intézkedé­jegyezhető fantázianevet ad­junk trösztünknek — ma­gyar kendert jelent a hun­garohemp. Nyugati partne­reink megértik nevünket, s emellett azt szeretnénk, ha — Mit várnak az új válla­lati adórendszertől? — Bevezetésével a jelen­legi tröszti eredmény a har­madára csökken, a vállala­toknál maradó összeg vi­tartozásukat — alapvetően jelentós mennyiségű saját nevüket használják. ponyvát — hatmillió négy­zetmétert — gyártunk even­— Gazdálkodásában je- te szovjet exportra. Ennek lenleg korlátozott jogkörű a egyik alkotórésze a kender­tröszt. Milyen tapasztalata- fonai a kender áztatását, kat szereztek eddig a tröszti tilolását és gerebenezését a irányítási formában? kornádi gyáregységünk vég­— Azzal kezdeném, hogy zi, de a Szegedi Kender­az alapító okirat szerint a és Müanyagfeldolgozó Vál­troszthöz hat vállalat — lalatnál is folytatunk ázta­mint teljes költségvetéssel tást és tílolást Az itt elká­rendelkezó, önálló jogi sze- szített fonal az Üjszegedi mély — és a trösztközpont Szövőipari Vállalathoz kerül, alkotja. A szervezetet létre- Elmondható, hogy vállala­hoztuk, de működése még taink közösen is érdekeltek nem tekinthető elfogadható- a termékek, termékcsopor­nak. Valójában 1988. január tak, vagy éppen a műszaki elsejével válnak a vállalatok adottságok fejlesztésében. A önállóvá, kerülnek közvet- tröszt létrehozásának szük­len kapcsolatba a költségve- ségessége mellett egyik in­téssel, s kapnak lehetősé- dok az volt, hogy ez a nagv­szolgálja. Dányi László tetében, ezért ott is fejlesz- „.,„„, ' . . . ..,',,,.,.. • szont nagyobb lesz Pi lanat­M ' - érdekeltségi aíap A^ig " ny"ag ''^uk meg, hogy Magyarorszagon a Magyar eraeKtiisegi aiap. AZ igaz- bérbruttósitást meg tudjuk Kenderipari Tröszt (MKT) gatotonacs dontese. alapjan oldan| & a j((V- évj yjsrJet_ elnevezés honosulna meg. £ ££ szabályozási lehetőségeket is Arra azonban nagyon ugye- majd csoportosítani az ero- k tudjuk h;LSZnálni H(>gy a lünk, hogy a vállalatok - J0™** • P«f keresetnövekedés mennyi ha jelzik is a tröszthöz való filvaltasra is sor kerülhet , jL-..,... _i l- lupn ínlent+vs mpnnvispPu ' .... , előre látni; egy biztos, a tröszti keresetszinvonal nem nevezhető kedvezőnek. — Végezetül, hogyan ösz­szegezné a tröszt helyzetéről és távlatairól elmondotta­kat? — Ez az év átmeneti jel­legű lesz számunkra, telje­sen tisztán csak a jövő év «lejétől fogunk, látni. Az eredeti ötéves tervünkben foglaltak — ha nem Ls min­den vonatkozásban — meg­egyeznek a stabilizációs program megfelelő részeivel. Ügy néz ki, a volumenet­képzelésünket is teljesíteni tudjuk. Szervezési feladata­ink várhatóan jelentős ener­giákat kötnek majd le, de get az eszközök és források fokú .egymásra utaltság, vetkLePtSPr^mSLtóksrt atcsoportositasara. A valla- kooperacio megköveteli a lat saját maga dönthet pél- komoly összehangolás meg­dául arról, hogy a gazda- teremtését sági társaságnak adja-e az — A stabilizációs prog­áruját, vagy önálló szerző- TClm tartalmazza azt is, hogy dést köt a partnervállalat- a feldolgozó iparban tudato­tt. Most tekintjük át az „„ nagyobb teret kell biz­ötéves tervünket, a vállala- tosítani a keresleti-kínálati toknak készülniük kell az viszonyok érvényesítésének. önálló mérlegkészítésre s _ Kvente 500.550 tonna közben rendeznünk kell sa- vietnami jutát hozunk be jat belső szervezeti proble- Figyelembe vévei hogy alap­mainkat is. A juhus elsejei- anyagainknak csak egy ré­vei létrehozott Kenderker sze hazaj eredetű (kender, C.t is meg csak most teszi polipropilén .¿bcélkitűzé­az első lepeseket. sünk ^ hogy tem^«^ vo_ — Mondana valamit a lumenünk maradjon meg az tröszt első félévi eredmé- eddigi szinten. Az Ipari Mi­nyeiről? nisztérium által kidolgozott — Az első negyedév jó két anyagot vesszük alapul eredményeit a második ne- programunk elkészítésekor, gyedévben nem követte ha- de van nekünk egy érvényes sonló növekedési ütem. A ötéves tervünk is. A megyei bázissal összehasonlítva, és városi pártbizottsággal ugyan lényegesen jobban karöltve, abból a szempont­dolgoztunk, a tervhez képest ból tekintjük: át egész tevé­viszont tekintélyes a tröszti kenységünket, hogy mi az, elmaradás. A jövőben fel- ami biztosítja a kibontako­tétlenül erősíteni kell a ter- zás lehetőségeit; szüksége melés, a gyártmányfej leszi- van-e a népgazdaságnak az tés és a belkereskedelem adott több termékünkre. Ez munkakapcsolatalt Igaz, a évben például jelentősen le­tőkés export nem eredményt csökkent a kenderzsineg és javító munka, de a nópgnz- kötözőanyagok iránti ke­dasági érdek megköveteli realet, ami hozzájárult a ennek előtérbe helyezését. belföldi árbevétel kedvezöt­— A jövő óv elejétől meny- len alakulásához. Szocialista Magunknak drukkolok zámol szinte az egész ország. Elmé- lyamat számlájára írjuk. Hisz egyetlen lyülten latolgatjuk a sokadszor ls lehetséges garanciánk, van arra, hogy ez változó adókulcstáblázatokat, Igyek- az elvétel időszakos, átmeneti legyen, s arra, hogy három-négy esztendő múlva megkezdhessük a gyors ütemű kikapasz­éonásainkat, s kesergve panaszkodunk kodást jelenlegi, félbéna helyzetünkből, szünk fölmérni a jövőre várható új hely­zetben lehetséges jövedelmeinket és el­körbe-körbe egymásnak: a fene egye meg, kevesebb marad a zsebünkbe, pedig a ha az elvétel nem úgy történik, mint ko­rábban annyiszor szükséghelyzetekben mostani sem elég! Es akkor még nem is (például az utóbbi években). Vagyis, egy­számoltuk a lehetséges és várható ár- szerűen áremelésekkel és megszigorító in­emeléseket. .! És mindez még csak a tézkedések (például kemény bérszabályok) magánszféra. Mert hisz munkavállalóként formájában. Mert az a módszer végül is is jó néhányan akadnak mostanság, akik nem vezetett, meri, nem vezethetett seho­inkább kifelé igyekeznek vonni szellemi vá, legföljebb ideig-óráig haladékokat ad­és fizikai energiáikat, lelkesedésüket és hatott. Az pedig, hogy most az áreme­tehetségüket a munkahelyről, semmint lések, és gyarapodó, és folyamatosan szi­befelé irányítani, mondván: még kevo gorodó adminisztratív korlátozások (inf­sebbért hogy a csodába akarnak tőlük lációs és stagfláeiós effektusok) helyét a még többet elvárni? Sokan pedig még stabilizációs és kibontakozási program mindig hangot adnak, nemcsak kételye- szellemében várhatóan átveszi egy meg­iknek, hanem olyasfajta véleményeiknek újuló, normatív, pénzügyi-gazdasági esz­is, hogy ez az egész kibontakozási prog- közökkel operáló szabályozás, úgy tűnik, ram nem jó semmire. Csak a reformerek egyedüli remény a kibontakozásra, trükkje, hogy kevesebb pénz maradjon a Kibontakozás.. . Hányszor ízlelgettük zsebünkben .. már ezt a szót, mondjuk, úgy 1968 óta? Ési egyre több véleményt hallok ma- És vajon hány averziónk tapad lassan napság, inkább kontra, mint pro. Véle- hozzá? Lehet, hogy annyi, mint a reform ményeket, amelyeket nyilvánvalóan nem fogalmához, amelyhez sokan hajlamosak a megalapozott tudás és valóságismeret társítani bajainkat. Pedig hát egyre vi­diktál, hanem valamiféle furcsa ellen- lágosabban látszik, hogy bajaink nagy­drukkerség, ami már-már ahhoz hasonlít, amikor rosszul szerepel sorozatban a kedvenc futballcsapat, s/ a mintegy védve magukat a már az ellenfélnek drukkolnak a követ­kező meccsen, jobban örülve a kjapott, részt annak köszönhetőek, hogy az emlé­kezetes reformot 1968—70-ben is csak le­szurkolok, léből-harmadából vezettük, be, amely így csalódástól, nem is működhetett igazán hatékonyan, s annak, hogy 1972-ben társadalmi kon­szenzus keretében lemondtunk a folyta­mint a lött góloknak, mondván: megérj- tásról, sőt vissza is fordultunk. Pedig ak­demlik! Pszichológus dolga, hogy magya­rázza — mert pontosan magyarázható! — az efféle magatartást, nem az enyém. kor még nem is vol adósságunk! * Alighanem elengedhetetlenül meg kell értenünk valamit. Ebben a helyzetben — Magam legföljebb annyit tehetek hozzá reformmal vagy anélkül — mindenképpen mindehhez, hogy az élet azért nem fut- csökkennie kell az életszínvonalnak, vugy ball, s a tét a mi esetünkben — akár áremelések és korlátozó intézkedések ré­ti isszük, akár nem a saját bőrünk vén, vagy egy komplex ár- és adórend­Amit azért mégsem praktikus akárcsak az szer bevezetése útján. A kettő között önmeggyőzó ellendrukkerség erejéig sem azonban óriási a különbség. Az előbbi vásárra vinnünk. Szóval, mondhatnám: elszomorító a kép. Hisz sok-sok beszélgetésből nagyjá­mindössze szalmaszál lenne, legföljebb arra alkalmasan, hogy ideig-óráig víz fölött tartsuk magunkat, s minden év­ból annyi derült ki számomra: sokakban ben újabb és újabb áremelésekkel, nö­egészen egyszerűen szinte nyomot sem hagyott, hogy napjaink vitáiban és ke­mény törvény-előkészítő munkájában vé­gül is egy komplex stabilizációs és kibon­takozási program jövője és kidolgozása a tét (emlékezhetnénk néha jobban is az eredeti, július 2-i MSZMP KB-állásfog­lalásra!). Adóról, árakról beszél szinte az Cgész ország, s sokan arról: már megint megrövidítenek bennünket... Jó, tény, hogy rövidülni is fogunk. Tán nem is kevéssel. No de ki a csoda rövi­dítene meg bennünket? Az állam, a kor­mányzat — mondják sokan. Érdekes. Az az állam, az a kormányzat, amely 1972 óta Európa egyik legtekintélyesebb hitelállo­mányát gyűjtötte össze, hogy finanszíroz­M vekvő inflációs rátával, illetve áruhiány­nyal. újabb korlátozásokkal, fogyasztás­csökkentéssel kövessük az adott modell­ben folyamatosan romló gazdaság mind korlátozotabbá váló lehetőségeit. És va­jon hol lenne a vége e folyamatnak' indennek ellentéte viszont a most alakuló, összetettebb program, amely ugyan átmeneti rosszabbo­dással is jár (amit semmiképpen sem tudnánk elkerülni!), de megteremtheti a kibontakozás, a fejlődés alapjait, az ér­telmes és hasznos, természetes érdekelt­ségekkel megtámogatott gazdasági, válla­lati és egyéni változások előfeltételeit. Hát ezért drukkolok a magam részéről ez utóbbi változatnak. Mint azok a vállalat­zon egy relatíve szinte folyamatosan vezetők, akik eddig sem a redisztrlbúció­csökkenő teljesítményű népgazdaságot, és egy sokáig források nélkül is növekvő, ban valamennyiünktől elvont javakból tartották el magukat és dolgozóikat, hn­aztan az indokoltnál lassabban csökkenő nem a piacról, s akik maris azzal számol­életszinvonalat? Nos, ez a kormányzat nak, hogy egy értelmes és normatív sza­aligha akarhat ezek után bármit is eV bálvozás keretében, ha gondok árán is, venni, ha az nem föltétlenül szükséges milyen fejlődésre lesz lehetőségük, amely­az adott helyzetben! De az is tény: az adott helyzetben mindenképpen el kell (!) venni valamit nek eredményeképpen viszont két-három is év múltán már milyen mértékben lesz­nek képesek végre tisztességesen fizetői Csakhogy az is tény, hogy bármennyire dolgozóiknak is. És örömmel fogadják az is erről esik a legtöbb szó magánbeszél- új kihívásokat, a valódi megmérettetés le­getéseinkben. nem az elvétel a kulcsszó a helőségeit, pedig hát az ő jövedelmük is jelenlegi időszakban, hanem az adott mindenképpen csökkenni fog, s arról sín­helyzet.' Mert valljuk be végre magunk- csenek mindig meggyőződve, hogy a most nak, szembenézve a tényekkel, az adott készüld szabályok a lehetséges szabályok helyzetben, a világhoz mérten. c«ökke"ö legjobbjai lesznek gazdasági teljesítmények és növekvő el- és -alakíthatók adósodás közeDette kikerülhetetlen kénv­De legalább reálisak Ügy érzem, ha nekik drukkolok — ma­szer az elvétel valamilyen formája és gunknak drukkolok. Néhány vesztett bizonyos mértéke. És tán akkor tévedünk meccs után, a kiesés elkerülése végett. a legnagyobbat, ha mindezt a reformfo-Száv«y István Tanácsülés Mórahalmon Lakóhely és munkalehetőség Mórahalom városi jogú szereplés érdekében a sport- rázni. A Szegeden dolgozók nagyközség tanácsa tegnap, kör anyagi és erkölcsi tá- száma félezer főre tehető. csütörtökön tartotta soros mn£>„t. tornaterem Kevés a remeny arra. htJM ülését a művelődési ház m°Satasat a tornaterem csökken az ingázóR száma> kistermében. Előbb a tanács epitese jelölte meg. Nem ugyanü5 aligha kerül sor elnöke. Murányi György feledkeztek meg természete- újabb ipartelepítésre. Emlí­számolt be a végrehajtó sen az iskolai testnevelés tésre érdemes az is, hogy bizottság két tanácsülés kö­zötti tevékenységéről és lejárt határidejű határozatok •végrehajtásáról. Ezután a nagyközség sportéletéről, orvosok, jogászok és peda­gógusok utaznak oda a vá­rosból. A szakmunkástanu­lók » egy része Mórahalmon munkaerő-helyzetről taIál munkalehetőséget, a szakközépiskolások zöme is és a diáksport továbbfej' lesztéséről sem a városi jO' gú nagyközségben. A majd a munkaerő-helyzetről elmondták a tanácsülésen, visszatér a községbe, de beszéltek. Az ülés végén az a szándék, hogy a akadnak olyan végzettsé­elő terjesztések és interpel- lehetőségekhez képest min- gűek, akik a szakmájuk­lációk hanezottak el denki a képességeinek leg- ízesítésük szerinti munka­nangzouax ei. jobban megfelelő helyen , . . . , A sportban a legfonto- dolgozzon. Igyekeznek pre- lehetőségét Morahalmon nem sabb feladatnak a női kézi- cíz munkaszervezéssel biz- tudják megtalálni összesse­labda fejlesztését, az asz- tosítani a hatékony mun- gében megállapították, hogy tal¡teniszezők versenyzési kavégzést. Sajnálatos tény, a foglalkoztatás szerkezeté­lehetőségét és természetesen hogy Mórahalom lakossága . ieipntdK változás nem a tömegsport biztosítását csökken. Ezt a kevesebb ben Jelent0i> változás nem jelölték a legfontosabb fel- születésekkel, illetve az el- volt es a módosításra ke­adatnak. Az eredményes költözésekkel lehet magya- vés a remény Használt kocsik Az NSZK-ból vásárolt használt gépkocsik értéke­sítését kezdte meg Pécsett a Garancia SzáJlitó és Szol­gáltatóipari Szövetkezet. A fővárosi Ramovill után, vi­déken elsőként, a mecsek­aljai városban js lehet már valutáért három évesnél nem régibb, kétezer köb­centiméternél nem nagyobb űrtartalmú motorral műkö­dő személyautókat vásárolni. A főtevékenységként fuva­rozást folytató pécsi szövet­kezet — a Construmex Külkereskedelmi Betéti Tár­sulás közvetítésével — öt NSZK-beli céggel állapodott meg, és egymillió márkás üzletet kötött velük erre az évre. A gépkocsi devizaára az OTP Baranya megyei igaz­gatóság án nyitott számlára utalható át

Next

/
Oldalképek
Tartalom