Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-09 / 212. szám

Szombat, 1987. szeptember 5. 5 Kiállítási napló Egy világjáró itthon Bizonyára sokan emlékez- a modern világ egyik nagy Együttérez az élet perifériánek a hetvenes évek elejé- csodája, a fényképezőgép, jára taszítottakkal, s van nek művészeti nyitásaira, Így vált a fényképes újság- ereje, hogy ironikus képeáttörési kísérleteire. Azokra irás, a dokumentum- és ri- ken szembesítse az alakosaz időkre, amikor ízlelget- portfotózás nemzetközileg kodó hatalom megnyilvájiutük és tanultuk a félig ma- elismert tudósává és világ- lásait. Döbbenetes erővel gyar, félig olaszosan, fran- szerte tisztelt művészévé, hatnak a halált megörökítő ciásan, angolosan csengő Ha csak kiállításainak cí- fotók: az indiai utcán heművészneveket. Először meit rakjuk sorba 1952-től verő élettelen kislány, a haAmerigo Tótét, akit aztán mostanáig, támpontot ka- lottégetés drámai kockája, könnyezve Tóth Imreként punk emberi jelleméhez, a fölravatalozott apáca és temettünk, Victor Vasarely- érdeklődési köréhez, elköte- az öröklétre szenderült ét, akinek ámmáron két lezettségéhez: Amerika törzsfőnök. Ugyanakkor állandó kiállítása van ha- gyermekei (1963), Az emberi csodáltam, micsoda fölézánkban, André Kertészét, sors (1964), Az ember nap- nyes esztétikai érzékkel és aki a fotográfusok úttörője jaink életében (1964), Ja- szakmai tökéllyel teremt volt a hazafelé vezető úton maica ifjúság (1977), Az faktúrákat, s mögötte taris, Nicolas Schöfferét, aki emberek (1977), A kéz és ^^ micsoda jellemző immáron nemzetközi kine- nyelve (1979), Falusiak, _ tikus szemináriumokat me- atyafiak... (1980), Világjá- eroveI kapta lencsevegre a cénál szülővárosában, Ka- rás nyolcvan képben (1981), nyalókát szopogató, szakadt locsán, Pierre Székelyét, aki Dél-Amerika (1982), Kivéve kolumbiai kislányt, a chilei a közelmúltban ajánlotta Mongóliát (1985—86). Be- földesúr bőrsallangos, csizmáját, a sardélfel, hogy szobrot készít Sze- járta a világot, a Szaharát gednek az 1941-es egyetemi és az indokinai falvakat, Kanl-yus Hamlet és tragikus sorsú fotózott Óceánia szigetvilá- afrikai szépséget, a paragifjú színreállítói emlékére, gán és az Északi Sarkkörön vayi adóhivatalban egymásA nevek hosszan sorolhatók, tú] dolgozott a UNESCO- sal szemközt ülők lábait, a az elszakadt szálakat újra- ,' ..,„„ , .. -¡x; „„„„ kötni sokakban él jószán- ™k- a WHO-nak, a Nem- no, domb ket oldalat, vagy dék, akarat, tehetség. zetközi • Munkajogi Szerve- a portugál halasz tengerA József Attila Tudomány- »tnek, készített fotódoku- parton gubbasztó fekete özegyetem két friss példával mentumokat a kábítószer- vegyét... is szolgált a közelmúltban, fogyasztásról, a szibériai tu- Almásy képei között Esteban Fekete grafikusmü- dományos kutatásokról, Dél- örömteli a felismerés: ismééi7' JEK" izmost tea; Afr.ka faji problémáiról. telten bebizonyosodik, a kornek tarlataval, es most az J K szeruseg nem stiluskerdes, aulában Paul Almásy fotó- Mostani tárlata bepillan- nem a mindig újat hajszoriporter Bejártam a világot tást enged abba a kikristá- lás, hanem az érvényes című kimagasló anyagának lyosodott, tiszta alkotói vi- igazság, a humánus elkötebemutatásával. Nevével jó- lágba, melyet hosszú éveken lezettség, a szakmai fölény, szerével először az 1982-es át egy Rolly-Flex géppel és a kikezdhetetlen tehetTiszlelet a szülőföldnek cí- épített következetes és terv- ség. A mester úgy képes mű tárlaton, a külföldön szerű program nyomán a konkrétságában tetten érni élő magyar származású mű- földkerekség gondjairól és az időtálló általánost, hogy vészek seregszemléjén talál- tovasuhanó örömeiről, hal- mentes minden izzadtságkoztam. Az érdeklődés fel- mozódó ellentmondásairól szagú akarattól, minden kikeltését követően az átütő és ,pontosan megragadott, módolt szándéktól. Ezért hazai sikert az idei tavaszi jellemző történéseiről. Vér- vagyok abban biztos, hogy fesztiválon rendezett tárlata beli riporter Almásy Pál, életműve azon túl, hogy hozta meg az idős mester- akit mindig és mindenütt egyetemes érték, hazai főnek. Az anyag valogatása az ember érdekel, elsősor- tózásunknak és egész kulmost Szegedre érkezett, di- ban a szenvedő, a meggya- túránknak kitörölhetetlen cséretes gyorsasággal. Iázott, a megfélemlített, a része, mértékadó teljegitA nyár elején Kanadában szegénységre ítéltetett és ménye. jártam, alkalmam nyílt ta- J°bb sorsra érdemes ember. Tandi Lajos lálkozni az emigráció sok, és sokféle képviselőjével. Az elzárkőzóvat éppúgy, mint az ellenséges érzelművel, a lekezelően nagyképüvel csakúgy, mint az őszintén érdeklődővel, a döntését lépten-nyomon igazolni igyekvővel és a találkozásokat keresővel. Egyre többen ismerik fel, hogy magyarságukat nem akkor őrzik, ha elszigetelődnek, hanem ha keresik a kapcsolatokat, autonómiájuk megtartásával készek az együttműködésre. Mert egyre kevesebb a hazából kimentett hímzés, kerámia, az élő kapcsolatokat ném pótolhatják a néma tárgyak. S nem lehet véletlen, hogy a világhírnév sem tagadtatta meg Amerigo Tóttal a fehérvárcsurgói templom csöndjét, hogy Vasarely op-artjában a pécsi vásárok kaleidoszkópjainak emléke éppúgy benne rejlik, mint korunk számitógépes módszerei, hogy Schöffer kinetikus fényjátékait Kalocsa régi pislákolásai is ihlették. S tagadható-e, hogy művészetükkel a nemzeti kultúra, a magyarságtudat is gazdagodik, színesedik. A hetvenes évek végi nagy nyitást követően egyre-másra térnek meg hazai kikötőkbe a világ más pontjain élő művészek, mert — Marosán Gyula, Torontóban élő festőművész szavaival élve — az igazi megméretés mégiscsak a szülőföld ítélete. Most a Franciaországban élő Paul Almásyval, vagy ahogy 1906-ban Budapesten anyakönyvezték, Almásy Pállal ismerkedhetünk meg. Egy rendkívüli képességű és felkészültségű ragyogó fotográfussal, akit — bár politikai tudományokból doktoralt nyugat-európai egyetemi tanulmányait kővetően — a művészetek fővárosa, Párizs vonzott a húszas évek végén S rabul ejtette Antológia Nyugat-Európában, illetve zai antológiában többek köa tengerentúlon élő magyar zött Domahidy András, Ferirók műveiből állított ösz- dinandy György, Határ sze kötetet a Szépirodalmi ?y°zp- Tűz Ta™s' • az H 1984-ben elhunyt Szabó ZolKonyvkiado. A most meg- tán egy-egy írása olvasjelent Két dióhéj című pró- ható. Latin-amerikanista kongresszus Szegeden Az Európai Latin-amerikanista Törté- dalom kapcsolatának aspektusait tárgyalnészek Társaságának (AHILA) nyolcadik ják. kongresszusát Szegeden rendezik ezekben A kongresszus tegnap délelőtt megnyitó a napokban. A rendezés jogát két évvel ez- ünnepséggel kezdődött, az MSZMP oktatási előtt, a társaság olaszországi kongresszusán igazgatóságának épületében. Az ünnepség kapta meg a JATE Änderte Adám vezette részeként a József Attila TudományegyeLatin-Amerika-kutató csoportja. A tegnap tem díszdoktorává fogadták Magnus Mörmegkezdődött konferenciára 31 országból neT és Francisco Morales Padron professzo, .. , , .. . ..... , , . rokat, az 1970-ben megalakult AHILA alakétszázán jöttek el, torteneszek, egy- pM ^gjalt Ezután megkezdödött M elÖházi vezetők, hazai és külföldi publicisták, adás-sorozat. A holnap esti programban Miként Kukovecz György, a kongresszusi Miklós Imre államtitkár a magyar egyházfőtitkára (az elnöki tisztet Anderle Ádám politika fejlődését mutatja be a kongresztölti be) tájékoztatott, a fő téma: a vallás szus résztvevőinek. Pénteken a hivatalos és a társadalom kapcsolata a latin-amerikai program a nemzetközi társaság közgyűlésétörténelemben, 1492 és 1945 között. A kong- vei folytatódik, amelyen tisztújításra kerül resszus tudományos ülésein két szekcióban, sor, és megvitatják a szervezeti szabályzanyolc szimpóziúmon több mint száz elő- tot; másrészt előkészületeket tesznek Ameadás hangzik el. Az egyik szekcióban a rika felfedezésének 500. évfordulójáról vagyarmati kor problémáival, a másikban ló tudományos megemlékezés megszervezépedig* a XIX—XX. századi Latini-Amerika- sére. Ugyancsak itt tervezik meg a három történet kérdéseivel foglalkoznak, s ezen év múlva esedékes, Sevillában tartandó köbeiül főként az egyház ési a vallás belső vetkező kongresszus programját is. fejlődését, valamint az egyház és a társa- Zoltán Patrícia Házak „zöld overallban 99 „A természetes életmódhoz képest csak a mesterséges fény, főleg az elektromosan előállított világítás hozott drasztikus változást: a civilizáció növekedésével arányosan csökkent a naponta felfogott napfénymennyiség ... a hirtelen változásból biológiailag káros következmények származnak, hiszen a biológiai alkalmazkodás órája sokkal lassabban jár, mint a technológiai fejlődésé" — olvashatjuk a November 7. Művelődési Házban tegnap meg-' nyílt építészeti kiállítás egyik résztvevőjének, Kuba Gellért építésznek sorait. A probléma megoldására maga a tervező is kísérletet tesz Szentendrén felépített „jurtaházaival", amelyeknek fotóit szintén láthatják a bemutatón az érdeklődök. Makettek a kiállításon Környezetszennyezés, energiaválság, veszélyes anyagok, szmog — sokat hallott kife- megoldásában? Minden bi- olyan házat is álmodtak i iezesek. Legtöbbször azon- zonnyai ¡gen jelentős. Leg- tervezők, amelynek építőban veszelyes gyaronasokra. alabbis ezt példázza a „Ha- anyaga csak fa és zöld növéeromuvekre mutragyahal- gyomány - építészet — ter- nyek! Az „épület" energiát mokra gondolunk elsosorban mészer című kiaIiltós anya_ termel, tisztítja a levegőt és e fogalmak hallatan De va- ga öt tervezőiroda — a gyümölcsöt érlel a lakói szájon milyen szerepe lehet az miskolci Északterv, a Szol- mára. A bioépitészet célja Lt epi jeS,Z" _ J, a hazakat. meg- nokterVj a Pécsiterv, a Dél- olyan környezet létrehozása, a kertjét ^csi- terv és a Makona Építési amely rendelőknek, nosító lakónak a problémák Iroda _ vaIamint tizennégy egyéni alkotó kiállítása elsősorban a barátságos, termén Paprikás" családok Az eseményekkel egyidöben hallottam a hirt, nemrég zárult a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat családi tábora. Az idei kísérleti, próbaév volt. És természetesen a terápiáról a Tisza-parti városban sem mondtak le. Barkós Beáta, a „paprikások" közművelődési előadója, a tábor szervezője is csak a tudósításokból értesülhetett a prágai kongresszusról, annak dilemmái mégis jelen voltak a 'kísérletben. Jelentkezés alapján hat család; üllésiek, röszkeiek, banásaink — eljátszva kistelekiek Ki venné a bátorságot, hogy családi perpatvarokba ártsa magát? A látványos, sokszor a tettlegességig fajuló veszekedések magasfeszültségét ki merné érinteni? Még azok az orvosok, pszichológusok sem, akik feltették az életüket a családterápiára. (Nemzetközi kongresszusukat a közelmúltban tartották Prágában.) paraszt családon belül figyeltek meg mindenkire kiterjedő, sikerélménnyel is kecsegtető szereposztást. A család lebénítja, béklyóba veri a tagjait? Miként maradhatunk szabadok és boldogok? A kohéziós erők egyre 'kisebbek, az akkumulálódásra pedig nem fordítunk elég figyelmet. Különösen a gyerekek igénylik, hogy a szabadidejüket a szülőkkel töltsék. Nem is akárhogyan! ök is szívesen csinálnák azt, amit a felnőttek. Az ilyen együttlétek során pedig ki-kitör a szülőkből a töltöttek együtt akár szatírába to illenének. VÍ,SSZa,f,OÍ,tOU . humo,r' két hetet. A szervezők úgy Mennyi vita forrása az, (Mar1 azt h,ttuk-vegkepp el" gondolták, ahhoz, hogy vala- hogy a családban kinek mi tunt' ki normálisan tudjon dol- legyen a szerepe! Ki dolgo- Ha csak nyomokban is, de gozni, helyén kell lenni a zjk többet, jobban? ¡Melyik a toleranciára való törekvés lelkének. És a család kohé- az értékesebb munka? Me- is — különösen az asszonyok ziója kisugárzik a munka- iyjket honorálja inkább a körében — felbukkant. Még helyre. Ezt belátva az anya- társadalom? A táborlakók önleépítés árán is találnak gi áldozatot sem sajnálta a egyértelműen megfogal- mentséget a férj számára. E paprikafeldolgozó. (Tízezer mázták — a férfiak is —, a Mentalitás mögött fel tehetőforinttal járultak a tábor- munka leértékelt. Ki ne en ott lappang a válástól va. . lázadna ez ellen?! És ter- ló rettegés. ° mészetesen ezt is a család .. .. .. . . , Mik derültek ki? Családon sínyli meg. Nem ^ ^rasag, myencbelül sem ismerjük egymást, De a beszélgetések során seg a, csaiaaierapia. £Pra saját magunkat Nem vesz- az is kiderült a gyerekek fa'. kongresszusrol ku dott szük tudomásul a másik szo- szerepe sem tisztázott a csa- luao,slld;5, ... kásáit, nem respektáljuk Iádban. Altalános a kényez- m!ndegyik cpSa adie4h*l,E_ kedvteléseit. Sőt időnként tetés. A legtöbbször nehéz ^eri ásatod? ösZrt. A „paprikások" sem dobták ki az ablakon a pénzüket, tá-amikor mecénálták a juk a legjobban elrontani keskedő szülők még a széltársunk szórakozását. És tői is óvják a csimotájukat. nyomban idegesek leszünk, Nem hogy a munkától! A ha mondjuk egy szerepjáték gyerekek nem kapnak fel- „._ f„,„,atixk keretében viszontlátjuk hi- adatokat, nincsenek testre nyaron IO'yuuja báinkat, Indulataink, kirob- szabott teendőik Csupán egy Bodzsár Erzsébet bort. Természetesen éppoly vitalizáló hatású és olyan ártalmatlan, mint az erdő"! Hasonló hazai kísérletekkel a tablókon szetes anyagok — a fa, a kő, is találkozhatunk. Az élő, a vályog, a réz, a szövettapéta és a cserépkályha — felhasználásával készült épüle„zöld overállba" bújtatott ház nagy szerepet játszik a bioép ítészeiben. A növétek kiállításával mutatnak nyekkel befuttatott homlokjó példát: így is lehet! Olyan zatok „energiatrafóként" építészeti törekvések kap- működnek. A zöld felület nak helyet a tablókon, ame- hőszigetelése a szakemberek szerint tízszer jobb, mint a helyeknek elve nem a „visz sza" a természethez, hanem hagyományos, műszaki sokkal inkább az „előre" a szigetelési megoldások, természethez elgondolás. A Nagy érdeklődésre tarthat legtöbb tervező most bemu- .. ff. . úisze<edi ku tátott alkotása sikeresen pél- nat szamot az ujszegedi kidázza a modern technika és a hagyományos építészet ötállítás. Nem kevésbé vonzóak azok az előadások, beszélgetések, amelyeket a kiállítás mellé szerveztek a elemeinek népművelők. Tegnap, kedden este Makovecz Imre az organikus építészet helyéről, szerepéről beszélgetett az Szeptember 15-én, kedden Tarján Gábor lesz a ház vendége, aki a vözésének lehetőségeit és erényeit. Az organikus és népi építészet felhasználása mellett egyre nagyobb teret kap a tervezők fantáziájában a bioépí- ItTJ^xaxb-1,^í" tészeti elemek felhasználása. érdeklődőkkel. Milyen is valójában ez az új, a hatvanas években elindult irányzat? A legkülön- hagyomány szerepét értelbözőbb kutató- és tervező- mezi mai építészetünkben. csoportok alapfelfogása abban megegyezik, hogy egy természetesebb, környezetKét hét múlva kedden pedig Szász János tekinti át a biokímélőbb építési módot sze- építészet hazai és külföldi retnének meghonosítani, eredményeit, gondjait. Ennek érdekében igyekeznek egészségesebb életkörülA kiállítás — amelyet naményeket biztosítani, főleg P0"^ 10-tőI 18 óráig tekint természetes építőanyagokat hétnek meg az érdeklődök használni, harmonikusan il leszkedni a biológiai körés az előadás-sorozat is jól illeszkedik a művelődési ház nyezethez, a mainál jobban elmúlt években már több hasznosítani a természetes alkalommal is rendezett épienergiaforrásokat, és a legkevesebb hulladékot, égésterméket kibocsátani. Vajon mi a realitása entészeti programjaihoz. A magánlakás-építés jó példáinak népszerűsítése, egy-egy szegedi tervező bemutatkozása után, most új, de nem nek a ma még kissé idillikus kevéssé érdekes nézőpontból képnek? Hiszen szélsőséges igyekeznek szemügyre venni elgondolások is helyet kap- hazai építészetünk helyzetét, nak a tervezők fantáziájá- értékeit. ban! Az NSZK-ban például K. G.