Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-09 / 212. szám

Szerda, 1987. szeptember 9. 3 Munkásőrök lőgyakorlata Csongrád megye munkás­őrei az idei kiképzésük zá­rófoglalkozását ezekben a napokban tartják. A makói Vásárhelyi Kálmán egység lőgyakorlatát tegnap, ked­den meglátogatta Szabó Sándor, a megyei pártbizott­ság első titkára. Koczkás Ferenc megyei parancsnok elmondta: az egységek kiváló eredmény­nyel hajtották végre a lő­gyakorlatot. A munkásőrök értik és érzik, hogy a ter­melés mellett a munkásőri megbízatásukat is példásan kell teljesíteni. Az első titkár beszélgetett munkásőrökkel, alegységpa­rancsnokokkal, s véleményt cseréltek a ma mindenkit foglalkoztató időszerű poli­tikai tennivalókról,, majd el­ismerését fejezte ki a mun­kásőröknek példás helytállá­sukért, s kérte őket, hogy továbbra is teljesítsék a munkahelyi, közéleti felada­taikat. Nemzetközi konferencia Kedden zárt üléssel foly­tatta munkáját Budapesten „Az emberi tényező szerepe a fejlődésben" című nemzet­közi kerekasztal-konferencia. Az ENSZ fejlesztési program által szervezett, a fejlődés emberi tényezőivel foglalko­zó értekezlet résztvevőit a Parlamentben fogadta Ma­róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A sándorfalvi áfész törekvései A hat és fél ezer lakosú nagyközség, Sándorfalva né­pessége évről évre folyama­tosan növekszik, s erre bi­zony nem sok példa akad környezetünkben. A helybe­li áfész tevékenysége is hoz­zájárulhat, hogy ez a kedve­ző folyamat ne torpanjon meg. Az áfésznél százhatvanan dolgoznak, ebből is kitűnik, ez a gazdasági egység amel­lett, hogy kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatást nyújt, a munkalehetőségek között sem jelentéktelen. Az idén 280 millió árbevételt, s 12 millió forint nyereséget terveznek. Ez az összeg igen szerteágazó, sokrétű munkát takar. A kereskedelemben és vendglátásban dolgozók ke­resete meghaladja az e terü­leten megszokottat. Az utób­bi öt esztendőben gazdálko­dásukkal évi 10 százalékos keresetnövelést alapoztak meg. Az idén elérik a 73 ezer forintos 1 főre jutó átlagke­resetet. A forgalom, a beve­tel nem jön magától, a bö­ségeá árukínálat és a kényel­mes vásárlási körülmények megteremtése komoly erőfe­szítéseket kíván. Az alapve­tő cikkeket két önkiszolgáló ABC-ben kínálják, a hűtőtér lehetővé teszi a konyhakész mirelit áruk, baromfi és tejtermékek széles választé­kát is. A friss zöldséget, gyü­mölcsöt az itteni termelök­től szerzik be, ez a forgalom havi százezer forintot jelent. A dócí önkiszolgáló üzletet és a bodorszéki tanyaköz­pontban levő boltot nemré­giben korszerűsítették. Emel­lett a két tanyai boltjukban megtalálhatók a legszüksé­gesebb áruk, sőt, hét végén sütemény is kapható. Saját cukrászüzemük termékeiben igyekeznek a házias ízeket is előcsalogatni. A kenyeret és péksüte­ményt a sütőipar itteni üze­métől kapják. Egyetlen szép­séghiba csupán, hogy egyelő­re egy kocsival szállítanak, s Dócra 9—10 óra felé tud­nak csak eljutni. Az iparcikküzletek szintén önkiszolgáló rendszerűek. A mérce a szegedihez hason­ló, vagyis városi szintű ki nálat. Enélkül lehetetlen volna a helyi lakosokon kí­vül a Szegedről kijáró kis­kerteseket vásárlásra bírni. Természetesen a beszerzési és készletezési lehetőségeik határt szabnak, például fényképezőgépek vagy vi­deoberendezések választéká­val már nem versenyezhet­nek a városi szaküzletekkel. Azért nem ülnek ölbe tett kézzel. Bővítették beszerzési forrásaikat, s a divatcikke­ket kereső fiataloknak butik jellegű sarkot rendeztek be. Dócon, a művelődési házban ruházati vásárokat rendez­nek, melyet a későbbiekben más termékekre is kiterjesz­tenek. A vásárlások ösztönzésére az OTP-jéhez hasonló köl­csonakciót szerveztek, hogy ne kelljen emiatt a városba utazni. Folyamatosan újabb utcákig ér a gázvezeték, így az ehhez szükséges berende­Egy-egy község vonz­ereje, jövője nagymér­tékben függ attól, hogy milyen az ottélök köz­érzete. Található-e hely­ben vagy elérhető kö­zelségben elegendő munkahely, mennyire adottak az igényes élet­mód feltételei — mely­hez manapság hozzá­tartozik a víz, a gáz, a csatornázás is —, és a kereskedelem, szolgál­tatások színvonala is jelentős mérce. zéseknek is nagy a keletje. Hogy ne legyen belőlük hi­ány, a választékos árukész­letre a Vidiának 9 millió, a Konkordiának 3 millió fo­rint kereskedelmi hitelt ad­tak. A tüzép és a vegyi­bolt a környező községekből is vonz vásárlókat, s ez hí­zelgő kritika az ittenieknek. A 2 ezer főnyi áfész­tagság bizalmát érzékelteti, hogy megtakarított pénzüket sokan jtt helyezik el, amely jelenleg 20 millió forint tő­két jelent. A kapcsolat nemcsak üz­leti jellegű, a szabadidő kel­lemes és hasznos eltöltésére is kiterjed. Most épp Gyulá­ra szerveztek kirándulást. Sok szülőnek jelent köny­nyebbséget, hogy megoldot­ták a szervezett diák- és óvodai étkeztetést. A felté­telek megteremtéséhez a ta­nács 800 ezer forinttal járult hozzá. Tennivaló azért akad bő­ven. Amint összejön a ráva­ló, a homokpusztai tanya­központban a házibolt he­lyett 120 négyzetméteres élelmiszerüzletet építenek. Mivel az Opusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékpark­hoz vezető út mentén léte­sül, s az átutazó vendégek ki­szolgálását is magára vállal­ná, az idegenforgalmi alap­ból remélnek hozzá támoga­tást. Sándorfalván az új te­lekosztásban egy 280 négy­zetméteres ABC építését ter­vezik. A színvonalas és lelkiis­meretes kiszolgálás érdeké­ben a nyereséghez kapcsoló­dó érdekeltségi rendszerben foglalkoztatják dolgozóikat. A vendéglátó egységek ki­vétel nélkül szerződéses for­mában üzemelnek. Ahhoz, hogy a lakosság­nak legyen mit elkölteni, az áfész is tevékenyen hozzá­járul. A saját fogyasztás mellett jelentős az áruter­melés, ezért hozták létre 1972-ben 25 fővel a mező­gazdasági szakcsoportot, amely mar elérté az- ötszázas létszámot. Zöldségekből és gyümölcsökből, ha az időjá­rás nem szól közbe, 10— 15 millió forintos forgalmat bo­nyolítanak. Emellett ezekből a gazdaságokból évente öt­ezer sertést adnak le, s ezer bárányt és 150 mázsa nyulat exportálnak. Az áfész felvá­sárlótelepét igénybe véve a Bács megyei Zöldért hagy­matisztítást végeztet. Ez el­sősorban az alacsony jöve­delműeknek, a nyugdíjasok­nak, a gyerekükkel otthon levőknek jelent jövedelem­kiegészítést. Százhúsz csalá­dot érint ez a bedolgozói rendszer. T. Sz. I. Szemléletváltás és kibontakozás Interjú a megyei KISZ-bizottság első titkárával Az MSZMP júliusban hirdette meg a szocialista meg­újulás nemzeti programját. Megfogalmazta a holtpontról való elmozdulás szükségességét, és a végrehajtás feltétel­rendszerét is. A nagy jelentőségű, hosszú távra szóló do­kumentum az ifjúsági szövetséget is partnerül hívta a többi társadalmi, érdekképviseleti szervekkel együtt. Tá­mogatóként kérte segítségét, a program megvalósításához. Germánná Vastag Györgyivel, a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága első titkárával a gazdasági, társadalmi kibon­takozás programjának KISZres feladatairól beszélgettem. Elsőként azt kérdeztem, mit jelent ez esetben az a szó, hogy támogatás? — Ma az ifjúsági szövet­ség legfontosabb feladata, hogy mélyen megismerje pártunk elképzeléseit, és ezzel meghatározza saját feladatait. A ' megértésre alapozva olyan cselekvési programot kell kidolgoz­nunk, amely magában fog­lalja az egyéni és közösségi érdekeltségek rendszerét, és annak fellelősségteljes vég­rehajtását. Ez fejezi ki pozitív viszo­nyunkat a párt politikájá­hoz. Ugyanakkor sajátos if­júsági arculatot is tükröz­zön, tág teret biztositva a szervezeten kívüli kezde­ményezéseknek, más ifjúsá­gi közösségek ötleteinek is. — A júliusban nyilvános­ságra hozott programot ja­nuárban megelőzte a KISZ KB „Jövőnk a tét!" politi­kai akciója. Az eddig eltelt időszak alapján milyen kö­vetkeztetést lehet levonni hatásáról, eredményeiről? — Elsősorban stílusa, gon­dolkodásmódja volt újszerű. A fölvetett problémák, a megoldásokra- tett javasla­tok erőt és biztatást nyújt­hatnak mindenkinek a tár­sadalmi méretű folyamat­ban való helytállásra. Ami egyúttal tudatos politizálást, közéleti szerepvállalást je­lent. Ha mást nem tehet — ami így nem is igaz — a szövetség hagyományosan értelmezett jelzőszerepe működtetésén túl, az elvá­rások és igények tudatos alakítására van szükség A KISZ .akkor érhet el igazi eredményeket, ha a politi­ka valódi kérdéseivel fog­lalkozik. Az ifjúság külön­böző rétegeit sorakoztatja MILLIÓ RÓZSASZÁL — mint a híres slágerben. Ezernyi színben nyílik, illatozik 16 hektáron Szöreg határában, a Nagyszőlő­dülőben. Két évvel ezelőtt vette bérbe a Tisza—Maros Szög Tsz területét a Virág­Dísznövény Áfész, hogy összefüggő, nagy táblán lehessen elszaporítani a már Euró­pa-szerte ismert szőregi rózsát. Számtalan országba utazik innen a rózsa tő, évről évre keresettebb a tőkés országokban is. Néhány hét múlva indul az első szállítmány Fran­ciaországba, ahonnan mind nagyobb tételei­ket rendelnek. Jó ára van a rózsának, a szövetkezet idei, várható 40 millió forintot Somogyi Károlyné felvétele érő, tőkés exportjának 80 százalékát ebből az illatos virágból nyerik. Sok' munka és szakértelem kell a ter­mesztéshez. A virágnyílást kővetően a tö­veket «visszavágják, leveleit egyenként le­szedik (!), majd a földből kitermelik, osz­tályozzák, kötegelik — és indulhat is a szállítmány távoli országokba. A szövetke­zet 500 tagja családostul dolgozik ilyenkor a szúrós növénnyel, de biztosak lehetnek benne: még a másrxiosztályú árunak is pia­ca van, elkel minden mennyiségben. Fel­vételünk a szóregi rózsatáblán készült­föl, közös célunk eléréséhez azzal együtt, hogy tovább differenciálja elsősorban a dolgozój területen működő alapszervezeteinket. — A KISZ XI. ktdngresz­szusa. óta jelentősen csök­ken t a taglétszám. Keve­sebben többet kell • tenni, hogy a megnövekedett kö­vetelményeknek eleget tud­jon tenni a mozgalom. Sőt úgy gondolom, hogy éppen ezért valamennyi ifjúsági réteget a KISZ mellé kelle­ne állitani. A romló gazda­sági helyzet, az életszínvo­nal stagnálása az ifjúsági szövetség tagjai között is ellentámadásokat szült. Mi­lyen feladatok elé állítja ez a mozgalom vezetőit? — A KISZ politikai jel­legének markánsabb ér­vényre juttatása az egyik kulcs. A másik: a politika következetesebb képvisele­te. Persze az említett okok miatt így a pályakezdők, a családalapítók, az első la­kásra várók, a szakképzet­lenek kilá*ásai a jövőre nézve beszűkültek. Az if­júság ideológiai nézete is igen heterogén. A megélt és a tanult szocializmus közöt­ti ellentmondások föloldása fontos feladata a pártnak, a KISZ-nek egyaránt. A ta­nult szocializmus tételeit átgondolva, korszerűsíteni kell azokat. A mozgalom vezetőit fel kell készíteni, hogy ideológiai, politikai tudásuk bővítésével kifej­lődjön konfliktuskezelő és -tűrő képességük. — Az ifjúsági szövetség milyen javaslatokat tesz le a párt asztalára? Milyen el­képzelések, konkrét felada­tok segíthetik szűkebb ha­zánk, Csongrád megye gaz­dasági, politikai kibontako­zásának megvalósulását? — Csak a legfontosabba­kat sorolnám föl. A demok­ratizmus szélesedésével min­denkinek saját intézményi, vállalati, iskolai közösség­ben kell meghatározni azo­kat a szükséges lépéseket, amelyek céljaink eléréséhez vezethetnek. Nagyobb nyilvánosságot kérünk, hogy szélesebb körben ismerjék meg a vi­tázó véleménykülönbsége­ket is. A szakszervezettel átfogó foglalkoztatási kon­cepciót dolgozunk ki, hisz a kilencvenes évek elején munkába korosztályo­kat fenyegetheti a munka­nélküliség veszélye. A la­kásgazdálkodás továbbfej­lesztése érdekében javasla­tot teszünk a lakáshoz ju­tás feltételeinek korszerűsí­tésére. Szorgalmazzuk egy megyei szociálpolitikai irá­nyításért felelős szervezet felállítását, ahol nagy sze­repet kell biztosítani a nyilvánosságnak, a társa­dalmi kontrollnak. Támoga­tunk minden önálló ifjúsá­gi csoport, egyesület, közös­ség létrejöttét. Azok ötlete­it, elképzeléseit felkaroljuk, anyagi, módszertani támo­gatást nyújtunk működé­sükhöz. Egy medendzser­képző iskola szervezésének lehetőségét is fontolgatjuk. Minden KISZ-bizottság és közvetlen irányítású alap­szervezet elkészíti a helyi sajátosságokra épülő fel­adattervét. A kidolgozás fó­rumai, műhelyei a bizottsá­gi ülések, taggyűlések lesz­nek, ahoj kerülni kell a szükségtelen formális ele­meket, A konkrétumokat tartalmazó feladattervek legyenek összhangban az irányító pártszervezetek cselekvési programjával. A munkahelyeknél szükséges eszkőzök, források mobilizá­lása, és mindenekelőtt a fiatalok szemléletváltása, annak segítése garancia le­het. A gazdaságban a mű­szaki fejlesztésre alapozott szerkezet korszerűsítő in­tézkedések végrehajtása. A társadalmi életben pedig, hogy minden foptos politi­kai döntést előzzön meg társadalmi vita. És hogy ezeken, a nyilvánosság előtt zajló konzultációkon, fóru­mokon hatékonyan képvi­selje a fiatalok érdekeit minden, arra rátermett if­júságmozgalmi vezető. Czakó János Beruházásvédelmi megállapodások Hét országgal — Belgium­mal, az Egyesült Királyság­gal, Hollandiával, Francia­országgal, a Német Szövetsé­gi Köztársasággal, Olaszor­szággal és Svédországgal — kötött hazánk beruházásvé­delmi megállapodást, s több új egyezmény előkészítésén dolgoznak a szakemberek — tájékoztatták az MTI mun­katársát a Pénzügyminiszté­riumban. Ezek a nemzetközi egyez­mények arra szolgálnak, hogy elősegítsék külföldi vállalkozók magyarországi, és magyarok külföldi beru­házásait, új vegyes válla­latok létrehozását. A magyar gazdaság számára ugyanis egyre nagyobb jelentőségű a külföldi működő tőke beho­zatala. Több mint 100 vegyes vállalat működik már ha­zánkban, amelyek elősegítik a tőkés export bővítését, hozzájárulnak a termékszer­kezet-átalakítás gyorsításá­hoz, a műszaki fejlesztés erősítéséhez, és sok esetben fejlett technológiák megho­nosításához. A megállapodásokban a felek kötelezettséget vállal­nak arra, hogy az érintett beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban része­sitik, indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedé­sekkel nem sújtják azokat. A megállapodások fontos részét képezik az esetleges tulajdonkorlátozásra — álla­mosításra, kisajátításra — vonatkozó intézkedések.' Az egyezmények szerint ilyen in­tézkedésekre kizárólag köz­érdekből, törvényes eljárás keretében és kártalanítás el­lenében kerülhet sor. Amennyiben vita adódna az érdekelt felek között, siker­telen békés rendezés esetén választott bírósághoz fordul­hatnak, többek között a Vi­lágbank keretében működő nemzetközi fórumhoz, az ICSID-hez, amelyhez hazánk 1986-ban csatlakozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom