Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-08 / 211. szám

2 Kedd, 1987. szeptember 8. Forgalmi és jövedelemadóról Tanácskozott az Országgyűlés ipari bizottsága Az Országgyűlés ipari bizottsága hétfőn a Parlamentben — Juhász Mihály elnökletével — megvitatta az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójából készített törvényjavaslat tervezetét. A bizottság tagjai előre megkapták a törvényjavaslatokat. azok indoklását, sőt. a Pénzügyminisztérium részletes Írásos tájékoztatóval könnyítette meg a képviselők munkáját. E dokumentumokhoz fűzött szóbeli kiegészítést Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár. összegezve az eddigi viták tapasztalatait, s felvázolva az adóreform előkészületeinek helyzetét. Kiemelte: egyetértés alakult ki abban a lényeges kérdésben, hogy az adóreform bevezetese szükséges lépés, mert a jelenlegi pénzügyi szabályozás már nem megfelelő, sőt, ha továbbra is fennmaradna. hatását éppen a választott célokkal ellentétben fejtené ki. Ismét elmondta, hogy nem okolható kizárólag az adóreform a jövő évi várható életszínvonal-csökkenésért, hiszen az ennek hatására bekövetkező áremelés csak 5—6 százalékos lesz. A gazdasági környezet, a népgazdaság jelenlegi helyzete indokolja, hogy a jövő évre vonatkozó elképzelésekben 12—14 százalékos fogyasztói árindex-növekedés szerepel. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nem egyszerűen két új adó bevezetéséről, hanem olyan változtatásról van szó, amely hosszabb időre meghatározza az adóstruktúra alakulását. S mivel ez komplex folyamat, ha az adószerkezet átrendezését el akarjuk érni, a két új adóformát együtt kell bevezetni. A személyi jövedelemadóról kidolgozott elképzelések — ahogy az várható volt — különösen nagy vitát váltottak ki. Módosult a tervezett adótábla, ma is vita van a kedvezményekről, sőt arról is, hogy a szociálpolitikai intézkedések milyen módon segítsék a legrászorultabbakat. Ha az adóreformot bevezetik, valószínűnek látszik, hogy a gazdálkodó szervezetek kétharmadának helyzete nem változik, vagy javul. A kormányzat eltökélt szándéka, hogy nem nyújt mentöövet azoknak, akiket veszteséges gazdálkodásuk az új rendszerben még nehezebb helyzetbe hoz, egyebek között azért, mert dolgozóik fizetéseinek bruttósítását gondjaik ellenére saját erőből kell megoldaniuk. Nem hagyható viszont meg a teljes többletjövedelem azoknál a vállalatoknál, ahol megszűnnek az adók, miközben a termelői árak csökkennek, vagy szinten maradnak. A jövő évi szabályozók legfontosabb elemeiről még nem született döntés, a tervezés folyamatában, a biz-' tos pontok ismeretében dönt a kormányzat. (Az államtitkár az ülés végi zárszavában — reflektálva a vitában többször is élesen felvetett kérdésre — ígéretet tett arra, hogy legkésőbb október 31-ig a jövő évi szabályozók minden részletét nyilvánosságra hozzák.) A vitában felszólalók számos részletkérdést érintettek. Mindenekelőtt azt kifogásolták. hogy sem az állampolgárok. sem a képviselők felkészítése nem volt megfelelő. A sajtóban gyakran félreérthetők, egymásnak ellentmondónk az információk, s nem az újságírók, hanem a nyilatkozó pénzügyi szakemberek hibájaként rótták fel, hogy a válaszok időnként irritáltuk az erdeklődő olvasót, tévénézőt. A képviselők a bizottsági ülés napjáig sem az átdolgozott minisztertanácsi munkaprogramot, sem az adóreform végrehajtásával kapcsolatos jogszabályokat, sem pedig a kormány szociálpolitikai csomagtervét nem kapták meg, így — mint rámutattak — nehezen foglalhatnak állást pusztán a törvénytervezetek ismeretében Az ülésen konkrét indítvány hangzott el arra, hogy a személyi jövedelemadó tervezett adómentes sávját 48 ezer forintról emeljék fel 70 ezer forintra. Elhangzott, hogy a nagycsaládosok támogatásának egyik módja lehet, ha a három- és többgyermekesek tízezer forintos jövedelemig nem fizetnek majd adót. Többen szóltak a láthatatlan jövedelmekről, a gazdasági növekedés élénkítését hátráltató béklyókról, például a keresetek visszafogásáról, valamint a felesleges kiadásokról, a sok helyütt megfigyelhető pazarlásról. Madarasi Attila részletesen válaszolt a felvetett kérdésekre. Nem értett egyet azzal a javaslattal, hogy a nagycsaládosok tízezer forintos jövedelem alatt ne fizessenek adót, ugyanis ebben az esetben fizetésüket nem bruttósitják, s ez nehezítené helyzetüket. Kiemelte: a törvénytervezetben külön paragrafus kötelezi a kormányt arra, hogy a gazdasági körülmények megváltozásakor — tehát például az adótábla tételeinek elavulásakor — javaslatot terjesszen elő az Országgyűlésnek a módosításra. Tájékoztatta a képviselőket, hogy a lakásfinanszírozás rendszerében más változások is napirenden vannak. A láthatatlan jövedelmekkel kapcsolatban reális lehetőségnek nevezte egy olyan érdekeltség megvalósítását, amely ösztönzi a borravaló és a hálapénz, valamint az adóeltitkolás és a fusimunka eddigi haszonélvezőit arra, hogy bevallják jövedelmüket. A szociális és egészségügyi bizottság ülése A* Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága hétfőn ülést tartott, Pesla László elnökletével, a Parlamentben. A testület az általános forgalmi adóról, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat, illetve az élelmiszerekről szóló, 1976. évi IV. törvény módosítására vonatkozó javaslatokat vitatta meg. A képviselőkhöz előzetesen eljuttatott előterjesztésekhez fűzött szóbeli kiegészítőjében Békési László pénzügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: az alapvető cél, hogy a gazdálkodó szervezetek jövedelmi pozíciója kedvező irányban változzék. E cél elérését segíti elö a tervezett adóreform. Bevezetésével csökkentik a mentességeket, kedvezményeket az alacsony hatékonysággal teme16 vállalatoknál, szövetkezeteknél, s a jövedelmek egy részét a fogyasztás terhére átcsoportosítják a termelés, a műszaki fejlesztés erőteljesebb finanszírozására. Az adóreformhoz szociálpolitikai program is kapcsolódik — emelte ki a pénzügyminiszter-helyettes. A lakosságot érintő veszteségek teljes körű ellensúlyozása nem képzelhető el, kialakítható viszont egy célzott és differenciált támogatási rendszer. Eszerint a 70 éven felüli nyugdijasoknál és a gyermekes családoknál az adó- és árreform hatását teljesen kompenzálják. A családok január 1-jétöl a tervek szerint 400-500 forinttal több családi pótlékot kapnak, emelkedik a gyes összege, nőnek a diákok jövedelempótlékai is. Fél évvel hoszszabb ideig folyósítják a gyermekgondozási dijat, s egy-egy család 2 ezer 500 forint beiskolázási segélyt kap minden évben. Egyedi és rendszeres szociális segélyezésre is a korábbinál jelentősen több pénzt fordítanak majd a tanácsok. Ennek a szociálpolitikai programnak a végrehajtására 25 milliárd forintot használnak fel majd a költségvetésből. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban az előadó kifejtette: az egészségügyben minden egyes keresetelemre — például ügyeleti díjra, túlórára — vonatkozik a bruttósítás. A vitában felszólalók közül Szirtesné Tomsits Erika (Budapest) tobb modositási javaslatot fűzött a törvénytervezetekhez. Indítványozta például, hogy társadalombiztosítási reform is kapcsolódjék az adóreformhoz, s ennek ütemezéséről adjon tájékoztatást a kormány. Javasolta továbbá, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján kezdődjék meg a bérreform alapvető irányainak kijelölése, s gyerekenként legalább 800 forinttal emeljék a családi pótlékot Megfontolásra ajánlotta adóügyi bíróság, illetve az Országgyűlés adóügyi bizottságának létrehozását Arvai Lászlóné (Heves megye) a gyermeknevelés költségeinek társadalmi elismertetését szorgalmazta. Dobos Józsefné (Heves megye) szóvá tette, hogy a forgalmi adó következtében az amúgy is magas lakásárak tovább növekednek, s ezzel még nehezebb helyzetbe kerülnek a pályakezdő, családalapító fiatalok. Nemes Tamás (Komárom megye) rámutatott: az adóreform a több keresös családoknak kedvez, s ennek a kisgyermekek látják kárát, ugyanis az anyák arra kényszerülnek, hogy a szülést követően mielőbb munkába álljanak. Karácsonyi Sándor (Csongrád megye) javasolta: a láthatatlan jövedelmek egy részét legalizálják oly módon, hogy — például a hálapénzt, a borravalót — levonják az adóalapból. Juhár János (Pest megye) arra hívta fel a figyelmet, hogy a közintézményi fogyasztás csökkentésével is jelentős összegek takaríthatók meg. A képviselők észrevételeire Békési László válaszolt. Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításának szükségességével kapcsolatban Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes hangsúlyozta: a korszerűsítés alapvető célja, hogy a nagyüzemekkel azonos élelmezés-egészségügyi „ feltételekkel tegye lehetővé a kisüzemek bekapcsolódását az élelmiszerek előállításába. Az új szabályozás az eddigieknél jobban szolgálja majd a fogyasztói érdekeket. megszigorítja a minőségi követelményeket, illetve megteremti ennek szervezeti és ellenőrzési feltételeit. s megszünteti a hatósági ellenőr/ősben a púrhuzamosságokat. Az ülés Pesta László zárszavával ért véget. Erich Honecker az NSZK-ban 0 Bonn (MTI) Hétfő délelőtt hivatalos látogatásra küldöttség élén az NSZK-ba érkezett Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. A magas rangú vendéget és kíséretét a két német állam zászlóival feldíszített Köln—Bonn repülőtéren Wolfgang Schäuble szövetségi miniszter, a kancellári hivatal vezetője köszöntötte. Honeckerrel együtt érkezett többek között Günter Mittag, az NSZEP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja, az Államtanács elnökének helyettese, továbbá Oskar Fischer külügyminiszter és Gerhard Beil külkereskedelmi miniszter. Az NDK küldöttsége a repülőtérről gépkocsikon folytatta útját a fővárosba. A szövetségi kancellári hivatal előtt Helmut Kohl kancellár üdvözölte az államfőnek kijáró tiszteletadással, katonai diszpompával fogadott Erich Honeckert. Az NSZK kormánya a teljes protokolláris külsőségek politikai szempontból nagy jelentőségű biztosításával, a vendég más államfőkkel azonos megtisztelésével kifejezte és megerősítette a másik szuverén és független német állam egyenjogúságának diplomáciai elismerését. A húszperces hivatalos üdvözlés után megkezdődtek a tárgyalások. A megbeszéléseken, amelyeknek fő témáit a nemzetközi helyzeten és a kelet—nyugati kapcsolatrendszeren kívül a két állam utazási forgalmának, a gazdasági kapcsolatoknak és a közlekedés javításának kérdései alkotják, az NSZK küldöttségében többek között részf vesz Martin Bangemann gazdasági miniszter, Dorothee Wilms asszony, a beinémet kapcsolatok minisztere és Wolfgang Schäuble Minthogy az NSZK változatlan értelmezése szerint a két német állam kapcsolatai különlegesek, vagyis az NDK nem számit „külföldnek", a nyugatnémet delegációnak a protokoll szerint nem tagja HansDietrich Genscher külügyminiszter. A küldöttségek tárgyalásán helyette külügyminisztériumi szakértők vannak jelen. Genschei azonban minisztériumábar fogadja kollégáját, Oskar Fischert, s leszerelési kérdésekről tanácskozik vele. Honecker hétfőn találkozott Richard von Weizsäcker elnökkel. Erre a Hammerschmidt-villában, a nyugatnémet államfő rezidenciáján került sor. Délután Honecker újabb tárgyalást folytatott Kohl kancellárral, aki este a bonni vigadóban, a Redouteban díszvacsorát adott. Ezen pohárköszöntők hangzóitok el. JuriJ Scserbák Zalai Ferencz Győző fordítása 9. — Miért védőálarc nélkül? — Honnan vettem volna? Akartam szerezni, de sehol semmi. Hívom az ügyeletet: „Van gázmaszkotok?" — „Az nálunk nincs." Ennyi volt. Talán műtős maszkot kötöttem volna? A világon semmire sem megyek vele. Ilyen helyzetben viszont meghátrálni sem szabad. A blokknál, bár hajnalodott, semmi derengés. Csak fekete füst volt és fekete korom. A reaktor egyre köpködött, nem, nem Egyfolytában, hanem így: füst, füst, aztán — zutty!" Kiokádja. Füstölögni füstölgött, de lángja nem volt. A tűzoltók ekkor már kezdtek elszivárogni onnan. Mondta is egyikük: „Legyen már egyszer kék a füstjelángja, hogy ne kelljen újra belebújnunk." Ekkor már mindenki tudta, hogy valami nincs rendben a reaktorral, ám az irányító központból még mindig semmi kézzelfogható hír. Hat óra tájban aztán az egyik tűzoltókocsin megérkezett az első sugárzásmérő — nem tudom ki, azt sem, hogy honnan. Szóval, a tűzoltókkal együtt jött, azok szekercékkel nekiestek valami ajtónak, és ládákban kicipeltek onnan valamit. Talán védőöltözetet, vagy valami készüléket. Berakták a szerkocsiba. A sugármérőnél hatalmas, mozdíthatatlan műszer. Ö is rákezdi: „Hogyhogy maga meg védööltözék nélkül van itt? Örült sugárzás van itt, egyáltalán mit csinál?" „Dolgozom. Itt." Kijövök az épületből, a mentőkocsik már nincsenek a helyükön. Megkérdezem a sugárméröt. „Merre szállt el ez a felhő? A város fölé?" — „Nem — azt mondja —, Jánov irányába vonult, bár a széle egy picit érintette a mi vidékünket is." ötvenes lehetett, tűzoltóautón érkezett. Én meg kezdtem magam rosszul érezni. Közben megjött Tolja Gumarjov, ma is hálás vagyok érte. Akkor már a kijárat felé botorkáltam, gondoltam fölkéredzkedem valamelyik szerkocsira, addig vigyenek el, amíg mozogni tudok. A kezdeti munka boldogsága elszállt, csak a gyöngeség maradt a lábamban. Amíg dolgoztam, oda sem figyeltem, de most mutatta magát. Elesettséget éreztem, olyan nyomott voltam, aztán mintha szét akarna feszíteni valami, teljes a levertség, s csupán egyetlen vágyam volt: bebújni valami kis repedésbe. Nem jutott eszembe nekem senki rokonom, csak magamra akartam maradni, elfelejtkezni mindenről, eltűnni. Tán még öt-hét percig álldogálhattunk ott Tolja Gumarjovval, hátha valakinek segítségre van szüksége, de senki nem jött hozzánk. Akkor odaszóltam a tűzoltóknak, hogy visszamegyek az ügyeletre, ha kellünk, hívjanak minket. Az ügyeleten rengeteg volt a beteg. A fiúk már hozták is a szeszt, mondták, igyál csak, ez használ, utasításba is adták fentről. De én soha nem iszom, engem a szesz mindig kikészít. Viszont megkértem a fiúkat, hogy vigyenek a családomnak jódkálit, de hát egyikük már ittas volt, másikuk meg állandóan fürödni rohant. Ekkor fogtam» egy Moszkvicsot — nem a mi sofőrünk volt benne — és hazamentem. Persze, alaposan lemosakodtam előtte és átöltöztem. Vittem a szállóra a jódkálit az enyémeknek. Megmondtam nekik, hogy csukják be az ablakokat, a gyerekeket ne engedjék az utcára, szóval mindent elmondtam, amit csak tudtam. A szomszédoknak is adtam tablettákat. Ekkor jött értem Gyakonov, az orvosunk, s magával vitt. Befektettek a terápiára, azonnali átömlesztésre. Ekkor már kezdtem „elúszni", rosszul is voltam, úgy, hogy eléggé ködösen emlékeztem a dolgokra, hamarosan aztán már semmire sem emlékeztem. Valentyin Belokonnyal már csak ősszel találkoztam, Kijevben, amikor túl volt kórházon, szanatóriumon, az új lakásba költözés izgalmain, s azon is, hogy Donyeckben kapott munkát, meg a rengeteg bürokratikus hercehurcán (hogy mennyi erőfeszítésébe tellett, amíg megkapta az áprilisi (!) fizetését, hát még azt az anyagi kiegyenlítést, ami Pripjáty városénak valamennyi, kiköltöztetett la kóját megillette!). Valentyin mesélt a gyere keiről. Két ember apja: az ötesztendős Tanyáé és a pöttömke Kátyáé, aki a robbanáskor volt féléves. Öröm mel beszélt arról, hogy végre abban a szakmában dolgozhat, amiben mindig is szeretett volna. gyermeksebészként. Nekem pedig az járt az eszemben, hogy azon az éjszakán a világ egyetlen, az első orvosa volt, aki ekkora méretű atomkatasztrófa idején a helyszínen dolgozott, mentette, ellátta a rászorulókat, akiket még a rémület, a radioaktivitástól való rettegés is meggyötört, ö pedig reményt öntött beléjük. Ez volt akkoron az egyetlen, a relániumnál, aminazinnál, s a világ öszszes kábítószerénél is erösebb gyógyszer. (Folytatjuk.) Lelőttek Csádban egy líbiai repülőgépet 0 Párizs (MTI) A francia hadügyminisztérium hétfőn délelőtt közölte, hogy a Csádban állomásozó francia erők a főváros, N'Djamena felett reggel egy Hawk-rakétával lelőttek egy líbiai TU—22 mintájú bombázót. A csádi nagykövetség korábbi közleménye két bombázó lelövését említette. A francia hadügyminisztériumi közlemény szerint a bombázó lelövése „megerősíti a francia katonai jelenlét védelmi jellegét, és a Karvaly hadművelet hatékonyságát, amelynek egyébként rendeltetése a csádi főváros védelme". Az amerikai gyártmányú Hawk-rakéta szuperszonikus sebességű, közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta, amely 16 kilométeres magasságig tudja megsemmisíteni a repülőgépeket. A francia Karvaly hadművelet keretében tavaly szállítottak ilyen rakétákat N'Djamena védelmére. Líbia vasárnap és hétfőn több nyilatkozatban Franciaországot is felelőssé tette az országot ért csádi agresszióért. Líbia vasárnap felszólította Franciaországot és az Egyesült Államokat arra, hogy vonják ki csapataikat Csádból. Franciaország tripoli nagykövetét figyelmeztették, hogy Líbia felelősnek tekinti Franciaországot „a területe elleni agresszióért, és a feszültség fokozódásáért a térségben". Tájékozott francia politikai korokból kiszivárogtatták, hogy a Líbia elleni csádi agresszió „kellemetlenül" érinti Párizst és Hisszén Habré egyedül, francia segédlet nélkül látott az akcióhoz. Franciaország a Karvaly fedőnevű hadművelet keretében mintegy 1500 főnyi katonai kontingenssel — zömmel légierővel — támogatta Hisszén Habré hadseregét. A Karvaly hadművelet hivatalosan deklarált célja sokáig csak a Habré-féle hadsereg pozícióinak védelme volt a 16. szélességi körnél az állítólagos líbiai nyomással szemben. Csád északi felének elfoglalásában hivatalos állítás szerint a francia kontingens csupán hadtápsegítséget nyújtott a csádi csapatoknak. A vitatott Aouzou határsávért folyó harcokban Mitterrand elnök elhatárolta Franciaországot