Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-30 / 230. szám

Csütörtök, 1987. szeptember 24. Új benzinkút a 85-ös úton A legújabb Shell-benzinkutat a 85-ös számú főút mellett adták át, Fertőszentmiklós határában. A beruházás érdekessége, hogy a 20 millió forintos költségből 18 milliót a Petőházi Cukorgyár adott. A kút személyzete is a gyár dolgozói közül került ki. Az új Shell-bázison nyolc kútból szolgálják ki az autósokat. Árusítanak autóscikkeket, valamint autóalkatrészeket is. Egy hideg-meleg ételeket kiszolgáló bisztrót is kialakítottak az állomáson Bős-nagymarosi vízi erőmű Oj szakaszához érkezett a bős—nagymarosi vízierőmúrendszer építése — jelentette be kedden Mikolics Sándor, a generáltervező Vízügyi Tervező Vállalat főmérnöke Nagymaroson, a vízlépcső munkálatait figyelemmel kísérő Pest megyei koordinálóbizottság ülésén. Mint elmondta; az osztrák kivitelezők Visegrád közelében hozzákezdtek a leendő ideiglenes Duna-meder kialakításához, a Duna vizét erre terelik majd, amíg az eredeti mederben, szárazon, felépitik a vízi erőmüvet. Ezután visszaterelik a folyót mostani medrébe, s a víz már a turbinákon ömlik keresztül. A munkálatokhoz a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák, amely többszörösen bevált az osztrák dunai vízi erőmüvek építésénél. n „hőskornak" köszönhető A fák, műút felől gondozott cserjék szegélyezik a sándorfalvi Hódgép-gyáregység irodáját és ebédlőjét. Amint Kasza László igaz. gatóval elindulunk a tisztára söpört aszfalton a 8 hektáros üzem belső szegletei felé, meglepetten láüom, hogy az üzemépületek között is szépen nyírt gyep, s ligetes táj fogad. Elkerített részen, katonás rendben sorakoznak a vasanyagok. A műhelyekben kulturáltan berendezett étkezősarkok találhatók. Az egész egy szépen rendben tartott falusi portát juttat eszembe. Ipari üzemben ritkán látni hasonlót. Vajon e bizalomgerjesztő forma" .mögött mityen tartalom húzódik meg? Áj0 Mezőgazdasági Gép. gyártó Vállalatot a vásárhelyi központi üzem mellett iriég a makói leányvállalat, n szentesi, u dorozsmai és a sándorfalvi gyáregység alkotja. A munkamegosztás ennek megfelelő, itt a helyigényes, nehézszerkezeti munkákat végzik. A mezőgazdasági gépek, pótkocsik, borsócséplő alkatrészei, alvázai mellett készülnek kisebb szériájú késztermékek is. Igy a szervestrágya-szóró pótkocsik, a mésziszapszóró adapter, hagymakiszedő, rendrakó gép és sószóró az Autókernek. A gyáregység önállósága csak a saját tevékenységének megfelelő üzemi feladatokra terjed ki. A termelési szerkezet alakítása, a gyártás programozása, a szükséges anyagok beszerzése, az értékesítés a központ dolga. Helyben is létezik költség-, árbevételi és nyereségterv, de a fejlesztési, bérezési lehetőségek a nagyvállalat pozíciójának a függvényei. S ez a pozíció tavaly igen törékeny volt, minimális nyereség jött ki az év végi kalkuláció idején. A profilba tartozó zöldségbetakarító gépeik iránt idehaza, s a szocialista országok piacain egyaránt csökkent a kereslet. Emiatt új termékekkel próbálkoznak, így például a sál kányrepülővel, repülőtéri speciális jármüvekkel, kétszemélyes bevásárlóautóval, kamionpótkocsival. Hogy ezek az újdonságok menynyire lesznek meghatározók a jövőben, még nem tudni. Mindenesetre, á gyáregységben apró jelekből arra következtetnek, hogy az idén ütemesebben tudnak dolgozni. Az első félévi tervüket sikerült számottevően túltel. jesíteni. Folyamatosabbá vált a késztermék-kibocsátás, s az anyagi ösztönzésre bevezetett prémiumrendszer tapasztalatai is kedvezőek. A 10 százalék körüli keresetnövelést a tőkésexportvállalásaiknak köszönhetik. A teljes összeget havi mozgóbérként fizetik ki, miután kiderült, hogy ennek a telt Parkosított üzem Sándorfalván jesítmónyekben is megvan a fedezete. Dolgozónként átlagban ez 650 forintot jelent. A 160 fös létszámtól 95 millió forintos árbevételt várnak az idén. A klasszikus vasipari munkák még itt, falun sem túl népszerűek. Ez abból látszik leginkább, hogy egyre kevesebb a fiatal szakmunkás. No, de ez nem helyi jelenség. A lakatos, szerelő, festő, hegesztő szakmában dolgozók zöme helybéli. A betanított mun. kások törekvőbb része helyi tanfolyamokon szerez képesítési, a tobl> szakmában való jártasságot anyagilag, a személyi órabérekben is ösztönzik. Végül is, a feladatokhoz szükséges gárda kialakult, elenyésző a munkahelyei változtatók, aránya. A 75 ezer forintos éves kereseti lehetőség helyi viszonylatban nem tartozik a rosszak közé. Kömmel egy műszakban dolgoznak a gépek, kivétel néhány, nagy értékű berendezés, ahol a jobb kihasználtság miatt elkerülhetetlen a két műszak. A várast bejárásra elpazarolt idő helyett a jövedelemkiegészi. tést jelentő, ház körüli munkákra több idő jut, sokan ezért tartanak ki ezen a helyen. A nagyközséghez való tartozás természetes velejárója, hogy a brigádok részt vállalnak az óvoda, iskola felszerelésében. Fémből készült játékokat, kerékpártartót, nyílászárókat készítettek az utóbb; időben. Ottjártamkor épp a tanácstól jött telefonon a kérés. Segítsenek a gázvezetéssel járó útjavításban. Megjött a cement, le kellene rakni. Már indult is a targonca. A megfelelő szociális körülményeket évek során sikerült kialakítani. Az ebédet helyben főzik, a téesz is innen oldja meg dolgozói étkeztetését. A porta melletti kis boltban kávé, reggelinekvaló egyaránt kapható. Hogy miként került pont ide egy gépgyár. A történet a régmúltba visz. A szövetkezeti mozgalom hőskorában, mikor a téeszeknek még nem volt elegendő munkagépük, a gépállomásról kölcsönöztek. Aztán az idő túlhaladta ezt a formát, 1968ban megszűnt a gépállomás. Az épületeket, a -kialakult szakmai kultúrát kár lett volna veszni hagyni. Az akkor önálló dorozsmai Mezőgép Vállalatnak alakították ki a gyáregységet. Azután, az összevonások idején, 1974-ben, a Hódgép lett a gazda. Ez az utóbbi időszak gyökeres változásokat hozott. Asztíiitos utak készültek, s a ry.ssz állapotban levő épületeket felújították, s "újakát építettek. *A több tízmillió forihtos beruházásból új technika kialakítására is áldoztak. Az itteniek boldogulása, szorosan kötődik a Hódgép Vállalat egészéhez. Mi mást tehetnek, bíznak a megváltozott gazdasági körülményekhez való alkalmazkodás sikerében. S ezért a maguk területén minden tőlük telhetőt megtesznek. T. Sz. I. Számolni és számon kérni N érni iróniával, de nem sok. túlzással mondják mostanában, hogy közgazdász nép lettünk. Legalábbis abban az értelemben, hogy most az az állampolgár is számolgat, aki korábban arra volt büszke, hogy legföljebb az egyszeregyig terjed matematikai műveltsége. nánk. Az adóreform-tervezetből törvény lett, azt pedig minden állampolgár köteles megtartani, és a maga területén végrehajtani. Vitatkozni — s ez igy van a világ minden táján, mindenféle társadalmi berendezkedésű' országokban — csak addig lehel, amíg a törvényhozók ki nein Ne bolygassuk ezúttal az utóbbit, vagyis mondják a végső szót. azt az olykor arisztokratikusnak tartott Mégis tévedés lenne azt hinni, hogy az szemléletet, amelynek vallói igyekeztek állampolgár dolga most már csupán anytávol tartani magukat minden reáltudo- nyi, hogy — fizessen. Az adótörvényekmánytól. Csoda nem történt, a változást ben ugyanis — bár jóval kevesebb szó egyszerűen az okozta, hogy az Ország, esett erről, mint a fizetendő, összegekről gyűlés törvénybe iktatta az adóreformot, és százalékokról — olyan paragrafusok is ez pedig mindenkit számolásra késztet. Előkerülnek a ceruzák és golyóstollak, meg a gyerek számára vásárolt kézi számítógép, összeadunk és kivonunk, osztunk és szorzunk, fejben ellenőrizve az eredményt. Mert mindehhez elsősorban — fej szükségeltetik. Olyan fej, amely nem csupán a matematikai eredményt látja, hanem levonja belőle — immár nem géppel — a szükséges tanulságokat is. Mert senki előtt nem titok, hogy jövőre sok mindent másként kell csinálnunk. Csupán az nem világos még, hogy miként. vannak, amelyek az állampolgári jogokat garantálják. Igy például azt, hogy a Ilefizetett személyt jövedelemadó a helvi tanácsoknál marad, 1988-ban még „fejkvóta" alapon, a továbbiakban teljes egészében. Hogy hol,' mekkora lesz ez az összeg, az elsősorban az adófizető állampolgárokon múlik, és csak másodsorban a kivetést és behajtást intéző adóhivatalokon. Méginkább rajtunk múlik, hogy a helyben befolyt adót mire fordítják. A miniszterelnök országgyűlési beszédeben leAfelöl nem lehet kétség, hogy 1988-ban is szögezte, s a nemzetközi sajtótájekozlakelt dolgozni, s egyre több tény győz meg tón nyomatékkal megismételte, hogy a mindenkit arról, hogy az eddiginél jobb kormányprogram végrehajtásának ket pilmunkára van szükség. Mégpedig úgy, lére a szocialista demokrácia és a nemhogy „adjuk meg a császárnak, ami a zeti egység. Ez pedig megköveteli, hogy császáré", hiszen erre most már törvény az adófizető állampolgárnak joga és le. kötelez, de éppen a nehezebb gazdasági hetősége legyen a beleszólásra: milyen helyzet követeli meg azt ¡s, hogy a magunk érdekeit se tévesszük szem elől. Léhet azon vitatkozni, hogy ki, hogyan értelmezi a saját érdekét. Lesznek olyanok, akik az emelkedő adókulcsok láttán felhagynak jelenlegi másodállásukkal, mellékfoglalkozásukkal, különböző „egyéb" munkájukkal, s a felszabaduló időt inkább önképzésre, kultúrára, kiskertve, vagy — ezt kellett volna elsőként említeni — tartalmasabb családi életre fordítják. Mások — s ma még csak. jósolni lehet, hogy ők lesznek többen — formában akarja viszontlátni adóforintjait. Sok szó esett már arról, hogy a szeptember; országgyűlési ülésszak sok tekintetben valami újnak a kezdetét jelenti. Új volt az, hogy a felszólalt képviselők többsége „tiszteletkörök" nélkül, lényegre törően beszélt, s hogy egymással is vitatkozva, igyekeztek megtalálni a legjobb — a körülményekhez képest legjobb — megoldást a honatyák. Az is újdonság — noha a jogszabályok eddig is «adtak rá lehetőséget —, hogy az Országgyűlés fennúgv foEiák érezni, hoey ..még vannak tartotta magának a jogot: újra meg újra tartalékaik", s tovább növelik teljesítményeiket fő- és mellékállásban egyaránt, hogv az adó ellenére se csökkenjen a bevételük. Ne szénítsük a dolgot: azért, mert az emelkedő árak és. a gyorsuló infláció rákényszeríti erre a dolgozó emberek túlnvomó többségét. Nagy többségééi fogadta el a^,.t.Qrsz.ág,gyúlés az adóreform törvényjlpvaslaj.aL ami azt látszik bizonyítani, (togv, a választók ta- Í ft képviselők megbízói visszatérjen az adóügyekre, ellenőrizze e téran a kormány munkáját. F

első szinten tehát nagy lépésekkel haladt előre a szocialista demokrácia. Látni kell ezt még akkor is, ha olyan törvények tárgyalásánál mutatkozott meg, amelyek — minek tagadjuk -r a, legkey^bé sem népszerűek. De a torvényhozói-korrhányzati szinten kibontakozó, szélesedő szocialista demokráciának 1gazán eredménye csak akkor lesz," ugyancsak átlátták az adóreform szüksé- ha ugyanez érvényesül országosan Ha gességét. Ám az is igaz,, hogy — noha, azoknak csak kisebb része került be a végleges szöveeezésbe — igen sok módosító indítvány hangzott el a törvényhozók három és fél naoas tanácskozásán. Az indítványok beterjesztői szinte kivétel nélkül valamelvik társadalmi rétegnek kívántak kisebb-naevobb adókedvezményeket „kiverekedni" — nyilvánvalóan ugyancsak a választók megbízásai alapján. Mennyit sikerült végigvinni, mennyit az ország is. nem — ezt most már hiába számolgatválasztók a tanácstagokat, ők a végrehajtó bizottságokat és — főleg! — az apparátust időről időre beszámoltatják es ellenőrzik. Hiszen nem csekélységről van szó. Pénzben kifejezve sem, de — ami enné! is többet jelent — demokráciábun meg többről. Arról, hogy az új adókkal ne csak adjunk — meg is kapjuk az ellenértéket, s tudjunk róla, hogy pénzünkből mivel gyarapodik szűkebb hazánk. S tárkonyi Endre A szegedi neb ülése Patkányok terjesztik a betegségeket Tegnap tartotta ülését a pedig még a meglevő meg- vetkezmény. hiszen a valódi városi népi ellenőrzési bi- előzési lehetőségeinket sem ^ik az állatgondozók hozzá zottság. A két napirendi használjuk ki. A vizsgált nem értese, hanyagsága. Hipont témája meglehetősen három szegedi, egy röszkei ába a jó] képzett állatorvos, különbözött egymástól; egy- meg egy deszki telepen az szakágazat-vezető, ha a fizirészt a Szeged környéki gaz- átlagosnál is súlyosabbak a kai dolgozók úgy látják el daságokban, állattartó tele- gondok. Kétségtelen. hogy feladatukat, hogv belepusz« i • íz«.II,. - az állatokat (szarvasmarhá- tulnak az állatok. Javaslatpeken jeléntkezo nagymerte- ró, sertósró, van s/ó) a je_ Renl hangJu e] a stabll kű állatelhullások, másreszt lenleginél jobb körülmények szakember-, de főként gona bizottsághoz beérkező köz- között kellene tartani, nem dozói gárda létrehozása. érdekű bejelentések vizsga- beszélve gondozásuk és Kedvezőbb bérezési föltételatainak eredményeiről esett egésZ"ségÜgyi eIlátásuk lekkel, a szociális körúlmélatamak eredmenye.rol esett kén A helyzet azonban javitisával elűe>egithe. szó. az. hogy meg a jónak mi no- ' Az állatelhullások ügyé- sülő telepeken is az jár ki- tó lenne, hogy lelkiismerettel nek — sajnos, módfölött idő- be, aki akar, órási a forga- végezzék munkájukat az álszerű — vizsgálatát Szigeti lom. a betegségek behurcoláSándor ismertette. Elszok- sának lehetősége tehát állantunk a nagy állatjárványoktól, ennek eredményeként Szerszámok az új Skodákhoz A Danúvia Szerszámgépgyár leányvállalata több mint 50 millió forint értékben 170 különféle lemezalakító szerszámot készít a legújabb típusú, elsőkerék-meghajtású Skoda személygépkocsik alkatrészeinek gyártásához. A csehszlovák autógyár még tavaly ősszel jelezte az igényét, s miután megfelelőnek találta a magyar vállalat ajánlatát, az illetékes külkereskedelmi vállalatok közvetítésével megkötötték a szerződést. A megrendelésnek a Danúvia leányvállalata a jövő hónap végéig eleget tesz. A szállítások ellentételeként a jelenleg gyártott típusokból 921 Skoda személygépkocsi érkezik hazánkba . ^•Üj^HKÜUU'.f.»«fai,»., ,. dóan fönnáll. Előfordul, ahol a szeméttelep szinte közvetlenül az állatok tőszomszédságában van (e távolság alatt három-négyszáz méter értendő), az egerek, patkányok szabadon korzóznak, terjesztve a betegségeket. A helyzetet súlyosbítja. hogy kevés a fertőtlenítőberendezés (de csak akkor, ha van), az állatállomány pedig némely helyeken biológiailag leromlott állapotú, tehát fertőzésekre is fogékony. E gondo- hogy az alaptalan, rosszinlatok gondozói. Es még valami: a körülmények javításához még több pénz szükséges, az eredmények (s velük a több pénz) csak ezután következnek, nem pedig megfordítva. A testület Kikli Tivadar előterjesztésében foglalkozott a közérdekű bejelentesekkel, amelyeknek száma egyre növekszik. Ennek oka: csökken az életszínvonal és ezze) együtt az állampolgárok konfliktustűrő képessége is. Részben ezzel magyarázható, latokkal súlyos tartási, tenyésztési hibák is párosulnak, ami betetőzi a bajt. Mindez azonban nem ok, csak ködulatú bejelentések száma is nőtt. A valós eseményeken alapuló,. jogos bejelentéseket, panaszokat azonban maradék nélkül orvosolták Magyar-jugoszláv cukorkooperáció Jugoszláv betakaritó'"»pek dolgoznak a baranyai. cukorrépatáblákon; 21 érkezett Mohács és Szigetvár térségébe, ahol a magyar—jugoszláv cukorkooperáció értelmében vesznek részt a termés begyűjtésében az egész ősz folyamán. A négy jugoszláv partnerüzem elegendő nyersanyag hiányában nem tudja kihasználni feldolgozó kapacitását, Baranya viszont kitűnő cukorrépa-terület, ahpl az átlagnál magasabbak a hozamok. Ezért a Mohácsi Oj Barázda Tsz és a Szigetvári Állami Gazdaság termelési-értékesítési együttműködést hozott létre 15 gazdaság részvételével, s az idén összesen 4760 hektáron termeltek cukorrépát, részint a jugoszláv üzemek számára, emellett szállítanak a Kaposvári Cukorgyárnak is. A csaknem kétszázezer tonna termény betakarításához és elszállításához gépeket, illetve jármüveket adott a jugoszláv partner, igy a baranyai gazdaságok mentesültek a pótlólagos beruházásoktól A késztermék 70 százalékát visszahozzák Magyarországra, a cukor 30 szazaléka fizetség a feldolgozásért. (MTI) j I