Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-25 / 226. szám

10 Ppntek, 1987. szeptember 25. Kormányszóvivői értekezlet Bányász Rezső, .a kormány szóvivője az ülést követő tájékoztatóján elsőként az Országgyűlés múlt heti ülésszaká­nak lakossági visszhangjával foglalkozott. Elmondta, hogy a Tömegkommunikációs Kutatóközpont kél alkalommal ké­b/jU'U telefonos közvélemény-kutatást a tanácskozás négy napja során. Két nap után a megkérdezettek 81, az ülés­szak végén pedig több mint 90 százaléka tartotta az Or­szággyűlést az elmúlt napok 'legfontosabb eseményének. Kádár János felszólalását lakosságunk kétharmada kisérle egyetértő figyelemmel. A kormányelnöki expozét a meg­kérdezetlek fele, a zárszót, illetve a nemzetközi sajtókon­ferencián elhangzottakat csaknem 70 százaléka látta, ol­vasta vagy hallotta Kitért arra is, hogy rövi^i idő alatt lényegesen változott a közvélemény megítélése a Parla­mentről. Egy hasonló júliusi vizsgálat során a megkérde­zetteknek csak egynegyede vélte úgy, hogy az Országgyű­lés nagyobb mértékben képes befolyásolni az ország ügyeit. Ez az arány a mostani ülésszak végére 56 száza­lékra emelkedett. Valóban hallhatók olyan vélemények, hogy a kor­mány a kétgyermekes csa­ládokkal nem törődik eleget, hiszen csak a három- és többgyermekesek részére biztosította azt a kedvez­ményt, mely szerint az adó­alapjukból gyermekenként évi 12 ezer forintot levon­hatnák az. Iskoláztatás ide­jére. Am ez is mintegy másfél milliárd forint adó­l.iesést jelent. Emiatt a csa­ládi pótlék a tervezettnél csak kisebb mértékben, havi 400 forinttal növelhető, és mintegy 100 forinttal keve­sebbet fordíthatnak a gyer­mekgondozási segély emelé­sére. — A személyi jövedelem­adó rendszere — mivel ele­gendő források most nem állnak rendelkezésünkre — nem tudja orvosolni a szo­ciálpolitikai hiányosságokat. A kétgyermekes családoknál csak úgy tudnánk kiterjesz­teni az adóalap-csökkentő kedvezményt, ha például az adórendszerben biztosított lakáscélú kedvezményt csökkentenénk, vagy tovább szigorítanánk az adótáblát. A kormány egyébként 1988­ra összességében igen tete­mes szociálpolitikai kiadáso­kat tervez. Az összesen 24­25 milliárd forintból 13 mil­liárd Jut a gyermekes csa­ládoknak. Négyezerről hat­ezer forintra nő az egyszeri anyasági segély összege, másfélről két évre a gyer­mekgondozási díj időtarta­ma. és havi 230 forinttal emelkedik a gyes-ben ré­szesülők jövedelempótlék«!. Mihelyst megszűnnek a gaz­daság, az államháztartás szorító gondjai, lehetőség nyílik majd arra, hógy a kettő-, illetve egygyermeke­sek is további kedvezmé­nyekben részesüljenek. A következő kérdés azt tudakolta: valóban előkészü­letben vannak-e úgyneve­zett közérzetjavító intézke­dések. Bányász Rezső rámu­tatott: egyszerűen arról van szó. hogy a rendelkezésre álló, igen szerény lehetősé­geket felhasználva bizonyos, leginkább rászoruló rétegek néhány elemi gondját meg­oldjuk. A kormány mostani ülésén tárgyalt erről, né­hány kérdésben elhatározás­ra jutott, más ügyekben pe­dig utasítást adott az ille­tékes minisztereknek, főha­tósági vezetőknek, hogy a szükséges vizsgálatok elvég­zése után vezessék be az in­tézkedéseket. Példaként em­lítette a kormánynak azt a döntését, hogy 1988. január l-jétől a munkabérek legki­sebb összegét (az eddigi 2 ezer helyett) 3 ezer forint­ban kell megállapítani. A bérhatár elérését a gazdál­kodó szervezeteknek jövő évi bérfejlesztési lehetősé­geik terhére kell megolda­niuk. A kormány felszólítá­sára a közeljövőben megha­tározzák annak a hosszabb fizetés nélküli szabadságnak a mértékét, amelyet a laká­sukat magánerőből építők számára kötelezően biztosí­tanak majd a munkáltatók. Ugyancsak a Miniszterta­nács mostani döntése, hogy az aktív keresővel nem ren­delkező ónálló háztartásban élő 70 éven felüliek, vala­mint a nyugellátások éven­kénti rendszeres emelése szempontjából kiemelten kezelt, más csoportokba tar­tozók januártól mentesül­nek a televíziódíj előfize­tőse alól. Az ugyanezen kör­be tartozó, s ipgyenes gyógy­szerellátásban részesülő cu­korbetegek havonta rend­szeres — később megállapí­tandó összegű — egészség­ügyi támogatást kapnak. Emellett átfogóan felülvizs­gálják a gyógyszerek téríté­si dijait, megteremtve an­nak lehetőségét, hogy az imént emiitett idős rétegek­hez tartozó, krónikus beteg­ségben szenvedő állampol­gárok térítésmentesen jut­hassanak hozzá a betegsé­gükkel összefüggő, receptre felirt alapvető gyógyszerek­hez, valamint ingyen kap­hassanak szemüveget, illetve bizonyos ortopédiai eszkö­zöket. Vizsgálják annak lehető­ségét is, hogy a nyugdij megállapításához irányadó időszakban kézhez kapott jutalom beszámítson majd a nyugdijalapba. A kormány döntése értelmében a tartó­san beteg és fogyatékos gyermek ápolására, gondo­zására 10 éves korig terjesz­tik ki a gyest. Kiterjeszte­ni tervezik továbbá a nyug­dijasok utazási kedvezmé­nyeit, például bizonyos szá­mú teljesen ingyenes vas­úti, illetve távolsági busz­jegy biztosításával. Javasla­tot dolgoznak ki arra, hogy milyen intézkedésekkel ösz­tönözzék a beteg, magányos személyek otthoni gondozá­sát, az időskorúak rendsze­res segítését. A kormány úgy döntött, hogy megszün­tetik az idősek klubja havi 150 forintos tagsági diját. Az illetékes főhatóságok feladatává tették megvizs­gálni: milyen körben lehet­ne az általános iskola alsó tagozatában és a gyógype­dagógiai iskolákban a rá­szorultaknak ingyenes tan­könyveket juttatni. A sportfinanszirozás új rendjéről szólva kiemelte, hogy a szabályozás valóban a rendet, a rendteremtést szolgálja. Tisztább pénzügyi viszonyokat kívánnak te­remteni a sportban; az alap­vető cél az, hogy követhető legyen a pénzmozgás, a for­rások megteremtésében és elosztásában pedig olyan au­tomatizmusok működjenek, amelyek kizárják az elfogult megítélést. A sporthoz szük­séges pénzt továbbra is álla­mi hozzájárulásból, vállalati és szövetkezeti támogatás­ból teremtik elő, s emellett a jövőben is szükség van a tisztességes üzleti vállalko­zásokra. Ami pedig az elosz­tást illeti: a korábbiaknál nagyobb támogatásban ré­szesül a diáksport, illetve a szabadidősport. Az élsport­ban még következetesebben érvényesíteni kell a teljesít­ményelvet. Mindez együtt jár a sportállások rendezésével. A szóvivő tájékoztatást adott arról, hogy az idén augusztus végéig 13 millió 396 ezer külföldi érkezett hazánkba Határőrizeti szer­veink augusztus 31-éig 1009 külföldi személyt vettek őrizetbe tiltott határátlépés kísérlete miatt. A látogatók tömegehez viszonyítva ez nem túl jelentős szám, s 255 személy ellen nem is indult semmiféle eljárás. A határ­sértést hatóságaink a nem­zetközi szerződésekben és a magyar jogszabályokban meghatározott módon bí­rálják el, figyelembe véve az elkövető személyét, indíté­kát. A tiltott határátlépést megkísérlők csaknem 20 szá­zaléka hamisított útlevél­lel próbálkozik. A szóvi­vő kitért arra is, hogy ta­valy 4 ezer 952 külföldi ál­lampolgár fordult letelepe­desi kérelemmel a magyar hatóságokhoz, közülük 3 ezer 284-en voltak román állam­polgárok. klen az első fél­evben 4 ezer 196-an kértek letelepedési engedélyt, eb­ből 3 ezer 308_an román ál­lampolgárok. Egy másik kérdés kapcsán szólt arról, hogy lényegesen emelkedő tendenciát mutat a külföldiek bűnözése Magyar­országon. Tavaly több mint 3500 esetben követtek el itt bűncselekményt, ez 37 száza­lékkal több, mint 1985-ben E körben jelentősen emelke­dett a devizagazdálkodást sértő és a vagyon elleni bűn­tettek száma. Tudósítás a megyei tanács üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) ják. Lovász Lázár (a MAV Szegedi Igazgatóságának ve­zetője) beszélt a vasútvona­lak fővároscentrikusságáról, rámutatva arra, hogy en­nek a sajátos helyzetnek je­lentősek a történelmi előz­ményei. Szólt a vasúti te­herszállítás csökkenéséről is, amelynek oka elsősorban, hogy kevesebb építőanyagot utaztatnak vonaton Néyye­si Ja nos né (Szentes) hang­súlyozta, Csongrád megyé­ben jobban ki kell használ­ni az. olcsó viz.i szállítás le­hetőséget. Katona András a közlekedési fejlesztési terv készítésének előzményeiről adott képel hozzászólásában: jó együttműködés alakult ki a minisztérium és a tanács illetékes szakemberei között. Elismerését fejezte ki a munkáért, majd témát vált­va foglalkozott a szegedi medences kikötő ügyével. Építésenek befejezéséhez az állam nem tud pénzt biz­tosítani, és javasolta, hogy helyi erőforrásokból pótol­ják a hiányzó összeget. A megyei tanács mező­gazdasági és élelmezésügyi osztály tevékenységét érté­kelve a testület foglalkozott az állattenyésztés megyei adottságaival is. Megállapí­tották, hogy a szurvasmar­ha-tenvés/.lés mutatói javul­tuk, az egy tehénre jutó tejtermelésben a megyék rangsorában az 5-7. helyen állunk. Elmarasztalták vi­szont a nagyüzemi sertés­tenyésztés körülményeit, és szó volt arról is, hogy a juhtenyésztés kedvezd le­hetőségei kellően nincsenek kihasználva. Az állat-egész­ségügyi helyzet kiegyensú­lyozott, a juhtartó telepek kivételével a járvány elle­ni védelem elfogadható. Az országos átlagnál kisebb az állatelhullás, viszont több­ször fordult eló súlyos ba­romfibetegség. A tanács megállapította, hogy a me­zőgazdasági osztály színvo­nalas, irányító-, ellenőrzó­és helyzetfeltáró munkájá­val jól segítette a mezőgaz­dasági üzemek tevékenysé­gét. E napirendi pontnál szót kért Kiss István (Apát­falva) és elemezte: az ala­csony felvásárlási árak mi­lyen kedvezőtlen hatást val­tanak ki az állattenyésztés­ben. Kovács Lajos (Szenteí) a szövetkezetek törvényessé­gi felügyeleti vizsgálatait összegezte és szóvá tette, túl sok az adminisztráció. a fontoskodó ellenőrzés. Dob­rai Lajos a MÉM elismeré­sét tolmácsolta a mezőgaz­daság megyei irányításáért Kaunda zambiai elnök látogatása Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására pénteken hiva­talos lá'ogatásra hazánkba érkezik Kenne'.h Dávid Kaunda, z Zambiai Köztár­saság elnöke. Jurij Scserbák Zalai Ferencz Győző fordítása HNF­lanácskozás A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Kállai Gyu­la elnökletével csütörtökön ülést tartott a Parlament kongresszusi termében. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára tartott vitain­dító előadást a népfrontnak a gazdasági, társadalmi ki­bontakozást segítő cselekvé­si programjáról. Elöljáróban kiemelte: a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa — is­merve az ország helyzetét — helyesli azokat a célokat, amelyeket az MSZMP Köz­ponti Bizottsága július 2-i kibontakozási programjában határoztak meg, s támogat­ja a kormány munkaprog­ramjában megfogalmazott törekvéseket. A vitában többen szót kér­tek, majd Pozsgay Imre fog­lalta össze a tanácskozáson elhangzottakat. Találkozók az ENSZ-ben New York (MTI) Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki New Yorkban az ENSZ-közgyülés 42. üléssza­kán tartózkodik, megbeszélé­seket folytatott a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről Jean-Bernard Raimond francia. Kalevi Sorsa finn. Leo Tindemans belga, Abdel-Aziz ed-Dali JNDK-beli, Vahit Halefoglu török és Mochtar Kusu­maatmadja indonéz külügy­miniszterrel. Várkonyi Péter a közel­keleti konfliktus békés ren­dezésének lehetőségéről tár­gyalt Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel. Tájékoztató A szovjet és az amerikai fél elvi megállapodása nyo­mán az atomfegyverek léte­zése óta most első ízben csil­lant fel annak lehetősége, hogy az emberiség megszaba­duljon a nukleáris fegyverek két. teljes osztályától a rö­vid és a közepes hatótávol­ságú rakétáktól egyaránt — vonta meg az elmúlt héten Washingtonban megtartott szovjet—amerikai külügymi­niszteri találkozó mérlegét Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete, aki csütörtökön a Szovjet Kultúra és Tudomány Há­zában találkozott a magyar sajtó képviselőivel. 19. A csernobili események tudtak szülni Szaltikov­Scsedrin tollára való olyan nevetséges példákat, ame­lyek szükagyúságunk és bü­rokráciánk immáron ha­gyományos gyöngyszemei. Tessék csak szemezni be­lőlük! „86. 10. 16. Városi tanács, Jalta. I. V. Volosko elv­társnak, a pripjatyi városi tanács elnökének. A Szovjetunió Egészség­ügyi Minisztériuma 110. sz. 1986. szeptember 6-a| meg­keresésének megfelelően Jalta város tanácsa 362 (I.). sz., 1986. 09. 26-án kelt ha­tározatával Mirosnyicsenko polgártárs 4 tagú családja részére (ő, a felesége, 2 fiú), amely a csernobili atomerő­mű veszélyességi övezeté­ből kilakoltatásra került, Krím megye területén la­kást utalt ki. Kérjük, szí­veskedjék átirattal megke­resni minket Mirosnyicsen­ko polgártárs Sztálingrád hősei utca 7. sz. alatti 68. sz., háromszobás, összkom­fortos, 41,4 négyzetméter alapterületű lakásának a helyi szervek részére tör­tént átadásáról. Aláírás: P G Román tanácselnök-helyettes" Okos, mi? Az egész or­szág tudja, hogy MIÉRT es KINEK „adták le" össz­komfortos lakásaikat a pripjatyiak, ám a napfényes Jaltában úgy gondolják, hogy a Mirosnyicsenko pol­gártárs által 1986. április 27­én elhagyott 41,4 négyzet­méteres lakásba a kialakult helyzetre és a megnöveke­dett sugárveszélyre tekin­tettel haladéktalanul beköl­töztek. valamiféle gonosz emberek, vagy a fent ne­vezett polgártárs rokonai. De tényleg: hogyan mé­retnek meg az emberek? A csernobili üzemi bal­eset fényei élesen megvilá­gitották a jót és a gonoszat, az észt és a butaságot, az őszinteséget és a képmuta­tást, az együttérzést és a közömbösséget, az igazsá­got és a hazugságot, mind­ezeket a tulajdonságokat, amelyek honfitársainkban, vagy messze a határainkon túl lakoznak. Jól emlékszem az US News and World Report, meg a Newsw»x»k című népszerű amerikai hetilapok májusi számaira. Lángrőt szinü címlapjukon a sarló és kalapács fölött atomfel­hőgomba, a földgömböt meg sűrű füst árasztja el. No és az ordító címek: „Éjszakai rémlátomás Oroszország­ban. Halálos kilövellésCser­nobilből. A csernobili fel­hő. Mit mond erről a Kreml és mi a tényleges veszély? Csernobil: újabb rettegés az egészségért. Veszélyes kör­séta Kijevben." No és a ri­portok első, apokaliplikus­ujjongó mondatai! „Eddig ismeretlen rémálom a XX. században ..." Én készség­gel megengedem, hogy az USA-ban sajtóhagyomány a szenzációs címek hisztérikus rikoltozása, mert ily módon tudják az olvasót megnyer­ni maguknak. Jó, legyen így. De a legjobb akarattal sem lehetett csipetnyi em­beri együttérzést sem föl­fedezni az írásokban azok iránt, akik megszenvedték a balesetet, az egészségügyi, örökléstani magyarázatok­ban csöppnyi aggódás sem bújt meg Pripjaty és Cser­nobil gyermekeiért. Különösen Felicity Berin­gernek, a New York Times június 5-ei számában meg­jelent riportja hidegen po­litizáló hangnemével ütött szíven. Ez a nő (asszony!) egy robot érzéketlenségével forgatta a szót, mintha élve­boncolást végezne, írta meg riportját az Artyek úttörő­táborból, ahol akkor a pripjatyi gyerekek üdültek. Szavaiból az anyai, a nöi gyöngédség helyett csak a gyűlölködő propagandaszti­kus ellenségeskedés sütött ki minden iránt, amiről a tizenegy-tlzenkét éves gye­rekek beszéltek; azok, akik még mindig kétségbe vol­tak esve a történtektől, akik vágyódtak otthonuk után, ahová már soha töb­bé nem térhetnek vissza. Hamarosan az USA-ból és Nagy-Britanniából érkezett sok tucat levelet mutattak, nekem a kijevi rádió kül­földi szerkesztőségében, ar­ra gondoltam, hogy ott és nálunk is mennyire fölötte állnak az egyszerű emberek a propagandasablonoknak. A csernobili tűzoltósághoz — oda, ahol Hmel papa küzdött a veszéllyel még áprilisban — különleges ajándék érkezett 19R6 Júliu­sában az Egyesült Államok­ból. Az USA és Kanada 170 ezer tüzoltóegyleti tagjának nevében Scenektady váras 28-as számú tüzoltóegylete emléktáblát küldött ezzel a szöveggel: „Tűzoltó. Gyakorta az el­ső, aki szembenéz a veszély­lyel. Így történt ez 1986. április 26"án Csernobilban is. Mi, New York állam Scenektady városának tűz­oltói büszkék vagyunk cser­nobili testvéreink hőstetté­re és szomorúak vesztesé­geik miatt." Vlagyimir Viszockij dal­költő kérdésére: „Hogyan mérettetik meg az ember, ha már háború nem lesz?" — 1986 óta világos a vá­lasz: aszerint, ahogyan Csernobilrói gondolkozik. (A befejező rész követke­zik) Á vasút helyzetéről Országgyűlési bizottság ülése A vasúti közlekedés hely­zetéről. gondjairól tárgyalt csütörtökön az Országgyűlés építési és közlekedési bi­zottsága Stadinger István el­nökletével. A Képviselők az írásos elő­terjesztés és Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészí­tése alapján megállapítot­ták: a hosszabb ideje elma­radó fejlesztések következ­tében a vasútüzemben és a fuvaroztatóknál egyaránt je­lentős többletköltség — évente 8—10 milliárd forint — keletkezik. Emiatt — bár tagadhatatlan, hogy a vasút­nak a szállítási munkameg­osztásban meghatározó sze­repe van — az áruszállítás egy része fokozatosan közút­ra terelődhet. Tovább már nem halaszthaló feladat a pályakorszerűsítési lemara­dások pórisa, a legfonto­sabb csomópontok technikai és technológiai korszerűsíté­se, a villamosítás folytatása. Olyan vállalati jövedelem­szabályozás kialakítására is szükség van az új adó- és árreform keretei között, amely biztosítja a vasút helyzetének fokozatos stabi­litását. A testület tagjai hosszas vita után ajánláso­kat tettek, illetve fogadtak el a MAV műszaki és gazdál­kodási gondjai megoldására Nagykövetcsere ® Washington (MTI) Az Egyesült Államok és Lengyelország megállapo­dott, hogy újra küldenek nagykövetet egymás főváro­sába. A viszony megromlása miatt évek óta csak ügyvivő vezette a washingtoni len­gyel, illetve a varsói ameri­kai nagykövetséget. Mint Phyllis Oakley, az amerikai külügyminisztéri­um szóvivője szerdán beje­lentette, mindkét fél meg­tette javaslatát a nagyköve­tek személyére vonatkozóan. A varsói nagykövet poszt­ja 1983 óta betöltetlen. Az Egyesült Államok nem ne­vezett ki új diplomatát, amikor lejárt az előző nagy­követ megbízatási ideje

Next

/
Oldalképek
Tartalom