Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-23 / 224. szám

Csütörtök, 1987. szeptember 17. 5 Évnyitó az óltörőházban A Szegedi Balázs Béla Üt- bogarászat, csillagászat, val­töröház a nyáron sok száz lástörténet és konyhaművé­programot biztosított a szün­időt élvező több ezer gye­reknek a Vakáció akció '87 rendezvénysorozat kereté­ben. Az iskolai tanévhez iga­zodva szeptember 25-én, pénteken délután 3 órakor tartja meg hagyományos év­nyitóját, ahol minden érdek­lődőt szeretettel várnak. szet is. A sportot, turisztikát kedvelök Vetyehátra, a Fe­hér-tóhoz kirándulhatnak majd. Asztalitenisz-, karate­és cselgáncsbemutatók csalo­gatják majd a sportolni, mo­zogni vágyókat. A manuális jellegű foglal­Az úttörővezetők IX. or- kozások közül folytatják a szagos konferenciájának ha- b á, alkotóházi és mesevá. tarozatai es az 1987/88-as ut­törőév irányelvei alapján a n programokat. A játszóház. különböző tevékenységi for- a játékvár és a játékkaszinó mák választékának bővítését lsmét jelentkezik rendezvé­tartották szem előtt a ház nyeivel. A videovetitések a _ ... . ... ... tánckör mellett a kispajtá­vezető,. A szakag, munkaban gok ellátógatnak a az erdekes. tartalmas, szín- mentbe, népi hangszerbemu­vonalas szakkörök szervezé- tatón vehetnek részt. Ebben sével a gyerekek igényeit az évben is megrendezik á . ,, , . ,, városi Télapó-, fenyőünne­szeretnek kielégítem. így az pet ég a fayrsangot ismeretterjesztő programok- ¿s a húsvéti népszokásokat ban szerepel a modellezés, felelevenítő eseményeket. Titkárnők tanácskozása Ismét találkozóra készül­nek a titkárnők, a titkársá­gi dolgozók: a Magyar Gyorsírók és Gépírók Or­szágos Szövetségének kere­tei között nemrég megala­kult titkárnői szakosztály szervezésében várhatóan még az év végéig megren­dezik a II. országos titkár­női tanácskozást. A tanácskozásra a hazai vállalatoknál, mezőgazdasági és ipari szövetkezeteknél, ál­lami igazgatási szervezet­ben, intézményekben, illetve intézetekben dolgozó mint­egy 65 ezer titkárnő, il­letve titkársági dolgozó kép­viseletében csaknem ötszáz résztvevőt várnak, hogy vé­leményt cseréljenek a kor­mány munkaprogramjához kapcsolódó titkárnői felada­tokról. n makói grafikai művésztelep kiállítása Naprakész kínálat A makói grafikai művész- ha eltekintünk direkten uta­telep létrehozására annak 10 címétől, csupán egy köz­. , .. . . , . .. . „ helyes képtípus marad, idejen azért került sor, hogy am£lynek t^ikai újszerű. valamelyest ellensúlyozza, ségét még a heftige malerei­avagy megtörje a megye két — képzőművészetileg társ­uralkodónak tekinthető — városának, Hódmezővásár­helynek és Szegednek a dó­tól, azaz a „heves festéstől" átvett formafelbontó vonal­kák és kacskaringók sem tudják biztosítani. Szikora grafikai lapok. Tamás hagyományosabb mű- fázismozgatású, faji szemlélettel megoldott minanciáját. Ezt Makón nem grafikája egy teljesen tradi­cionális ábrázolási modot, művészek odacsábításával és az axonometrikus ábrázolást letelepítésével szándékoztak eleveníti fel Újházi Péter elérni, hanem olyan tárgyi egyedi grafikái a kortárs feltételek megteremtésével, művészet eklektikus szemlé­amely lehetőséget biztosított létének megnyilvánulásai, formatanulmányai tovább­gondolásra érdemes alkotá­sok. Pásztor Gábor és Bara­nyai András xerográfiái a „minden művészet és min­denki művész ..." expanzio­nista koncepciójának megfe­lelően született pszeudo­Lux Antal momochrom „Skanzenjei" nem többek üres játéknál, míg Kéri Adám magas szakmai szín­vonalon megoldott macskái „szupernormális" giccsinge­rek. fikai művésztelep ez évi munkakiállítása a kortárs képzőművészeti törekvések naprakész keresztmetszeté­nek is tekinthető. Nagy Imre —— -—r—- „ .. .. ... . E rövid számvetés után egy nyári grafikai telep „be- Komg Frigyes „Idopontok megáliapitható: a makói gra_ üzemeléséhez", ahol a kor- című lapján pedig letagadha­társ grafikusok élcsapata tatlanul jelen van a nagy dolgozhat. A telep létrehozá- holland grafikus M. C. sában tehát nem munkált Escher hatása. Gémes Péter semmiféle képzőművészeti magánmitológiát építő egyé­hagyományra való rácsatolá- n' világa és Halász Károly si szándék, ebből követke­zően az itt dolgozó művészek munkásságát a szellemi és alkotói függetlenség jelle­mezte. Ez a szellemi függet­lenség és frissesség jellemzi az idei róunkakiállitást is, amely a Paletta Galériában látható. Újra balettest! nekart Oberfrank Géza, il­letve Cser Miklós vezényli. A koreugráfusokon kívül a fellépő balettművészek kö­zött is találunk vendégeket: Pártay Lilla kiváló művészt Természetes és érthető az a várakozás, amely a Sze­gedi Nemzeti Színház balettegyüttesének vasárnapi estjét megelőzi. A műfaj szegedi kedvelőinek hosszú Idő óta csak vendégegyüttesek fellépésekor lehetett részük abban, hogy önálló, egész estét betöltő balettprodukciókban gyönyörköd­hessenek, s jószerivel csak azóta, mióta a nagyszínház új­re megnyitotta kapuit (legutóbb a főiskola végzős osztályai és Szakály György Liszt-d, mutatkoztak be, Szegeden is). jast. A Pécsi Balett szólis­táit, Zarnóczai Gizellát, Lo­A színházi balettegyüttes magyarországi bemutatóként ^Lminl' az^OnSaháí^mű­kerü, a maSorba két ven- va,ammt az mu dégmüvész táncalkotása. Egyikük, Vámos György, a dortmundi opera balettigaz­gatója; élete első műve a most Szegeden is látható Rapszódia (1977-ben mu­örvendetes létszámgyarapo­dása (jelenleg 32-en van­nak); vezetőjük, Bokor Ro­land fáradhatatlan ügybuz­galma, a művészeti szakta­nácsadóként ide szerződött, ám London és Szeged között folyton ingázó Imre Zoltán tatták be, Münchenben). Az itt már "ismert tehetsége (a egyfelvonásos balett Szergej 60-as évek második felében Raehmaninov zenéjére ké­ö volt a balettigazgatö a szült. Barbay Ferenc, a Ba­szegedi színházban) — ön­magukban is jelzi a szándé­kot: legyen újra olyan szim vonalas balettegyüttes, amely legfőként a zenés műfajok igényeit képes elsőrangúan szolgálni, s ha a művészi eröből-ámbicióból futja, ám mutasson önálló produkció­kat. Nos, úgy tetszik, ambí­cióból, akaratból nincs hi­ány; a formálódó, nagy erő­próbákra készülő együttes­nek számomra igen rokon­szenves vonása, hogy ener­giákat nem kímélve, nagy­ra törő tervekkel készült az utóbbi időben az első, igazi, mielőbbi megméretkezésre. Nem js rajtuk múlt, hogv el kellett vetni a tervet: Mil­los Aurél, Rómában élő táncművészt és koreográ­fust, a római opera balett­igazgatóját szerették volna felkérni A csodálatos man­darin általa koreografált, s 1942-ben a milánói Scalá­ban bemutatott változatá­nak betanítására. A szegedi előadás a milánói rekonst­rukciója — lett volna, ám a mester idős, nem vállalkoz­hatott a munkára (1938-ban volt Magyarországon bemu­tatója, a Csupajáték oírrfű, akkor nagy hazai és nem­zetközi sikert hozó produk­ció). • ' id h A tervek helyett viszont itt a valóság: a vasárnap esti, nagyszínházi balettes­tei} Imre Zoltán két művé­nek ősbemutatója mellett jor Állami Opera szólistája és koreográfusa a másik vendég aki Tűzmadár ci- , . Egy majdani re mu, 1981-ben Münchenben ­vészeit, Metzger Mártát, Sárközi Gyulát a szegedi színházhoz is szerződés köt­ti. — Vagyis: nincs egészen igazuk azoknak, akik azt mondják, első estünk tulaj­donképpen nem is a szegedi együttes bemutatkozása lesz... — mondta Bokor Roland. — Természetesen a későbbiekben ÍS szeretnénk neves vendégművészekkel Amennyiben ma képzőmű­vészeti-szemléleti frissessé­get emlegetünk, úgy az „új hullám", vagy „frissen fes­tés" terminus technicpsait kell elöcitálnunk. Ezek a ki­fejezések alkalmasak b ma­kói grafikai művésztelepen készült munkák zömének jellemzésére is — persze csak a megfelelő kritikai fi­nomításokkal és fenntartá­sokkal megtoldva, hiszen „frissen festésről" beszélni grafikák esetében meglehe­tős ellentmondásnak tűnhet. Mégis jogosan tekinthetjük Veszely Ferenc „C. C. Catch" című lapját friss-festői szem­léletűnek. hiszen a tömeg­kultúra tárgyi rekvizítumait — neonreklámokat, hirdeté­seket —, valamint popos ele­rheket montíroz össze a neg­édes diszkósztár fejreállított portréjával. A hatás éppen olyan, mint némely zenés té­véműsorunk. zűrzavaros és értéktelen. Merje valaki azt állítani, hogy a képzőművé­szet nem tükrözi a valósá­got! Végső kicsengésében et­től teljesen eltér Uhnen Enkh grafikai lapja. Bár az egymással ellentétes tartal­mú vizuális elemek össze­kapcsolása jellemzi ezt is, itt a többszörösen egymás mellé nyomtatott férfiarc, és az aranyszín felülnyomásos tibeti fanyomatos dúc közös hatása különös misztika és időtlenség varázsát eredmé­nyezi. Pinczehelyi Sándor „Nyári színháza" ugyan ősi, archetipikus üzenetek felidé­zésére lenne hivatott, de Eltérített glossza Lemezjátszót szerettem vol­na vásárolni. Több üzletet végigjártam, míg végre meg­leltem azt a típust, amit ajánlottak, amit keres­tem. Hogy az elárusító nem állt velem szóba, nem lepett meg. Még sem, hogy mire kiböjtöltem a figyelmét, kiderült, a pol­con porosodó darab az egyetlen ebből a típusból. használhatatlan gépet, a kü­lönben csinos kis jelképet. De csak előtte mehetek el, s már-már azt érzem: ő is méreget engem, ö, a rom­landóság és a silány munka ez általánossá gyarapodott je­az le, s én, az eltűrő értelmező. írja abba a nagy kék fü­zetbe, amibe a javítások igénylését vezetik, hogy van egy darab tühiba. Az ere­deti marad nála, egy pél­dány megy föl az osztályra, egyet pedig lefűznek. Az osztályon megvárják, míg Bölcsészbetegség talán — összegyűlik annyi ilyen pa­amit kinőni nem tudtam —, hogy az ilyen jelenségek piros, amit már érdemes el­küldeni a központi javitó­mögött általánosat, lényegit szolgálatnak, mondjuk Szé­Kértem volna azonnal, de sejdítek. Mert a társadalmi közölte, hogy rossz a tűje. Érdeklődtem: ez akkor csak csalinak van odarakva? Vállrándítás volt a válasz. rendet szétziláló vagy ösz­szeroppantó bürokráciát lá­tom akkor, amikor a leghét­köznapibb szolgáltató is Kérdeztem: mikor javítják édesanyám neve és legma­meg? Egy unott „nem tu­dom" volt a válasz. Ilyen történeteket szok­tunk rövid, csattanós formá­ban megörökíteni, hogy dol­gunk végeztével odaszól­gasabb iskolai végzettségem iránt érdeklődik. Vagy az énképünket összecsúfító vo­luntarizmust vélem fölfedez­ni, ha dogmatikusnak bé­lyegzik azt, aki a világra­junk a szerkesztőnek: van szóló hibák láttán felelős­egy húszsoros glosszám. A ségre vonást követel. magunkfajta ekként vezeti le magándüheit — többnyi­re azzal a múlhatatlan fá­sultsággal, hogy írása alap­ján úgysem változik semmi, legföljebb, ha leírja az adott üzlet nevét és a vásárlási kísérlet időpontját. Ylyenkor levelet küld az áruház igaz­gatója vagy a bolt vezetője és kijelenti, hogy intézke­dett „az egyedi eset meg­szüntetése végett". Mintha fogalmak csapná­kesfehévárra. Ott összegyűj­tik a szegedi papírokat, ép­pen annyit, hogy érdemes legyen négy szerelőt egy hétre négy kocsival „lekül­deni". Ezalatt eltelik három hónap. Az az igazság tehát ki­csorbult, hogy az áru azért van, hogy eladják. A keres­let és a kínálat törvénye sem érvényes már, mert azt a félig-meddig kínált porté­kát sem én, sem más nem veheti meg, hacsak nincs nak itt össze, elvont dolgok otthon belevaló tűnk. A ki­néznének egymással farkas­szemet, miként én és a tárgy. De hát: honnan va­gyunk mi elvonva? Csakis a valóságtól! Szóval árulkodó ez a va­lóság. Elképzelem, miként javíttathatná meg a hibás készüléket az az elárusító, aki egy hete inkább vála­szolgat az érdeklődőknek, Az én egyedi esetem már semmint intézkedik. Tudja egy héte porosodik ugyan­azon a helyen. Napjában megyek el mellette, s csak jól, hógy tűt kellene cserél­ni, de ez a tű most éppen hiánycikk. Megtehetné, találgathatom, hogy hány hogy vásárol vagy vásárol­vásárló kapta ugyanazt vagy a lényegileg azonos választ, mint én. Lassan eltérítették gl ossza ma t az egyre maka­csodo tények: ez a romlan­dó tárgy kereskedelmi ma­gatartásunk szimbóluma, Ha tehetném, körbejárnám ezt a tat valahol egy tüt —mond­nált áruknak fönntartott polc így raktárfunkciót is ellát, mintegy bizonyítva, hogy átmeneti társadal­munkban rengeteg dolog fe­lemás. Visszatérve az elárusító • ra: ő biztosan nem érdekelt vagy csak nagyon kevéssé érdekelt abban, hogy minél nagyobb értéket állítson elő. Valószínűleg az a kicsi •mozgóbér nem áll arányban azzal az erőfeszítéssel, amit a javítás érdekében kellene kifejtenie, öt tehát nem tartom felelősnek, hiszen juk haveri alapon —, de felelősségi viszonyokat csak hogyan fizettetné ki a saját üzletével? Vagy mondaná a vevőnek, hogy ennyi a le­mezjátszó es ennyi a tű? Nem, ez nem megy. Választ­ja tehát a járható utat: be­tiszta érdekviszonyok men­tén lehetne megállapítani. De felelősök igenis van­nak. Egyszer talán meg is kellene nevezni őket... Dlusztus Imre t-inrkeilösst PerUKÍr kialakításában is az tanckettőset a torekvés vezet_ hogy ax egyetemes balettmüvészet olyan, meglevő értékeit vq­bemutatott Sztravinszkij müvének szin­tetizátoros átiratára, a japán Isao Tomita zenéjére ter- .., .. _ . . . vezte A két frissen készült gyuk at" amelyeket mas" na" vezte. a kei, irissen keszuit tirciot^ Imre Zoltán-mü: az Asz­szónyszerelem— asszonysors című balett, és A démon cí­mű táncjáték. Előbbi Schu­mann-zenékre épül, az utób­bi Wittinger Róbert, az NSZK-ban élő zeneszerző muzsikájára, illetve Lermon­tov azonos című elbeszélő költeményére. A démon és a Rapszódia megy élő zenével, a Szegedi Szimfonikus Ze­gyobb létszámú társulatok nem. vagy ritkán mutathat­nak be. Hazai és külföldi vendégkoreográfusokkal kí­vánunk dolgozni, teret en­gedve a fiatal. tehetséges táncalkotóknak is. A m<»sta­ni első estünk után — re­mélem — rendszeresen, évadonként két önálló be­mutatóval szerepelhetünk. S. E. fl mi ö-zö televíziónk... „Azt ígérted, lesz mese is!" — zsörtölődött hétfőn este háromnegyed nyolc tá­ján a lányom, s nehezen tudtam vele megértetni, hogy anyja „technikai zse­nije" az oka, mert lekéstük a városi televízió adásindító meséjét. Ha ugyanis az em­ber 7 óra 29 perckor telep­szik le a készülék elé, s ak­kor kezdi átprogramozni a televízióját, az új csator­naszámokra, ráadásul a hangolásban nem is egé­szen profi, bizony, már csak az első riport elejétől fi­gyelheti: na, mit kínál a szegedi tévé csaknem nyolc­ezer Északi városrészbeli, makkosházi és rókusi csa­ládnak. Nos, sokat is, meg keve­set is. Mert ha a tartalom­jegyzéket nézem, az előbbit. Hiszen az IKV munkájáról szóló beszélgetés, a nizzai Szenvedni inkább az in­gatlankezelő vállalat két ve­zetőjét, igazgatóját és fő­mérnökét láttam, akiknek ugye, egy terjedelmes. a múlt heti tanácsülés elé ter­jesztett jelentést kellett volna megeleveníteniük. Nem rajtuk múlott, hogy szíhtelenre sikeredett a be­szélgetés, melynek körül­belül huszadik percében kapta fel végre e sorok író­ja a fejét. No — gondoltam — most arról lesz szó, ami a városi tévé műsorát néző lakótelepi családokat iga­zán érdekli: a panelházuk felújításáról. Am a hosszú­ra nyúlt interjú meg sem kísérelt választ adni né­zői-lakáshasználói kérdése­inkre — ilyen értelemben nyújtott hát keveset a mű­sor. Az egyetlen, ami em­lékezetes marad az adás el­polgármester látogatásáról sö félórájából, az az, hogy készített tudósítás, a heti Tóth Dezső milyen termé­színházi műsor ismertetése, szelesen vállalja föl szege­az új bemutató egy részié- diségét, ö-zö nyelvhasznála­té mellett még sárkányké- tát. A legjobb szándékkal szító és -eregető gyere- fejezem ki azt a nézői keknek, a Szeged SC vízi- óhajt, hogy a városi televí­pólósainak. a hét új film- zió következő adásaiban a jeinek és könyveinek, meg csak nekünk és rólunk szó­a Szőke Tisza táncverseny párosainak is jutott hely a képernyőn. Azaz: témasze­génységben éppenséggel nem szenvedhetett a vtv stábja. ló hangok erősödjenek föl. Ha úgy tetszik: merjen bát­rabban „ózni" a mi televí­ziónk. P. K. ülést tartott a KNEB Kedden ülést tartott a Ugyanakkor a minőség Központi Népi Ellenőrzési társadalmi, politikai kérdés Bizottság A testület elfő- is, hiszen a lakosság és a gadta a fogyasztási cikkek szakemberek körében egy­minőségének alakulását át- aránt viták, reklamációk tekintő országos vizsgálat tárgya, s az üzleti siker, il­programját. letőleg sikertelenség forrá­A most kezdődő vizsgálat sa is lehet. Ezzel magyaráz­jelentőségére utalva a prog- ható, hogy a szakmai köz­ramtervezet hangsúlyozza: a termékminőség több szem­pontból olyan általános, komplex mutató is, amely egyfelől utal a gazdaság fej­lettségére, másrészt jelzi a véleményben nagy várako­zás előzi meg a népi el­lenőrök országos vizsgálatát, amelyet tíz megye, illetve a főváros több mint kétszáz ipari vállalatánál, valamint társadalom íegyelmezettsé- kiskereskedelmi üzleténél gének mértékét. Alakulását több tényező is befolyásolja; egyebek mellett a szakmai, a műszaki kultúra, a gaz­dasági környezet különféle hatásai, illetve az állami előírások határozzák meg. tartanak. Arra keresik a vá­laszt, hogy a hazai és az import fogyasztási cikkek korében hogyan érvényesül­nek a minőségi kovetelme nyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom