Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-18 / 220. szám

Pcnlck, 1987. szeptember 18. 5 5 • m illést tartott a szegedi városi tanács A Szeged Megyei Város Tanácsa tegnap, csütörtökön Papp Gyula tanácselnök ve­zetésével ülést tartott. A tes­tület munkájában többek közölt részt vett Székely Sándor, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának első titkára és Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság tit­kára. Az ülésteremben ott voltak az egyes napirendi pontokhoz meghívott szege­di vállalatok, intézmények vezetői is. A testület néma felállással adózott a közel­múltban elhunyt Czuth Béla tanácstag emlékének, ered­ményes munkásságát jegy­zőkönyvben örökítették meg. Nagypál Miklós, az építési és közlekedési osztály veze­tője előterjesztésében a ta­nács megvitatta és elfogadta a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat munkájáról, a lakó­házak rendjéről és a ház­kezelői szolgáltatásokról szó­ló beszámolót. E téma vitá­jában szót kért Szabói Mi­hály, Takács Szilveszterné, Hofgesang Péter, Gulyás An­tal. a megyei tanács osztály­vezetője. Nagy Mihály, Dé­kány Géza, Ruzicska László, Deák Ferenc, Prágai Tibor. A felvetésekre Papp Gyula és Nagypál Miklós válaszolt. A városgondnokság veze­tője, Serege János ismertet­te a városgondnokság tevé-, kenységének eredményeit és gondjait. A napirendhez! hozzászólt Hörömpö József,'< Gulyás Andrásné, Király Dezső, Volenszky Imréné, Tóth Csaba, Bartha István, Kulcsárné Kiss Piroska, Be­nedek Tibor, Mészáros Re­zsöné, Nagy Mihály, Takács Máté, Link Mihály, Dékány Géza. A városfejlesztési és műszaki bizottság munkájá­ról szóló beszámolót Hö­römpö József, a bizottság el­nöke terjesztette elő. (A két napirendi téma részletes is­mertetésére lapunkban visz­sza térünk.) Az előterjesztések között fogadta el a testület a he­lyiséggazdálkodásról szóló tanácsrendelet módosításá­nak tervezetét, a 30 napnál rövidebb ügyintézési határ­időről szóló tanácsrendelet módosítását. Hozzájárult a Szegedi Vízművek és Für­dők tevékenységi körének bővítéséhez, és az átruhá­zott hatáskör gyakorlásóhoz. Végül a tanács személyi kérdésben döntött. Egyetér­tett, hogy Csikós Ferenc, a szegedi tanács végrehajtó bi­zottságának titkára decem­ber 31-ével saját kérésére .nyugdíjba vonuljon. A ta­nács az 1988. január l-jétől "megüresedő vb-titkári mun­kakör betöltésére a sajtóban pályázatot tesz közzé. Ha­sonló módon, pályázattal kí­vánják betölteni a tavaly decemberben megüresedett igazgatási osztályvezetői funkciót is. Végül interpel­lációk hangzottak el. Nagy Mihály ismételten kérte, hogy vizsgálják meg az új­szegedi liget Vigadójában rendezett diszkóestek kör­nyezetet zavaró hatását, Tóth Csaba a szöregi ve­szélyes hulladéktemető el­helyezése ellen szólt, Csesz­kó László a Szöregi út észa­ki részén több mint két év­tizede elrendelt építési ti­lalom rpegszüntetésének fe­lülvizsgálatát javasolta, Mé­száros Tiborné pedig a vá­ros rendezési tervének mó­dosítását kérte annak érde­kében, hogy a Tölgyes utcá­ban garázssort építhesse­nek. A kert barátai Aki kimegy a kertjébe, minden percre betáblázhatja dik velük, értékes kikapcso­az idejét. A fát, szőlőt, veteményest nemcsak akkor kell lódást szervez számukra. Ha gondozni, amikor az embernek kedve szottyan rá. Gon- valahol megfordulnak az el­dolná az ember, itt aztán a közösségi életnek még a nyo- só program a piacnézés. Mi­ma is kiveszett, mindenki a maga rabszolgája, és hajcsá- lyenek az ottani termények, ra is egyben. Van ilyen is, de nem ez az általános. Igenis s nem utolsósorban az árak. meg kell mutatni a szomszédnak, az ismerősnek, mekkora dinnye termett, milyen édes a körtefa első termése. Bi­zony, akkor is beszélgetőtárs után kutat a tekintet, ha az ágon idő elölt fodrozódik a levél, lankad a palánta. Hát­ha a másik rájött a megoldásra, s megosztja tapasztalatát. A kétarcú méreg Beszélgetés Dési Illés egyetemi tanárral Fennállásuk során számos kiállításon, bemutatón vet­tek részt, így kétszer az Or­szágos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kjállít^sra is eljutottak. A mostani, A Kisteleki Kertbarát Kör szép tájai mellett Szlovákia szeptember 18—20-a között elnöke Völgyesi József a megalakulásra nem tud pon­tos időpontot, hisz nem egyik napról a másikra, s nem valami külső szerv in­díttatására történt mindez. Belső igény formálta a dön­tést, szervezett keretét kel­lene adni ezeknek a minden­napi diskurzusoknak. A visz­szaszámlálás szerint, mint kör, az idén töltötték be a tizedik esztendőt. A tagok az idetartozást egy jelképes összegű tagdíjjal demonst­rálják, amely borítékra, bé­lyegre elég csupán. Ha ösz­szejövetelt tartanak a száz­nál több tag névre szóló meghívást kap. Ebből tud­ják, várják, számítanak a részvételekre. Ismerőst, ba­rátot is invitálhatnak, nem áll az ajtóban marcona por­tás. az itt belépőnek nincs szüksége papírra, nyomta­tott belépőre. A közös múlt nem vész a feledés ködébe, egy tetszetős albumban hajdan volt ki­rándulások. szakmai utak színes fotói sorakoznak, alat­tuk a hangulatot jellemző tréfás beírások. De akad kö­zöttük olyan felvétel is, amely egy-egy tag terméstől rogyadozó meggyfáját örökí­tette meg. Vallják: egymástól, szak­embertől tanulni nem szé­gyen, a haszon termésben, pénzben is mérhető, ősszel közösen beszélik meg milyen témákról szeretnének bő­vebben hallani. A vezetőség dolga, hogy előadókat sze­rezzen. A Hazafias Népfront helyi szervezete minden se­gítséget megad a szervezés­ben. A növényvédő állomás emberei állandó vendégek itt. A téli, ráérősebb hóna­pokban 2—3 előadással fris­sítik fel tudásukat. Üj nö­vényfajtákkal, hatásos vegy­szerekkel, termelési eljárá­sokkal ismerkednek. Száznál több figyelmes szempár lesi az előadót, mi újat, használ­ható ötletet hozott. A kisebb kirándulásokon valamelyik környékbéli nagyüzemben például szölő­metszési módszereket lestek et a kertészmérnöktől. Több napos útjaik során hazamt és Erdély természeti szépsé- Pécsen megrendezett kert­geivel is megismerkedtek, barátok és kistenyésztők or­Most Pécsre készülnék, az szágos kiállításán megyén­egy autóbusznyi jelentkezőt ket a kisteleki és a szentesi könnyű volt összeszedni. So- kor képviseli, kan örülnek, ha valaki törő- T. Sz. 1. Chilei vendégek Csongrádon Az őszi szolidaritási akció zigazdáik kíséretében. Itt keretében chilei vendégek Gál Lajosné igazgató üdvöz­érkeztek tegnap a délelőtti lő szavai után megtekintet­órákban Csongrádra. A nép- tek egy tanítási órát, majd front városi bizottságának ünnepi csapatgyűlésen vet­székházában Vincze Mária tek részt. Délután a Bokros titkár köszöntötte Elsa Ur- nevű városrészt keresték zua festőművészt és Rhenso fel: a helyi kultúrházban González biológust, s tájé- baráti találkozón ismerked­koztatta őket Csongrád tár- tek meg a népfront körzeti sadalmi és gazdasági életé- bizottságának munkájával, röl. majd látogatást tettek a ~ , Bokrosi Kossuth Termelő­Ezt kővetően a Domokos szövetkezetben. Az esti Rókus Altalanos Iskolaba la- órákban a chilei vendégek togattak el a vendégek há- visszautaztak Budapestre. A DDT feltalálója,. Paul Müller Nobel-díjat kapott a rovarirtó szer előállításá­ért. Ugyanabban az ország­ban, ahol 1948-ban megkap­ta a legmagasabb tudomá­nyos kitüntetést, 1971-ben betiltották a DDT haszná­latát a svéd akadémia ja­vaslatára. Egyszerre volt hasznos és veszélyes szer az élővilág számára, csakúgy, mint az utána következő szerek, amelyek egy­szersmind védelmet nyúj­tanak, és fenyegetnek sokszor halálos veszéllyel. A mérgek útjának egyik vizsgálati lehetőségéről, az úgynevezett neurotoxikoló­gia tudományának mai ál­lásáról beszélgettünk Dési Illéssel, a SZOTE Közegész­ségtani és Járványtani Inté­zetének vezető egyetemi ta­nárával, az Egészségügyi Világszervezet neurotoxi­kológiai szaktanácsadójával. Beszélgetésünk aktualitását a többi között az adta, hogy az elmúlt hónapban Ma­gyarországon megrendezett idegtudományok világkong­resszusának egyik szekciója Szegeden az idegmérgekről tanácskozott. Azért szűkebb hazánkban, mert itt folynak — a Közegészségtani Inté­zetben — az országban egyedülálló és nemzetközi viszonylatban is jelentós idegméreg-kísérletek. Mi­előtt azonban a legfrissebb kutatási eredményekről szá­molnánk be, essék szó a múltról, a mérgek útjának kezdeteiről. Kanyarodjunk vissza tehát a DDT-hez. — Miért is kellett kitil­tani a világból a korábban oly kiválónak tartott nö­vényvédő szert? — A hatvanas évektől vi­'rágszeríe 'kezdtek klmutatni, hogy a nehezen bomló, sta­bil DDT mindenfelé megta­lálható a környezetünkben. Meglepő eredményt hozott a magyar lakosság zsír-DDT tartalmának a vizsgálata is. A hatvanas évek közepén kiderült, hogy a világ azon négy országa közé tarto­zunk, ahol a lakosság zsír­szöveteiben a legmagasabb a DDT-tartalom. A másik három ország az USA, In­dia és Izrael. Ahogyan gyarapodtak a DDT-felhalmozódás 'káros következményeire vonatko­zó megfigyelések, úgy szü­lettek a tiltó intézkedések. Magyarországon 1970-től a DDT és a többi, úgyneve­zett perzisztens szer mező­gazdasági használatát betil­tották. Kivéve: a Lindánt, Toxafent, Metoxiklórt. A betiltott DDT helyett ter­mészetesen új növényvédő szereket kellett „kitalálni". Megjelentek a szerves tosz­fátészter, a karbonátszár­mazékok és a piretroidok, az idegmérgek. Előnyük a DDT-vel szemben, hogy gyorsan lebomlanak, — A laikus ismerete sze­rint azonban a DDT hirte­len fellépő, heveny rosszul­létet, betegséget nem okoz, az újfajta növényvédő sze­rek viszont azonnal, erősen — sokszor halált okozóan mérgeznek. — Igaz, a °DT akkor okozna akut, hirtelen mér­gezést, ha egy kávéskanállal lenyelnénk belőle. Ha „csak" e szer közelében van az ember, például permetez, de ezt hosszú idpn, éveken át teszi, akkor a szerveze­tébe lassan beivódva, ma­radandó károsodásokat okoz. Az idegmérgek viszont rög­tön felszívódnak — akár a bőrön át — s a permetező munkásban azonnal mérge­zést okozhatnak. A károsí­táshoz azonban egyszerre meglehetősen nagy adag növényvédő szer kell, vagy a szerekkel kapcsolatos ha­tósági szabályok teljes fi­gyelmen kívül hagyása. Szabályszerű használat ese­tén az idegmérgek, a szer­ves foszfátok óriási előnye, hogy mind a természetben, mind a szervezetben hamar lebomlanak, nem halmozód­nak fel. így általános ter­mészetkárositó hatástól, vagy krónikus mérgezési veszély­től nem kell tartanunk. — Emberre káros hatása azonban ai újabb szereknek is van, tánúskodnak erről világszerte a statisztikák. Sajnos — mint sok másban — a mérgezésekben is ,,lis­tavezetők" vagyunk itt Csongrád megyében. — Magyarországon a leg­több mérgezés valóban itt az Alföld déli részén, Sze­ged környékén történik. A foglalkozási ártalomból ere­dő. mérgezések azonban csak tört részét teszik ki az ösz­szes mérgezésnek. A többi véletlen baleset — gondol­junk csak különböző üdítős, vagy borosüvegbe töltött növényvédő szerekre —, no és sok az ezekkel elkövetett öngyilkosság. — Az önök intézete pon­tosan azon fáradozik, hogy a növényvédő szerek minél kevésbé veszélyeztessék az embert. — Kiemelt, az Egészség­ügyi Minisztérium külön e célra szánt anyagi támoga­tásával végzünk állat-, és úgynevezett emberkövetéses kísérleteket, vizsgálatokat. A számitógéppel vezérelt állatkísérletek során azt fi­gyeljük, kutatjuk, mennyi az a legkisebb méregadag, ami még nem okoz a szer­vezetben károsodást, illetve a különböző méregmennyi­ségek hogyan hatnak, mi­lyen eltéréseket okoznak a •központi idegrendszerben, a szívben és az úgynevezett perifériális idegpályákon. A két esztendeje tartó emberkövetéses- vizsgálatok többfélék. Mindenekelőtt a növényvédő szerekkel dol gozó émberek idegrendszeri változásait figyeljük. Ujab­ban a növényvédő szert áruló kereskedőket is, és a mergekkel közvetlen kap­csolatba kerülő munkások feleségeit, különösen a ter­hesség ideje alatt. Vizsgála­tainkat kiterjesztettük az utódokra is, figyelve azt, hogy gyermekeik betegsége, esetleg fogyatékossága és a növényvédő szer között ösz­szefüggések lelhetők-e fel. Kutatjuk ezenkívül az im­munreakciókat, mert az ed­digi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a növényvédő szerek csökkenthetik a szer­vezet védekezőképességét a betegségekkel szemben. — A kísérletek az ember védelméért történnek. A la­boratóriumi tapasztalatokat hogyan hasznosíthatjuk az életben? — Amikor egy-egy szert, annak emberre gyakorolt hatását kivizsgálunk, akkor az ezekkel kapcsolatos ta­pasztalatokat, adatokat to­vábbítjuk a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium növényvédelmi fő­osztályának. Közös felada­tunk — a kísérleti kutatási adatok birtokában — kidol­gozni egy-egy növényvédő szer biztonsági szabályait. Például csak a legegysze­rűbb óvintézkedéseket so­rolva: egy bizonyos széf csak nagyüzemben használ­ható, a másik kizárólag nö­vényvédő mérnök ellenőrzé­sé során alkalmazható, me­lyik szerhez kell védőruha, mélyikhez maszk és így to­vább. — A növényvédelemmel foglalkozó szakemberen, munkásokon kivül ma már az egész lakosság vészélyez­tetett, hiszen fogyasztjuk mindazokat a zöldségeket, gyümölcsöket, amiket a mérgekkel permeteznek. — A zöldség-gyümölcs fo­gyasztók védelmét, a szak­szerűen végzett permetezé­sen kivül egyelőre az a ter­melőkre szigorúan kötelező rendelet biztosítja, misze­rint az utolsó permetezéstől a begyűjtésig, a szerek faj­tájától függően néhány napnak kell eltelnie. A na­pok száma a növényvédő szer lebomlási idejétől függ. Persze a magántermelők aligha ellenőrizhetők. Az ágazi megoldás a la­kosság egészét érintő szűrő­vizsgálat lenne. Sajnos a gyakorló orvosok többsége erre a feladatra nincs fel­készítve. Az intézetünk pró­bál e helyzeten is változ­tatni: szervezünk toxikoló­giai, méregtani tanfolyamo­kat körzetj orvosoknak, bel­gyógyászoknak. Hamarosan megjelenik két egyetemi jegyzet a toxikológiáról, amit az orvostanhallgatókés gyakorló orvosok számára szántunk. Kalocsai Katalin Ketten a Ma temetik Nacsády Józsefet és Czúth Bélát mm* Fájdalmas a veszteség; irodalmár és történész, a Jó­zsef Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kará­nak két megbecsült oktatója, Nacsády József és Czúth Béla — nincs többé közöttünk. Nacsády József (1924— kötődésének tudományos bi­1987) a szegedi egyetemen zonyitékai — többek között szerzett diplomát, és tobb — a szegedi parasztnovella mint három és fél évtizederi keletkezéséről, Móra Ferenc át itt is tanított. „Kétség életművéről írott dolgozata/, sem fér hozzá, hogy egy cso- Tanár- és tudósnemzedékek dás, jó és ártatlan ember tanulták tőle a szemléletet volt, finom lelkű és tele múlt századi irodalmunk gyöngédséggel és érzékeny- megértéséhez. A művészi­séggel. .." Mikszáth Kálmán irodalmi nevelés ügyét sok­e Jókaira emlékező sorai il- féle tevékenységformában, lenek Nacsády Józsefre is, de mindig hittel szolgálta, aki munkásságának jelentós .. - -,-j. részét e két író életműve mert a nemzetl fejlodes vizsgálatának szentelte, s aki fontos reszenek tekintette, tevékenységével, romantikus Czúth Béla (1931—1987) a regényekbe illő alakjával fényes szelek nemzedékéhez annyira ehhez a városhoz, tartozott, érzelmileg és esz­az egyetemhez tartozott, meileg azokban az eszten­Szűkebb környezete művé- dőkben kötelezte el magát szeti hagyományaihoz való az új társadalom, a szocia­lizmus ügye mellett, amelyet élete végéig hűséggel, olykor vívódva, de mindig becsü­lettel szolgált. Kisebb meg­szakítással 1954 óta oktatott a bölcsészkaron, 1957-től az Ókortörténeti és Régészeti Tanszéken. Időt nem kímél­ve, nagy szeretettel foglal­kozott tanítványaival; egye­temisták és főiskolások ge­nerációi becsülték és tisztel­ték igényességéért, az új iránti fogékonyságáért, len­dületéért. munkabírásáért. A Nyugat-Római Birodalom •politikai felbomlásának kér­désköre volt a fő kutatási területe, s a bagauda moz­galom történetére vonatkozó forráspublikációja nemzet­közi elismerést váltott ki. Közéleti munkát is vállalt, az egyetemért s a városért egyaránt odaadással dolgo­zott A SZEGEDI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT trolibusz-villamos járművezetői tanfolyamot szervez a 20. életévüket betöltött FÉRFIAK és NÖK RÉSZÉRE. A tanfolyam idejére — tanulmányi szerződés alapján — havi 4000 Ft munkabért, illetve tanfolyami díjat fizetünk. A tanfolyam elvégzése után a kereseti le­hetőség 5000—7000 Ft. A kocsi vezetők évi 5000 Ft forgalmi juttatásban részesülnek. A forgalmi dolgozók egyenruhát kapnak. A dolgozó családtagjai részére a vállalat villamos-, trolibusz- és autóbuszjáratain díj­talan utazást biztosít. Széles körű üdülési lehetőség. Egyéb kedvezmények a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni, érdeklődni a vállalat forgalmi osztályán lehet, Szeged, Külső Pulz utca 2. szám alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom