Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-18 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAR0RSZA6 77. évfolyam, 220. szám 1987. szeptember 18., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Á Parlament ülésszakának második napján Az Országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját Csütörtökön délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette: valamennyi képviselő megkapta a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság ülésén megtárgyalt javaslatok jegyzékét. Az ebben szereplő — az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló torvényjavaslatok tárgyában benyújtott — indítványokkal a javaslatot tevő képviselők, a bizottság és kormány egyetértenek. Az előterjesztés tartalmaz két olyan indítványt is, amelyet a bizottságok elvetettek, de a képviselők továbbra is fenntartják javaslatukat. Ezenkívül az Országgyűlés elnökének további két képviselő jelezte: élni kíván azzal a jogával, hogy az általa benyújtott javaslatot a Parlament megtárgyalja. A kormány munkaprogram-tervezete feletti vitában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szólalt fel. Ezután folytatódott a vita a kormány munkaprogramjáról. Felszólalt Király Zoltán szegedi képviselő is. (Hozzászólását a 2. oldalon ismertetjük.) A vitát Grósz Károly miniszterelnök foglalta össze, amelyről lapunk 3. oldalán tudósítunk. A vita-összefoglaló után szavazás következett. Sarlós István, az ülés elnöke feltette a kérdést: az Országgyűlés támogatólag tudomásul veszi-e a kormány írásban benyújtott munkaprogram-tervezetét, a miniszterelnök bevezető vitaindítóját és összefoglalóját. A képviselők egyhangúlag elfogadták a programot. Az Országgyűlés őszi ülésszakának második napja — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — ezzel befejeződött. A képviselők péntek reggel, a napirendnek megfelelően, az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok tárgyalásával folytatják munkájukat. A törvényjavaslatokat Medgyessy Péter pénzügyminiszter terjeszti az Országgyűlés elé. Folytatódott a vita — A mezőgazdaság munkaprogramja — amely szervesen kapcsolódik a kormányéhoz — az ágazat eredményeire épül. Ugyanakkor számot vet azokkal a külső és belső folyamatokkal is, amelyek kedvezőtlenül hatottak az ' élelmiszer-termelésre — mondotta Váncsa Jenő miniszter, majd így folytatta: — A verseny éleződése a külpiacon, a több éve tartó aszály, a szakmai munka hiányosságai, a gazdálkodás feltételeinek szigorodása felszínre hozták a gyengeségeket. Ugyanakkor a mezőgazdaság dolgozói számára fontos és biztató, hogy munkájukra, az ágazat termékeire nagyobb szükség van most, mint valaha. További, ám a mainál gazdaságosabb, magas minőségi követelményeknek megfelelő, dinamikus és szelektív termelésnövekedést vár tőlük a társadalom. Törekvéseinkből kitűnik, hogy ez a program a minőség programja. A mezőgazdaságban is szükség van szerkezetváltásra. A tömegtermelés mellett egyre inkább arra törekszünk, hogy földjeinkről minél nagyobb értéket takarítsunk be. Adottságainkat és piaci lehetőségeinket kihasználva növeljük a jó minőségű vetőmagvak exportját, a húskivitel mellett fokozzuk a nagy értékű tenyészállatok eladását. Kiemelkedő programunk a hazai fehérjetakarmány termelésének és feldolgozásának megteremtése, az import csökkentése. Tovább növeljük az exportképes, úgynevezett kis cikkek előállítását. Az állattenyésztésben, de különösen a hústermelésben igen jelentős minőségi változást kívánunk megvalósítani. Az élelmiszerprogramban is el kell érni űj termékek, új gyártási módok bevezetésével, a választék, a csomagolás korszerűsítésével a szerkezetváltást. Jelentős feladatok várnak a háztáji és a kistermelésre is. A kistermelés változatlanul a nagyüzem integráns része. Olyan sikeres ötvözete a két szektor közötti munkamegosztásnak, amelyre másutt nincsen példa. Az igények kielégítése mindhárom piacon azonos feladatokat ró ránk. Tudomásul kell végre vennünk, hogy a három piac nem jelenthet háromféle minőséget. Az exportorientált fejlesztés kedvezően hat a hazai élelmiszer-ellátás színvonalára is. s a hazai piacra nagy szükségünk van, mert a megtermelt élelmiszerek 70 százalékát itthon értékesítjük. A program megvalósításának feltételeiről szólva Váncsa Jenő elmondta: ha a fejlesztésre fordítható pénzt ésszerűen használják fel, ha itt is érvényesül a szelektivitás, s ha számolunk a háztáji termelőeszközökkel is, akkor nem kevés a fejlesztés forrása. Az agrárolló nyitását szeretnék megállítani, az értékarányos árak kialakítása mellett az is cél, hogy biztosítható legyen az árak „együttmozgása". A jövőben a termelői árakban elsősorban a minőséget fizetjük meg — hangsúlyozta Váncsa Jenő. A miniszter fontos feladatnak nevezte az irányítás és a vállalati szervezet korszerűsítését. A mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése, szerepe továbbra is meghatározó marad, de szükség van a vállalkozási forrnak gazdagítására, a szövetkezeti tagok, a dolgozók vagyoni érdekeltségének erősítésére. Devcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk). a Nógrád Megyei Tanács elnöke szerint a munkaprogramban szereplő elgondolások megvalósításához több feltétel egyidejű megteremtésére van szükség. Mindenekelőtt arra, hogy a program egésze és a gyakorlati végrehajtása egyértelmű politikai támogatást kapjon. Elengedhetetlen az is, hogy a lakosság többségét megnyerjék a program megvalósításához. A biztosítékok közé tartozik, hogy a kormány megfelelő felhatalmazást és mozgásteret kapjon a cselekvéshez és az intézkedések meghozatalához. Bíró Miklós (SzabolcsSzatmár m., 11, vk,), a Magyar Optikai Művek mátészulkui gyáregységének igazgatója kiemelte: mélyre ható viták után az ipari vezetés rendszerszem lélelű, a fejlesztéseket és visszafejlesztéseket meghatározó, ezek konzekvenciáit vállaló elképzeléseket dolgozott ki. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kormányprogram végrehajtásához szükséges eszközök fogyatékosságai újra az adminisztratív és ezáltal szubjektív beavatkozások térnyerésére adnak lehetőséget. L estárné Varga Mária (Budapest, 51. vk.), a föváro» sí Péterfy Sándor Utcai Kórnáz-Rendelőintézet főigazgató-helyettes főorvosa felhívta a figyelmet arra, a fontos politikai követelményre, hogy minden lehető eszközzel törekedni kell a növekvő társadalmi feszültségek mérséklésére. Ez természetesén nem könnyű feladat, mivel a szükségessé váló szociálpolitikai intézkedések végrehajtásához nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás. A pénzügyi keretek — a képviselő szerint — csak a fogyasztás visszafogásával növelhetők. E téren elsősorban az államigazgatás, a fegyveres testületek kiadásainak mérséklését, a párhuzamosan működő, helyenként felduzzasztott létszámmal tevékenykedő társadalmi szervezetek munkájának korszerűsítését tartja szükségesnek. Tollár József (Zala m., 6. vk ), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója egyebek között a gazdaság lehetőségeit, a termelőkapacitások kihasználását akadályozó jelenségekre hivla fel a figyelmet. A költségvetés kiadásainak csökkentésére indítványozta a már hosszú ideje kidolgozott regionális rendszer életbe léptetését, mivel a jelenlegi közigazgatás és intézményrendszer méretei, költségei meghaladják az ország nagyságrendje által indokolt szintet. Javasolta, hogy az állami irányítás, a közigazgatás és intézményrendszer korszerűsítése, az 1970-es évek elején már kidolgozott regionális tervek megvalósítása kerüljön be a kormány programjába. Antal Ferenc (Veszprém m. 7. vk.), az Elekthermax vállalati igazgatóhelyettese megállapította: a programban meghatározottak jelentősége alighanem túlzás nélkül megfelel annak a feladatnak, amikor a háború után az új pénzt, a forintot kellett megteremteni. Ma a forint inflálódását kell szabályozható keretek közé szorítani és a gazdaság dinamizálásának gazdaságpolitikai és strukturális alapjait megteremteni. Kifejtette: a gazdaság fejlődésének, a nemzeti jövedelem termelésének fó területe a vállalati munka, az előrehaladás letéteményesei a vállalatok. Ezért is lehetővé kell tenni, hogy a vállalatok vezetői gazdálkodó egységük munkáját valóban irányithassák és szervezhessék, fejlesszék a termékek minőségét. Éljenek a nagyobb vállalati önállósággal. Lotz Ernő (Borsod-AbaújZemplén m. 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója felszólalásában újszerűnek nevezte, hogy a program nem a külső körülmények számunkra kedvezőtlen alakulását, hanem gazdaságunk belső gyengeségét, alkalmazkodóképességének alacsony szintjét tette az első helyre. E megközelítési mód példamutató lehet az irányító szervek és a vállalatok számára is, hogy ott tegyenek nagyon határozott intézkedéseket, ahol valóban szükséges. Ezzel összefüggésben rámutatott: nem elég csak jó döntéseket hozni, hanem azokat következetesen végre is kell hajtani. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője kifejezve egyetértését a kormány munkaprogramjával, javasolta, hogy a stabilizációs időszakban az éves költségvetések tárgyalásával egy időben kerüljön az Országgyűlés elé a Minisztertanács operatív, éves szintű munkaprogramja. Javasolta a kormánynak: teremtsen olyan feltételrendszert, olyan közgazdasági környezetet a kereskedelem számára, amely biztosítja a működőképességet és fejlődőképességet, s amely a magánvállalkozások számára is vonzóvá teszi az élelmiszerkereskedelmet. Lakatos László (GyőrSopron m. 4. vk.), a GyőrSopron megyei pártbizottság első titkára javasolta a kormánynak az új vállalatirányítási rendszer egyes részeinek alapos elemzését Olyan megoldásokra van szükség, amelyek a vállalati tanácsokban fokozzák a jól értelmezett tulajdonosi szemléletet, s biztosítják, hogy a vállalati kollektíva érdekeit — hosszabb Uivon is — a népgazdasági érdekeket erősítve képviseljék. E tanácsok tagjait akár anyagilag is érdekeltté kellene tenni, hogy a kollektív és a személyi felelősséget jobban számon lehessen kérni. A képviselő megnyugvással vette tudomásul, hogy a kormány munkaprogramja foglalkozik azoknak a rétegeknek a sorsával, akik a többlet-hozzájárulás áldozatát helyzetüknél fogva nem tudják vállalni. Nem megnyugtató azonban a fiatalok lakáshoz juttatása, illetve a tervezett támogatás növelése. Szarvas Andrásné (Békés m., 1. vk.). a békéscsabai Unicon Ruhagyár meócsoportvezetője beszámolt arról, hogy választóinak véleménye megoszlik a kormány stabilizációs programjával kapcsolatban. Mint mondta, érezhető, hogy a célokkal egyetértenek, de tapasztalható bizalmatlanság is az elképzelések megvalósulását illetően. Néhányan nem látják a célok végrehajtásának garanciáit, s attól tartanak, hogy hosszúi a nyúlik az átmenet időszaki, s emiatt tovább csökkennek a jelenleg is alacsony munkabérek, a tervezettnél gyorsabban romlik az életszínvonal. Ennek megakadályozása nemcsak a dolgozókon, a vállalatokon múlik, hanem a kormányon is, hiszen a legfelsőbb szintű irányítók feladata is, hogy a eélnk mielőbb megvalósuljanak, s a kibontakozás mihamarabb meginduljon. Solymosi József (Tolna m., 4. vk ). a Bonyhádi Pannónia Tsz elnöke szűkebb hazája választópolgárainak véleményét tolmácsolva a főmunkaidőben végzett munka nagyobb megbecsülését szorgalmazta, a továbbiakban pedig a mezőgazdaságnak a stabilizációs időszakra vonatkozó célkitűzéseiről szólt részletesen. Kiemelte: nem kis feladatokról van szó, de a magyar mezőgazdaságban dolgozók képesek a magasabb szintű, bonyolultabb feladatok megoldására 'S. Azonban sok olyan tényezővel 'is számolni kell — például az anyagi-technikai ellátással, a közgazdasági szabályozó rendszerrel, a kereskedelemmel, a mezőgazdaságot megítélő politikával —, amelynek alakulását a mezőgazdaságban dolgozók nem tudják befolyásolni. Szirtesné Tomsitts Erika (Budapest, 22 vk), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ti. Számú Gyermekklinikájának tanársegéde kifejtette: Korábban sokszor tettük fel magunknas azt a kérdést, hogy gazdasági gondjaink megoldásában radikális kúrára vagy szolid kezelésre van-e szükség. 1968-at követően, ahogy a gondok halmozódtak. legtöbbször a szolid kezelést választottuk. A kormányprogramból és a miniszterelnöki expozéból is kiderült, hogy most mélyebbre kell hatolnunk, oki kezeléshez kell folyamodnunk, míg akkor is, ha ez sok fájdalommal jár. A munkaprogram véleményem szerint helyesen tárja fel az okokat, és a kezelési terv. a javasolt terápia is megfelelőnek tűnik. Ezek alapján egy orvos csak elfogadását javasolhatja. A népképviselet témájáról szólva kifejtette, hogy az állampolgárok mind szélesebb rétegeit kell bevonni a tennivalók kidolgozásába, a végrehajtásba, és a végrehajtás ellenőrzésébe. A képviselő javasolta, hogy a nyugdíjrendszer módosításával egyidejűleg jövőre alkossanak új társadalombiztosítási törvényt; továbbá indítványozta, a bérreform megkezdését már 1988— 1989-ben Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk), az Ercsi Cukorgyár osztályvezetője hozzászólását néhány statisztikai adat (Folytatás a 2. oldalon.) %