Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

Jr VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 218. szám 1987. szeptember 16., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési dij: 43 forint Ára: 1.80 forint Országgyűlés és kormányprogram A

zt mondják a honatyák, három-négy napig is eltarthat a most megnyíló Országgyűlés. Vannak, akik azzal indokolják ezt, hogy á Parlament őszi ülésszaka olyan ügyeket tárgyal (a kormányprogram, illetve az adóreform), amelynek súlya, várható történelmi kihatása a párt 1956 végi, 1937 eleji konszolidációs programjához, a mezőgazdaság 1961-ben befejezett szocialista átszervezéséhez, vagy pedig a gazdaságirányítási reform 1968-ban történő bevezetéséhez lesz mérhető. Még ha elfogadjuk is, hogy valóban ilyen nagy horderejű a mostani napirend, akkor sem kapunk kielégítő választ arra, miért vesz igénybe a mostani ülésszak előreláthatólag három-négy napot. Végtére is, éppen az előbbi visszatekintés igazolta, hogy a felszabadulás óta megértünk már néhány nagy sorsfordulót, s mégis, ha az emlékezetünk nem csal, évtizedek óta még egyszer sem ülésezett három-négy napig az Országgyűlés. Valami más és mélyebb okkal magyarázható hát, hogy most mégis így történhet. Az utóbbi hónapokban elég sokat hallunk meg olvasunk arról, hogy a gazdaságirányítási reform kibontakozása a politikai intézményrendszer és gyakorlat reformját is igényli. A politikai intézményrendszer reformja viszont magában foglalja a párt vezető szerepének korszerűsítését, a párt és az állam közötti pontosabb munkamegosztást, az érdekképviseleti-érdekvédelmi fórumok, s velük együtt a Parlament növekvő szerepét. Hogy mi minden értendő a fentiek alatt, arról elég sokat olvashattunk az utóbbi hónapokban a Társadalmi Szemle, a Közgazdasági Szemle, a Valóság és más társadalomtudományi folyóiratok hasábjain. E tanulmányok szerzői többé-kevésbé egybehangzóan azt fejtegették, kívánatos, hogy lényegesen növekedjen a már említett érdekképviseleti-érdekvédelmi fórumok — a KISZ, szakszervezetek, TOT, MTESZ, Okisz — súlya és befolyása. A tudós politológusok szerint ugyanis e szervezetek csak akkor tölthetik be igazán hivatásukat, ha felszínre hoznak, érzékelhetővé, láthatóvá tesznek minden számottevő rétegigényt és -törekvést, függetlenül attól, hogy azok társadalmi horizontból jogosnak, teljesíthetőnek tekinthetők-e, avagy sem. Minthogy a társadalmi érdek nem csupán a különböző — gyakran egymásnak is ellentmondó — rétegigények matematikai összegezése (maga a gondolat is képtelenség!), a tudós férfiak azzal folytatták, hogy az érdekegyeztetés nehéz művelete, a minőségileg más, magasabb rendű társadalmi érdek megfogalmazása a párté, törvénybe foglalása pedig az Országgyűlésé kell, hogy legyen. Elvárható ugyanis a párttól, társadalmunk alkotmányba foglalt vezető erejétől, hogy olyan — sok évre előretekintő, stratégiai jellegű, az egész társadalom mozgósítására alkalmas — programot dolgozzon ki, mint a július 4-i lapokban megjelent, gazdasági-társadalmi kibontakozás programja volt például. Semmiképp sem volna helyénvalói viszont azt kívánni tőle, hogy a kormány, az államgépezet helyett is dolgozzék. Az ilyen szereptévesztésekből sok zavar származhatna. Ezért nem lehet véletlennek tekinteni, hogy az említett programban mindössze 15 sort olvashatunk a vállalatokat érintő általános forgalmi adó, s 25 sort a lakosságot sújtó személyi jövedelemadóról, illetve meghonosításuk főbb indokairól és vezérlő elveiről. Hetek óta tartanak az országgyűlési bizottságok ülései, a tévénézők és rádióhallgatók milliói a saját szemükkel és fülükkel is meggyőződhettek arról, milyen élénk viták alakultak ki. Minden bizottság egyetértett abban, hogy a kormányprogram elfogadása és végrehajtása — amely a párt által megfogalmazott gazdasági-társadalmi kibontakozás programjára épül — nemzeti sorskérdés. Az adóreform bevezetése — még ha fájdalmakkal jár is — elkerülhetetlen. Am felizzottak a szenvedélyek, amikor kiderült, hogy a kormányzatnak nincs eléggé határozottan körvonalazott véleménye a bérreformról. Túlzás volna persze azt mondani, hogy mindenben a képviselőknek volt igazuk. Ok is tévedtek időnként, mint ahogy a Pénzügyminisztérium, meg más kormányzati fórumok több jeles személyisége is. Nem ok nélkül mondotta Grósz Károly, miniszterelnökünk a minap: az nem igaz, hogy vannak ügyeletes zsenik és ügyeletes szűklátókörűek, és alul mindenki okos, felül pedig mindenki szellemileg alultáplált." Valószínű, hogy az Országgyűlés időszaka is azt igazolja, hogy ebben teljesen megegyeznek a vélemények. D

e ^bban már aligha lesz véleményeltérés, hogy a szemünk előtt bontakozik ki az új Országgyűlés arculata, amely a szocialista demokrácia nélkülözhetetlen fórumává vált. Egy olyan Parlament, amely „nem csak" törvényeket hoz, hanem a törvényalkotást megelőző, szenvedélyes polémiákkal hozzájárul az egész népünket foglalkoztató vitás kérdések tisztázásához, a közös cselekvéshez szükséges, a népünk javát átfogó nézetazanosság megteremtéséhez, fogalmazhatnánk talán így is: a nemzeti egység kikovácsoiásához. Jó munkát, honatyák! Magyar László Segítségadás vegyes vállalat alapításához A Magyar Hitelbank Rt. Vegyes Vállalat Szervező és Vállalkozási Tanácsadó Leányvállalat néven új szervezetet hozott létre — tájékoztatták az újságírókat a bank képviselői keddi sajtótájékoztatójukon. A leányvállalat új termelő vegyes vállalatok alapításába kapcsolódik be, ezzel elősegítve az ipariszerkezetátalakítás gyorsítását. A szervezet az ötletet megfogalmazó tanulmánytól kezdve mindent elvégez, ami egy új vegyes vállalat létrehozásához szükséges. Segít a tárgyalások megszervezésében, a technikai feltételek előkészítésében. Eddig már mintegy 80 vállalkozás — zömében új vegyes vállalat — szervezésébe kapcsolódtak be, közülük néhány a közeljövőben meg is alakul. A leányvállalat a szervezés, tanácsadás, menedzselés mellett anyagi kockázatot is vállal az új szervezetek létrehozásában. A leányvállalat vegyes vállalatok mellett belföldi társulások szervezésére is vállalkozik, így részt kíván venni részvénytársaságok, kft-k létrehozásában is. A szolgáltatás folyamatos fejlesztése érdekében már tárgyalásokat kezdtek egy jelentős amerikai menedzsercéggel. Tervezik, hogy az amerikai cég által alkalmazott módszereket a közeljövőben Magyarországon is bevezetik. New Yorkban Megkezdődött az ENSZközgyűlés 42. ülésszaka Kedden, közép-európai idő szerint este kilenc óra után nyílt meg New Yorkban az Egyesült Nemzetek közgyűlésének új, 42. ülésszaka. A 41. ülésszakot formailag hétfőn zárták be. A megnyitó ülés fő feladata az, hogy megválassza az ülésszak elnökét és több más tisztségviselőjét, a bizottságok vezetőit. Az idén az elnöki tisztre a szocialista országok jelölték képviselőjüket. A világszervezet közgyűlésén az egyes országcsoportok, regionális egységek egymást váltják az elnöki székben. Utoljára ezt a tisztet a szocialista országolt javaslatára magyar diplomata, Hollai Imre töltötte be; a jelölt most Peter FIorin, az NDK külügyminiszter-helyettese. A közgyűlési ülésszak napirendjére mintegy másféj száz előterjesztés megvitatását javasolták: ezek között ott vannak a nemzetközi politika és gazdaság égető kérdései, mindenekelőtt a leszerelés és a,nemzetközi biztonság megvalósításának témái. Az idén a közgyűlés folytatja a szocialista országok tavaly előterjesztett javaslatának vitáját az egyetemes és átfogó békét és biztonságot szolgáló rendszer megteremtéséről. Ugyancsak foglalkoznak majd a közgyűlésen a nukleáris leszereléssel, az űrfegyverkezés megakadályozásának feladataival, a nemzetközi gazdasági rend átalakításával. A regionális kérdések között előtérben áll majd Irak és Irán háborúja, a közel-keleti helyzet, a közép-amerikai problémák békés rendezése, és Afrika déli részének helyzete, a fajüldözés elleni harc, Namíbia függetlenségének megvalósítása. Az ülésszakon az első napokban szervezési kérdésekkel, az ügyrenddel és a napirenddel foglalkoznak. Az általános politikai vita a jövő héten kezdődik meg. A vita kezdete előtt mond beszédet a közgyűlés ülésén Ronald Reagan amerikai elnök. Az előzetes tervek szerint a jövő hét szerdáján szólal fel a vitában Eduárd Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Szakszervezeti titkárok tanácskozása A Szakszervezetek Országos Tanácsának rendezésében kedden kétnapos tanácskozás kezdődött Budapesten a SZOT székházában a szocialista országok szakszervezeti központjainak közgazdasági titkárai által vezetett küldöttségek részvételével. Azt vitatják meg, hogy milyen feladatok hárulnak a szakszervezetekre a tudományos-műszaki haladás, a gazdasági és munkakörülmények javítása érdekében, a KGST-határozatok végrehajtásában, a nemzetközi munkaverseny fejlesztésében. A tanácskozáson a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román. Szocialista Köztársaság, á Szovjetunió, a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság szakszervezetei képviseltetik magukat. A konferenciát Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára nyitotta meg. A SZOT álláspontját Nagy Sándor, 3 SZOT tltknrn, n magyar delegáció vezetője fejletle kl. Kapcsolat a termesztőkkel Kukoricabemulató Siegeden Szegeden a Gabonatermesztési Kutatóintézet (GKI) alapításától kezdve (1924) foglalkozik a kukoricatermesztés és -nemesítés időszerű kérdéseivel. A negyvenes és ötvenes években a fajtanemesités. később pedig a beltenyésztéses hibridek előállítása a feladat. Az intézetben minden évben újabb és újabb hibridek kapnak szaporítási engedélyt és állami minősítést. Évente szeptemberben kukoricabemutatóra hívják meg a szakembereket, hogy beszámoljanak á legújabb eredményekről és a szegedi intézet fajtafenntartásából kikerülő hibridek vetőmagellátottságának helyzetéről. A GKI nemesitési programjában szervesen ötvöződik a nemzetközi együttműködés és a saját nemesítés. Az NDK—magyar közös nemesitési program húszéves. Lengyelország csatlakozása háromoldalú együttműködést eredményezett. Az első közös lengyel—szegedi hibridet ebben az évben ismerték el mindkét országban. Az amerikai Pioneer céggel 1975. óta dolgoznak együtt, és az 1977-ben megkötött szerződéssel az intézet Pioneer-hibridek magyarországi képviselője lett. Ezenkívül kapcsolatban állnak jugoszláv, csehszlovák és szovjet intézetekkel is. Tegnap Szegeden a GKIben megkezdődött a kétnapos kukoricabemutató, melyen az ország minden részéből több mint kétszáz szakember vett részt A délelőtti rövid tanácskozáson Proksza János, a GKI tudományos igazgatóhelyettese elmondta, Magyarországon a 80-as években a kukorica vetésterületének számottevő csökkenése figyelhető meg, a jelenlegi ár- és szabályozórendszer ugyanis nem segíti elő a vetésterület növelését. A kukoricatermesztés vállalati versenyképessége nem megfelelő, habár a fajlagos hozam növelése figyelhető meg — 1971 és 1985 között évi 4 százalékkal' nőtt a kukorica hektáronkénti hozama. A legjobb hibridek egyesítik magukban a nagy termőképességet a szárszilárdsággal, a süríthetöseggel, a jó vizleadással, a klimatikus, a kórtani és a művelési stresszhatásokhoz való alkalmazkodóképességgel. Az agrotechnikai kutatások körébe tartozik az optimális tószám meghatározása, a tápanyagreakció, a vegyszerérzékenység, az öntözési reakció és a szárazságtűrés vizsgálta. A vető mage 1 látás gazdaságossága pedig meghatározó a hibridek elterjedésében Az idén néhány vetőmagfajtából hiány mutatkozik, de eaek helyettesítése megoldnató. A tájékoztatót szántóföldi kísérletek bemutatása követte a GKI öthalmi telepén. Ma azonos programmal, más résztvevőkkel folytatódik a fajtabemutató. D.A.L Somogyi Károlyné felvétele Szakemberek tapaaitalaimeréje as öthalmi telepen 4 a