Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-11 / 188. szám

Kedd, 1987. augusztus 11. Aknára futott egy tartályhajó # Kairó (MTI) Hetio délután a Hormuzi­szoroK bejáratánál aknára futott egy panamai zászló alatt közlekedő, de az US Petroleum Company által bérelt tartályhajó. Az eUő hírek szerint a kár nem túl­zottan nagy, de a léken ke­resztül ömlik ki — az állí­tólag Iránból származó — olaj. Ebben a körzetben ez az első ilyen jellegű inci­dens. Irak többhetes szünejt után felújította az iráni hát­országban levő kőolaj létesít­mények elleni légitámadása­it s ez minden bizonnyal Teherán válaszlépéseit von­ja majd maga után. Az ira­ki vezérkar közleménye sze­rint repülőgépeik áthatoltak az iráni légvédelmi rendsze­ren, és pusztító csapást mértek Tabriz olajfinomító­jára. valamint öt jelentósi nvugat-khuzisztáni olajme­zóre. A bagdadi közlemény sze­rint a mostani támadássoro­zat kétszeres megtorlást je­lent: egyrészt megtorlás azért mert Irán elutasítja az ENSZ BT tűzszüneti ha­tározatát és folytatja kato­nai akcióit. Megtorlás to­vábbá azért, mert polgári körzeteket is támad. # Washington (Reuter) Az Egyesült Államok első ízben vádolta meg nyilvá­nosan Iránt nemzetközi ha­józási útvonalak elaknásítá­sával. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter vasárnap a CBS tévétársa­ság „Szemben a nemzettel" című műsorában azt mond­ta, hogy az Egyesült Álla­mok aknákat semmisített meg Kuvait kikötője előtt, „olyanokat, amilyenekkel Irán is rendelkezik". Wein­berger hozzátette: „pontosai! nem tudják, hogy a meg­semmisített aknák irániak voltak-e, de minden okunk megvan azt feltételezni, hogy igen". A műsorban megszólaltat­ták Irán állandó ENSZ-kép­viselőjét is, aki cáfolta, hogy országa nemzetközi'vízi uta­kat aknásítana el. Elismerte ugyanakkor, hogy a Perzsa (Arab)-öböl vizében talál­hatók iráni aknák is. de hangsúlyozta, hogy aknákat mind Irak. mind Irán elhe­lyez az Öbölben. Részvéttávirat Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke táviratban fejezte ki együttérzését és részvétét Nyikolaj Rizskov­nak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének a Ka­menszkoje állomáson bekö­vetkezett vasúti szerencsét­lenség miatt. Bhargava látogatása Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyet Lse hétfőn hivatalában fogadta R. S. Bhargavát,' az indiai Maruti személygépkocsigyár vezérigazgatóját, aki magyar partnereivel a Maruti gép­kocsik tervezett importjával összefüggő gyártási együtt­működés bővítésének lehető­ségeiről tárgyalt. A megbeszélésen részt vett Satinder Kumar Lara­bak, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete. Samun : „Libanon tigrise yy A muzulmánok lakta Nyugat-Bejrútban csak „tig­risnek" (néha „rókának") névezték Camille Samunt. A 88. életévében elhunyt volt államfő utolsó pillana­tig Libanon politikai életé­nek egyik befolyásos alaki­tója volt, aki bátorságával tiszteletet vívott ki magá­nak ellenfelei körében is. Kórházj ágyon hunyt el (li­banoni vezető politikusok között ritkaság), de minden­ki emlékezett még arra, amikor az ellene megkísérelt öt vagy hat merénylet egyi­ke után véres ingben azt kiáltotta: „Eletünket is Li­banonért!" — Ezt méltá­nyolta barát és ellenfél egy­aránt Mindig „ellene" volt an­nak. ami éppen készült. El­lenezte a francia mandátu­mot (később azért Párizs legjobb híve lett). Szembe­szállt a nasszerista haladó hullámmal, s élete végéig a Nyugat legjobb barátja ma­radt Libanonban. Foggal, körömmel küzdött a palesz­tinok liban<«ni jelenléte el­len. de azért a palesztin ügy bajnokának is vallotta ma­gát. Fellépett Szíria libano­ni jelenléte ellen, de azért Damaszkusz szót tudott ér­teni vele. Az 1900-ban született Sa­mun 1952—58 között töltöt­te be Libanon államelnöki tisztét. Az ó elnöksége ide­jén alakult ki az úgyneve­zett „romantikus Libanon, romantikus Bejrút". A fővá­ros utcáin százféle náció tengerészei kóboroltak, idős angol hölgyek menekültek ide a ködös Albi<tnból. arab menekültek árasztották el a várost, mert Libanonban akkoriban a különböző kul­túrák és a különféle meg­győződések szabadon érvé­nyesültek, megfértek egymás mellett Jött, dőlt a pénz, és félszáz külföldi bank nyi­tott képviseletet Bejrútban, az olajdollárokat forgató arab bankokról nem is szól­va. Kémek, csavargók, vi­lágfiak Bejrútban kerestek menedéket, kalandot, felol­d<wásl. Kim Philby is Bej­rútban „tűnt el" annak ide­jén, választott űj hazája fe­le. Prostituáltak és arab politikusok intézték itt ügy­léteiket. Ehhez egy korszak is kel­lett persze — meg Camille Samun, a maga liberális gazdaságpolitikájával, sza­bad kultúrafelfogásával, és azzal az elképzelésével, hogy Libanonból „igazi Svájcot" csinál. Elnöksége idején Li­banon, ha nem is Svájc, „igazi Fönícia" lett: keres­kedelmi központ és kereszt­út, amelyen mindenki meg. fordult, jó egyetértésben megférve egymással. Samun képzettségére néz­ve jogász volt. Libanonban mérhetetlen tisztelet övezi mindmáig a jogászokat, au­tóik rendszámtábláin Jus­titia integet, és az utolsó megválasztott 99 képviselő több mint egyharmada jo­gász, csavaros eszű, dörzsöli üzletember. Pontosan olyan emberek, akikre Libanon­nak szüksége volt. Persze, ma már sajnos inkább geril­lavezérek kellenek... Samun 1929 óta. kis megszakítással, állandóan részt vett az ország politi­kai életében. Nemcsak el­nök volt, hanem sok kor­mány minisztere is. Még 1987 augusztusában sem múlhatott el tv-híradó Bej­rútban Samun nélkül. A 87 éves „tigris" a jelenlegi ügy­vezető kormányban pénz­ügyminiszteri posztot töltött be. Camille Samun Kamal Dzsumblattal, Pierre Dzse­ma jel lel, Fuad Sehabbai és Rasid Karamival Libanon alapítói és klánfőnökei közé tartozott; egyike volt az utolsóknak közülük. „A fia­taloknak még modoruk sincs" — mcundta szomba­ton egy szunnita személyi­ség, aki egyáltalán nem tit­kolta, hogy fájlalja Samun — a keresztény ellentábor egyik vezetője — elhunytát. „A régiek tudtak beszélni, politizálni, a fiatalok csak lövöldöznek" — mondta szomorúan. A mai Libanonban nem titkolják, hogy Samun távo«­zása alaposan megkavarhat­ja a politikai kártyákat, és „árnyéka'' még hosszú ide­ig rávetül Libanonra. Amin Dzsemajel jelenlegi állam­fő folyamatosan „atyai jó­tanácsokat" kapott Samun­tói, s nem túlzás azt állíta­ni, hogy keresztény oldalon Samun vojt a „világi pát­riárka", aki nélkül politikai döntés 'nem születhetett meg. A testőrei körében mada­rakra vadászó Samun, akit Valid Dzsumblatt. a drúz HSZp vezetője csak „ked­venc ellenfeleként" emlege­tett, Libanon politikai élete vitathatatlan nagymesteré­nek számított. Jobboldali volt, és maronita keresz­tény. 1958-ban ő hívta be Libanonba az amerikai ten­gerészgyalogosokat, mert a libanoni belső bajok ko­rántsem újkeletüek. Samun éppúgy részes ezekben a belső bajokban, mint elődei, vagy utódai. Felelős értük, s azért a zűrzavarért, amely­be mára torkollott a sok vallási, etnikai, szociális és gazdasági feszültség. De vitathatatlan, hogy Ca­mille Samun halálával kor­szak zárult le az országban. Ez már a második nemze­dék időszaka: az ellenséges­kedés foka vetekszik az elő­ző nemzedékével, csak éppen pusztitóbb, gyilkosabb. Fodor György Egymásra utalva ? Európa világgazdasági tér­vesztése széles 'Sávon kibon­takozó általános folyamat. Az elmúlt másfél évtizedben a relatív piaci arányok Nyu­gat-Európa esetében általá­ban 15—20. a KGST-tagor­szágok esetében 10—15 szá­zalékkal csökkentek. Általá­ban felgyorsult a nyugat-eu­rópai és a kelet-európai po­zíciók eróziója a kutatás-, fejlesztésigényes termékek piacán. A magyar elektronikai iparnak jelenleg egyetlen olyan vállalata sincs, amely a nemzetközi piacon valóban versenyképesnek bizonyulna — állapítja meg egyik inté­zetünk tanulmánya. Az Eu­rópai Gazdasági Közösség (EGK) költségvetési válsága és az újonnan belépett dél­európai tagok mezőgazdasági érdekei erőteljesen fenyege­tik az EGK hagyományos ag­rárrendtartási kereteit, s mi­vel az iparcikk exportőr újonnan iparosodott dél-ke­let-ázsiai országokat egyre kevésbé sikerül a vámfalak­kal kívül tartani a közössé­gen — a lemaradó iparágak védelme is egyre inkább ve­szít értelméből. Az előrejelzések szerint a legkorszerűbb technikát megtestesítő iparágakat ille­tően 20 éves távlatban Nyu­gat-Európának a tengerentú­linál kisebb súlya lesz. En­nek ellenére sem gondolhat­juk, hogy az EGK-nak mint gazdasági partnernek a je­lentősége a számunkra a jö­vőben csökkenne, vagy csök­kennie kellene. A tenger­parttól elzárt kis nemzetgaz­dasági dimenziókkal rendel­kező Magyarország fejlett tő­kés viszonylatú kereskedel­me nagyfokú földrajzi kon­centrációt mutat. A magyar kivitel legjelentősebb célor­szága az NSZK, a hetvenes­nyolcvanas években az első három felvevő piac (az NSZK-n kívül Ausztria és Olaszország) aránya 57 szá­zalék körül mozog. Legfonto­Magyarorszóg Gazdasági és az Európai Közösség A VEGYI FEGYVEREKRŐL Genfben befejeződött a vegyi fegyverek betiltásáról folytatott szovjet—amerikai konzultációk hatodik forduló­ja. Azokat az alapkérdéseket vitatták meg, amelyek meg­oldása mielőbbi nemzetközi megállapodáshoz vezetne a vegyi fegyverek betiltásának teljes, hatékony és fokozott ellenőrzéséről, és az ilyen fegyvereket gyártó ipari ob­jektumok felszámolásáról. Szovjet részről aláhúzták, hogy a bináris (kétkompo­nensű) vegyi fegyver gyár­tásának kifejlesztésére vo­natkozó amerikai terv meg­valósítása akadályozná a ve­gyi fegyver betiltásáról szó­ló szerződés megkötését. PERSHING— 1A A Német Szociáldemokra­ta Párt a szövetségi gyűlés rendkívüli ülésének összehí­vását szorgalmazza. Mint Her­mann Scheer, az SPD par­lamenti frakciójának lesze­relési szóvivője megállapí­totta, „nyugtalanítóan fe­nyeget", hogy a genfi szov­jet—amerikai tárgyalásoki zátonyra futnak, mert a szö­vetségi kormány nem haj­landó lemondani a Pershing —1A rakétákról. A tárgyalá­sok döntő szakaszukba ér­keztek — állapította meg. — Ha a nyugatnémet kormány kitart álláspontja mellett, elkerülhetetlenné válik, hogy az SPD még az idei nyári szünetben kérje a parlamen­ti ülésszak összehívását a „leszerelési blokád" felszá­molására. Az alkotmány ér­telmében a Hundestagol rendkívüli ülésre össze kell hívni, ha a képviselők egy­harmada azt kéri. SZTRÁJK Legalább 340 ezer fekete bőrű bányász vesz részt a Dél-afrikai Köztársaság tör­ténetének legnagyobb sztrájkjában, amelynek kö­vetkeztében az érintett 48 ( Rádiótelex bánytt közül 44-et be kel­lett zárni — közölte hétfó délután Cyril Ramaphosa, a Bányászok Országos Szövet­ségének (NUM) főtitkára. A fehér bányászok fizetésének alig egyharmadát kereső fe­keték 30 százalékos béreme­lést követelnek, s munkakö­rülményeik javítását sürge­tik. A sorozatos bányasze­rencsétlenségek tavaly 800 emberéletet követeltek. HADGYAKORLAT A szovjet hadsereg kárpá­ti katonai körzetének egy­ségei 18 ezer fő részvételé­vel hadgyakorlatot tartanak Ukrajna területén, augusz­tus 17. és 22. között — je­lentették be hétfőn Moszk­vában. A szovjet kormány a stockholmj konferencián el­fogadott dokumentumokkal összhangban a manőverekre meghivta valamehnyi, az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett ország megfigyelőit SZOVJET-AMERIKAI TALÁLKOZÓ Augusztus 23-a és 28-a között az egyesült államok­beli Chatauqua ad otthont a szovjet és amerikai köz­vélemény és társadalmi szervezetek képviselői har­madik konferenciájának, amelynek keretében a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatnak széles körű párbeszédet a részt­vevők. A konferencia előké­szítéséről és céljairól tartot­tak sajtóértekezletet hétfőn Moszkvában. HARCOK CSÁDBAN Párizsban csádi forrásból azt közölték, hogy a líbiai légierő — vSsárnapi táma­dásait folytatva — hétfőn is bombázta Aouzout, illetve a tibeszti hegyvidéken levő más állásokat, amelyeket sabb szállító országunk az NSZK részaránya 1985-ben 30,8 százalékra emelkedett, a második és a harmadik he­lyet felváltva Olaszország, Ausztria és a nyolcvanas évek derekán az Egyesült Ál­lamok tölti be. Az EGK ki­bővülése, költségvetési és ag­rárválsága, valamint neopro­tekcionizmusa — párosulva a nemzeti piacvédő intézkedé­sekkel, amelyek mindinkább a vámon kívüli eszközökkel élnek — súlyos gondokat okoz Magyarországnak. Or­szágunk a kétoldalú kereske­delemben az EGK fennállása óta hiánnyal zár minden évet, de tény : a magyar kül­kereskedelem 20, ezen belül a konvertibilis áruforgalom 40 százaléka az EGK-ra jut. Más megközelítésben: a kö­zös piaci tagországok a kon­vertibilis valutában számí­tott magyar árucsere-forga­lom egyharmadát, ezen belül a fejlett tőkés országokkal le­bonyolított kereskedelem kétharmadát adják. Várha­tóan hosszabb távon is vál­tozatlan marad a magyar — fejlett tőkés kapcsolatok Eu­rópa-centrikus jellege (külö­nösen az import oldalon), s az is igaz, hogy a nyugati neoprotekcionizmus közel­múltra jelfemző irányzata sem tartható fenn vég nél­kül. Magyarország aránya a vi­lágkereskedelemben 1938-ban még 0,65, 1970-ben 0,7, 1980­ban 0,46 százalékot tett ki, 1985-ben pedig alig haladta meg a 0,4 százalékot. A fej­lett tőkés országok importjá­ban Magyarország aránya 1955-ben 0,27, 1970-ben 0,3, 1980-ban 0,23, 1983-ban pe­dig 0,19 százalékot tett ki. Az EGK és Magyarország keres­kedelmi kapcsolatai különö­Habré alakulatai foglaltak el. Utóbbiak — jnondták az idézett források — állásaik megerősítését végzik. MUNKA­BESZÜNTETÉSEK Sorozatos sztrájkok bénít­ják meg ezekben a napok­ban Dél-Korea iparának szá­mottevő részét. Szöuli sajtó­jelentések szerint a munka­beszüntetések 103 vállalat, köztük sok nagyüzem körül­belül 40 ezer dolgozóját érintik, s hétfőn tucatnyi újabb cégnél kezdődtek munkaügyi viták. Sztrájkol 15 ezer bányász, több ezer autóipari és hajógyári mun­kás, továbbá könnyűipari üzemek, és a közlekedés dol­gozói. A szakszervezetek több helyütt megszállták az üzemeket. A rendőrség köz­lése szerint négy dél-koreai városban tüntetéseket szer­veztek, s a Kyodo japán hír­ügynökség úgy tudja, hogy összecsapások is voltak. A dolgozók független szakszer­vezetek megalakítását, a munkakörülmények javítá­sát sürgetik, és béremelést követelnek. KÖZÖS KÍSÉRLETEK Szeptember végén a Koz­mosz-sorozatban újabb, az űrbiológiai kísérleteket szol­gáló mesterséges holdat állí­tanak pályára — jelentette be hétfőn Moszkvában Jev­genyij Iljin, a bioszputnyik­program igazgatója. A szov­jet fővárosban abból az al­kalomból tartottak sajtóérte-' kezletet, hogy befejezte mun­káját az űrbiológiai és űror­vostani kérdések kutatásával foglalkozó közös szovjet­amerikai munkacsoport. Az augusztus 3-a és 8-a közölt tartott tanácskozásról töb­bek között Oleg Gazenko akadémikus és Sámuel Kel­ler, az Országos Űrhajózási és Űrkutatási hivatal (NA­SA), a kérdésben illetékes igazgatóhelyettese tájékoz­tatta ez újságírókat sen 1974 után nehezültek meg. Az EGK miniszteri ta­nácsának döntése alapján a tagországok elvesztették jo­gosultságukat kétoldalú meg­állapodások megkötésére, és helyettük a brüsszeli bizott­ság jár el a kereskedelmi egyezmények létrehozásában. Ezek után — átfogó egyez­mény híján — csak ágazati és technikai megállapodások lekötésére nyílott lehetősé­günk. Minthogy az EGK ál­tal kialakított, Magyarország számára hátrányos kereske­delempolitikai és külgazda­sági helyzet rendezése kö­zéptávon sem multilaterális, GATT (Altalános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) keretében való szabályozás­tól, sem egv KGST-féllépés­től nem várható — a magyar gazdaság létérdekei követe­lik az EGK-val való kétolda­lú szerződéses kapcsolatok kiépítését. A KGST-tagor­szágok csoportjában már ez ideig is Magyarország volt a legérzékenyebb a Közös Piac keretében kibontakozó folya­matokkal szemben. Az EGK­ba irányuló magyar kivitel­nek mintegy fele közös piaci korlátozás alá esik, s ez az európai KGST-tagországok között a legnagyobb arány. Bár Magyarország 1980 óta folytat már az átfogó rendezést célzó tárgyaláso­kat, az EGK-bizottság a tagországok érdektelensége, és főként a francia komp­romisszum hiánya miatt különféle kifogások és ki­búvók mögé rejtőzve, mes­terséges nehézségeket tá­masztva odázza el a meg­egyezést. 1985—86 során az egyezmény megkötése poli­tikailag könnyebb lett a ke­let—nyugati viszony enyhü­lése és a szovjet kezdemé­nyezések hatására, gazdasá­gilag azonban a spanyol és a portugál belépéssel két, Magyarországgal sok tekin­tetben párhuzamos kínálati szerkezetű teljes jogú taggal bővült az EGK anélkül, hogy a költségvetés és az agrárpiac összefüggő prob­lémáira bármiféle megoldást találtak volna. Ez év áprilisában azfcGK brüsszeli bizottsága a kül­ügyminiszterektől megkap­ta a felhatalmazást a Ma­gyarországgal kötendő ke­reskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény megtárgyalására. Magyar részről az agráripari ter­mékek bevitelében az EGK diszkriminatív mennyiségi korlátozásainak fokozatos el­törlését, a protekcionizmus enyhítését, valamint kétol­dalú megállapodások útján a kölcsönös vámcsökkenté­seket sürgetik. Országunk számára — a belső piac szűk méretei miatt — az is fontos lenne, hogy hídként szolgálhasson a KGST felé. Jelenleg ugyanis ez a gya­korta emlegetett hatalmas piac nem létezik, hanem csak elkülönül nemzeti pia­cok és egymástól szigorúan elhatárolt kétoldalú keres­kedelmi viszonylatok van­nak. Rövid távon nem várható érdemi változás az EGK döntéseit befolyásoló érdek­viszonyokban, de úgy tűnik: az évtizedekkel ezelőtt mes­terségesen kialakított euró­pai gazdasági rendel kikezd­te az idő. A világgazdaság mai és korábbi fejlődése is arról tanúskodik, hogy az egyes országok gazdasági helyzetének alakulása nem predeterminált. Felzárkó­zásra és lemaradásra is ren­geteg a példa. Dányi László 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom