Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

12 Szombat, 1987. augusztus 8. Salamander-cipök A Bonyhádi Cipőgyár 1985-ben kötött kooperációs szerző­dést a világhírű Salamandcr-céggcl. Az első évben napi 150 pár lábbelit készítettek, ma már 1100 pár cipő kerül le a szalagról. Ezt 1990-re 2 ezerre szeretnék növelni Efelmódunk változásai A Központi Statisztikai Hivatal felmérést készített arról, hogy miként változott a lakosság életmódja az elmúlt tíz évben. Több mint tízezer — 15 és 79 év kö­zötti személyt kérdezitek meg: hogyan tölti el a nap huszonnégy óráját. Az ada­tokat 1986 márciusától egy éven át folyamatosan gyűj­tötték. Az első tapasztalat az volt, hogy a hetvenes évek közepéhez — az 1976—1977. évi legutóbbi hasonló fel­méréshez — képest tovább növekedett a kereső mun­kával eftöltött idő. A koráb­biakhoz viszonyítva erőtel­jesen bővült a főmunkaidő után végzett jövedelemki­egészítő tevékenység; egyes rétegek a tíz évvel ezelőtti­nél naponkénti átlagban 3— 4 szer több időt töltenek a második gazdaságbeli, nem mezőgazdasági jellegű mun­kával. Főként a családala­pító fiatalok és a nyugdí­jasok vállalnak kiegészítő munkát. Vállalatok és az adóreform Tegnap, pénteken délutón zsúfolásig megtelt a Techni­ka Háza földszinti nagyter­me. Sütő Dezső, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke tartott adóreformmal kapcsolatos gon 100 forint beszedése 10 vatal elnöke szerint az adó­előadást az fillérbe kerül majd. b<HKnVvs»fl A lakosság köréből a kő­aktuális kérdésekről Csöng- vetkező évben azok fizetnek jelenleginél lényegesen rád megyei vállalati vezetők számára. Az előadó bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az adó­zókat különböző módszerek­kel ösztönözni is kellene jö­vedelmük pontos bevallásá­ra. Például egy jobb gaz­magasabb összeget, akik dasági helyzetben elképzel­több forrásból viszonylag magas jövedelemhez jutnak. hető lenne, hogy a láthatat­lan, de bevallott jövedelem egy része a nyugdíjalapba reform bevezetese egyetlen De a, sávokat mindenképpen ... no úgy kell meghatározni, hogy is beleszámítana. „. továbbra is érdemes legyen Njncs szó a ^^tek és _ béri ülésén az Országgyűlés többet dolgozni. A tervezet kötvények megadóztatásáról országban sem lehet népsza­vazási kérdés. Ha szeptem elutasítaná a most alakuló tervezetet, akkor arról is kidolgozása alatt kedvez­ményekhez jutottak a me­dönteni kell, milyen módszert alkalmaznak lyette. m4s zőgazdasági kistermelők, sem, csak azok kamatjöve­delmeiről, Ehhez olyan tech­nikát máris kidolgoztak, he_ egyes művészek, sportolók, amely a betétesek anonimi­és a magas jövedelmű nyug­díjasok. Az előadó szerint a Sütő Dezső több tévhitet pénzügyminisztériumot in­dokolatlan _kompromisszu- am'eiy"azVves" infíációVrá": Elegge szeles korben elter- mokba is belekényszerítet- tán jfeltil van ték. Az utóbbi hetekben fel­vetődött, hogy ezeket a ki tását megőrzi. Az elképze­lések szerint a kamatoknak is csak az a része adózik, jedt a hír, hogy a rnezőga­daságj kistermelők számára szigorú befizetési kötelezett- vételeket ségekkel jár majd az adóre- kormány, form. Holott erről szó sincs, éppen erre a területre vo­natkozóan lesznek talán tása Ennek a kategóri4nak egyedül kedvezőek a zások. válta­Végezetül az előadó fel­hívta a vállalatvezetők fi­targyalja újra a gyeimét, hogy az új terme­lői árak megállapítását igen komolyan ellenőrzi az adó­hatóság. Számoljanak a bér­bruttósítással megnövekvő az egzakt meghatározását bérköltségekre, készüljenek Fontos kérdés a láthatat­lan jövedelmek megadózta­Többen kifejtik manapság még senkinek se sikerült le­írni, de a lényege mindenki azt a nézetüket, hogy az új által ismert. A kategórián adószervezet megalakulása belül is vannak legális, de után már csak formalitás fel nem tárt jövedelmek és lehet az adórendszerrel kap- illegálisak is. Természetesen csolatos vita. Az új intéz- nagyságrendjük sem hatá­ménynek akkor is meglesz- rozható meg pontosan. A nek a feladatai, ha nem lesz különböző becslések szerint fel fő munkaviszonyból va­ló jövedelemadó levonására, és annak átutalására. Az adóhivatal az adóreform parlamenti jóváhagyása után széles körű oktató és tanácsadó munkába fog majd. B. I. bevezetve az adóreform. Hi­szen viszik tovább elődjük munkáját, és a tanácsok­tól is átvettek feladatokat. De természetesen csak a parlamenti döntés után ala­kul ki az adóhivatal végle­ges létszáma. Az akkor itt 50-60 és 100-120 milliárd kö zött vannak évente. (A nép­gazdaság éves béralapja kb. 400 milliárd forint.) Min­denképpen indokolt korlá­tozni a láthatatlan jövedel­meket, ez azonban csak adó­zási eszközökkel nem lehet­dolgozók viszonylag nagy séges. Meglétük legáltaláno­létszámának magyarázata sabb oka a gazdaságban az hogy például 70 milliárd meglevő több monopolhely­íorintot a lakosságtól be- zet és a hiányok széles kö­szedni nem akkora feladat, re. Az általános forgalmi mint ugyanezt az összeget a adó bevezetése több olyan vállalatokkal kifizettetni. Sütő Dezső magánszámításai szerint jövőre Magyarorszá­helyen is számlakérést kényszerít ki, ahol eddig ez nem volt szokás. Az adóhi­Elektronikai ipar Magyar-szovjet tárgyalások Kapolyi László ipari mi­niszter meghívására augusz­tus 3. és 7. között hazánk­ban tartózkodott Vlagyisz­lav Kolesznyikov, a Szovjet­unió elektronikai-ipari mi­nisztere. A két miniszter tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió és hazánk elekt­ronikai ipara együttműkö­désének fejlesztéséről. A tárgyalások eredményeként jegyzőkönyvet írtak alá az elektronikai alkatrészgyár­tás gyorsításáról, a további gyalások során hangsúlyozta, hogy nagyban hozzájárul a kapcsolatok erősítéséhez a közelmúltban — egy szovjet fejlesztési intézet, a Mikro­elektronikai Vállalat és a Híradástechnika Szövetkezet által — alapított közös vál­lalat, az Intermas Mikro­elektronikai Kft., amely be­rendezés orientált áramkö­röket gyárt. Vlagyiszlav Kolesznyiko­vot fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. A együttműködési lehetőségek szovjet miniszter pénteken feltárásáról. .A két fél a tár- elutazott hazánkból (MTI) Bábolnai minőség V érzett a képernyő: a fejjel lefelé ló­gó vemhes anyakoca a kábítólövés után még kapott 70 másodpercet az állatorvostól, aki milliók szeme láttára vágta ki az életet adó halálra ítélt hasá­giztől Dortmundig, bárhol dolgoznak hon­fitársaink, mint egyének, mint kisebb­nagyobb létszámú csoportok tagjai, felké­szült, hozzáértő, kifogástalan munkát vé­geznek. S ugyanők itthon... „A külön­béi a nyolc kismalacot. A kéttertyérnyi munkáról visszaérkezett ember bemegy újszülöttek azonnal inkubátor-alagútba régi munkahelyére, keresi a munkát, de kerültek, kézről kézre adták a jószágokat, rájön, hogy nincs. Nincs, mert különbö­mígnem beköltöztették őket átmeneti la- ző okok, anyaghiány, szerszámhiány,| szer­kóhelyükre, a tökéletesen fertőtlenített, vezetlenség miatt várakozni kényte­szabályozott hőmérsékletű fóliaólakba, len..." A Dortmundból hazatért hegesztő Fél éve is már annak, hogy az éjszaká- más minőséget talált itthon — más minő­ba nyúló igaz mesét, a Bábolna című ségre „váltott vissza" őmaga is. filjji utolsó részét, az állatorvos-^agrár- A minőség társadalmi ügye az is, ami­mernök házaspár életútját szemlélhettük ről a posta egyik vezetője kijelentette: a a televízióban. S örülhetünk, mert — mint telefonhálózat működőképességének fenn­egy hagyományosan szentimentális ame- tartása a feladat. Magyarul: ahol van rikai filmben — volt happy end: a béke, készülék, legalább ott tudjanak, úgy­a boldogság, a szakmai siker. ahogy, telefonálni. És rokon ezzel egy Mikor a képernyőn felfelé úsztak a ne- másik ágazat szakértőjének megjegyzése: vek, már talán megbocsátottuk a doktor a nullára leírt traktor, autóbusz, gépkocsi úrnak a borotvaéles kést, a nyolc élet fe- még nem szükségszerűen selejt, lehet ve­jében feláldozott egyet. Végtére is, még luk biztonságosan közlekedni... Lehet, moralizálni sem könnyű: hány és hány persze. Csak éppen nem száz forintba, háznál ragadnak minden télen pengét a hanem százötvenbe, kétszázba kerül böllérek, s mártják azt a sógor, koma, ugyanannyi úthoz a benzin; csak éppen rokongyúrú közepén vonagló disznó nya- az egyórás utat két óra alatt lehet meg­kába. A filmben egyébként is mellékessé tenni. Odaérünk, igen. Drágábban, meg vált a kés, s főszereplővé az ige. Az, amit lassabban, Cinikusan hozzátehetnénk: ak­a bábolnaiak hirdetnek még azzal az kor meg már minek. De maradjunk csak egyetlen látszólag mellékes ténnyel is, annyinál, hogy az odaérés minősége nem hogy minden egyes „inkubátoros" sertés bábolnai... 214 forinttal kerül kevesebbe, mint a „Nekünk nem érdemes kimondottan kö­hagyományosan nevelt. A különleges mi- vető jellegű kutatásokat folytatni — az itt nőség jövedelmet hoz — sokat és bizton- luxus. E helyett ragadjuk meg azt a ke­ságosat. Biztonságosat, igen, mert a pia- vés pontot, ahol eredeti kutatásra van con megadják a portéka árát holnap is. szükség." Ezt az eretnek tanácsot adta A bábolnai minőség annyira egyedi saját intézeti kollektívájának a tudósem­még, hogy filmet ér. Megér e*y filmet, ber, majd az ötvenes években megjelent ami nem más, mint kortörténeti doku- publikációkra alapozva, pontosított is: a mentum — a ma emberének egy szeletet számítógép irányította géprendszereké a kínál a jövőből. De melyik jövőből? Ab- jövő, s három-négy részterületen nemzet­ból-e, amit reméltünk, vagy abból, amit közileg is meghatározó eredményt érhet megadhatnánk, de mégsem adunk meg el a magyar kutatóhely. Akkor, a hatva­fiainknak? Nekik, utódainknak mit mond nas években bélyegezték eretneknek a a film? Azt-e, hogy apáink gyöngék vol- látnokot, akinek azért akadt maroknyi hi­tak a nehezebb utat választani; apáik a ve is. Akikkel azóta iskolát teremtett: a lehetségesnél is nagyobb lemaradást, hát- tudományos kutatás Bábolnáját. De van rányt, űrt, veszteséget hagytak rájuk? egyszemélyes Bábolnánk is, Munkácsy-dí­Mert apáik még meg tudták volna fizet- jas művészünk, akinek fejében — és ke­ni annak a jobb minőségnek az árát, amit zében is persze — az üzletnek, az ipar­az utódok már talán soha... nak, a műalkotásnak nagyszerű szimbió­Nem egy-egy árunak, hanem a gazdái- zisa létezik. Idehaza sokszorta több az kodásnak, egyfajta felfogásnak a minő- ellensége, mint a tisztelője, pártfogója — ségét kínálja Bábolna mintaként mind- másként minősíti őt és munkáját a kül­nyájunknak. így figyelmeztet aktív sze- piac, s másként, értéke alatt a belpiac... replője a felrajzolt jövőképnek. Mások, Sorolhatnánk tovább, vannak még Bá­máshol, másként mutatnak előre. Nemré- bolnák — saját történettel, saját irigyek­giben a közlekedési tárca képviselője ke- kel, saját meg nem értőkkel, nek-perec közölte: 1987-ben nem változik Qetegágyát elhagyni nem tudó szf­kedvezően az ágazat pénzügyi helyzete, nésznő el-elcsukló hangját sugá­nem lesznek jelentősebb beruházások, kö- rozta a rádió, pályatársainak, s vétkezésképp, mind nagyobb gondokkal persze, ki mindenki másnak szóló jó ta­kell számolni az utak fenntartásánál pél- nácsát, útravalóját: „Nőj hozzá, vagy dául. Márpedig ennek kárát 1987 után ka- szolgáld, de ne nyírd ki..." Mennyi igaz­matostul érzékeljük majd... Vagyis ma ság van ebben a pár szónyi bölcseletben, már tudjuk, hogy mi vár ránk két-három Ügy tetszik, hasonló óhaj fogalmazódott év múlva már látjuk, mit örökítünk fia- meg, igaz, közgazdásznyelven, egy nép­inkra? Egy passzívabb jövőkép sejlett fel fronttanácskozáson például: az életképes, itt? mozgékony vállalatoknak adjanak végre Az időtényezőről beszélt előadásában már mozgásteret, egy magas rangú politikus. Meg arról, Életképes, mozgékony vállalatok. Ahol hogy azok az országok, amelyek kellő idő- az okos szónak, az elméjét használó em­ben felismerték és előtérbe helyezték a bernek értéke van, ahol a gondolat meg­minőség ügyét, azok bizony tetemes előny- fogan, és bábolnai minőségre képes: fel­re és busás haszonra tettek szert. Az ál- nő ahhoz. Vagy akár meghaladja azt. Bár lamférfi országokról szólt. Nem üzemek- Bábolna mai önmagát bizonyosan igen ről. nem brigádokról, nem egyes mun- hamar képes elhagyni: a vállalkozók, a kahelyi vezetőkről és nem a műhelyek kockáztatók, a gondolkodók, a dönteni ké­esztergálvosairól. Társadalmi ügyről és pesek találták ott meg mozgásterüket, Ál­feladatról — mindnyájunk közös dolgá- kotóteret. Amihez felnőni, amit szolgálni ról. — lehetne végre érdem; amit kinyírni: Mert társadalmi ügy az is, hogy Ten- lenne már végre bún. Gergely László Változnak a csatornaszámok! Mi újság, városi televízió ? A városi televízióról szó­ló eddigi cikkeink állandó címét most kissé módosítani kellene. A közérdeklődésre számot tartó hír ugyanis a VTV kábelrendszeréről szól. Augusztus 11-étől, keddtől kezdve a rendszeres csatla­kozó központi antennákat a városi kábelhálózathoz csat­lakoztatják, azaz a rádió- és tévékészülékekhez fokozato­san az új kábelhálózatról jutnak el a műsorjelek. Mindez a műszaki szak­emberek ügye volna, ha az áttéréssel egyidőben meg nem változnának a csator­naszámok is. Tehát: a ké­szülékek csatornaváltóit keddtől először az Északi városrész I/A ütemében lé­kező felsorolását lehetőleg stúdió munkatársai augusz­őrizzék meg az érintett la­kótelepeken élők). A magyar l-es program helye nem változik, marad az OIRT 10-es csatornán. A magyar második műsor az l-es csatornáról átkerül a 12-esre. A jugoszláv egyes műsor (a belgrádi) marad a CCIR 5-ös csatornán, az új­vidéki a 8-asról átkerül a 7-es CCIR csatornára. A ju­goszláv második műsor az OIRT 3-as csatornáról „át­megy" a CCIR 2-esre. Az eddig a 12-es csatornán fog­ható román műsor ideigle­nesen nem lesz vehető. En­nek az az oka, hogy új csa­tus derekától hétfő estén­ként már szeretnének je­lentkezni a képernyőn, a szabadtéri tavalyi felvételei­nek részleteivel, s eddig el­készült filmjeikkel. Ezek a jelentkezések persze még kísérleti adásnak számíta­nak. Ami a rádiózást illeti: a szerelés néhány hetében — tehát ideiglenesen — a köz­ponti antennákhoz csatlako­zó rádiókkal nem lehet majd fogni a szegedi rádióstúdió adásait sem a Kossuth-mú­sor URH-sávján, sem a 94,9 Megaherzes frekvencián. (A jugoszláv, a Petőfi és a Bar­tornáján, az OIRT 3-ason— tők rádió műsorát nemérin­a végleges, a postai gazgató­vő 42 épület lakásaiban át ság tetejére készülő anten­kell állítani, majd — s ezt lapunkban idejében hírül adjuk — az I/B ütemben, Makkosházon és Új-Róku­son- is, várhatóan szeptem­ber végével bezárólag. (Ezért kérjük, hogy a csatorna­szám-változások itt követ­nék felszereléséig — a vá­rosi televízió jeleit továb­bítják. Amint befejezik a Hirschman-antenna szerelé­sét, a VTV végleges csator­nájára, az OIRT 5-re költö­zik, Hogy miért kell pár hétig Ideiglenes hely a vá­rosi televíziónak? Nos, a ti, nem ,.szünetelteti' relés.) Minderre kedden délután­tól tehát az Északi város­rész I/A ütemében — a Csongrádi sugárút temető felőli oldalán — lakóknak lesz érdemes figyelniük, A további átállások Időpontjá­ról lapunkban ls hírt adunk majd. Nemzetközi tanácskozás Kecskeméten pénteken plenáris üléssel zárult a Nemzetközi Tartósítóipari Zöldségtermesztési Tanács­kozás, amelyet a Nemzet­közi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS) zöldség­szekciója és a tartósítóipari zöldségtermesztési munka­bizottság 26 hazai intéz­ménnyel, szövetkezettel, vállalattal közösen első íz­ben rendezett Magyarorszá­gon. A zárónapon • J. van Kampen, az ISHS zöldség­szekciójának elnöke és Ba­lázs Sándor akadémikus, a Kecskeméti Zöldségtermesz­•ési és Kutatóintézet, Fej­lesztő Vállalat főigazgatója értékelte a négynapos nem­zetközi tanácskozás munká­ját; Megállapították, hogy a tudományos értekezések, a szakmai bemutatók sok­oldalúan gazdagították a résztvevők ismereteit. Tíz szekcióülésen száz előadás hangzott el a világ zöldség­termesztésének helyzetéről, a tartósítóipar jelenéről, jö­vőjéről, az ágazat tovább­fejlesztésének szükségessé­géről, lehetőségéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom