Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

VIL AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BIPS 77. évfolyam, 186, szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART Havi előfizetési díj: 43 forint 1987. augusztus 8., szombat SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 2.20 forint Fuvarpiaci helyzetkép Túlkínálat - árgondokkal Szinte egyetlen terület sincs, amely az elmúlt évek­ben olyan gyorsan, dinami­kusan változott volna, mint a közúti szállítás. A vállal­kozói lehetőségek kiszélese­dése sokakat serkentett ar­ra, hogy ezen a területen próbálkozzanak. Csongrád megyében is kínálati piac alakult ki a fuvarozók kö­zött. Az állami vállalatok, a termelőszövetkezetek és ma­gánvállalkozók nemcsak a szolgáltatás színvonalában, de az árakban is igencsak tarka képet mutatnak. így fordulhat elő azután az, hogy míg az egyik fuvarozó hatszáz forintot kér a szál­lításért, ugyanazt a másik kétezerre taksálja. Hogy mennyire tisztességes ver­seny ez? Egy biztos, ha az árhatósághoz érkezett beje­lentés nyomán megállapít­ják, hogy tisztességtelen ha­szonra tett szert a fuvaro­zó, visszatéríttetik a meg­rendelő kárát. Erre is volt már példa. Tegnap, pénteken délelőtt a Csongrád megyei Szállítá­si bizottság ülésén igyekez­tek a szakemberek áttekin­teni az egyébként igencsak kusza fuvarpiaci helyzetet. A szállítással foglalkozó vál­lalatokat nem számítva 7616 közületi és 2593 magántu­lajdonban lévő kisebb-na­gyobb tehergépkocsi végez áruszállítást, fuvarozást me­gyénkben. Ez mintegy 30 ezer tonna statikus szállító­kapacitást jelent, így még a jelenlegi elégtelen szerve­zettségi helyzetben is eszköz és kapacitás túlkínálat je­lentkezik. Sajnos továbbra is az a jellemző, hogy a közületek nem érzékelik a túlmérete­zett gépkocsipark anyagi hátrányait. A vállalatok vál­tozatlanul az önellátásra rendezkednek be úgy, hogy gépkocsiállományukat a csúcsidőszak szállításaihoz méretezik. A teljesítmények növekedése azonban messzi­re elmarad a gépkocsiállo­mány emelkedésétől. Külö­nösen a termelőszövetkeze­tek dolgoznak nagy gépjár­műállománnyal és alacsony kihasználtsággal. Ezt bizo­nyítja az is, hogy míg 1984­ben 1 millió 200 ezer kilo­métert futottak üresen a megye tehergépkocsijai, ad­dig tavaly már 2 millió ki­lométernél is többet. A nö­vekedést döntően a mező­gazdasági szektor szolgáltat­ta. Tapasztalatok híján il­letve túlbiztosítás miatt a vállalatok, téeszek nem is törekednek arra, hogy a fe­lesleges fuvarkapacitásukat kiajánlják. A testület felméréséből az is kiderült, hogy sok eset­ben olcsóbb lenne fuvaroz­tató vállalattal dolgoztatni, mint saját kocsiparkot fenn­tartani. A Tisza Volán vi­szont sokszor hiába ajánlja fel komplex szállítási szol­gáltatásait, a termelők ma még nem élnek eléggé ez­zel a lehetőséggel. Az öt gépkocsinál többet üzemeltető közületeknél — ez a megye vállalatainak, téeszeinek fele — rendsze­resen jelentkezik szabad ka­pacitás. Ezért indokoltnak látszik egyfajta integráció Márcsak azért is, mert ezek a szállítók a járműveken kívül szinte semmilyen más feltétellel nem rendelkeznek, így az áruért vállalt fele­lősség kérdése, a díjszabás a rakodás is problémákat vet fel. Az elmúlt években dina­mikusan nőtt a magánfuva­rozók száma. Elsősorban a lakossági igények jobb ki elégitésére kaptak zöld utat a vállalkozók, ezzel szem­ben — sokszor illegálisan is — igyekeznek a közületi piacokra betörni. Gond, hogy a magántulaj­donú fuvareszközök átlag­életkora több mint 10 év, zömében már a közületektől kiselejtezett autókat vásá­rolják meg a vállalkozók. Sok problémát okoz a tari fa is. A szállítás mellett, ra­kodással is foglalkozó kis­iparosok ugyanis legtöbbször „szabadon" állapítják meg áraikat, nem mindig a tisz­tességes haszon határain be­lül. Éppen ezért megfonto­landó, hogy az iparengedély kiadásának feltételéül a jö­vőben a jogosítvány mellett a szakma legalább alapfokú ismereteit biztosító szak­vizsgát is meg kellene kö­vetelni — javasolják. Ma még ugyanis rendkívül za­varos a maszek fuvarosok foglalkoztatása, elszámol­tatása, ellenőrizhetősége. Igaz, ezen egy vizsga aligha segítene. R. G. Eső után a mezőgazdaság A növények meghálálják Az augusztus eleji esőzé­sek, amelyek többhetes szü­net után végre felüdítették a határt, javítottak a me­zőgazdasági termelők kilá­tásain. Az aratás ugyan át­menetileg félbeszakadt, ám a kényszerű kiesés hátrá­gése, ismét tápanyag-után­pótláshoz jutott a fontos ta­karmánynövény. A kukorica képes arra, hogy az 5-8 milliméteres, viszonylag sze­rényebb hozamú csapadékot is meghálálja. Mivel most sokfelé az országban az molyabb mértékben. Csakis ott, ahol későbben vetették a gumókat, és a magasabb fekvésű helyeken, itt ugyan­is a növény általában las­sabban fejlődik, érik be. A kertészetekben is vár­ták már a talajban levő nyai elenyészőek azokhoz az esőkből éppen csak ennyire vízkészlet növekedését. előnyökhöz képest, amelye­ket az esőzések jelentettek a kapásnövények, a gyümöl­csök és zöldségek számára. A csapadékadatok összesíté­se azonban arról tanúsko­dik, hogy az országnak ko­rántsem minden vidéke kapta meg a várt nedves­ség-utánpótlást. Általában 20-60 milliméter esőt mér­futotta, ezeken a részeken is elmélyült a növények szí­ne, eltűnt a korábbi „sá­padtabb" árnyalat. Gond viszont, hogy az Alföldön, ahol aránylag nagy termő­a növények, fák ugyanis az utóbbi két hétben alig ju­tottak hozzá a termés érle­léséhez szükséges vízhez. Az alma augusztus elején a na­gyobb termőkörzetekben ra sincsen elegendő víz a talajban* így hát a kukorica most abból a kevésből él, ami van. A napraforgó a tek. de alapos szélső értékek szemek kifejlődésének sza­kaszához érkezett; a növény most alakítja kj a termést, emiatt nagyon jól jött a nedvesség, amely az egyéb­ként „élelmes" növény ter­méskilátásain szinten javí­tott. A cukorrépa augusztus elején már erőteljesen gya­rapítja gyökérzetet, miután a lomb a korábbi hetekben mar kellőkeppen kifejlődött. Ez a növény szintén meghá­lálja a nedvességet, különö­hullott, ez pedig sen azokon a vidékeken, ahol több a semminél, a levelek már sárgulóban voltak, jeléül annak: a nö­vény anyagcsere-forgalmá­ban, a szárazság miatt, ko­moly zavarok mutatkoztak. Sajnos, a burgonyára már megkésett a csapadék, az is mutatkoztak, nemegyszer a gazdálkodók hátrányára. Különösen bőkezű volt a természet a Nyugat- és Dél­Dunántúlon, mig szűkmar­kúan bánt a termelőkkel — néhány helység kivételével — a Tisza vonalán, vala­mint például Kecskeméttől kezdve Tiszaroffon es Hai­dúdorogon át. a Hortobá­gyon keresztül vezető sáv­ban. Itt 3-8 milliméternyi csapadék alig volt Néhány helyen az országban J-3 millimétert mutattak a területek vannak, tovább- szokatlanul kicsinynek mu­tatkozott. A csapadék a to­vábbiakban segíti a gyü­mölcs kifejlődését. Ugyan­úgy a szőlőskertekben is vé­get ért a tőkék sanyarú idő­szaka. amit a keservesen hi­deg tél után az aszályos nyár idézett elő. A zöldségterme­lők csak ott nem voltak gondban, ahol öntözni tud­ták a táblákat, a mestersé­gesen vízzel nem táplálha­tó részeken most indulhatott erőteljesebb növekedésnek — ha ugyan a korábbiak­ban ki nem pusztult — szá­mos zöldségféle. (MTI) Igényesei és van szükség olcsóbb lakásokra I A KISZ a lakásgazdálkodás továbbfejlesztéséről A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség is elkezdte javaslatainak kidolgozását a lakásgazdálkodás átfogó to­vábbfejlesztésére — e sürge­tő teendő elvégzésére a párt Központi Bizottságának leg­utóbbi, a gazdasági-társadal­mi kibontakozás programjá­ról született állásfoglalása kötelezte a fiatalok szerve­zetét. Most alakulnak a lakás­gazdálkodás fejlesztésével foglalkozó különféle munka­bizottságok, amelyekben a KISZ intézményesen képvi­seli a fiatalokat. A KISZ Központi Bizottsága. Intéző eszközökkel, érő összegű — szerződéses közösségi munkát, s az ebből befolyó pénzt a vállalati la­kástámogatási alapnak jut­tatják A területi KlSZ-szer­vezetek — így például Bu­dapesten az I. és a XII. ke­káspolitikai ezért az ifjúsági szövetség testületei és munkabizottsá­gai javasolják: a lakásgaz­dálkodást tekintsék termelő szférának felfogni. A lakás­gazdálkodás gondjait nem lehet csak az újonnan mun- rületi KISZ-bizottság — rend­kába lépő generációra ter- szeresen alakítanak ifjúsági helni — fogalmazza meg a építőközösségeket. Ezeket a KISZ vitaanyaga. tevékenységi formákat — jól­Az ifjúsági szövetség or- lehet a tanácsoktól kapott szagos és regionális szakmai helyi kedvezmények miatt találkozókat, kiállításokat és nem tekinthetők általános ötletvásárokat tervez, ame- modellnek az olcsóbb lakás­lyeken bemutathatják majd a költségkímélő technológiá­kat és a lakásépítésben ered­ményesen tevékenykedő szer­Bizottsága, a rétegtanácsok és vezeteket. A konferenciákon a KISZ KB gazdaságpoliti­kai osztálya bekapcsolódott a lakásgazdálkodással össze­függő kérdések megvitatásá­ba, a döntések előkészítésé­be, s részt vesz a kormány­zati szintű érdekegyeztetés­ben, például a lakásvásárlás, lakásépítés állami támogatá­sú konstrukcióinak átalakítá­sában is. Az ifjúsági szövet­ség megfogalmazta azokat az elképzeléseket is, amelyeket a lakásgazdálkodás teljes fel tételrendszerét is érintő adó-, s majd árreform vitáiban képvisel. A „Jövőnk a tét" akció meghirdetésekor megjelen tettek egy kiadványt a la­kásgazdálkodásról, a jelen­legi helyzetről és a KISZ ja­vasolta kiutakról. Ezt száz­ezer példányban juttatták el a szövetség tagjaihoz, s a felsorakoztatott adatokat, ér veket konferenciákon, ve­zetőképzőkben, táborokban, alapszervezeti taggyűléseken használták a viták kiinduló­pontjaként. A KISZ arra törekszik hogy tagjainak legszélesebb körét bevonja az előkészítés­be. Kiváltképpen számítanak azoknak a diplomás, fiatal szakembereknek az elméleti és gyakorlati tudására, ja­vaslataira, akik, az épitöipa­rí, a beruházási vállalatok­nál, a tervezőintézetekben, a termelő üzemeknél és a la nácsoknái dolgoznak, s akik nek így kellő áttekintésük van a lakásépítés és -elosz­tás gondjairól. A KISZ KB és az AlSH ki­mutatásai szerint éleződnek a feszültségek a lakásgazdál­kodással kapcsolatban; kü­lönösen azoknak a fiatalok­nak romlottak a lakáshoz ju­tási esélyei, akik szociális és kedvezőtlen jövedelmi hely­zetük miatt csak a csökkenő tanácsi bérlakáselosztástól várhatnának megoldást. A fiatal házasoknak, akik vál­lalják az önálló otthon meg­teremtésének terheit, több mint fele csak szülői segít­séggel éri el célját. Ez még így ís — hosszú távon és ma­radandóan — előnytelenül érinti életmódjukat, családi életüket és szakmai pályafu­tásukat. A KISZ-nek a la­kásgazdálkodásról kialakított elvi állásfoglalása szerint hosszú távra szóló megoldás nem lehetséges csupán la­a helyi támogatási rendsze­reket legjobban felhasználó tanácsok munkáját is megvi­tatják, s közreadják azoknak az építkező KlSZ-szerveze­teknek a tapasztalatait, ame­lyek már többéves tevékeny­ségükről adhatnak számot. A nagyobb vállalati KISZ­bizottságok közül sok vállal rendszeresen — esetenként akár a millió forintot is el­építésben — továbbra is szorgalmazza a KISZ Köz­ponti Bizottsága. Az ifjúsági szövetség tag­jai javaslataikkal, tetteikkel szeretnék elérni, hogy a le­hető legolcsóbb, a fiatalok igényeinek legmegfelelőbb lakások mielőbb megépül­hessenek. Ennek érdekében folytatják a KISZ testületei — más társadalmi és tömeg­szervezetekkel együttműköd­ve — a lakásgazdálkodás át­fogó továbbfejlesztése prog­ramjának kidolgozását. (MTI) mérések, ez a nedvesség csak arra elegendő, hogy el­verje a port. Az esők nyomán, különö­sen a kukorica mutatja jól, augusztusi eső a hozamokat ^ hogy javult a nedvek kerin- immár nem javíthatta ko­Kotrógépóriás Kazahsztánban, az eki­básztuzi bányaipari terme­lési egyesülésben nemrég fe­jeződött be egy új maró­tárcsás kotrógép szerelése, amely 4500 tonna szenet ter­mel óránként. Az óriási, 2350 tonna súlyú gép az NDK-ban készült, s a né­met szakemberekkel együtt a tröszt munkásai szerelték össze Munkában a Szanáló Szervezet A szervezet szakértői je­lenleg öt iparvállalat szaná­lásával foglalkoznak. Rédei László, a Szanáló Szervezet igazgatója elmondotta: fize­tésképtelenség miatt az idén Pénzintézeti Központ szak­emberei végzik el. Többek között értékesítik a csődbe jutott vállalatok eszközeit, s az így befolyt pénzből többé­kevésbé kielégítik a hitele­nyolc gazdálkodószervezet zöket. öt vállalatnál a fel­képviselői kényszerültek ar- számolási eljárás helyett le­ra, hogy a Magyar Kereske- hetőség vaji a szanálásra. Az delmi Kamaraban — előze- érintett cégeknél a Szanáló tes egyeztetésre — tárgyaló- Szervezet szakértői már asztalhoz üljenek a hitele- megkezdték a munkát. Rész­zökkel. Megegyezés csak egy letesen megvizsgálják az esetben jött létre, két válla- érintett vállalatok piaci le­lat — a Veszprém Megyei hetőségeit, javaslatot tesznek Állami Építőipari Vállalat és a költségek radikális csök­a Balassagyarmati Javító- kentésére, és elemzik: mi­karbantartó Kisvállalat — lyen egyéb intézkedések ügye a Fővárosi Bírósághoz szükségesek a gazdálkodási, került, ahol megindították a pénzügyi egyensúly megte­felszámolásí eljárást. Az ez- remtéséhez, a jövelelmező zel kapcsolatos teendőket a termelés biztosításához. MARKA-HAJRÁ. A szegedi pincegazdaság a nyári meleg­ben is el tudta látni üdítőkkel Csongrád megyét, sőt a Balaton környékét is. Három műszakban napi 1ÚÚ-25Ú ezer palackot töltenek meg a közkedvelt üdítőből. A szegedi pincegazdaság, a nagykanizsai sörgyárral együttműködve, így 60 hektoliter üdítőt csak a Dunántúlra küldenek, a szomjúság enyhítésére, a szegedi Márka-családból

Next

/
Oldalképek
Tartalom