Délmagyarország, 1987. augusztus (77. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-06 / 184. szám

8 Csütörtök, 1987. augusztus 6. Környezet­értékelési rendszer A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudomá­nyi Kutató Intézetének mun­katársai — az Országos Tu­dományos Kutatási Alap pályázatát elnyerve — olyan mikroszámítógépes környe­zetértékelési rendszert fej­lesztettek ki, amellyel kimu­tathatják, hogy az egyes növények termesztésére me­lyik tájegység a legalkal­masabb. A kutatók elsőként Somogy megye termőterüle­teit minősítették, s az idén Borsod-Abaúj-Zemplén és Szolnok megye kerül sorra. Összegyűjtötték a vizsgált területek éghajlati, vizföld­rajzi, domborzati, geológiai és talajtani adottságaira vo­natkozó adatokat. A mun­kához 23 hazai kutatóinté­zettől kaptak a szakterüle­tükre vonatkozó térképeket, s ezek felhasználásával ér­tékelték Somogy megye ter­mőterületeit. Az adatbank 300 ezer adatot tartalmaz, s tovább bővíthető. A szak­emberek az 54 legfontosabb környezeti tényezőt figye­lembe véve, 16 négyzetkilo­méterenként minősítették a megye területét. Az adato­kat mágneslemezeken tárol­ják, számítógép segítségével dolgozzák fel, s végül jól áttekinthető, négyzetrácsos beosztású minősítő térképe­ket készítenek. A Földrajztudományi Ku­tató Intézet munkatársai el­készítették, illetve most ké­szítik azokat a terkópeket, amelyek tóbb növény és gyümölcs termesztésére a legmegfelelőbb területeket jelölik. Ebbe a munkába be­vontak a mezőgazdasági szakembereket is, akik egye­bek között arról adtak szak­véleményt, hogy egy-egy növény milyen talajon, mi­lyen csapadék- és napfény­mennyiséggel fejlődik a leg­jobban. A számítógépbe táplált adatok alapján percek alatt készíthető olyan térkép, amely tíz színnel megkülön­böztetve mutatja, hogy a vizsgált tájegység mely te­rületei felelnek meg legin­kább, illetve legkevésbé a termesztendő növény kívá­nalmainak. Somogy megyé­ben 19 növény- illetve gyü­mölcsfajta termőhelyeit mi­nősítették. A földrajzi környezet in­formációs rendszer nemcsak a megyék átfogó minősíté­sének elkészítésére alkalmas. Ennél jóval részletesebb, ki­sebb földterületekre, akár táblákra lebontható térké­pek is készíthetők. Az önszerveződés kibontakozása Tanácskozásra ültek össze a város- és községvédő egye­sületek képviselői. Megala­kult a diáksport-egyesületek szövetsége. A tömörülés le­hetőségeit fontolgatják a sok­gyermekes családok képvise­lői. Szakosztályt hoztak létre érdekeik képviseletére, szak­mai fejlődésük elősegítésére a titkárnők. Csak a legutóbbi idők eseményeiből idézünk­fel néhányat, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy új színfoltokkal gazdagodik tár­sadalmi életünk, s az öntevé­keny közösségi élet, a szak­mai érdekképviselet új meg új formái bontakoznak ki. Többféle szándék vezérel­heti áz ilyen kezdeményezé­seket. Szerveződésre késztet­het valamilyen réteg- vagy csoportérdek, de az azonos érdeklődési kör, a szabadidő együttes eltöltésének szándé­ka is. Több ezer ilyen célú egyesület, csoport, klub, kör szolgálja hazánkban az ef­fajta igények kielégítését. Sa­játosságuk, hogy lakossági, állampolgári kezdeményezés­re születtek, a társadalmi ön­szerveződés jegyében, min­den külső és felső ösztökélés nélkül bontakoztak ki. Ugyanakkor a legtöbb eset­ben nem kívánnak elszi­getelten működni, hanem ke­resik az átfogóbb tömörülés lehetőségeit, vagy kapcsolód­nak valamely tömegszerve­zet, társadalmi mozgalom te­vekenységehez. A helyi kezdeményezésre születő szerveződések, tömö­rülések számának és főként társadalmi aktivitásának ro­hamos fejlődése szorosan kapcsolódik a közéleti de­mokrácia utóbbi időben be­következett további mélyü­léséhez, szélesedéséhez. A kérdéssel foglalkozó elméle­ti és gyakorlati szakemberek szerint szocialista demokrá­ciánk fejlődésének egyik fő jellemzője testesül meg eb­ben a folyamatban. Tegyük hozzá: nem előzmény nélkü­li folyamatról van szó. Ép­pen ez magyarázza, hogy nem mindenki ítéli meg azo­nos módon, hogy akad tisz­tázni való is e jelenség ér­tékelésekor. Az utóbbi időben gyakorta felidézzük, hogy a felszaba­dulást közvetlenül követő időszakban a spontán népi kezdeményezéseknek milyen erőteljes hulláma indult meg, hányféle bizottság, testület, egyesület, rétegszervezet lá­tott munkához a haladó, de­mokratikus gondolkodású tö­megek elhatározásából. Ar­ról is sok szó esik, hogy a későbbiekben ezek az alulról kezdeményezett szerveződési formák jórészt elsorvadtak, vagy pedig a kiépült hatal­mi struktúrába beépülve el­bürokratlzálódtak, megcson­tosodtak, és miután résztve­vői többé már nem érezték sajátjuknak, elvesztették ele­venségüket. Ez utóbbi meg­állapítás valós tényekre épül, bár a történtek értékelésekor nem nélkülözhető a kérdés reális szemléletű megközelí­tése. A létrejött szervezetek egy része ugyanis a demok­rácia polgári típusához kap­csolódott, annak híveit fogta össze, s osztálytartalma, nyílt vagy burkolt céljai miatt nemigen kaphatott helyet a munkáshatalom politikai rendszerében. Másrészt az is természetes volt, hogy a szo­cializmus hívei saját társa­dalmi szervezeteiket igyekez­nek beilleszteni a nép érde­keinek képviseletére hivatott űj hatalmi struktúrába. Am mindez nem változtat azoh, hogy az ötvenes évek első felének gyakorlata — egy hamis koncepcióból kiindul­va — megakasztotta a társa­dalmi önszerveződés folya­matát, s ha nem is tette tel­jesen lehetetlenné az állam­polgári kezdeményezéseket, de egy meghatározott, igen­igen szűk meder partjai közé terelte azokat. Hosszas elemzést igényel­ne, hogy milyen okokból él­te túl az említett időket az a szemlélet, amely még ma is gyanakvással tekint min­den lakossági kezdeménye­zésre, s csak azt tartja a szo­cializmus javára valónak, amelynek gondolata vala­mely központi szerv íróasz­tala mögött fogalmazódott meg. De bármi is táplálta és táplálja e felfogást, mai vi­szonyaink között minden­képpen mélységesen idősze­rűtlen. A szocialista demok­ráciának vitathatatlan lé­nyegi sajátossága a dolgozó emberek, a lakosság töme­geinek a közügyek eldöntésé­ben és intézkedésében való tevékeny részvétele, a törek­vés saját érdekeink kifeje­zésére és érvényre juttatásá­ra. S erre nemcsak az állam­élet, a politikai szervezetek intézményes fórumai adhat­nak lehetőséget, hanem az önszerveződés lazább egysze­rűbb formái is. Nem szem­beállítani kell egymással a különböző típusú szervező­dési formákat, hanem arra célszerű törekednünk, hogy azok együttesen szolgálják a társadalmi aktivitás, a kez­deményezésektől pezsgő köz­élet kibontakozását. A szembeállítás persze az ellenkező oldalról kiindulva sem helyénvaló. Azzal sem Zöld hajú magyar Ha valaki becsületesen, tisztességesen él, ez fölháborító. Fenti axióma megindoklását elhagyom. Ha ugyanis megindokolnám, kiderülne, hogy ez a magatartásforma manapság annyira értelmetlennek látszóvá, anakro­nisztikussá, kis híján természetellenessé vált, mint amennyire természetessé, ak­tuálissá, észérvekkel* mindenfelől megtá­mogathatóvá az ellenkezője. Elégedjünk meg a puszta kijelentéssel: ha: az emberek azt tapasztalják, hogy va­laki így él környezetükben, fölháborod­nak, zavarba esnek, nem tudják, mi a teendő. Ügy érzik, rebellió van a dolog­ban. Megfogulmazhotatlan, számonkérhe­tetlen, titokzatos lázadás, amit kénytele­nek mégis az égig foldicsérni. Hiszen ho­gyan is lenne számonkérhető —- a telje­sítés? A túlteljesítés? A munka, mely lett légyen bármi, nagy pontossággal, évek, évtizedek során és sorozatán át s keresztül egyenletesen magaslati minőség­gel végződik el? Amiért ráadásként sem­miféle ellenszolgáltatás el nem váródik, sőt, ennek kísérlete látszólagos értelmet­lenséggel vevódik tudomásul? A fölháborodás magasztos érzése ilyen körülmények között rendkívül természe­tes, továbbá helyeslő bólogatásra serken­tő. Az áron alul kínálás ott, ahol egyéb­ként árdrágítás van, kamat és uzsora — megbocsáthatatlan bűn. Az úgynevezett ifjúság generációnként újratermelődő képviselőinek erőteljes töprengésre késztető, örök dilemmája, hogy lázadása — különösen újabban — a ku­tyát sem érdekli. Illetve: azt érdekli — leginkább. Az emberek nagy s egyre na­gyobb többsége hangos ásílozással veszi tudomásul az ifjak lázadását. Egyesek persze dühöngenek és szankciókat alkal­maznak, de ez nem a probléma súlyossá­gát jelzi, csak azt, hogy ők — ilyenek. Tényleg, mi van abban, ha társadal­munk valamely tagja meg nem jelölt, ki nem fejtett, érvek és ellenérvek tüzében meg nem világított okból — szükségesnek tartja, hogy koponyáját kopaszra borot­váltassa, s csak egy csíkot hagyjon meg hajából a feje tetején, s befesse zöldre? Ebben tulajdonképpen semmi nincs. A sza­bad színeváltozás jogát — végeredmény­ben és mostanában — senkinek sem ju­tott eszébe megkérdőjelezni, tehát szaba­don élhet vele mindenki. Egy zöld hajú magyar — önmagán kívül — semmit sem jelképez, bizonyára ezért nem érdekli az emberek belátóbb többségét. O pedig ér­tetlenül csóválja fejét: nem érti. miért nem imponál senkinek, hogy ő lázad. Pedig egyszerű. Az ilyesmi manapság már nem minősül lázadásnak. Ha valaki jlven és hasonló eszközök módján, révén, által lázad — talán kommentálnia kelle­ne, hogy mit tesz, mert egyébként félre­érthető. Ha viszont azt a munkát, amit szabad akaratából elvállalt, külső és belső körül­ményeiből függetlenül, hosszú távon, a lehető legjobban elvégzi, továbbá rendel­kezik a tisztesség alapelveivel, nos hát, ez már mindiárt más. Ez félreérthetetlen. Farkas Csaba lehet, egyetérteni, ha némely tanulmány, cikk csupán a spontán kezdeményezéseket tekinti demokratikusnak, s mindent, ami az állam vagy az úgynevezett „nagy társa­dalmi szervezetek" keretei között zajlik, eleve bürokra­tikusnak minősít. A tapasz­talatok éppen azt mutatják, hogy a városvédők, a szű­kebb pátria hagyományait ápolók, a fiatalok érdeklődé­sét kielégítő kulturális, sport­és egyéb körök akkor tudnak igazán hatásos eredménye­ket elérni, ha az emberek igényét követő, támogatásu­kat elnyerő célok megvalósí­tásáért együttműködnek az illetékes állami szervekkel, az érintett társadalmi szer­vezetekkel. S erre módot is ad az a tény, hogy az ifjúsá­gi szövetség, a népfront, a szakszervezetek és a többi társadalmi szervezet ma már nem konkurenst látnak a la­zább tömörülésekben, nem „bekebelezni" akarják azo­kat, hanem önállóságuk csor­bítása nélkül készek kezde­ményezéseiket felkarolni. Nem azt kívánjuk mind­ezzel állítani, hogy minden spontán kezdeményezés fel­tétlenül valós társadalmi érdeket szolgál. Előfordul, hogy az igazi közérdek fél­reismerése húzódik meg mö­götte, vagy szűk csoportér­dekeket érvényesítene akár a társadalom kárára is- Azt is értelmetlenség lenne el­hallgatni, hogy egynémely szerződés sanda vagy egyér­telműen szocialistaellenes politikai célokat kívánna zászlajára tűzni. Valóságunk ellentmondásos jeliege ter­mészetesen ezekben a folya­matokban is tetten élhető: hiba lenne ezt akár szemér­mesen elkendőzni, akár pe­dig megijedni tőle. A sok-sok öntevékeny egyesületben, körben, cso­portban — közös rétegérde­keik vagy érdeklődési körük alapján — együtt vannak a szocializmus elkötelezett hí­vei és a több kérdésben tő­lük eltérő módon gazdálko­dók vagy politikailag kö­zömbösek. A szocializmus tudatos képviselői, a kom­munisták számára éppen ezért ezek a laza szervező­dési formák is alkalmas szinterei az okos politizálás­nak, a szövetségi politika eleven, helyi megvalósításá­nak. A legkevésbé sem ab­iban az értelemben', hogy az ötvenes évek mintájára — minden ilyen tömörülés­nek valamiféle erőltetett politikai színezetet adjanak, az akkori idók kifejezésével élve „átpolitizálják" azokat. Akkor cselekednek haszno­san, ha segítik, hogy ezek a szerveződések valóban demokratikus belső életet éljenek és ne uralkodjék el bennük valamiféle klikk­szellem, hogy ne szigetelőd­jenek el a társadalmi élet fő folyamataitól, az átfo­góbb közérdek ne szoruljon ki szemhatárukból. S legyen a kommunistákban képesség ahhoz, hogy az esetleges feszültségkeltő törekvéseket is — a lehetséges határokon belül — politikai eszközök­kel 1« tudják szerelni. Nem alaptalan optimiz­mussal arra számíthatunk, hogy a helyi közéletben az öntevékeny kezdeményezések új és új formái bontakoznak ki a jövőben. Ezeket a szo­cialista demokrácia támoga­tásra és gondozásra érde­mes hajtásaiként fogadjuk, Hiszen alkotmányunkra épü­lő működésük szerves része annak a folyamatnak, amely egyik legfontosabb távlati célunk megvalósulása, a tár­sadalmi önigazgatás kibon­takozása felé vezet. Gyenes László Mi? Hol? Mikor? 1987. AUGUSZTUS 6„ CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: BERTA A Nap kel 9 óra 27 perekor, és nyugszik 20 óra 13 perckor. A Hold kel 18 óra 33 perekor, és nyugszik 2 óra 1 perekor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 124 cm (áradó). HÁROMSZÁZHÚSZ EVE szúletelt Johann Bernoulli (1667 —1748) svájci matematikus, or­vos ós fizikus. A matematikai analizis területén ért el elsősor­ban jelentós eredményeket. Ö alapozta meg a variációszámí­tást. Ftzikaval is foglalkozott; tőle ered a gravitációs gyorsu­lás ,,g"-vel való jelölese. Mozik Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Moziklip (szincs ma­gyar film, IV. helyár!). Fáklya: délután háromnegyed 3 és negyed 6 órakor: Asterix és Kleopátra (színes, m. b. francia razfilm. III. helyár!), es­te fel 8 órakor: Arulo a vezér­karban (színes, m. b. lengyel film). Szabadság: délután fél 4. há­romnegyed 6 orakor: Magic va­razslat (színes magyar film, V. helyár!). esle 8 orakor: Az ezeregyejszaka vlraga (szimes olasz, erotikus történet. V hely­ár!). Kiskőrössy Halászcsárda (vl­deomozi): délután 4 és este 8 orakor: Bajhozó (színes fran­cia film). Kiskőrössy Halászcsárda Kert: este 10 órakor: Rock Rióban (színes brazil film. III. helyár! 16 even felülieknek!). Filmtéka: délután fél 6 és fél 8 órakor: A smaragd románca (szines, m. b. amerikai kaland­film). Éva presszó: este 9 órakor: Bananarama (szincs koncert­film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-és). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! BALESETI, SEBÉSZETI US UROLOG1AI FELVÉTELI ÜGVELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyerme­keket a kórház, baleseti sebészeli osztályán, az egyéb sebészeti be­tegeket a Sebészeti Klinikán lát­ják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. L szám alatt. Telefon: 10-100. GYER3IEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napo­kon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvo­si rendelőben történik a sürgős esetek orvost ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig az Újszeged! Gyer­mekkórház Szeged. Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. ÜGYELET FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel « óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 érától 6 óráig hívható. T # 0 leve BUDAPEST t. 9.00: Tv-torna nyugdijasoknak 9.05: Teledoktor 9.15: Szia. Mami 9.45: Heuréka kalandjai — NDK rajzfilm­sorozat — 1. — (ism.) 9.55: Szinte Hihetetlen — lengyel rajzfilm — (ism.) 10.05: Katica — csehszlovák kisjátékfilm­sorozat — í. — (ism.) 10.35: Perpetuum mobile — (ism.) 11.10: Kalendaríum 1997 - (ism.) 12.00: Képújság 17.30: Hírek 17.35: Kézenfogva 17.40: Sorstársak 18.05: A szajga-antilop — szovjet kisfilm 18.25: Képújság 18.40: Tom és Jerry show — amerikai rajzfilm­sorozat — 7. t9.0S: Esti mese 19.15: Lottó sorsolás 19.30: Híradó 20.05: A koronatanú — olasz bűnügyi tv-film­sorozat — 2. •il.10: Puccini: Manón Lescaut Ekszerária 21.15: Panoráma 22.15: Híradó 3. ntJDAPEST 2, 17.50: Képújság 17.55: Tv-toma 18,00- Pannon krónika 19.00: Kéz és szem — kanadai rövidfilm 20.00: Zenés nyári esték 20.40: Szibériai tavasz — szovjet dok.-film 21.00: Híradó 2. 21.15: Bettireklám 21.20: Telesport 21.45: Bolha a fülben — csehszlovák tv-komedia 22.50: Képújság BELGRÁD 1. 17.10: Híradó 17.30: Marko barátnői — tv-filmsorozat 18.00: Kultúrörökségek 18.30: vetélkedő 19.00: Minihangverseny 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Panoráma 21.05: A rózsaszínű párduc — amerikai filmkomédia 22.45: Híradó 23.05: Musorráadás 0.35: Hírek BELGRÁD 2. 17.30: Híradó 18.00: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Népzene 20.50: Dok.-film 22.20: Irodalom 22.50: A Dubrovniki Nyárt Játékok krónikuja ÚJVIDÉK 15.10: Híradó magyarul 15.25: Gyerekeknek 15.40: Musorráadas 17.10: Híradó 17.30: Marko barátnői — tv-filmsorozat 18.00: Újvidéki képeslapok 18.30: Ismeretterjesztő műsor 19.00: Magazin 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Panoráma 20.55: Híradó 21.05: A rózsaszínű párduc — amerikai íilmkomcdia Rádió KOSSUTH 8.2á: Darvas! István jegyzete 8.30: Varázsos hangok — varázsos dallamok 9.15: Népdalok, néptáncok nyomában 9.30: Szintézis — (ism.) 10.05: Kez és hagyomány LO.35: Nótacsokor 11.23: Nyári kirándulások 11.38: Magyar hölgyek levelei — 6. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: PAF-müsor 13.00: Bornla: A falusi vásár — egyfelvonásos vígopera 14.10: A magyar széppróza századal — (Ism.) 14.25: Philadelphia szimfonikus Zenekar Játszik 15.00: Ládafia 15.30: riolivia! népi dallamok 15.42: Kórusainknak ajánljuk 16.03: Révkalauz 17.00: Egyiptomi Józser — Csáth Géza novellája 17.24: Műsorajánlat 17.30: Szomszédolás — muzsikával 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Könyvújdonságok 18.30: Esti Magazin 19.15: Ixntósorsol.is! 19.25: Olasz vendéglő — rádiójáték 20.00: Csonki Imre népzenei feldolgozásaiból 20.42: Tévedni — „zenei" dolog? — 2. 21.22: Lutoslawski: Gyászzenc Bartók Béla emlékére 21.40: „A fejlődés ellen nincs gyógymód" — riport 22.2«: Tíz pere külpolitika 22.30: Egy énekes — több szerep 23.02: Peres, poros iratok 23.20: Rockpanoráma 0.14: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI 8.0S: Bundschuch István stájerciterán játszik 8.20: A Szabó csaiad — (ism.) 8.50: Tíz pere külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 19.45: Láttuk, hallottuk 12.00: Hirek németül, oroszul es angolul 12.10: Az Expressz együttes játszik 12.29: Útikalauz üdülőknek 12.30: A népművészet ifjú mesterei 11.05: Nosztalgiahullám 14.00: A ragtime és más szerelmeim — 2 14.40: Sci-fi kedvelőknek 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek — <ism.) 15.45: Törvénykönyv — (ism.) 16.00: Slágeríilmék — fümslágerék 10.41: Katona Klári énekel 17.08: Dzsesszfél vételekööl 17.30: Zöld telefon 13.30: Slagerlista 19.05: Operetlkedvelőknck 20.00: A Poptarisznya dalai bői 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada: Egy író témát keres — (ism.) 22.00: Uj nóta­íel vételeinkből 22 20: Epizodok Aranyossi Pál életéből 23 20: Roekpanöráma 0.15: Ej (el utan .

Next

/
Oldalképek
Tartalom